a napom fénypontja

amikor a Lovagom megérkezik. nem mindig figyelek rá, de ma például nagyon elméláztam rajta. aztán jött hozzám kérdezni is, és persze úgy csináltam, hogy a dekoltázsom elég jó legyen. :) zavartan oda is pillantott, nem egyszer. :)

ma valahogy alapból nem sikerült jól a napom, mert éjszaka, illetve hajnalban felébredtem, és nem tudtam elaludni utána. mindig kattog az agyam valamin/valakin, pedig nem kéne. erről sürgősen le kell szoknom. :(
aztán a buszon is felcsesztem magam, mert miért ne, és ennyi. a munkahelyen mindez már csak halmozódott. de jól vagyok, nagyjából a dolgaim végére értem ma is, úgyhogy most már nyugi van. :)

egyre többet gondolkodom a lányosodáson is. most akkor mi van, ha én nem akarok lány lenni? mi van akkor, ha nekem totál jó így, és nem akarok ezen változtatni? akkor nem lesz soha pasim? vagy ezt én gondolom túl? komolyan, már bánom, hogy elmentem erre a csakrás-angyalos izére, mert csak összekavarodtam tőle. :(

tegnap hazafelé kicsit futnom kellett, hogy elérjem a buszt, és szinte kidöglöttem. igaz, túl voltam öltözve az időjáráshoz, de azért elgondolkodtam, hogy mi lesz, amikor majd járok futkorászni? akkor is 2 méter után haldokolni fogok? mondjuk, ha nem teszem le a cigit, akkor igen. bár az is igaz, hogy a buszhoz gyorsan kellett futni, én meg egyébként nem sebességre, inkább mozgásidőre gyúrok. mármint, hogy mozogjak, minél többet. van még 2 hónapom, hogy ledobjak egy 10-est, úgyhogy bele kell húznom. :)

elkezdett hiányozni a Bőgős. nemtom mifasz van, de ez van. már majdnem megírtam ezt neki, de aztán mégsem, szerencsére. :) most nagyban turnézik, de remélem, azért előkerül. más nem hiányzik, mármint egyik expasi sem. :) Balu sem. :)

ma is megpályáztam egy állást, és még most is itt nézegetek egy másikat, hogy megpályázzam-e vagy sem. nyilván meg fogom, csak még rágódok rajta. vissza még nem hívtak sehonnan, lehet, hogy túl magas a bérigényem? pfff... :S

hulla fáradt vagyok, nem bírok enni, még a turmix sem megy le. vagy ha lemegy, mikor hazaérek, kihányom egy részét. szép. LAndie megmondta az okosat ma: eperturmixot igyak, mert a banán hízlal. pfff... 
egyrészt az eper kilója EZER forint, a banáné meg max. 400, másrészt meg nem a napi 2 banántól hízom. :) és abban amúgy is csak gyümölcscukor van. annyi kell, ami abban van. ráadásul napközben iszom, nem este. bár a jóreggelt kekszet megenni most már napok óta nincs időm. 

asszem a hétvégi Normafa bukó. bezzeg, ha az eredeti időpontban tartották volna... :( mivel holnap anyuékhoz megyünk, és amúgy is ritkán találkozunk, nyilván nem fogok lepattanni szombat este, hogy akkor én most elmentem bulizni. nem volna pofám hozzá. meg nem bírnám a szüleim bánatos szemét nézni, hogy majd megint mikor látnak legközelebb. úgyhogy inkább maradok vasárnap estig a Tesómmal, ha már megint nekem kell hozzá alkalmazkodnom (ahogy mindig), és nem ő alkalmazkodik egyszer hozzám. 
de utána 4 hétvége remélhetőleg megint az enyém, és én gazdálkodok vele, úgyhogy majd ugrasztom Csírabácsiékat is, hogy jöjjünk már össze nálam egy jó dumálásra, meg mittomén mit csinálok. :) valahova el kéne menni végre bulizni, de hova? (és kivel?) na, ez még a jövő zenéje. :) lehet, hogy ez az év is olyan lesz, hogy Ozora és semmi más. mondjuk nekem ez is deal, csak ott lennék már. :)

tegnap megint ettem egy jégkrémet, és már nem is fáj a torkom. ez a gyógymód igencsak javallott. :)

ha rajtam múlik

itt semmiféle szex nem lesz a közeljövőben senkivel. :) najó, mondjuk a hétvégén rajtam is múlt, meg nem is, hogy nem lett semmi.
Balu szombaton reggel írt mailt, (aztán még sms-t, meg hívott, meg füst jeleket küldött), hogy mégsem jó neki a szombat, mert a Balatonra utazik. hurrá, úgysem volt már kedvem hozzá. 
aztán este 11 után a Bőgős köszönt be sms-ben, hogy "Dedikálhatnék?" valójában én már akkor aludtam, igaz, hogy a kanapén, de ki voltam dőlve. nem voltam olyan állapotban, hogy 1 óra alatt akár emberi formát öltsek, meg álmosan szexelni??? pfff... neki nem is válaszoltam, csak másnap, hogy "bocs, de nem volt jó, viszont most már igen". azóta meg ő nem jelentkezett. nyilván szombat este ért rá, az asszony nélkül, utána már nem, de sebaj. 
már pénteken a bevásárlás után majdnem nekiálltam főzni, annyira a kezemben volt a sztori, de végül nem főztem. szombaton viszont úgy keltem fel 9 körül, hogy máris neki kell állnom a főzésnek, különben megőrülök. :) nem is az evés miatt akartam főzni, mert szerintem kb. délután 3-kor ettem először, hanem a főzés öröme miatt. főleg, hogy régen főztem már chilis babot, és azt imádom készíteni is, meg enni is. gyorsan össze is raktam, és persze isteni finom lett! :) és persze megint nem tudtam keveset főzni. :)
ezután már csak masszív punnyadás ment, a lábam ki nem tettem a lakásból.
vasárnap tovább aludtam, aztán mostam kettőt, és folytattam a punnyadást. ekkor már nem keresett senki. 
hétfőn megint főztem, de most csőben sült karfiolt, ami elsőre nagyon jónak tűnt, aztán meg annyira már nem is. 3/4-e még mindig a hűtőben van, vagy elfogy, vagy megy a kukába. picsába. :( és még nem volt ez elég, mert hétfőn délután még egy görög szendvicskrémet is összeütöttem, mert megkívántam, az jobban fogyott, mint a karfiol. és hétfőn ezen kívül szintén nem csináltam semmit. 

összességében elmondhatom, hogy a múlt héten ledobtam 2 kg-ot a szénhidrát megvonással, mára ez visszajött (bár ovulálok holnap, tehát lehet, hogy a hormonok szivatnak), viszont lépten-nyomon megjegyzik az emberek, pl. a boltban az eladósrác, meg a nagyfőnök OCS, meg Karesz opim is mondta ma, hogy mennyit fogytam, és hogy meddig akarok még fogyni, mert már tényleg. pedig a mérleg nemhogy kevesebbet nem mutat, inkább még többet. úgy látszik, a testem alakul át valami ideális formára, és ezt meg leginkább a ruháimon érzem. most már minden nadrág leesik rólam, vagy nagyon problémás. én még nem mindig érzem úgy, hogy jó a külsőm, de azért tényleg alakulok. és ezek a visszajelzések nagyon jól esnek, bár zavarbaejtőek is egyben. :) nem is tudom, mit kéne erre válaszolnom? azon kívül, hogy "köszönöm". :) (bezzeg OJ milyen jól néz ki basszus. ő nekem a lelkierő, meg a motiváció. rengeteget fogyott, kurvajól néz ki, és nagyon büszke vagyok rá!)

egyébként sokat gondolkodom erről a nőiesítésről, meg lágyságról, meg ilyenek. az a helyzet, hogy én nem akarok olyan lenni. lehet, hogy ezzel tudnék pasit fogni magamnak, de milyen pasit? nekem pont olyan kell, aki bírja az én nyers stílusomat, a káromkodást, a határozottságot, a pasis világlátást. akkor minek legyek másmilyen, amivel másfajta pasit vonzok magamhoz, olyat, aki nekem nem is kell? vagy ez hülyeség? mármint ezen agyalni? nem akarok nő lenni, olyan klasszikus, tipikus nő. figyelem a nőket mostanában, és szedem magamra azokat a dolgokat, amik tetszenek. de nem mindent. van az, amilyen soha nem akarok lenni. 
másrészt meg már Gerard Butler is megmondta a kibaszott nagy okosságot a Csúf igazság c. filmben, hogy A FÉRFI EGYSZERŰ!!!! ennyi. nem érdekli az agyam, nem érdekli, hogy káromkodok-e, nem érdekli hogy fogom a poharat, nem érdekli, hogy van-e fülbevalóm, vagy nincs, nem érdekli, hogy elbőgöm-e magam egy romantikus filmen vagy sem. semmi ilyesmi nem érdekli, egy dolog, egyetlenegy viszont igen: A KÜLSŐ. a 90-60-90 megvan-e és kész. kerek legyen a popsim, nagy a mellem, oszt jónapot. egyik pasit sem érdekel semmi más, mint hogy dögös csaj legyen a nője, egyrészt, hogy mutogathassa mindenfelé, másrészt meg, hogy szex közben ne kelljen becsuknia a szemét, illetve hogy meglegyen az az illúziója, hogy ő most pornófilmet forgat. 
ebből kifolyólag az a véleményem, hogy ha így fogok kinézni,



akkor kurvára mindegy lesz a mocskos szám, meg hogy focit nézek, mert sorban fognak állni a pasik nálam és kész. majd aztán lesz olyan, aki nemcsak a seggemet nézi, hanem az agyam is érdekli, meg a humorom, na az lesz az örök szerelem. de ehhez előbb fel kell vennem végre a nyúl futócipőt és el kell indulnom futni és pont. nincs kérdés. 
ha ilyen fenékkel, meg mellekkel, meg hassal, meg combbal fogok rendelkezni, akkor lehetek én bármilyen, mindig lesz olyan pasi, aki a tenyerén hordoz, aki a seggem kinyalja, és elviseli minden nyűgömet, faszságomat. 
mert mint minden nő nagyon jól tudja: a pasik képesek az összes kibaszott hisztis, nyűgös, buta picsát szeretni (vagy legalább hosszú távon elviselni), ha legalább így néz ki az illető. és pont a pasik híresek arról is, hogy hiába nem szeretik már, vagy egyre nehezebben viselik el, attól még kitartanak mellette, hiszen így néz ki. és itt a kör be is zárul.

persze nem célom, hogy egy elviselhetetlen picsa legyek, meg nem is a célom egy olyan pasi megtalálása, aki csak elvisel (abból pont elég volt az exférj), de hétszentségbiztosúristen, hogy ilyen adottságokkal lehetne az IQ-m -40 is akár, senkit nem érdekelne. hétszentségbiztosúristen, hogy még a munkahelyen is máshogy bánnának velem. (no, nem mintha a melóban a pasikat pont le nem szarnám, kivétel 1-2, max. 3 ember)

így kinézni persze kibaszott sok meló, vagy kibaszott sok pénz+egy jó plasztikai sebész. mivel csak pont pénzzel nem rendelkezem, ezért kénytelen leszek sportolni. :) na, és itt jön a futás, meg a nem zabálás. :) az étrendemen kell változtatni, és bár most napi egy jégkrém a maximum, amit megengedek magamnak (lassan 2 hete nem ettem sem csokit, sem chipset, és erre baromira büszke vagyok!!), ennek 30g szénhidrát tartalma van. egyébként pedig szinte semmi. egész nap a banánturmix, meg esetleg egy jó reggelt keksz napközben, este meg jégkrém. tudom, a jégkrém nem éppen fogyókúrás, de amúgy meg igen, mert míg a szervezet felmelegíti a hideget, addig is zsírt éget. :)
cserébe a Sparban van remek tölcséres jégkrém, Conte a neve, 4db=600 HUF. eddig a karamellást próbáltam (ISTENI!!!), meg a barackos-maracujást (az semm rossz). be van osztva, esténként egy darab és ennyi. 
és ezt már a hétvégén is csináltam, ezzel basztam szét a torkomat, mert tegnapra jól bedagadt a mandulám. viszont tegnap este úgy voltam vele, hogy én ezt a napi jégkrémet most már megeszem. vagy ettől gyógyulok meg, vagy ez tesz még jobban gallyra, majd kiderül. hát, egy darabig jobb volt, de reggelre már megint nehezen ment a nyelés is, szóval nem volt jó taktika, de mindegy.

ezzel akartam megúszni ma egy oktatás megtartását is, de nem sikerült, ettől kicsit ki is borultam, meg ideges voltam, de már túl vagyok ezen is. :)

hétfőn addig kapcsolgattam a tévét, míg belefutottam a PAX tv-n egy dr. Csernus Imre előadásba. végig is néztem természtesen. nagyon tanulságos volt. a függőségekről, a párkapcsolatokról, a belső vívódásokról, a szülői mintáról stb. nem hülye ember, az tuti. nagyon okosakat mondott, viszonylag összeszedetten, és lényegretörően. 

Balu tegnap is kérdezte, hogy átmegyek-e hozzá, de nem volt kedvem. mondjuk az furcsa volt, hogy szombaton mennyi energiát fordított arra, hogy jelezze, hogy mégsem ér rá. máskor nem csinált ekkora ügyet belőle, sőt, simán rászervezett engem a haverjaira, vagy a haverokat rám, most meg nagyon a szívén viselte, hogy. meglepő, mondom.
a Könyvelő szerencsére nem jelentkezett azóta, hogy a Marcus Miller koncert előtt felhívott én meg kinyomtam. hálistennek vette az adást, hogy ennyi elég is volt, velem ne tervezgessen.

a srác, aki elvitt Ozorára, most elkezdett nyavalyogni, hogy én 10 évvel idősebb vagyok, meg mégsem indulna 4-én, meg ilyenek. jézusom. úgyhogy offoltam az egészet, marad a Tesóm fuvarja. ő úgyis el volt kenődve, mikor említettem neki, hogy nem is kell már elvinnie. hát most mégis kell. :)
ja, lehet, hogy a Bőgős is ott lesz Ozorán, valami népzenei projekttel. én úgy berántom a sátramba, hogy csak úgy nyekken. :) akkorát fogunk ott szexelni, mint állat. vagy a szabad ég alatt... még nem döntöttem el. :) (na, ezt is addig tervezem, hogy annyi lesz belőle, mint a rokiwc-s tervekből: semmi. :D)

hétfőn annyira kivoltam (nem unatkoztam, csak untam a tv-t, olvasni meg nem volt kedvem), hogy már egy jó meccsért, pláne MU meccsért könyörögtem az égiekhez. nyilván nem volt, pedig jól esett volna. :) alig várom, hogy kezdődjön az EB, hogy mégis legyen már valami. :) már kinyomtattam a menetrendet.... elég szánalmas, hogy a júniusomat az EB és a TV társaságában tervezem eltölteni, de most jelenleg ez az opció adott csak. persze lehetne ezt is valami kerthelyiségben, pasikkal, de oda se mehetek csak úgy, egyedül. meg persze lenne kivel, pl. opikkal, de több mint 10 évvel fiatalabbak kb. és a haverjaik is. mit keresek én ott? :O
mindegy, marad a lakás, oszt ennyi. ott legalább azt csinálok, amit akarok. ;)

az előbb Karesz belenézett a monitoromba (meglátta a csajos képet persze), és elkezdtünk a blogomról beszélni, és hogy ugyan adjam már meg a címét. hát nem. túl személyes. ráadásul róla is szó van benne (álmodtam vele stb.), még csak pont ez kéne. :S

szerencsére nemcsak én

vagyok hulla készen ma estére, hanem Balu is. így holnapra elnapoltuk a találkozást.

Könyvelő szerda óta nem hívott, nem keresett semmilyen formában. én sem őt. remélem, ennyi volt. :)

a Bőgős sem jelentkezett, de nem is maradtunk semmiben, nem is voltak elvárásaim ezzel kapcsolatban.

új pasi nincs a láthatáron, a keresgélésről is lekattanok most egy kicsit, mert biztos vagyok benne, hogy anélkül is meg fog találni az, aki meg akar, akinek meg kell. :) a "görcsös" keresgélésnek úgysincs értelme, meg jól nem szokott elsülni soha. inkább csak teszem-veszem magam, építem magam, tunningolom magam, aztán majd lesz valami. :)

a hétvégén chilis babot főzök, meg csőben sült karfiolt, az jó lesz. :) most ezeket kívánom. :)

jó pihenést mindenkinek a 3 napos hétvégére. :)

jól vizsgázott az

új szandim tegnap. :) mondjuk mélyvízbe dobtam, ez is igaz. :) 
az egész ott kezdődött, hogy a munkából rohantam haza, hogy legalább én elkészüljek időben (a lakással már eszemben sem volt foglalkozni, mert szorított az idő). úgy döntöttem, hogy 7-es busz+4/6 villamos kombó lesz a leggyorsabb, de rábasztam, ugyanis a Blahától gyalogolnom kellett, nem jött semmi. 3/4 6-ra értem haza, vagyis kerek 1 órám maradt arra, hogy elkészüljek és elinduljak. 
ez leginkább azért volt problémás, mert még azt sem tudtam, hogy mit vegyek fel. eredetileg szoknyát terveztem, de nem találtam jó felsőt hozzá. aztán abban is bizonytalan voltam, hogy zárt cipőt vegyek, vagy esetleg szandit, hiszen bármikor leszakadhatott az ég. nem kevés tipródás volt. 
közben beálltam a zuhany alá, hogy az is haladjon, és még ott agyaltam. :) aztán végül a szandi, farmer, egyszerű, de csinos fekete felső, fekete kardigán, piros kiegészítőkkel (táska, fülbevaló, karkötő) győzött. és nem is döntöttem rosszul! :) persze késve tudtam elindulni, a Bőgőssel 7-re beszéltük meg a találkozót, és ehhez képest késtem 15 percet. régi zenésztársával beszélgetett addig, míg megérkeztem, nem volt elveszve. :) nagyon tetszettem a Bőgősnek, mondta, hogy mennyire jól nézek ki, jó a hajam, meg minden, tetszett neki, hogy nincs műkörmöm, hogy visszafogottan öltöztem (éljen a lágyítás), szóval ízlésesen, csinosan voltam felöltözve, nem is nagyon vette le a szemét rólam. :)
a koncertre bejutás kicsit problémásra sikerült, mert nem találták a jegyeinket. némi telefonálgatás után persze meglett, 20:10-kor foglaltuk el a helyeinket kb., és utána pár perccel kezdődött is a koncert. amíg a jegyre vártunk, addig meg a Bőgős sztorizott a zenészéletéről. :) ja, és hozott nekem ajándékba a kedvenc csokijából, meg hozott egyet Takáts Eszter legújabb cd-jéből (amin persze játszik, sőt fotó is van róla a borítón), szintén ajándékba. :) hát nem cukorborsó? de az, még mindig. ;) állandóan a fenekem fogdosta, meg paskolta. rámgerjedt rendesen. :) na, a lényeg, hogy a koncert csodálatos volt, sőt: AMAZING!! :)) úgy elrepült az 1 és 3/4 óra, hogy észre sem vettem. reggelig hallgattam volna őket. találkoztunk Gáspár Lacival is. :) tudtam, hogy ott lesz, mert láttam a fb-on, hogy bejelölte, hogy ott lesz, szóval nem lepődtem meg. :) jó is volt látni, hogy valaki érdeklődik az igényes zene iránt is a mai "sztárok" köréből. 
a koncert után beültünk a közeli Teri presszó teraszára. mivel a Bőgős egy ideje nem iszik, november óta meg nem is dohányzik, ezért ő egy fröccsöt ivott, én meg 2 dl bort, tisztán. bár ne tettük volna, valami rémes volt a bor. de azért persze lecsúszott. :) az ital mellett beszélgettünk egy kicsit, bár inkább a Bőgős tolta, én pislogtam és érdeklődtem. magamról nem sok infót árultam el. :)
11 után kaptunk észbe, hogy innen aztán hogyan megyünk haza, ha nem sietünk? még éppen elértük az utolsó metrót, én a Blahán szálltam le, ő ment tovább, így a metrókocsiban búcsúzkodtunk. (mikor beszálltunk a kocsiba és megláttam magam az üvegben, akkor megszólaltam: "hm. tényleg jól nézek ki, és szerencsére ennek tudatában is vagyok!" :D jó nagy volt az arcom, de a Bőgős ezerrel helyeselt, hogy tényleg jól nézek ki, és látszik, hogy rendben vagyok magammal, az életemmel) szóval búcsúzkodtunk, két puszi, szájsarokra persze. aztán én még megsimogattam a karját, még egy puszi, de már majdnem a szájára... tiszta tinédzser lamúúúúúúúr feeling. :)) aztán még megfogtam a kezét, megszorította, alig akart elengedni. végül kiléptem a kocsiból és elsétáltam. azt bántam később, hogy nem néztem vissza, egy cinkos kacsintásra, de érthette, érezhette, hogy.
hogy mit is? hát, hogy jó vele lenni, hogy imádom a társaságát, és hogy szívesen látnám újra szerény hajlékomban (vagy bárhol), mégpedig azért, hogy dedikálja a cd-t. vagy a mellemet. :)
otthon azon gondolkodtam, hogy az összes férfi közül, akit életemben megismertem, a gyerekkori plátói szerelmeket is beleértve, még mindig magasan ő viszi a pálmát. igaz, nem ő a stramm 40-es, de az eddigiek közül, és tényleg mindenkit beleértve (76-os, Kéményseprő, Zé, bárakárki), még mindig vele tudnék elképzelni bármit is, illetve vele találkozom szívesen. most mintha le is nyugodott volna, mármint a puncifüggősége szempontjából, bár tudom, hogy csak meg kellett volna említenem, hogy jöjjön fel és feljön. :)

persze a koncert előtt hívott a Könyvelő. már a Bőgőssel voltam, úgyhogy nem vettem fel, kinyomtam. aztán meg nyilván nem hívtam vissza. nem is fogom. remélem, nem keres többé, bár ebben sajnos nem reménykedhetek. :( mindegy, majd leépítem valahogy.

mivel tegnap éjfélre értem haza, és még képes voltam 1 órát tévézni, ezért ma olyan fáradt vagyok, amilyen nagyon régen nem voltam. alig élek. kezem-lábam remeg, alig várom, hogy hazaérjek és lerogyjak a kanapéra. a háztartás persze úszik, mert most semmire nem volt időm, de majd apródonként meglesz. :)

felvettem a kapcsolatot egy sráccal, aki útitársat keres Ozorára, és elkezdtünk levelezni. :) nagyon szimpi, most megy először, 10 évvel fiatalabb nálam persze, de sebaj, legalább lesz társaság. hátha addig még más goabulikra is elmegyünk együtt, azt nagyon bírnám. :) inkább vele, mint a Könyvelővel. :) kiderült, hogy a chillt Csillagászék fogják bevetíteni, így ők is ott lesznek, meg persze Format C: és a barátnője, úgyhogy lesz társaságom rendesen. :) és ha minden jól megy, akkor szülinapomon iszonyat nagy csapatás lesz. :) úgy érzem, ez lesz életem eddigi legjobb Ozorája, és talán a legjobb bulija is. :) 

a héten fogytam 2 kg-t, mivel a szénhidrátbevitelemet drasztikusan csökkentettem. ennyi az egész, kéremszépen, nincs ennél nagyobb titok, mint hogy ne egyél szénhidrátot, oszt jónapot. :) az összes csodadiéta, meg csodaszer monnyon le! :)

ma hazamegyek és elájulok, ha addig nem, akkor otthon biztosan. hulla vagyok és alig élek, teljesen az erőm végén járok. jól fog jönni a 3 napos hétvége. :)

ha valaki követi

a ​twitterem, akkor már értesülhetett róla, vagy legalább is sejtheti, hogy megvolt tegnap a randi a Könyvelővel, cserébe nem maradéktalan az örömöm. :(
az Astorián találkoztunk, a Mekiben. ő már ott várt, éppen a kávéját kevergette. aztán hozott nekem is egyet. beszélgetni kezdtünk, én igazából tényleg nem szántam volna rá többet, mint 1 óra, de ő nem hagyta. 
és hogy mi volt a baj vele? 
- raccsol és hadar. alapjáraton. így elég nehéz a kommunikáció.
- a fogsora rettenetesen ápolatlan, egyszerűen undorító volt. ha arra gondolok, hogy esetleg meg kellene csókolnom, azzonnal hányingerem lesz.
- fillérbaszó. ezt nem tudom máshogy mondani. pl. azzal büszkélkedett, hogy van a közelben egy hely, ahol két jéger 750,-, míg máshol 800,-. most komolyan, 50,- azaz ötven magyar forinton baszakodik? meg még egy csomószor előkerült a pénz, hogy ő mennyiér bérel lakást és irodát, meg a fizetés, meg ilyenek. nem beszélünk ilyenről az első randin, szerintem nem illő és nem odavaló. mondjuk annyiból jó, hogy beszélt róla, hogy kiderült, mennyire nem nagyvonalú. sőt, leginkább egyéb témája sincs, mint hogy mennyit tud ezen/azon spórolni. ez meg engem halálba idegesít.
- kicsit túl "vidéki"-nek tűnik. ez a pénzes dolog miatt is, meg úgy egyébként is. érdekes figura.
- 2 évvel fiatalabb nálam, tehát nem a stramm 40-es...

pozitívumok (mert azért azok is voltak, minden fent említett negatívum ellenére)
- a zenei ízlésünk szinte teljesen megegyezik
- el van tőlem ájulva, külsőleg és belsőleg egyaránt. értékeli a karrieremet, amit eddig elértem. értékeli az eszemet, a tudásomat, a tehetségemet. le nem tudta venni a szemét rólam, hol a melleimet bámulta, hol az arcomat vizslatta. tetszett neki, hogy állandóan mosolyogtam. (mit tehettem mást? hiszen legszívesebben sírtam volna, mikor megláttam... :S)
- szereti a focit, ugyan Juve drukker, de legalább.
- nincs baja a dohányzással, ő ugyebár pipázik néha, és értékelte, hogy engem a pipa nem zavar, sőt, örömmel szagulgattam, mert nagyon finom illata volt annak, amit szívott. nincs baja a mariskával sem, bár ő nagyon-nagyon-nagyon ritkán kerül közelebbi kapcsolatba vele.
- szeret táncolni, bulizni
- van kocsija
- szeret kirándulni, jönni-menni (bár biztos skótban nyomja ilyenkor is)
- vidéki (Kaposvár környéke)
- saját vállalkozása van
- halak jegyében született, ez persze rögtön a Bőgősre enged asszociálni és kellemes emlékeket ébreszt
- egy csomó dolgot hasonlóan látunk/gondolunk
- miután elváltunk, szinte azonnal küldött sms-t, hogy mennyire örül, hogy végre tudtunk találkozni (illendőségből válaszoltam rá, pedig nem volt kedvem)
- vékony, de a sok bicajozástól izmos a lába, tehát nem ropiember, de vékony :)
- nem hülye ember, saját vállalkozást vezet, mérlegképes könyvelő, pl. saját maga írta a könyvelő programját, amivel dolgozik

elsétáltunk a Duna partra, ott ücsörögtünk, beszélgettünk, aztán vissza az Astoriára. ő ott lakik, én meg a buszomra ott szálltam fel. persze, míg vártam a buszt, beállt egy villamos, és ki ült rajta? a legfőbb Megbízónk egyik embere. belül nagyon röhögtem. :) titkosban köszöntünk egymásnak és ennyi. a Könyvelő szerintem észre sem vette. kicsit ciki volt, mert ez a srác amúgy nem egy csodálatos jelenség. olyan testalkata van, mint Zének, csak picit magasabb talán. de a feje... hát az elég érdekes. most valami bajuszt, meg némi kecskeszakállt növesztett magára, ami még kevésbé teszi vonzóvá. a kopaszodása tulajdonképpen nem is érdekel. de annyira sovány, hogy az arca nagyon beesett, és ettől inkább ijesztő, mint vonzó. (képen persze nem ilyen volt) és ez a csaj meg látott vele... majd biztos kérdezi. illetve nem biztos, de vicces volt. igyekeztem messzire állni a sráctól, hátha nem tűnik úgy, hogy együtt vagyunk. :) (genyó vagyok, mi?)
persze Könyvelő már szövögeti velem a terveit. hogy majd idemegyünk, meg oda. nem mondom, hogy szar lenne együtt szórakozni menni, hiszen van kocsija, így a szabadtéri, vidéki goabulik egyértelműen meg lennének oldva, ráadásul nem iszik, nem cuccol, vagyis én bármit szabadon csinálhatnék, és még élvezi is a bulit/zenét. de hát egyrészt ha pasival vagyok, akkor nem tudok pasizni, másrészt ezzel a pasival én nem jelennék meg emberek között többet. harmadszor pedig: nem lennék képes hozzáérni. egyáltalán nem kívántam meg. és istenemre mondom, nem rajtam múlott! próbáltam keresni, kutatni valami olyat benne, ami elég lehet a szexhez, vagy legalább csókhoz, de nem találtam. most majd kezdhetem leépíteni, mert ő biztosan fog még hívni. (fú, mekkora arcom lett) és hát persze, menjünk bulizni együtt, de annak úgyis az lenne a vége záros határidőn belül, hogy közeledne hozzám, mármint testileg, és akkor megmondani, hogy off, az még nagyobb gáz. :(

na, ennyit a Könyvelőről. :)

tegnap este 8-ra értem haza, nyilván nem volt már erőm semmihez. így nem vettem meg a másik szandit se, amit akartam, és nem is takarítottam. így ma a Bőgőst nem viszem fel magamhoz. bár már jelezte, hogy szívesen jönne, de felejtős, ekkora kupiba felvinni. és annyi időm meg nem lesz ma munka után, hogy nemcsak magammal, a lakással is elkészüljek. 

amúgy meg ez egy ilyen hét. nemcsak a pénteki lakásavatót, hanem a holnapit is lemondták. ez egyrészt azt jelenti, hogy nézhetem az ÉH döntőt élőben, másrészt meg a péntekem szabad, szervezhetek valami szexelést arra az estére, és van is jelentkező. mégpedig Balu. igen, tudom, nem erről volt szó. mármint a részemről. de a társaságában lenni jó, ha meg még a szex is jó lesz, akkor miért ne? legalább feltölt egy kis energiával. :)

ÉH. Anikó teljesen korrektül választott, és nagyon undorító volt, hogy Krisztián és Dávid is pénzért ment vissza. teljesen megértem, hogy ezért Omart választotta. vannak már hírek, hogy végül ki fog nyerni, nyilván ez sejthető már most is. nem, nem Anikó, ennyit segítek. :)
a Pandora is érdekes volt, az előző széria játékosai próbálták felnyitni Edina és Levi szemét, de hát nem nagyon sikerült. Roland és Szöcske meg annyira egyszerű, mint a kettes lego, erről több szót nem is ejtenék. na, visszajött az Ostoba Noémi. egyből össze is nőttek Omarral. érdekes páros. Omart sokkal jobb fejnek tartom, mint hogy egy ilyen ostoba picsával összeálljon, de akkor ezek szerint bele sem kell többet képzelni, mint ami. mindenesetre jól elvannak együtt, és ha nekik jó, akkor nekem aztán tökmindegy. :)
ahogy bejátszottak részleteket az első szériából, már kezdem sajnálni, hogy azt nem néztem. nem is gondoltam, hogy ott is ekkora drámák voltak. ha lesz időm, bepótolom utólag. vagy inkább várom az ÉH3-at ezerrel. :)
ha lenne 30+-os verziója, még jelentkeznék is. :)

a Viasat6 nagy dobásra készül. legalább is szerintem. az EB szüneteiben csajok rúgnak majd büntetőket a V6-on, ami azért tűnik jó húzásnak, mert amúgy is egy pasis csatorna, és bár az EB sok pasit elszipkáz 1 hónapra a V6 elől, ezzel azért oda tudják csábítani őket mégis. meg engem is. :) foci és szép csajok. mi kell még? :O

amúgy meg szép vagyok, jól vagyok, csak az eső állna már el. :)

elgondolkodtam ma reggel

néhány dolgon, és érdekes következtetésekre jutottam. vagyis inkább kérdéseim lettek.
szóval van az, hogy legyek nőies, meg lágyabb, hogy ne riasszam el a pasikat. de kérdezem én, hol van akkor az egyéniségem? hol vagyok én? ráadásul egy nagy hazugság lenne az, ha most elkezdenék picsáskodni, holott nem is vagyok olyan. minek mutassak mást magamról, ha az nem én vagyok? magamba bolondítok valakit a nőiességemmel, aztán meg 1 hónap múlva kiderül, hogy nem is vagyok ilyen, akkor annak mi értelme van? 
különben is, végre felfedeztem, rájöttem, hogy milyen is vagyok igazából, mélyen legbelül, akkor most kezdjem el kitörölni ezt az egészet, és építsek egy másik imidzset magamnak? 
azon is gondolkodtam, hogy a lányoknál kéne próbálkoznom? hiszen annyira férfias vonások jellemeznek. de ezt az opciót azonnal el is vetettem, mert nem tudnék egy nővel élni. egy igazi picsával, hosszú távon. ráadásul nekem FÉRFI kell, a farkával, a mély hangjával, mindenével együtt. de egy olyan Férfi kell, aki úgy szeret, ahogy vagyok. akinek nem kell megjátszanom magam, hogy én pl. szeretem a hello kittys cuccokat, mert az lányos, pedig rühellem. szóval nem tudom. 
a lelkem legmélyén persze szeretnék csinos nő lenni. egy bombázó, akiért döglenek a pasik. de ez mind külsőség. belül én akkor is egy határozott, szókimondó, inkább pasi-típusú csaj vagyok. egy ilyen csaj, aki persze szeret csinosan öltözködni, meg körmöt lakkozni, meg séróbáró, meg szexi fehérneműk, meg főzőcskézés, meg mittomén, de belül nem picsa, hanem inkább havernő, vagy valami ilyesmi. és nekem olyan pasi kell, aki ezt keresi. pláne olyan, aki mellett tudok nő lenni, elgyengülhetek, sírhatok egy filmen, megkérhetem, hogy fúrjon fel egy polcot, védjen meg a B-középben, ha balhé van, cipelje a cekkerem stb. tudok én nőként viselkedni, és van is igényem rá, de nem olyan szinten, hogy hisztéria, meg csak a manikűr a téma, meg ilyenek. jó persze, mindez intelligencia kérdése is, hogy az ember miről képes társalogni, de akkor is úgy érzem, hogy nem vagyok hétköznapi csaj, pláne nem vagyok tipikus nő, úgyhogy eszerint várom el azt, hogyan bánjon velem egy férfi.

no, tegnap a fodrásznál minden sikerült, csak a lányos haj nem. :)) vittem én fotót, de szerintem Laci (a fodrászom) bedurcizott, mikor meglátta, hogy festenie nem kell. najó, nem lett szar a hajam, de nagyon megnyírt. konkrétan alig van már valami rőzsém. :) de azért persze lányos, meg a gyönyörűszép arcomat, szemeimet nagyon kiemeli ez a rövid haj, de most növesztésbe kezdek, másfél hónapig nem tervezem vágatni, csak festeni. aztán Ozora előtt még egy fodrászkodás, és utána már csak növesztés. :)

este beszéltem Könyvelővel telefonon. nem haragudott a vasárnapi sunnyogásért (neki hazudtam persze, undorító vagyok, tudom), kedves volt, és mára beszéltük meg a kávézós randit. egyből munka utánra, hogy véletlenül se tudjak elcsámborogni másfelé. :) picit hadar, néha nem igazán értem, hogy mit mond, de remélem ez nem állandó, mert akkor bukó. amúgy is süket vagyok, ha még hadar/dadog is az illető, akkor igen kényelmetlen a kommunikácó, mert százszor vissza kell kérdeznem és azt meg utálom. meg hosszú távon nem is működik. viszont vannak közös pontjaink (zene, kirándulás pl.), szóval majd meglátjuk. :) 1 óránál nem akarok rászánni ma többet, elsőre pláne nem. 

jah, tegnap megvettem a beretvát, hálistennek még volt a MM-ban, és az ára is igen kedvezően alakult. :) ki is próbáltam, hasít, mint állat. :)

Balu teljesen bedurcázott azon, hogy nekem ma randim van. nem is értem. mondtam neki, hogy csajozzon. erre azt mondja: pont azt akart, velem. de mondom, a csajozás az nem az, hogy felmegyek, leitat és megdug. hanem az, hogy ismerkedik új nőkkel stb. nem értem ezt a pasit, de tényleg.

a Bőgős meg el van tűnve. hétvégén azt mondta, hogy tuti a holnap, hogy jön, most meg nem jelentkezik. mindegy, legfeljebb egy seggel két 25e Ft-os helyen ülök, nem bánom. :) úgy vártam már ezt a koncertet, mint az állat, nem mondok le róla!! :) 

a csütörtöki lakásavató szerencsére még állva maradt, a pénteki már sajnos nem. így cserébe valami dugást szervezek valakivel péntekre, mert különben megzavarodok. képes voltam az este is fentmaradni azért, hogy pornót nézzek. cserébe igyekszem visszaszorítani a szénhidrát bevitelt. de valami öröm kell. most a pornó az, de azért jó lenne már egy vastag, hús-vér farok is, ami táncol bennem órákig, vagy egy fáradhatatlan nyelv... no, nem is sorolom. már az Éden Extrán felizgultam, azért az már valami. :)

jut eszembe, ÉH. Alexa mekkorát kefélt. bahhh!! :)) pedig ő hogy mondta, hogy nem, meg izé. pláne Dáviddal. erre tessék. még bele is nézett a kamerába, hogy ugye ezt nem veszik. dehogynem. rábasztál. :) nem gondoltam volna, hogy ez a csaj kamerák előtt dugni fog, mármint akkor, amikor még játékban volt. mondjuk azt sem gondoltam volna, hogy valakinek lesz gusztusa hozzá... hát Dávid ennyit tud. :) Anikó ultragáz, de valahogy érzem, hogy ő fog nyerni, Mátéval. szegény Levit sajnáltam, mert ő tényleg normálisan viselkedett, Anikó meg olyan, mint én kb., mert nem nagyon viselte jól az elutasítást. én is ilyen vagyok, részegen/befújva. ha nekem akkor szexelhetnékem van, akkor az aktuális pasim igenis lássa el a bajomat és kész. és ha nem így történik, akkor bedurcázok. mondjuk egyébként is szarul tűröm az elutasítást, ha az ágyról van szó, nem kell ahhoz részegnek lennem.
érdekes, hogy Zé például szinte az egyetlen "expasim", aki nem akar visszajárni hozzám kefélni. pedig anno azt állította, hogy meg tud kívánni, minden állapotában, oszt mégsem. hogy mégis a testem ennek az oka, vagy annyira halálosan szerelmes lenne az új csajába, vagy nem akarja a szálainkat bolygatni, nem tudom. no, mondjuk nem is érdekel. :P

a lényeg, hogy van egyéb jelentkező arra a nemes feladatra, hogy nekem örömet szerezzen, nem is kevés. :) már csak nekem kellene kitalálnom végre, hogy mit/kit akarok. :) izgalmat akarok, szenvedélyt, valami humoros pasival, akivel bárhol, bármikor lehet szexelni, és állandó a szikra közöttünk. egy olyan pasit akarok, aki minden vágyam teljesíti. olyan nagy kérés ez? :O

a munkahelyen egyelőre a káosz uralkodik, és még fokozódik is a drámai feszültség. annyi hülyével vagyok körülvéve (és most nem az opikra panaszkodom), hogy az nem igaz. töketlen vezetőségünk van, akik 3-an négyfelé húznak, és csak a saját, egyéni érdekeiket nézik. persze, ez a vezetők dolga, de nálunk valahogy ez hatványozottan igaz. ennek örömére tegnap is megpályáztam egy melót, meg a múlt héten is. hátha. mi bajom nem lehet belőle? legfeljebb lesz egy jobb melóm. ennyi. :)

életében először felhívott

maga Balu, személyesen. legalább is így sejtem. viszont szombat hajnali fél 4 volt, amikor csörgött. azt hittem álmodok, hogy zizeg a telefon, de nem álmodtam, mire ránéztem, akkorra abbahagyta a csörgést. no, nem mintha akartam volna beszélni vele, inkább csak meglepett, hogy hívott. akármiért is. most azért rákérdeztem, hogy wtf. :) azt mondja, fogalma sincs, hogy miért hívott, de már nem volt szomjas egyáltalán. és persze ma vagy holnap ugorjak fel hozzá. pfff... 

szombaton Amikámmal találkoztam, meg egy kedves barinőjével, aki angyalkommunikációt és csakramérést, elemzést, energia adást csinál. az angyalkommunikáció kicsit nevetséges volt, még jó, hogy pénzt nem kért érte, egyébként viszont durván belelátott a fejembe a csajszi. adott néhány nagyon jó tanácsot, amit már más is mondott, csak eddig valahogy nem akart eljutni a tudatomig. 
pl. hogy legyek lágyabb, még lágyabb, még nőiesebb. és minden megnyilvánulásomban figyeljek erre. akár a hanglejtésemnél, akár arra, hogy nem káromkodok, meg hogy nem tudok mindent jobban egy férfinél, vagy egyáltalán, hogy nem tudok mindent, akár egy pohár megfogásánál is figyeljek a nőies mozdulatra. meg hogy járjak kozmetikushoz, manikűr, pedikűr, meg miegymás, mert megérdemlem. igen, de annyira nincs energiám ezekhez. ja, meg hordjak nőies cuccokat, de ne túl vadakat, hanem lágyítsak magamon, hogy ne riasszam el a pasikat. ebben is van igazság, természetesen. 
még mielőtt elindultam volna Amihoz, befestettem a hajam. jó piros lett. leginkább Pumuklis. ma meg elmegyek és levágatom. találtam 2 fotót olyan hajról, amit idővel én is szeretnék. ezek a rövid kategóriában lányos hajak. nem akarok már 2 cm-es, vad rőzsét, bár a színe most elég brutál, de ezen is fogok finomítani. inkább valami lányosat, nőieset. 
Amitól hazafelé, a nőiesedés jegyében, beugrottam szolizni, picit oda is pörköltem magam. :) 
aztán vasárnap megszállt az ihlet, és vettem magas sarkú szandált, majdnem kettőt is, de majd holnap veszek még egyet. :) meg két nyári ruhát, illetve az egyik ruha, a másik csak egy szoknya. alig bírtam kijönni a turkálóból, annyira belejöttem a próbálgatásba, válogatásba. :) nem ismertem magamra. :) én, aki utálok vásárolni, bevisz 100 cuccot a próbafülkébe, és próbálgat. :) 

az anyaloknál rákérdeztem a barátaimra is. illetve a 3 "alap" barátnőmre, a 4-nél valahogy nincs kérdés. és hát igen elgondolkodtató válaszokat kaptam. :) meg úgy érzem, rá is tapintott a lényegre. :)

szombat délelőtt felhívott az a faszi, akivel hétfőn találkoztam volna, de lemondtam. Könyvelő. ez lesz a neve. :) no, hát kiderült, hogy nagy Coronita-járó ember, ráadásul tisztán nyomja, ami külön művészet, mert hogy a zenéért jár oda. és hogy van-e kedvem vele elmenni vasárnap. no, akkor még volt is kedvem, de aztán ez az angyalos beszélgetés, meg a csakramérések eredménye elgondolkodtatott, hogy biztosan érdemes-e, kell-e ez nekem. így végül vasárnap délelőtt hiába hívott kétszer is, nem vettem fel. inkább elmentem vásárolni, mert igazából normális ruhám se volt, amiben a Coronitában meg lehetne jelenni. bár Ami szerint nem tudnék alulöltözni, na de mégis... :) ez nekem kevés. :) meg úgy gondoltam, hogy inkább kávéznék valahol ezzel az emberrel előbb, aztán mehetünk bulizni is, én nem bánom. persze most ezzel a "nem vettem fel a telefont" sunyiskodással lehet, hogy elvágtam magam nála, de azért teszek még egy kísérletet, hátha nem. :) 

szombat este BL-döntő volt. az nyert, akinek nyernie kellett. a Bayern azt hitte, hogy nyert, aztán '99 kísérteni kezdett, és a végén nem nyertek. megjegyzem, a Chelsea már baromira megérdemelte azt a trófeát. és szép jelenet volt egyrészt az, hogy az edzőt küldték előre, a díjátadásnál, másrészt pedig, hogy Drogba Abramovics kezébe nyomta a kupát. hiszen neki kellett már annyira, de annyira. szóval jó helyen van az ott, náluk. jövőre úgyis mi nyerünk, egyrészt, másrészt meg a lényeg, hogy a Barcelona le lett taszítva a trónjáról. a többi nem számít. :)

vasárnap este, én hülye, betoltam 8-kor egy energiaitalt. még a BL-döntőre vettem, de az annyira izgi volt, hogy nem került elő. szóval betoltam, 22:30 körül leragadó szemekkel mentem ágyba, majd valamiért felpörögtem, és hajnali 2 után bírtam csak nagy nehezen elaludni. reggel zokogtam. majdnem kértem megint szabit, de tudtam, hogy oktatások, meg interjúk lesznek, nem tolhatok ki OJ-val. úgyhogy bejöttem. és hogy miről álmodoztam az ágyban? hát a Bőgősről. konkrétan arról, hogy majd szerdán a koncert előtt, alatt, után hogyan fogom elcsavarni a fejét és jól megszexeltetem magam. :) elképzeltem, hogy bemegyünk a rokiwc-be, és ott esünk egymásnak, vagy valami ilyesmi. ezt persze elejétől átgondoltam, jó sokszor. :) volt is bizsergés rendesen. :) 
nem, semmi hosszú távú tervem nincs vele, csak egy kanyar, ráadásul valami extrém kanyar. :) kívánom a lényét, a testét, ennyi az egész. és ha minden jól alakul, ő is álló farokkal lesz majd szerdán, miután meglát. :) 
az a vicces, hogy valószínűleg 25.000,- Ft-os (/db!!) VIP helyen fogunk ülni, kb. az első sorban, mindezt ingyen... :)) besírnék, ha a Bőgős felmenne basszerozni Marcus Miller mellé. :) 

ma munka után fodrász, kicsit átvágatom a tollam, aztán beugrok a Media Marktba, mert kell egy új elektromos borotva nekem. aztán ha még marad erőm, akkor takkerolok végre. holnap munka után megveszem még azt a szandit, amit kinéztem, meg benézek még ruháért a turkálóba, leginkább valami felsőért (zöld és piros cuccokat kell hordanom, mert a gyökér és a szívcsakrámat kell erősíteni), meg még nézek azért ezt-azt. :) szerdán Marcus Miller a Bőgőssel, csütörtökön lakásavató buli Almáéknál, pénteken lakásavató buli Barbikánál, a hosszú hétvégén meg ki tudja mi lesz... az még képlékeny. :)

egy nappal előbb

érkezett Vérnénnye, mint vártam. illetve várta a franc, csak sejtettem, hogy mikor jöhet, és azelőtt jött. hurrá. :S ma hajnalban arra ébredtem, hogy nagyon fáj a hasam. hogy utálom én ezt. :( most is egész nap érzem, de csak azért sem veszek be gyógyszert. kemény vagyok, kibírom. :) 
de legalább már értem, hogy miért voltam olyan levert az elmúlt két napban (és nemcsak a Shitty miatt), meg már értem, hogy miért voltam überdurván szénhidrátfüggő az elmúlt napokban. najó, mondjuk ez állandó szinte, de az utóbbi 3-4 napban sokkal erőteljesebb lett az igényem minden szénhidrátformára.

már látom, hogy mi fog kimozdítani a posványból, mármint arra gondolok, hogy mitől fogok végre elindulni futni. fura motiváció lesz, annyi szent, de már látom előre, hogy az sokat fog lendíteni rajtam. :) meg úgy egyáltalán, az egész életemen, létezésemen, szokásaimon. 

újfent megy a kavar bent a szabadságokkal. megmondtam, hogy én akár hajlandó vagyok felmondani is azért, hogy elmehessek Ozorára, ehhez tartsa magát mindenki. ennek örömére el is küldtem az önéletrajzomat egy helyre. nem fogok én itt ezen (és egyéb faszságokon) agonizálni, az tuti. majd megtudják akkor, hogy milyen, ha nem vagyok itt. mármint hosszú távon. alapvetően szeretek itt dolgozni, a kollégákat is imádom (legalább is a 90%-ukat, ha teljes céges szinten nézem), de elég volt. különben is, megvan a jegyem Ozorára, olyan, mintha befizetett utam lenne, ráadásul március óta, nehogymár valaki májusban beleköpjön a levesembe. 
amúgy is itt szopok egész évben, idén még csak 2 napot voltam szabadságon (az egyik napon semmit nem pihentem, nem is magam miatt vettem ki, a másikon meg begyulladt szemmel fetrengtem otthon), ez a 2 nyomorult hét, 10 db munkanap lesz, amit idén SZABADON tölthetek el. nem hagyom, hogy ebbe bárki is belekontárkodjon. ahhh... milyen szép lenne már addigra lekoccolni valahova... :)) természetesen új helyen is csak olyan kikötéssel kezdenék, hogy augusztus első két hete részemről off. 

este nagyon meglepődtem, hogy Andor és Pít ment haza. azt hittem Noémiék esnek ki. érdekes volt a választás, leginkább számomra semmi nem utalt erre, hogy őket kéne választani, vagy hogy egyáltalán őket fogják választani. én Rolandékat tettem volna ki, hogy kavarodhasson még a szar a végére, bár persze így is fog kavarodni rendesen. :) Noémi meg egy kétszínű hülye, buta picsa. undorítóan viselkedik és direkt kavarja a szart Edina és Anikó között, és persze mindkettőnek azt mutatja, hogy hú, de nagy barátok, pedig. 
hát igen, az életben zajló dolgok kicsiben zajlanak az ÉH-ben. az ember azt hiszi valakiről, hogy a barátja, meg hogy vele van, aztán kiderül, hogy ellene, vagy legalább is hazudozik gátlástalanul. 

basszus, a hétfői randit e-mailben mondtam le, és a srác nem olvasta el, és ott várt 40 percig. tiszta gáz. most már muszáj lesz találkoznom vele, de már csak a jövő héten, mert hétfőn megyek fodrászhoz, és annyira undorító sárga (szőke) a hajam, hogy én már így nem randizok senkivel. Balu zaklat levélben, hogy miért tűntem le, hogy ugye nincs semmi baj. nem is válaszolok neki. be vagyok rá rágva konkrétan, úgyhogy ennyi. velem ne szórakozzon. 

2-től megbeszélésen leszek. egyetlen jó benne, hogy SAti is ott lesz, de tutira szét fogom unni az agyam. ráadásul lehetséges, hogy 6-ig eltart. parádés. még jó, hogy 5-kor lejár a munkaidőm. pfff... ja, de Ozorára nem mehetek. áhhh... na, mindegy, nem is pörgök ezen, inkább még eltolok egy blázt, oszt ennyi. :)

kurva nagy pofont

kaptam tegnap az élettől. nem is értem, hogy mivel érdemeltem én ezt ki. basszameg, a kezemben éreztem a trófea fülét, aztán jött két kis bugyikékmezes majom, és kicsavarta belőle. pedig már elképzeltem, vizualizáltam azt, hogy én majd ma milyen cuccban, az összes MU-s szerelékemben, megyek ki az utcára, ehhez képest csak a táskám volt nálam, a többit nem szedtem elő. nem azért, mert szégyenlem a dolgot, mert a MU megtette a dolgát, megszerezte a 3 pontot tegnap, de sajnos a Shitty is. a QPR-nak meg külön gratulálok, mert szerintem amikor megtudták, hogy a Bolton ikszelt, és így ha kikapnak, akkor is bentmaradnak, egyszerűen beengedtek 2 gólt, oszt kész. persze ez a majom Barton a főkolompos, akinek a kiállítása miatt 5 percet hosszabbított a bíró. ami ha csak 3 perc lett volna, akkor a MU a bajnok. tudom, túl sok a ha, de ez most geciszarul esett. nagyon-nagyon beleéltem magam abba, hogy mégis miénk lehet a bajnokság, és ehhez képest az utolsó percben nem lett belőle semmi. persze, nem itt ment el az egész, mert ugyanez a MU szórakozott el 8 pontos előnyt tavasszal, de hát a remény hal meg utoljára. ja nem, a rock'n roll. :) szóval reménykedtem, hittem benne, és mivel a Shitty meccsét tolták a tv-ben, én csak azt mantráztam a QPR-nak, főleg mikor már újra vezettek, hogy "védekezzetek!!" ezt mondogattam magamban, és hittem benne, hogy meglesz (azt azért látnod és hallanod kellett volna, amit a QPR második gólja után műveltem. kb. 10 percig tomboltam önkívületben és üvöltöttem, és sikítoztam). aztán elvették a képet, én a MU-ra kezdtem figyelni, aztán mire visszakapcsolt a digi, már késő volt. Haraszti Ádám belerekedt az üvöltözésbe, annak is a gúnáros annyát, hogy a Shittynek drukkol, aki a fél SzArsenalt felvásárolta a nyáron... nevetséges. 

no, ez volt tegnap, meg az, hogy ezután szénhidrátba folyottam a bánatom.

szombaton meg masszív fetrengés, meg olvasás. ja, meg vasárnap is olvastam. először átrágtam magam a Hét év Tibetben c. könyvön. konkrétan nem tudtam letenni, annyira jó volt. utána meg egy másik, Tibetről szóló könyvet olvastam tovább (már régebben elkezdtem), mert annyira szomjúhoztam még a tibeti infókra, történésekre, leírásokra. na, ebből van még 150 oldal, szerintem ma azt is kivégzem. :)
újra rákaptam az olvasásra, ami azért jó, mert legalább nem butítom magam szar filmekkel, sorozatokkal. meg egyáltalán semmivel.

szóval nem lett a takarításból semmi, ami nem is meglepő, de leszarom. :) az olvasás most nagyon jól esett! :)

egyre közelebb vagyok ahhoz, hogy eljárjak futni. tudom, régóta mondogatom ezt már, de most már tényleg alakul a dolog bennem, érik egyre inkább az elhatározás, illetve az első lépés is lassan, hogy elinduljak. legközelebb majd csak akkor beszélek erről, ha az első futásomon túl vagyok, ígérem. ;)

a Marcus Miller koncertre végül a Bőgőssel megyek. csak azért is! :) ha olyan passzban kap el, még lehet, haza is viszem és szexelünk is. ki tudja? :) élem az életem, és ha ez fog jólesni akkor, abban a pillanatban, hát én nem fogok hezitálni. ;)

amúgy ma lenne egy randim, de semmi kedvem hozzá. pedig elsőre szimpatikus a pasi, csak ma annyira szar kedvem van a MU miatt, hogy igazából emberekkel nem nagyon akarok szóbaállni, nemhogy randizzak. úgyhogy szerintem lemondom. :( oszt ha keres még, jó, ha nem, akkor úgyis jó. :)

ami meg egész hétvégén rágott, az Ozora. hogy mi lesz, ha nem tudok elmenni szabira, mert nem engednek el. én nem is tudom. akkor felmondok... kb. ezt tudom elképzelni jelenleg. nagyon ki tudok borulni, ha arra gondolok, hogy idén nem mehetek, vagy nem annyi időre, amennyire én szeretnék. komolyan képes lennék emiatt felmondani. nekem ez mindennél fontosabb! hülye vagyok? az. tudom. :S

újra elindult a

tévében Gordon Ramsey sorozata. most a Pokol konyháját nyomják, amit szintén szeretek, és persze nézem is ezerrel. imádom, ahogy Gordon üvöltözik a játékosokkal, meg nagyon ötletesnek tartom a feladatokat, a jutalmakat, meg a büntetéseket is. (tegnap pl. büntetésből kismalacokat kellett megfürdetni az egyik csapatnak, a jutalom a másik bagázsnak pedig wellnessezés volt)

a héten rájöttem, hogy elég sokféleképpen lehet a hajamat hordani, fésülni, bármennyire is rövid. úgyhogy most ezzel variálok szinte minden nap, főleg, ha van rá időm. :) a színe viszont botrány, most már egészen szőke és utálom. alig várom, hogy eljussak a fodrászhoz végre újra, és legyen valami normális vörös színem. :)

most egy kicsit ideges vagyok, mert egyre inkább veszélyben érzem az idei Ozorámat. attól félek, az lesz a vége, hogy ha nem tudunk megegyezni OJ-val (márpedig én nem fogok engedni ebből a 2 hétből, az tuti, hiszen a jegyem is megvan, és máskorra nem is tervezek szabadságot), hogy egyikőnk sem lesz elengedve. na, az lesz még a nagy parádé... :( főleg, hogy hiába tanítok be embert a helyemre, attól még valamelyikőnknek itt kell lennie, nem hagyhatjuk magára a CC-t. egyszerűen fogalmam sincs, hogy mit tehetnék, hogy mit találjak ki, hogy minden jó legyen. marad a mantárázás, meg a szépen kérés. egyéb ötletem nincs.

az éjjel, pontosabban éjfél után 3 perccel hívott a Bőgős. én már nagyban aludtam, reggel láttam a nem fogadott hívást. gondolom, megint sörözni akart velem (meg dugni), hát így járt. mondtam én, hogy rám van izgulva! :)) mivel van 2 ingyenjegyem a Marcus Miller koncertre, és nincs kivel mennem, hát jó lenne szerezni valakit, mert engem nagyon érdekel. de egyedül nem akarok a Papp Laciban ücsörögni. először VT-re gondoltam, hogy őt hívom el, szóltam is neki, de már nem vagyok benne biztos, hogy vele akarok menni. felmerült bennem Balu neve is, de az meg bekaphattya, nem érdemli meg se a társaságom, se az ingyenjegyet. nyilván a Bőgős lenne a legkézenfekvőbb megoldás, ezért is írtam most neki, hátha ráér aznap este. :)

este már nem néztem az Extrát, egyszerűen annyira fáradt voltam, hogy simán lemondtam róla. viszont a párválasztó érdekes volt. meg az, hogy Bogi mennyire elkúrta. Hiperrel együtt. fura volt, hogy még így sem bízott meg Hiperben Bogi, hogy ismerték egymást. no mindegy, rábaszott, de ostoba volt, meg is érdemelte, elkúrta az egészet. Noémi meg beállt Féliker mellé? csak néztem, hogy mifasz. aztán persze összeállt a kép. a legjobb azért a titkok felolvasása volt. nem gondoltam volna, hogy ezt majd mindenkinek fel kell olvasnia, hogy ezek kiderülnek. de hát nyilván így lehetett megkavarni a szart. meg a védettség is. már majdnem vége volt a műsornak, amikor még mindig nem lehetett tudni, hogy akkor ki a védett? a hogyvolton is elég egyértelműen jelzik, hogy nyilván a szerkesztők saját kényük-kedvük szerint nyúlnak bele az események menetébe, így már csak akkor hirdették ki, hogy Andor a védett, mikor semmi jelentősége nem volt. no, mindegy. alig várom, hogy vége legyen ennek a szarnak, de tényleg. és megfogadom, hogy utána nem tévézek, inkább olvasok. addigra a Ramsey sorozat is lepörög, a többit meg már úgyis unom. bár, a Jóbarátok azon része, amelyikben Brad Pitt szerepel... nos, az az egyik legviccesebb, és számomra megunhatatlan. és Brad Pitt még abban is akkorát alakít, hogy kész. :) ráadásul valamiért a Viasat3 reklám nélkül adja le mostanában az első Jóbarátokat, ami még élvezhetőbbé teszi. :) de elég belőle ennyi bőven. 

ja de jön az EB... nézhetek meccseket 1 hónapig... pfff... najó, azért majd szelektálok. inkább eljárkálok végre futni, mert zabálni nagyon tudok, de mozogni sokkal kevésbé. úgy döntöttem, hogy a zabálással nem hagyok fel, cserébe inkább mozgok, és akkor ehetek, szinte büntetlenül. :) 

most viszont csak egyetlenegy vágyam van: az alvás. úgy 24 órán keresztül legalább. rettenetesen fáradt vagyok, csoda, hogy még élek. :( reggel a Dawntempoban Format C:, ha fel bírok kelni, akkor hallgatom, ha nem, akkor délig tuti alszom. :)

az antikvárimban megrendeltem a Hét év Tibetben c. könyvet, végre be is érkezett, ma már az enyém is lesz. :) juppiiiiiii!! :))

cirka fél óra

alatt rendbevágtam a lakást tegnap, miután hazaértem. még maradt némi mosogatnivaló, de egészen pofás lett amúgy. :) szombatra tervezek még némi takarítást (mondom: tervezek), aztán egy darabig megint le van tudva. :)

este EL döntőt néztem. asszem Falcaot meg kéne szereznie a MU-nak. :) remélem, elkezdtek már ezügyben mozgolódni. :) a Bilbaot sajnáltam is, meg nem is. ugyebár a MU-t ők ütötték ki, ezért nyilván nem sajnáltam őket, de ahogy zokogtak a végén, férfi létükre, hát nagyon megható volt. cuki srácok elérzékenyültek. nem kicsit. :S

a hétvégén magyar derbi lesz, Újpest-Ferencváros. az x nem jó, győznünk kell a lila majmok ellen!!! :)

VT péntektől nálunk dolgozik. hm. még mindig nem voltunk borozni, mert le van égve, de talán valamikor. de amúgy ennyi. meg amúgy se nyitok óvodát.
a Lovagomon nem tudok eligazodni, és nagyon nem is akarok. már nem vagyok túlságosan rápörögve (csak egy kicsit :D). 
viszont éjjel meg azzal az opimmal álmodtam, akinek a lelkét ápoltam nőügy miatt a múltkor. és olyan jó volt az álom, meg jól is éreztem magam benne/utána... hm. nem tudom, hogy helyes lenne-e munkahelyi viszonyt kialakítani, így inkább nem erőltetek semmit. meg nehogymár én kezdeményezzek... 

a hétvégét masszívan pihenéssel akarom tölteni, mert már alig látok ki a fejemből, olyan fáradt vagyok, úgyhogy ha lehet, ne szóljon hozzám senki, és ne keressen senki. najó, vannak kivételek, akik kereshetnek, de ha lehet, inkább ne. :)

ha úgy vesszük

egy csomó minden történt az elmúlt 5 napban, ha meg máshogy nézzük, akkor semmi érdekes.

pénteken a bevásárlókörútról, sőt, körutakról, mert többször, több helyen is megfordultam, egyrészt azért, mert nem kaptam mindent egy helyen, másrészt meg sok volt a pakk, haza kellett szaladni lepakolni. mire végleg hazamentem, megérkezett Csodafenék és Csírabácsi is. kb. 5 perccel utánam. :) némi helyeskedés, feszengés után belevágtunk a piálásba, hogy oldódjon a feszkó, aztán 1 óra múlva nekiálltam főzőcskézni, amit ők szemmel vertek, meg persze beszélgettünk közben. :) a levest főztem meg előre, meg a fasírtot raktam össze.
Csírabácsi hamar le akart lépni, aztán mégis 11-ig maradt. nagyon élveztem a társaságát, igazán jókat hülyültünk. ha az öklözés eszembe jut, azóta is csak röhögök. ;) (ezt úgyis csak ő érti :P) mocskosul lerészegedett és felszabadult lett, és azt imádom. egyébként is szeretem Csírabácsit, a társaságát, a dumáját, az agyát, a félelmeit, a gyengeségeit, az erősségeit... szóval úgy, ahogy van. najó, nekem könnyű, 14 éve ismerem. ;) 
no, Csírabácsi lelépése után mi még hajnali 2-ig fent voltunk Csodafenékkel. még kaját rendelt, megvacsorázott, meg dumálgattunk. :) aztán bedőltünk az ágyba.

szombaton én már reggel 8-tól pörögtem, jött a Tesóm segíteni a főzésben, illetve intézte az ő reszortját. közben Csodafenék hazakocogott, a Tesóm meg elment anyuékért az állomásra. dél körül érkeztek meg, még persze nem voltunk készen mindennel, de azért nemsokára igen. nagyon-nagyon jól sikerültek a kaják, a keftedesz zseniális lett, meg persze rengeteg. az összes húst ki sem sütöttem, mert annyi volt. (nem tudok keveset főzni, mondtam már?) ebéd után eldőltünk, ki hol talált helyet magának, volt egy kis delelés, mintha otthon lennénk. én a kanapét választottam és Arsenal meccset néztem, nem aludtam semmit. pedig hulla voltam. 
aztán este elindultunk Óbuda külsőre (szinte már Solymár), ahol a Slamo Revans zenekar játszott megint, benne pedig a rokonfiú. :) apukám akarta nagyon-nagyon látni, és ezért. találkoztunk ott az unokatesómékkal is, beszélgettünk egy jót. mondjuk a koncert színhelye elég érdekes volt, a közönség egy része meg tipikusan esettanulmány, de túléltük. sajnos elég durva csúszás volt a programban, az általunk várt koncert 7 helyett este 9 után kezdődött el végre, addigra már feltörte a seggünket a sörpad, meg át is fagytunk kicsit, de legalább csodálhattuk a szuperholdat. :) 3-4 szám után el is húztunk haza, mert már mindenki fáradt volt.
anyuék nálam aludtak, a Tesóm meg hazament.

vasárnap reggel korán ébredtem, apu gondoskodott róla, megint nem pihentem ki magam, de ezen már meg sem lepődtem. :) egy laza reggeli után elindultunk Leányfalura a strandra, ott voltunk egészen délutánig. ja, előtte még felköszöntöttük az anyukánkat, hiszen Anyák napja volt. :) kapott szép virágot, meg egy kenyérpirítót (ez szinte közös ajándék kettőjüknek), mert az előző nemrég ment tönkre otthon. :) a strandolás remek volt, még egy kis szín került rám, és csodálatos módon a fájós forgóm is meggyógyult. :) bizony, a pénteki bevásárlás, meg a szombati főzés kicsit tönkrevágott megint, úgyhogy nekem vasárnap reggel már jártányi erőm nem volt, annyira fájt a jobb lábam, de a gyógyvízben ülés apuval megtette a hatását. :) sokat ültünk kettesben a forróvízben, beszélgettünk is, teljesen normálisan, a pénzügyeimről, meg a családi örökségről, a földről, amiről majd nekem kell gondoskodni, ha majd. pont a MU meccs kezdetére értünk haza, gyors kávézás után pedig kivittük a szüleimet az állomásra, én feltettem őket a vonatra, elbúcsúztunk és hazahúztunk a Tesómmal. hulla fáradtan rogytunk le, a lakásom még mindig romokban, de nagyon megérte, mert egy újabb tökéletes hétvégét írhatunk a többihez. :)

anyukám felhívott este, hogy hazaértek rendben, de persze sírt nagyon, mert annyira jól érezte magát nálunk, és mondta, hogy mi milyen aranyosak vagyunk, meg milyen jószívűek. na, ennél a pontnál már én is nagyon bőgtem, meg még utána vagy 3 órán keresztül folyamatosan bőgtem, és csak ezen az egy szón kattog azóta is az agyam. mert hát miért ne lennénk jószívűek? pláne a szüleinkkel, az édesanyánkkal? van olyan, aki nem így viselkedik? nekem ez teljesen természetes, és úgy is vagyok vele, hogy ha kellene, mindenemet odaadnám nekik. főleg, hogy igazából semmi nem az enyém. mindent nekik, az ő egész életük munkájának köszönhetek, szóval én csak "használom" azt, ami van, legyen az a lakásom, vagy bármilyen cuccom. jó, persze én is keresek, meg kerestem már eddig is pénzt, de hát akkor is. szóval ha erre a jószívűségre gondolok, még mindig bőgnöm kell. meg ha a szüleimre gondolok, akkor is. mert persze, idősek már (70 évesek +- 1 év, attól függően melyikükről van szó), és néha fárasztóak, meg nem úgy forog az agyuk, ahogy nekünk, de akkor is a szüleim, nekik köszönhetem az életemet (és nemcsak a megszületésemet, hanem a többit is), meg tulajdonképpen mindent. és nagyon-nagyon-nagyon szeretem őket, mindkettőjüket, és ha bármikor arra gondolok, hogy már nem lesznek, akkor megintcsak órákig tudok bőgni. vagy napokig akár. és bizony ki kell használni minden időt, amit együtt tölthetünk. és tudom, hogy anyu akár minden hétvégén nálunk lenne, apu már kicsit nehezebben mozdul ki, meg ő Pestet már annyira nem élvezi, azért remélem, hogy hamarosan jönnek még hozzánk, meg persze mi is megyünk hozzájuk, amint tudunk. 

vasárnap este már csak sztondultam a tévé előtt, bár a romeltakarítás volt tervben, de semmi erőm nem volt hozzá. (azóta sem, talán majd ma) persze hiába voltam fáradt, nem feküdtem le időben, így hétfőn reggel úgy ébredtem, hogy nem bírok felkelni (már nem a lábam fájt, hanem az élet), küldtem is sms-t OJ-nak, hogy "gondot okozna-e, ha én ma nem jönnék be, mert iszonyatosan fáradt vagyok". elküldtem, fogtam a kezemben a telefont és közben bóbiskoltam, vártam a választ. 25 perc múlva meg is érkezett (7:40-kor): "nem, amennyiben cserébe lemondasz idén Ozoráról :)" ... uhhhh... úgy pattant ki a szemem, mintha gumiból lenne! :)) írtam is neki vissza azonnal: "már indulok is befelé!"
ahhoz képest, hogy 7:40-kor keltem, majd fürödtem, hajat mostam, sminkeltem stb., 8:40-kor már a munkahelyen voltam. nem mondom, hogy kurvajól esett bejönni, de nincs az a szitu, amiért az idei Ozorát offolnám. NINCS!!! (és már csak 89 nap van hátra!!! :D) úgyhogy bár szarul esett OJ válasza, mert tudom, hogy arra megy ki a játék, hogy ő is el tudjon menni szabira ugyanakkor, amikor Ozora van, de inkább bejöttem. az is szarul esett, hogy zsarolásnak éreztem az üzenetét, bár egyrészt tudom, hogy ilyen, hogy cserébe mindig kér valamit (bár elég aránytalannak éreztem az "egy napért 2 hét" cserét), másrészt meg el kell ismernem, motivációban hatalmas. :) 
szerencsére túléltem a hétfőt, meg a keddet, meg a szerdát is túl fogom (mármint a mai napot), bár még mindig dög fáradt vagyok, mert a kurva ÉH miatt sosem fekszem le időben. pedig már megfogadtam, hogy nem nézem az extrát, de hát ki bírja azt megállni? :D

tegnap este 2 órán keresztül voltam vonalban az apukámmal, mert a földre (a családi örökségre) kellett támogatást igényelni, amit eddig a helyi falugazdász csinált, de hát az egy pöcs, és apu már nem akar vele szóbaállni, inkább rám bízta. olyan szintű a dolog, hogy ügyfélkapus regisztráció kellett hozzá, azt apukám elintézte tegnap reggel vidéken, én meg este az MVH honlapját basztattam, de úgy, hogy az infók apunál voltak, tehát ő néha be-beolvasott egy-egy részt a tájékoztató levélből, én meg az alapján, vagy annak ellenére próbáltam megcsinálni amit kellett. hát, el kell mondanom, hogy kibaszottul nem volt egyszerű. aki ezt a szájbabaszott programot megcsinálta, azt leginkább felhúznám egy villanyoszlopra bazmeg, de a családjával együtt. nem vagyok tehetségtelen, meg buta ember, meg a számítógéphez is elég magas fokon értek, meg talán még agrár ismereteim is vannak minimálisan, de ez a fos majdnem kifogott rajtam. letöltöttem hozzá felhasználói kézikönyvet (113 oldal bazmeg!!!), de hát még térképet is kellett rajzolni!!! apu meg tolja a telefonban, hogy "nem nehéz az, csak csinálj egy L alakot", én meg szinte dühöngve mondom: "oké apukám, csinálnám, de nem tudom, mit kell megnyomni a rajzoláshoz, meg egyáltalán". na, itt el is szakadt a cérna, mondtam, tegyük le, míg kiokoskodom, mert felrobbanok. ráadásul a netbookon pöcsöltem, aminek a képernyője is kicsi ahhoz, hogy ezt normálisan meg lehessen csinálni, meg touchpad, meg tököm. áhhh... nem akarod tudni. :S szegény apukám próbált segíteni, de hát nem tudott. ő aztán pláne nem vágta, hogy mi a szitu, hiszen a mobilt se tudja kezelni, nemhogy egy számítógépet. mindenesetre mondtam neki, hogy majd leviszem a netbookot legközelebb, és megmutatom neki, hogy mivel szoptam 2 órát... de a lényeg, hogy a végére sikerült hibátlanul kitölteni mindent, jöttek visszaigazolások, ma ki is nyomtattam, úgyhogy zsír. apukám nagyon meg is dícsért a végén, meg mondta, hogy tanulgassam, mert mostantól ezt évente egyszer nekem kell majd megcsinálni. fasza. :) mondjuk most, hogy már egyszer túl vagyok rajta, legközelebb is menni fog. :) csak persze az elején még ő is bekavart valami hülyeséggel, ráadásul féltem, hogy ha elbaszok valamit, akkor ugye oda a támogatás, vagy mittomén, alig mertem bármihez is hozzányúlni, módosítani... pffff... de ha valaki esetleg hasonló cipőben jár, írjon, szívesen segítek. ;) és hívhatsz innentől falugizdának is. ;)

Balu tegnap írt, hogy nem megyek-e fel hozzá. nem is válaszoltam rá. még arra a három betűre ("NEM") sem pazarlom az energiáimat. komolyan nem vágja, hogy mekkora paraszt volt? felejtsen el a picsába. 

jut eszembe, péntek éjszaka, illetve szombat hajnali 1-kor meg a Bőgős hívott (pont Csodafenékkel fecsegtünk még), hogy igyunk együtt. mondtam neki, hogy egyrészt én már kész vagyok, mint az M5-ös, úgyhogy nem, meg amúgy sem. nem mondtam, hogy nem vagyok egyedül, de sugalltam. mondjuk azt nem kell tudnia, hogy nem pasival voltam éppen. :) de nagyon rám volt izgulva, mármint a hangja, meg a dumája alapján. na, persze. a puncifüggőség. vezesse le az asszonyon, oszt kész. 

nos, leginkább ennyi van most. ami még esetleg fontos lehet, hogy az utolsó fordulóban, vasárnap délután dől el, hogy ki lesz angol bajnok. igazából nem tehetek mást, mint drukkolok Buzsáky Ákoséknak, hogy legalább egy ikszre kihozzák a bugyikékek elleni meccset, oszt jónapot. nekünk meg nyernünk kell, NINCS MESE!!! :) GLORY MU!!! :)

annyira fáradt vagyok

hogy azt nem tudom elmondani. 11-kor feküdtem le, de hajnali 4-től már ébren vagyok. nem tudom mi volt már megint. :( reggel 7-kor meg már csak a macskának könyörögtem, hogy hagyjon még 10 percig legalább békén. persze nem tette meg. :(

lázasan készülök a hétvégi vendéglátásra. na, mondjuk annyira nem vittem eddig túlzásba, hiszen a takarítást nagy ívben leszartam. igazából szerintem nem is látszik, hogy nincs frissen takarítva, egy-két szöszt majd ma még felkapkodok, oszt ennyi. ezért marhajó az új szőnyeg, mert azon nem látszik semmi. :) ha a Tesóm azt mondja, hogy még takarítani kellene, akkor majd azt rábízom. én inkább főzök, de tényleg.
meg is van a menü, ráadásul én találtam ki, és a nagy részét én fogom megcsinálni. 
a menü brokkolikrém leves lesz (múlt csütörtökön annyira jót főztem, hogy muszáj még villognom vele, ráadásul tök egyszerű), keftedesz (vagy kefta) ez egy görög fasírt, amit a tévéből írtam le, mármint a receptet, ahol egy igazi görög vagyis ciprusi csaj csinálta. na, azt rakom ma este össze (meg a levest már ma megfőzöm), aztán holnap lesz a keftedeszhez egyrészt egy tárkonyos paradicsomszósz+tészta kombó (ezt a Tesóm csinálja), meg tepsiben sült krumpli+tzatziki (ezt holnap közösen ütjük össze). 
desszertnek meg levegő, mert így is pukkadásig esszük majd magunkat szerintem. :) 
de ma még munka után vár rám egy nagy bevásárlás, de annyira nagy, hogy még anyunak is meg kell venni az ajándékot anyák napjára, meg hát a főzéshez bevásárolni. szerencsére ketté osztódtunk a Tesómmal bevásárlás és főzés terén is. ma este még külön nyomjuk (épp most egyezkedtünk telefonon), de holnap délelőtt meg már együtt készülünk. :)

úristen, 10 perc múlva találkozik Csodafenék és Csírabácsi!!! :) annyira kíváncsi vagyok hogyan sikerül a várvavárt dzsodarandevú. :) szerencsére Csodafenék este nálam fog tanyázni, úgyhogy biztos mindent meg fogok tudni részletesen. :)

igen, ma is vendéglátok, közben főzök... remek lesz. :) jó ez az amerikai konyha, mert főzés közben lehet dumizni, piálni, mindent csinálni. :)

holnap reggel Tsubi pörget a Tiloson a Dawntempoban, úgyhogy reggel ébredés 7:30-kor szigorúan!! :) aztán este családilag megint megnézzük a Slamo Revans zenekart (annyira szép benne a dobos fiú... igen, rokonom, de ha nem lenne az, meg ha nem lenne 10 évvel fiatalabb nálam, akkor tutira rámennék, mert nagyon szép!), szabadtéren, vasárnap meg elmegyünk strandolni Leányfalura jól. :) 
ez a terv hétvégére, remélem, az időjárás is kegyes lesz hozzánk. :)

ÉH. KIESETT CSÍRA BAAAAAAZMEEEEEEEEGG!!! :((( a picsába, hogy már megint a legjobbat kellett kirakni. hülye kurva ez a Betti, na meg a Féliker is elmehet a picsába, hogy ilyen alattomos geci volt. pedig Kírának köszönheti, hogy bent maradt. Mátéék viszont jól csinálták, hogy Noémival összeálltak. jó lesz ez így. viszont ha Anikó nyeri meg ezt a fost, akkor nagyon ki fogok borulni. az a nő ELMEBETEG!! és visszataszító, és rémes.
monjduk azt nem értem, hogy a 10:0 az mióta X, de ezt a viasatnál biztos jobban tudják.  (aki érti, érti :D)

jesszus, már csak 3 perc a találkozásig. NAGYON IZGULOK!!! :) ugyanott randiznak, ahol én a Bőgőssel anno elsőre, és ezt jó ómennek veszem, mert nekem halálos szerelem lett belőle. ;)

az új málna

illatú folyékonyszappant ajánlom a dmből, mert isteni finom illata van. ráadásul limitált kiadású. :) 
az ajándék Chelsea csomagban volt tavaly folyékonyszappan, néha előveszem, ha nincs más, de rájöttem, hogy pasiszagúúúúúú!! bazzz... hát milyen lenne egy focis ajándék? :) szóval pasis az illata, ami sokszor jó, mert legalább a pasihiányom csillapítja, de sokszor meg pont, hogy felkorbácsolja. :)

pénteken OJ korán elengedett szerencsére, így pici pihi után tudtam csatlakozni Barbihoz és Vikihez a Darshanban, ahol jó kis estét töltöttünk együtt. :)
9-kor indultam el a Trafik Klubba (régi TilosazÁ pinyója), ahol a Slamorevans zenekar játszott. először nem tudtam hovatenni Slamovits Istvánt, aki a zenekar alapítója, de aztán leesett, hogy ő Eddás volt régen, és játszottak egy csomó régi Edda számot is, amikre sikítva tomboltam. :) tiszta áltisi feelingem volt. :) nem véletlenül mentem el erre a koncertre, mert a zenekarban az unokabátyám fia dobol. :) szerencsére az egész család képviseltette magát, jó volt velük újra találkozni. kiderült, hogy a kisebbik fiú, aki eddig gitározott, most valami procc fodrászatban tanul dizájfodrásznak, és nem is tolja szarul (az anyjának is ő csinálta arra az estére a haját, és nagyon jól sikerült), szóval asszem van új fodrászom. :) ezen az estén rengeteget ittam, több, mint egy liter bor csúszott le a torkomon, hajnali 2-kor botorkáltunk haza a Tesómmal.

már hazafelé éreztem, hogy fáj a jobb lábam, de akkor még csak azt hittem, a fáradtság miatt. nos, hajnalra kiderült, hogy sokkal nagyobb baj van, valami becsípődött a jobb oldalon, a forgómnál, és konkrétan a wc-re alig bírtam kisántikálni, de még feküdni se esett jól minden pózban. szombatra amúgy sem terveztem sokmindent, ebből egy mosást lezavartam, de amúgy csak feküdtem.
vasárnap reggel kínok között szálltam be hajnalban az autóba, hogy a 9:30-as istentiszteletre hazaérjünk anyuékhoz. sikerült is, keresztanyám is megérkezett szerencsésen, így 5-ösben mentünk vele a templomba. eddig nem is tűnt fel, hogy a református liturgiában ennyiszer fel kell állni, meg le kell ülni istentisztelet közben, és úrvacsora osztás nem is volt! igaz, volt egy keresztelő, amin nagyon meghatódtam. szóval minden egyes felállásnál és leülésnél úgy jajgattam, mintha körülöttem az átlagéletkor nem pont 60+ lett volna... pfff... szánalom. :) de tény, hogy nagyon-nagyon fájt a lábam, majdnem belepusztultam. valamiért a tiszteletes mondta is közben többször, hogy csak az álljon fel, akinek nem okoz gondot (persze itt az idősekre gondolt), de én inkább sóhajtoztam, mint hogy ne csináljam azt, amit a többiek. :)
amiért ez az istentisztelet fontos volt, és amiért a keresztanyám is tiszteletét tette nálunk (meg a templomban) az, hogy apukám édesanyja, a nagymamám 20 éve hunyt el. 16 éves voltam akkor. és mindig olyan megindító, hogy az én erős és kemény édesapám elpittyen. az édesanyja temetésén, meg most, a megemlékezésen láttam ezt tőle, és hát nyilván én is megrogytam. hiszen anya csak egy van, ezt tudjuk mindannyian. 

otthon ezután volt egy nagy ebédelés, meg még beszélgetés, bár leginkább a keresztanyám beszélt (apu huga), ráadásul hangosan. úgy megfájdult az egész család feje tőle, hogy csak na. 3-kor szerencsére elhúzott, aztán mi még maradtunk kicsit a Tesómmal, de nemsokára mi is elindultunk. vasárnap este már csak döglöttem, próbáltam kiheverni az egész napot, meg a hajnalban kelést. 

hétfőre és keddre terveztem programot, nem egyedülit, de aztán az ágyhozkötöttség győzött. nem akartam két napig nyavalyogni, inkább áttettük péntekre. ami csak annyiból szar, hogy még várnom kell, hogy találkozzak újra Csodafenékkel, de most már csak kibírom valahogy. :)

Baluval úgy volt, hogy szombaton találkozunk, aztán én ugye lerokkantam, így írtam neki, hogy nem tudok átmenni, de ő jöhet. hát persze nem jött. aztán még vasárnap rámírt, hogy mit csinálok, én meg nem is válaszoltam. ma meg még le is tolt, hogy én mennyire eltűntem. én meg visszaírtam neki, hogy ha ennyire nem fontos velem a szex, hogy nem képes megmozdulni érte, mert olyan lusta dög, akkor hagyjuk egymást békén. le is tiltottam a francba, remélem, sms-ben sem fog zaklatni. leszarom a hülye fejét, oszt kész. nincs nekem erre szükségem. eddig mindig én voltam nála, ő arra nem képes, hogy átjöjjön, pedig. ezek szerint akkor még nem fáj a keze eléggé. mondjuk, ha fáj, azt is leszarom. fájjon!!! :P velem nem dug többet, az hétszentség! :)

hétfőn este meccs volt. de minek? már a kezdőből láttam, hogy ki fogunk kapni. úgy is lett. viszlát 20. bajnoki cím, talán jövőre találkozunk. az olajsejkeknek meg az édesanyjuk térgyekalácsát. ezt kívánom. és pont. 
basszameg, hogy még mindig igaz a mondás: "kis pénz kis foci, nagy pénz nagy foci". hát így.

ÉH? nem néztem. hétfőn meccs miatt ugye, kedden meg inkább a Bakancslistát választottam. ez a dráma még mindig jobb, mint azok az agyhalottak. remélem, Anikó most már tényleg hazatakarodik, mert ha ő nyeri meg, akkor kész... nem hiszem el, hogy egy ilyen típusú nőnek vannak barátai, esetleg pasija... de komolyan. ez a lány beteg. ez nem is kérdés. áhhh... visszasírom Pocahontast. :)

és amúgy ma egy nagy, piros cseresznyének öltöztem. hát így. :)