már nem lehet

szavakba önteni azt, hogy mennyire szeretem Mimet... :)

ismét tökéletes hétvégét töltöttünk együtt, ami nehezen, nagy sokára indult, de aztán jól belehúztunk. :) szombat reggel 10-től mostanáig kb. összesen 4 órát aludtam. ma este 8-ig dolgozom, alig várom, hogy teljesen az idő, annyira nagyon fáradt vagyok. de teljesen megérte! :)

pénteken hulla fáradtan értem haza, bár szerencsére hamarabb tudtam végezni, és még a Lidlben is be tudtam vásárolni, de este már semmihez nem volt erőm, 10 körül ki is dőltem. aztán szombaton délelőtt 10 körül tudtam kivergődni az ágyból, és még jó, hogy Niki felhívott, mert különben soha sem aktivizálom magam. beszéltünk másfél órát, közben elmosogattam 3 heti mosatlant, macskaalmot cseréltem, törölgettem, pakolásztam. azt hittem, hogy Mim kora délután azért már előkerül, ehhez képest fél 6 körül érkezett meg. addigra kicsit felcsűrtem magam, de ahogy jelentkezett, le is higgadtam. :)

Mim megjött, hozott 1-1 gyrost, mert sem ő, sem én nem ettünk egész nap, és megkívánta. közös főzést terveztünk, de hát ahhoz idő kell, meg ő még bent volt dolgozni, szóval egyszerűbb volt a gyros. a főzést áttettük vasárnapra.

eszegettünk, iszogattunk, beszélgettünk, meccseket néztünk. együtt éltük át, hogy a Fradi megszerezte a 29. bajnoki címét, ami nagyon nagy flash volt. igaz, egy tróger, szar meccs eredményeként, de a bajnokság akkor is megvan. :) később együtt izgultunk az El Clasicon, főleg a második félidőben, mert mindketten a Madrid győzelmét akartuk. :)

igazából nem is nagyon emlékszem, hogy mivel telt el utána az éjszaka... szexeltünk is persze, meg rengeteget beszélgettünk, sztorizgattunk, összebújtunk, röhögcséltünk. úgy eltelt az idő, hogy egyszerűen észre sem vettük. fáradt voltam, de ha vele vagyok, nem akarom alvásra elpocsékolni az időt. és ő is ugyanígy van ezzel. nem akarunk aludni, mert ébren akarunk lenni együtt, kettesben. egyszerűen imádunk kettesben lenni, akár nála, akár nálam, teljesen mindegy mindkettőnknek, mert nem tudjuk egymást megunni, nem tudunk egymással betelni.

nyilván ez annak is szól, hogy 3,5 hónapja vagyunk még csak együtt, és még annyi sztori, annyi mesélni való, annyi felfedezni való van a másikban, hogy lehetetlen a végére érni.

meg persze van, hogy csak eszünkbe jut valami, és órákat elröhögcsélünk rajta.

szerintem vasárnap hajnali 5 után kerültünk ágyba valahogy, de már nem is emlékszem pontosan, az biztos, hogy én nem nagyon tudtam aludni még akkor sem. vergődtem egy kicsit mellette, aztán kimentem cigizni, végül valahogy elaludtam, de fél 11 körül felébredtünk, és pörögtünk tovább. lementünk boltba, mert cigi, pia, minden elfogyott az éjjel.

na, hát már ebből a 10 perces túrából lett annyi sztori, hogy fél délután elvoltunk vele. :) aztán nekiálltunk főzni. lecsós májat. elég lassan haladtunk, mert közben hülyéskedtünk, iszogattunk, beszélgettünk, de olyan 5 körül azért csak kész lett. :) addigra persze egyikőnk sem volt már éhes. úgyhogy 7 után ettünk belőle, jól bevacsoráztunk mindketten. isteni jó lett a kaja. mondjuk, rengeteg lett, a maradékot elraktam két dobozba, ma az egyiket oda is adtam neki, hogy legyen mit vacsoráznia.

vacsi után volt még egy túránk a boltba, mert a cigi és a pia megint elfogyott. :) utána volt egy remek áramszünet, az egész házban elment az áram, majdnem egy óráig nem volt. gyújtottam egy gyertyát, és amellett beszélgettünk tovább. később nekiálltunk zenét hallgatni. Mim szeret vizsgáztatni, kérdezgetni, feszegetni a határaimat (nem véletlen, hiszen tanár a végzettsége), éjjelre zenés kvízek jöttek. először filmzenéket mutogatott, hogy találjam ki, hogy melyik film zenéje, aztán meg mindenfélét. örömmel konstatálta, hogy egyrészt mennyire belelátok a fejébe, másrészt milyen okos vagyok, harmadszor pedig, hogy milyen széles skálán mozog a zenei ízlésem.

nem szabadna elmondanom, de nem bírom ki, hogy olyan édes, romantikus, szentimentális volt megint... annyira, de annyira szerelmes belém... olyan dalokat hallgattunk, hogy az valami elképesztő. és mindent ő vett elő, és aztán könnyes szemmel, mélyen egymás szemébe nézve énekeltünk egymásnak, full érzelmesen, teljes szívből. egyszerűen nem hiszem el, hogy ez a Férfi létezik... de a legcsodálatosabb az egészben nemcsak az, hogy létezik, hanem hogy ENGEM SZERET! :) ennél nagyobb boldogság még nem volt az életemben. ez a Pasi egy csoda, egy hatalmas kincs... és ő is ugyanezt gondolja rólam.

ma hajnali fél 6-ig voltunk fent, alig bírtam becibálni az ágyba, annyira belemerült ezekbe a zenés kvízekbe. :) úgy volt, hogy 7-kor kel, hazamegy, átöltözik és megy dolgozni, hát ebből semmi nem lett. küldött egy sms-t a kollégájának, miután kiimádkoztam az ágyból, hogy dél körül ér be, és visszafeküdt mellém. én csak délre jöttem, 11-re állítottam ébresztőt. ez után az imádkozás után már csak egy órácskát tudtam aludni, szóval ezért vagyok olyan hulla fos készen. :/ de egyáltalán nem bánom! :)

holnap újra látom, újra együtt leszünk, talán megint ő jön hozzám, bár igazából ez mindegy is, hogy kinél vagyunk, szóval ez tart életben. :)

a hétvégén adtam neki kulcsot a lakásomhoz, akkor jön-megy, amikor akar, teljesen megbízom benne, és alig várom, hogy odacuccoljon hozzám teljesen, és mindig együtt legyünk.

csodálatos életem van, csodálatos Férfi van mellettem, nem is kívánhatnék ennél többet. najó, a munka téma még megoldódhatna, de holnap reggel interjúzok, hátha rögtön sikerül is tovább lépni. :)