minden csodálatosan alakul

a szerelmi életemben. :) keveset tudunk Mimmel találkozni, de azok tartalmasak. a múlt hétvégén körömpörköltet főztünk. két adagot... ugyanis az elsőt odaégettük sajnos, mert bealudtunk.

a másodikat viszont már nem rontottuk el, bár mire készen lett, már alig bírtunk enni belőle.

volt, hogy egész éjjel nem aludtunk a múlt héten, mert filmes játékot játszottunk. bedobáltuk híres színészek neveit, és 5-10 filmet kellett tőlük mondani. ahol nem jutottunk el a 10-ig, ott megnéztük a wikipédián, és csapkodtuk a homlokunkat, hogy "fúúúúúú, tééééééényleeg!" :D

most hétvégén vasárnap hajnalban került elő. sajnos kijött valami rontás az arcán, ami fájt is neki, meg nem is nézett ki valami jól, emiatt nem akart a szemem elé kerülni. meg hát a munka is lefoglalta. de most már nem vészes a duzzanat, bár még mindig fáj neki, és nem engedi, hogy hozzá nyúljak, segítsek.

most én főztem, tegnap, bolognait. ketten főztük, de ő igazából csak nézte, lélekben támogatott, meg a fűszerezésben segített.

nagyon-nagyon jól sikerült, háromszor is evett belőle, és szénné dicsérte! :) nekem is ízlett, bevallom hősiesen, pedig régen főztem már ilyet. csomagoltam Mimnek egy jó nagy dobozzal, hogy legyen mit vacsoráznia ma, meg még a múlt heti körömpörköltből is elraktam egy dobozzal, azt is most adtam oda neki, hogy egye meg.

beszéltünk az összeköltözési céldátumról... én már akár holnap benne lennék, ő viszont szeretné, ha a munkája kicsit rendeződne, és ezzel együtt az élete, a kedve is. nem akar addig összecuccolni velem, mert - így fogalmazott - "nem akarom elbaszni"... és ez azért nekem sokat jelent. mert ugye ez a kapcsolatunkra vonatkozik. pedig mondtam neki, hogy én képes vagyok alkalmazkodni hozzá, és akkor is szeretem, ha nyűgös, fáradt, hisztis, netán beszólogatós passzban van éppen, de megértettem azt is, hogy ő meg nem akarja, hogy emiatt bármi is elromoljon. úgyhogy szerintem nyár vége, vagy szeptember lesz az, amikor hozzám költözik.

addig türelmes leszek, nem basztatom ezzel, és amit csak tudok, segítek neki. meghallgatom, ha baja van, főzök neki, etetem, hogy legalább egyen rendszeresen, mert sajnos ezt is eléggé elhanyagolta mostanában.

olyan kis cukika egyébként, tegnap is nagyon romantikus hangulatban volt... Demjén számát nyomatta, könnybe lábadt szemmel... hát megzabáltam. :)

este könnyed programot kerestünk a tévében, a Comedy Clubon Hadházi önálló estje annyira nem jött be, viszont az M4-en, a Mennyei Bajnokságról szóló Góóól! c. műsor nagyon bejött. könnyesre röhögtük magunkat. a térdemet csapkodtam. nagyon jó a dumánk, mindkettőnknek, szóval egymást szórakoztattuk. bár a Mennyei Bajnokság is inkább sírva röhögős, mint nem. :)

új melóm még nincs, de dolgozom rajta. igazából elvagyok jelen pillanatban. legalább a terror megszűnt. ami nekem most fontos, hogy Mim van nekem, és minden csodálatos. :)

a két hülye

 egy pár... szoktam mondani. :) mi is ilyenek vagyunk Mimmel :) egy csomó időt elcsesztünk a hétvégén a duzzogással, ahelyett, hogy együtt lettünk volna.

csütörtök este én aludtam nála. jó fáradtak voltunk a szerda éjszakai őrület után. fél 8 körül értem oda, már főzésben volt, isteni rakott krumplit csinált, de hús volt benne, meg paprika, paradicsom, hagyma, sok szalonna, sok sajt, fűszeres tejföllel leöntve... 10 után lett kész, nekem nagyon ízlett, kétszer is szedtem belőle. ő nem volt vele annyira elégedett, neki nem lett elég fűszeres.
bevacsoráztunk és kb. be is aludtunk gyorsan. illetve ő, mert olyan tipikus férfi, hogy leteszi a fejét és már alszik is. :) én még forgolódtam kicsit, de valahogy bealudtam én is.

péntek reggel hullán keltünk mindketten, én 10 helyett már 9 előtt bent voltam a munkahelyemen, hogy minél előbb végezhessek, mert az volt a mondás, hogy semmi programja nincs hétvégére, és amúgy is velem akar lenni. én meg nyilván nagyon örültem neki. le is mondtam Mis látogatását, beáldoztam a barátságot a szerelem oltárán... Misnek rosszul esett, joggal, mert mindig is azt beszéltük, hogy ha lesz pasim, akkor sem fogom sem őt, sem úgy egyébként a barátaimat hanyagolni. erre lemondom, mert Mim... de azért próbáltam szépíteni, hogy úgyis szar idő lesz, esni fog, és akkor úgysem tudunk csavarogni... nyilván nem győztem meg vele egészen, de egy próbát megért.

egész nap azon pörögtem, hogy egész hétvégén végre, 4 hónap alatt először, együtt leszünk péntek estétől hétfő reggelig Mimmel. hazaértem este 6-ra, felhívtam, hogy mizu. hulla fáradt volt, de mondta, hogy este FIFA-party lesz a haverjával. de átmehetek, csak nem fog tudni majd velem foglalkozni. én kis buta azt hittem, hogy a haverja ott lesz nála, ott nyomják a fifát, és mondtam, hogy nem akarok zavarni. de abban maradtunk, hogy pihenjünk egy kicsit és majd beszélünk.

ebből az lett, hogy mindketten bealudtunk kicsit, aztán én 8 után megébredtem, Hertha meccset néztem, kajáltam, de Mim nem jelentkezett. szétduzzogtam magam, mert kiborultam, hogy péntek este mondja le a hétvégét, és bezzeg a haverjával fifázásra nem fáradt, arra mindig van erő, energia, rám meg nincs. volt már ilyen duzzogásom, hisztim, nem ez volt az első.

persze nem hívott péntek este. szombat délelőtt láttam, hogy facebookozik, de engem nem keres. na, ezen még jobban felkúrtam magam. hogy én aztán akkor biztos nem fogom keresni, akkor bassza meg, nem találkozunk egész hétvégén, de jövő héten se, meg következő hétvégén se, mert akkor már tényleg jön Mis, és Mim meg le van szarva.

végül szombat délután negyed 6-kor hívott fel, hogy mizu. még akkor is duzzogtam, fél perc után el is köszönt. visszahívott egy óra múlva, még mindig fasz voltam, másfél perc múlva elköszönt, miután azt mondta, hogy ő nem megy sehova, erre én, hogy én sem.

éjjel fél 12-kor már nem bírtam tovább, és írtam neki sms-t, hogy szeretem, és belepusztulok, annyira hiányzik. egy fél óráig semmit nem reagált, erre lefeküdtem aludni, de nem vittem magammal a telefont. persze nem tudtam aludni, mert egyrészt a szemközti házban házibuli volt és nagyon hangosak voltak, másrészt meg Mimen kattogtam. hajnali 2-ig pörögtem az ágyban, aztán felkeltem megnézni a telefonom. na, ott már volt egy nem fogadott hívás Mimtől, meg 3 sms. hogy átjöjjön-e. ráírtam, hogy jöjjön. de fel is hívtam. valami haverjával volt, cigiért mentek le, és fel volt kúródva miattam, és mondta, hogy nem jön át. erre elköszöntem, és kinyomtam a telefont. na, akkor visszahívott. hogy még egyszer meg ne próbáljam rátenni a telefont! fú, nagyon ideges volt, nagyon kiborult ettől. jogosan. bár ő is nyomta már rám, de hát szerinte neki lehet, mert ő a férfi. :) visszafeküdtem az ágyba, és duzzogtam tovább. aludni persze nem tudtam. fél 4 körül hívott, hogy mit csinálok. mondom, ágyban vagyok. jó, akkor ő megy haza, mert ő még pörög, nem akar aludni.

mondom, nem mondtam, hogy alszok, csak az ágyban vagyok. jó, akkor feljön. 4 körül megérkezett. úgy örültem, mint majom a farkának. :) persze hulla fáradt voltam, de azért örültem, és fel is pörögtem hamar.

megbeszéltük, hogy mi történt. kiderült, hogy mindketten otthon duzzogtunk, egymást 10 percnyire gyalog, és egyikőnk sem hívta fel a másikat. aztán mikor ő felhívott szombat este, akkor már azért, mert nem bírta tovább, és velem akart lenni. a srác is, aki bejelentkezett nála este, pont a háta közepére sem hiányzott, annyira szerette volna leoffolni, de hát ugye én duzzogtam, és így cserébe ő is. pedig már nem egyszer megbeszéltük, hogy ne legyen ilyen, ha az egyikőnk találkozni akar a másikkal, akkor mondja meg, ne várjon arra, hogy a másik telefonáljon. ha nem alkalmas a másiknak, akkor az is mondja meg, és ne legyen ez a duzzogás. a hétvége folyamán átrágtuk még ezt egy párszor, az n+1-nél már csak röhögtünk rajta, hogy milyen egyformák vagyunk. :)

miután megérkezett, és lenyugodtunk, nekiálltunk játszani. SZ betűs szavakat kellett mondani, egyet-egyet, de úgy, hogy például ha kimondta valaki, hogy szer, akkor már nem lehetett azt mondani, hogy szerel, szerelem, meg ilyesmi. illetve tulajdonneveket se fogadtunk el. 2 órán keresztül toltuk, végül én nyertem. :) mert én nyertem. :) és közben nagyon jól szórakoztunk! imádom az ilyet, mikor az agyunkat használjuk. és vele lehet, mert neki is van. :)

aztán persze szexeltünk is, majd 10 körül lefeküdtünk aludni egy kicsit. délután 3 körül ébredtünk fel, lementünk boltba, rendeltünk kaját, néztünk meccseket. a Fradi meccs közben nekiálltunk főzni, illetve sütni. leveles tésztából csináltunk két tekercset, paradicsomos, sonkás, hagymás, sajtos, olívabogyós töltelékkel. nagyon finom lett, bár mire kész lett, nem nagyon voltunk már éhesek.

tanulva a korábbiakból, megbeszéltük, hogy vasárnap éjfélkor lefekszünk aludni, hogy hétfőn ne legyen gáz. aztán éjfélkor még annyira pörögtünk és elvoltunk, hogy 2-ig engedélyeztük az ébrenlétet. végül fél 3 körül sikerült becibálni az ágyba. akkor már mindketten hullák voltunk.

viszont remekül szórakoztunk este is, megnéztük az Ocean's 13-at, mert még nem látta, én meg már nagyon régen. aztán zenehallgatás, táncoltunk, pedig ő soha nem szokott senkivel táncolni, mert nem tud. énekeltem neki, amit imádott nagyon. nagyon szereti a hangomat, ahogyan énekelek, főleg, ha neki énekelek. persze csak romantikus, szerelmes számokat énekeltem. a legnagyobb kedvence a Greaseből (amit imád) Olivia Newton John Hopelessly Devoted to You című dala.

https://www.youtube.com/watch?v=tzmggUAqePY

a sok cigizéstől nem nagyon volt már hangom, a magas hangok kiéneklése amúgy sem megy már jó ideje, de azért értékelte, és nagyon imádta. aztán jöttek a Ponyvaregényes zenék, ami szintén közös kedvencünk, táncoltunk, de végül már csak én. azt is imádta. hogy micsoda brutál jól csinálom, kicsit mondjuk kurvásan (az nyilván direkt volt), de el volt ájulva tőlem.

meséltem neki, hogy a lakásban elég sokat gyakoroltam már ezt egyedül, hogy énekelek és táncolok valakinek, mert hittem benne, hogy lesz valaki, aki ezt értékeli. és igen. itt van. megtaláltam. :)

alig bírtam aludni hajnalban, mert úgy fájt a lábam, meg mindenem, hogy csak forgolódtam. nyilván a szex is kimerített, meg a táncolás, meg minden. :) aztán reggel fél 7-től próbáltam keltegetni, mert még haza kellett volna mennie munka előtt, átöltözni, meg ilyenek. nem sikerült kiimádkozni az ágyból. aztán valahogy 8 után felkelt, küldött sms-t a munkahelyére, hogy szarul van, nem megy be, és visszafeküdt aludni.

én 10-re mentem körmöshöz, 9-kor fel kellett kelnem, hogy odaérjek. halálomon voltam. azon gondolkodtam, hogy mit találjak ki, hogy miért nem megyek be dolgozni délre. de aztán a körmösnél úgy felébredtem, hogy végül nem mondtam le, bejöttem dolgozni, mert kemény vagyok, mint Tarzan sarka. :)

a körmös után még hazaugrottam 10 percre, mert indulás előtt bedobtam a mosógépbe két ágytakarót, amit Csigusz összehányt, hogy kiteregessek. olyan, de olyan jó volt úgy hazamenni, hogy ott feküdt az ágyban, és mosolygott rám, és örült nekem. persze romon volt, de örült. annyira szeretném, ha már minden nap arra mennék haza, hogy ott van, és úgy jönnék el otthonról, hogy ott van. alig várom, hogy odaköltözzön hozzám.

szóval hazaugrottam, puszilkodtunk kicsit, aztán összekapta magát és elindult haza, én meg jöttem be dolgozni.

este volt olyan terv, hogy még átjön hozzám, de olyan fáradt volt, hogy bealudt, 9 után hívott, hogy felriadt, és ha nem baj, akkor már nem indulna el. én is nagyon fáradt voltam, úgyhogy nem haragudtam ezért, sőt, teljesen megértettem. vacsiztam, 10-kor kidőltem, és reggel 9-ig aludtam.

ma hívott délelőtt, csak hogy hallja a hangom, az estéről még nincs szó. örülnék, ha meglepne, én nem akarok átmenni, mert nem bírok már azon a vacak ágyon aludni. de majd meglátjuk.

holnap kimegy a Fradi meccsre, én ugyebár nem mehetek vele, nemcsak azért, mert fél7-ig dolgozom, hanem mert nem mehetek vele, ezt kikötötte, mert már csak ez az egy közös szórakozás maradt nekik a haverokkal, és hát más se viszi a nőjét. igaz, a többinek a nője nem is olyan nagy huligán, mint én, de mindegy, megértettem. ha nagyon ki akarok majd menni, akkor úgyis lesz kivel, valami buszos spannal. :)

ja, kiderült, hogy Misre féltékeny. pedig nem kéne, de az. bassza a csőrét, hogy szeretek vele lenni. meg úgy általában, egészségesen féltékeny, mert tudja, hogy másnak is tetszem.

én is így vagyok ezzel, mivel nagyon-nagyon-nagyon helyes és okos pasi, azért engem is basz, hogy levadássza valaki, vagy nem bír a farkával, de abban is biztos vagyok, hogy olyan jó csajt úgysem talál, mint én vagyok, aki ennyire passzolna hozzá.

nagyon-nagyon szeretem, ő is engem, nagyon fontos vagyok neki. minden perc boldogság ebben a tudatban élni az életem. :)

meglepetés látogatásban volt

részem az éjjel. :) Mim egyszer csak betoppant éjfél előtt pár perccel. :) tudtam, hogy valami csodálatos dolog fog velem történni, hát ez volt az. :)

elég szar napom volt tegnap, a főnököm szétcincált teljesen, totálisan összezuhantam. kb. bőgve mentem haza.

beszéltünk Mimmel 6 körül, pont akkor ült le ünnepelni az öccsével, így esélyét nem láttam, hogy találkozunk. fáradt is voltam, mikor hazaértem, azonnal elaludtam a kanapén. végül felélénkültem, ettem, néztem BL-t, de nem is tudtam a meccset végignézni, inkább elmentem aludni.

kb. egy óra múlva, éppen Mimről álmodtam, amikor csöngetett. nagyon megörültem neki. :D kicsit ittas volt az ünneplés miatt, de nagyon jól esett, hogy azt mondta, nem akart tovább a társasággal bulizni, hanem inkább jött hozzám az utolsó metróval. mert hiányoztam neki, és velem akart lenni.

sőt, a héten lemondott egy 3 napos balatoni "haverok, buli, fanta" túrát, mert inkább velem akar lenni. ez azért nagy szó, mert amíg nem ismert, soha, de soha nem mondott volna nemet egy ilyen meghívásnak. sok barátja van, fontosak számára a barátai, nagyon szeretik őt, mert egy csodálatos ember.

persze hozott piát, ami nagyon jól jött, mert úgy indultam el a munkahelyemről haza, hogy biztosan iszok valamit, annyira ki voltam borulva. aztán persze nem ittam egyedül, de Mimmel már igen.

én cserébe csináltam neki hegesztett szendvicseket, jól bevacsorázott.

hajnali 2-kor feküdtünk le aludni, imádtam, ahogy hozzám bújt, átölelt. ennél mesésebb dolog nincs a világon!

reggel persze nehezen ment neki a felkelés, nem is sikerült beérnie időben dolgozni, de azért olyan sokat nem is késett. én még visszafeküdtem egy kicsit, de 10-re én is jöttem be, kb. 9:59-kor sikerült betoppannom. :)

ma már jobb napom van itt bent, beszéltünk Mimmel is, megyek át hozzá este. örültem volna, ha megint ő jön, mert kényelmetlen az ágya, és nagyon zajos helyen van a lakása, de igazából már nem is érdekel a dolog. megyek és kész. hulla fáradtak vagyunk mindketten, valószínűleg alvás lesz gyorsan, hacsak nem vár megint valami isteni vacsorával, mint kedden este, amikor szintén nála kötöttem ki.

borzalmasan éhes voltam, és olyan illatok fogadtak, hogy a nyál a térdemig lógott. valami elősütött csevapcsicsát vett, azt sütögette, meg tarját pácolt be, és utána meg az sült ki. hozzá sült krumpli volt a köret, én meg csináltam egy finom fokhagymás-tejfölös szószt... uhhh... jól bekajáltunk. :)

szóval valószínűleg lesz valami vacsi, aztán meg alvás. :)

a hétvégén jött volna Mis Pécsről, de lemondtam, mert egyrészt szar idő lesz, esni fog, és akkor nem tudunk csavarogni, másrészt Mim most velem akar és tud lenni, jövő hét végén meg nem, úgyhogy akkor jöjjön Mis jövő héten, és nem kavar bele semmibe.

igazából már annyira nem is örülök, hogy jön Mis, legszívesebben minden percemet Mimmel tölteném, de így, hogy az öccsével lesz programja, amibe én nem férek bele, vagy hát nem is akarok beleférni, így jobb lesz az időzítés.

szerelem van, boldogság van, csodálatos életem van! :)

már nem lehet

szavakba önteni azt, hogy mennyire szeretem Mimet... :)

ismét tökéletes hétvégét töltöttünk együtt, ami nehezen, nagy sokára indult, de aztán jól belehúztunk. :) szombat reggel 10-től mostanáig kb. összesen 4 órát aludtam. ma este 8-ig dolgozom, alig várom, hogy teljesen az idő, annyira nagyon fáradt vagyok. de teljesen megérte! :)

pénteken hulla fáradtan értem haza, bár szerencsére hamarabb tudtam végezni, és még a Lidlben is be tudtam vásárolni, de este már semmihez nem volt erőm, 10 körül ki is dőltem. aztán szombaton délelőtt 10 körül tudtam kivergődni az ágyból, és még jó, hogy Niki felhívott, mert különben soha sem aktivizálom magam. beszéltünk másfél órát, közben elmosogattam 3 heti mosatlant, macskaalmot cseréltem, törölgettem, pakolásztam. azt hittem, hogy Mim kora délután azért már előkerül, ehhez képest fél 6 körül érkezett meg. addigra kicsit felcsűrtem magam, de ahogy jelentkezett, le is higgadtam. :)

Mim megjött, hozott 1-1 gyrost, mert sem ő, sem én nem ettünk egész nap, és megkívánta. közös főzést terveztünk, de hát ahhoz idő kell, meg ő még bent volt dolgozni, szóval egyszerűbb volt a gyros. a főzést áttettük vasárnapra.

eszegettünk, iszogattunk, beszélgettünk, meccseket néztünk. együtt éltük át, hogy a Fradi megszerezte a 29. bajnoki címét, ami nagyon nagy flash volt. igaz, egy tróger, szar meccs eredményeként, de a bajnokság akkor is megvan. :) később együtt izgultunk az El Clasicon, főleg a második félidőben, mert mindketten a Madrid győzelmét akartuk. :)

igazából nem is nagyon emlékszem, hogy mivel telt el utána az éjszaka... szexeltünk is persze, meg rengeteget beszélgettünk, sztorizgattunk, összebújtunk, röhögcséltünk. úgy eltelt az idő, hogy egyszerűen észre sem vettük. fáradt voltam, de ha vele vagyok, nem akarom alvásra elpocsékolni az időt. és ő is ugyanígy van ezzel. nem akarunk aludni, mert ébren akarunk lenni együtt, kettesben. egyszerűen imádunk kettesben lenni, akár nála, akár nálam, teljesen mindegy mindkettőnknek, mert nem tudjuk egymást megunni, nem tudunk egymással betelni.

nyilván ez annak is szól, hogy 3,5 hónapja vagyunk még csak együtt, és még annyi sztori, annyi mesélni való, annyi felfedezni való van a másikban, hogy lehetetlen a végére érni.

meg persze van, hogy csak eszünkbe jut valami, és órákat elröhögcsélünk rajta.

szerintem vasárnap hajnali 5 után kerültünk ágyba valahogy, de már nem is emlékszem pontosan, az biztos, hogy én nem nagyon tudtam aludni még akkor sem. vergődtem egy kicsit mellette, aztán kimentem cigizni, végül valahogy elaludtam, de fél 11 körül felébredtünk, és pörögtünk tovább. lementünk boltba, mert cigi, pia, minden elfogyott az éjjel.

na, hát már ebből a 10 perces túrából lett annyi sztori, hogy fél délután elvoltunk vele. :) aztán nekiálltunk főzni. lecsós májat. elég lassan haladtunk, mert közben hülyéskedtünk, iszogattunk, beszélgettünk, de olyan 5 körül azért csak kész lett. :) addigra persze egyikőnk sem volt már éhes. úgyhogy 7 után ettünk belőle, jól bevacsoráztunk mindketten. isteni jó lett a kaja. mondjuk, rengeteg lett, a maradékot elraktam két dobozba, ma az egyiket oda is adtam neki, hogy legyen mit vacsoráznia.

vacsi után volt még egy túránk a boltba, mert a cigi és a pia megint elfogyott. :) utána volt egy remek áramszünet, az egész házban elment az áram, majdnem egy óráig nem volt. gyújtottam egy gyertyát, és amellett beszélgettünk tovább. később nekiálltunk zenét hallgatni. Mim szeret vizsgáztatni, kérdezgetni, feszegetni a határaimat (nem véletlen, hiszen tanár a végzettsége), éjjelre zenés kvízek jöttek. először filmzenéket mutogatott, hogy találjam ki, hogy melyik film zenéje, aztán meg mindenfélét. örömmel konstatálta, hogy egyrészt mennyire belelátok a fejébe, másrészt milyen okos vagyok, harmadszor pedig, hogy milyen széles skálán mozog a zenei ízlésem.

nem szabadna elmondanom, de nem bírom ki, hogy olyan édes, romantikus, szentimentális volt megint... annyira, de annyira szerelmes belém... olyan dalokat hallgattunk, hogy az valami elképesztő. és mindent ő vett elő, és aztán könnyes szemmel, mélyen egymás szemébe nézve énekeltünk egymásnak, full érzelmesen, teljes szívből. egyszerűen nem hiszem el, hogy ez a Férfi létezik... de a legcsodálatosabb az egészben nemcsak az, hogy létezik, hanem hogy ENGEM SZERET! :) ennél nagyobb boldogság még nem volt az életemben. ez a Pasi egy csoda, egy hatalmas kincs... és ő is ugyanezt gondolja rólam.

ma hajnali fél 6-ig voltunk fent, alig bírtam becibálni az ágyba, annyira belemerült ezekbe a zenés kvízekbe. :) úgy volt, hogy 7-kor kel, hazamegy, átöltözik és megy dolgozni, hát ebből semmi nem lett. küldött egy sms-t a kollégájának, miután kiimádkoztam az ágyból, hogy dél körül ér be, és visszafeküdt mellém. én csak délre jöttem, 11-re állítottam ébresztőt. ez után az imádkozás után már csak egy órácskát tudtam aludni, szóval ezért vagyok olyan hulla fos készen. :/ de egyáltalán nem bánom! :)

holnap újra látom, újra együtt leszünk, talán megint ő jön hozzám, bár igazából ez mindegy is, hogy kinél vagyunk, szóval ez tart életben. :)

a hétvégén adtam neki kulcsot a lakásomhoz, akkor jön-megy, amikor akar, teljesen megbízom benne, és alig várom, hogy odacuccoljon hozzám teljesen, és mindig együtt legyünk.

csodálatos életem van, csodálatos Férfi van mellettem, nem is kívánhatnék ennél többet. najó, a munka téma még megoldódhatna, de holnap reggel interjúzok, hátha rögtön sikerül is tovább lépni. :)

ráérek írogatni megint

úgyhogy fecsegek nektek egy kicsit a mi kis életünkről, Mimmel. :)

én ma este 8-ig dolgozom (de csak délre jöttem), utána hazamegyek, pihizek, meg kicsit rendbe teszem a lakást, már amennyire lesz kedvem. ja, még bevásárolok útközben a Lidlben, mert holnap már nincs kedvem menni sehová. Mim a cimborájával lazít, valahol Zuglóban, holnap az állapotától függően vagy bemegy egy kicsit még dolgozni, vagy pihen.

a lényeg, hogy kora délután érkezik hozzám, illetve lassan mondhatjuk azt, hogy hozzánk, hiszen a közös életünket az én lakásomban tervezzük megkezdeni, és már alig várom, hogy odacuccoljon.

elképzeltem, hogy majd milyen lesz a közös életünk... milyen lesz mindig mellette lefeküdni aludni, és mellette ébredni... meg majd ki csinál vacsorát, vagy közösen főzünk, és majd másnapra csomagolunk ennivalót, hogy együnk rendesen mindketten. főleg Mim, mert nagyon le van fogyva a versenysúlyához képest, bár persze nekem így tetszik, ahogy van. ő azt mondta, ha 100 kg leszek, akkor is fog szeretni. bár azt belátta, látva a régi fotóimat, hogy ha 120 kg-os állapotomban találkozunk, nem biztos, hogy akart volna udvarolni. de ez teljesen jogos. nem is voltam akkor még olyan szinten, mint most, sem lelkileg, sem testileg. nem is bánom, hogy nem találkoztunk eddig.

Ő végre egy érett, felnőtt férfi az életemben, aki egyben van. nekem még van mit fejlődnöm, el kell engednem magam még jobban, illetve az állandó megfelelési kényszeremet el kell felejtenem, mert ő úgy szeret, ahogy vagyok. neki arra a csajra van szüksége, aki én vagyok, úgy igazán, legmélyebben.

olyan hálás vagyok, hogy ilyen férfi van mellettem. és olyan türelmes vagyok, kivárom szépen, hogy meglegyen a költözés, addig nem nyavalygok, hogy keveset találkozunk, mert tudom, hogy a munka őt is szétcincálja.

a terv, hogy lecsós májat főzünk kettesben holnap, mert a múltkor is azt főztünk nála, és nagyon finom lett, és gyorsan kész van, és imádjuk a májat mind a ketten. :) sütök még valami leveles tésztás valamit, aztán ennyi. :) Mim is szokott ám sütni! :) imád a konyhában tevékenykedni, és nagyon kreatív, nagyon lelkes, ha kajáról, sütésről, főzésről van szó. esküszöm, ahhoz képest, hogy Kereskedő végzett szakács volt, meg szakácsként dolgozott, Mim sokkal finomabbakat főz.

be van ígérve nekem egy csülkös-velős-pacal pörkölt is... azt már nagyon várom, hogy elkészüljön! :)

de a legjobban a hivatalos, romantikus, meglepetésszerű, gyűrűzős lánykérést várom. :) olyan kis édes, szentimentális... Cserháti Zsuzsát, meg Szécsi Pált hallgatunk sokszor... :) és ezek mind tőle jönnek.... megzabálom!!! :) nekem még ilyen édes szerelmem soha sem volt...

ha úgy vesszük, engem még soha nem szeretett senki igazán, mert így a tenyerén még nem hordott senki, mint ő, ennyiszer (pláne az első 3 hónapban) még nem mondta senki, hogy szeret. és pont úgy szeret, ahogy vagyok, amilyen vagyok... nos... minden Bridget Jones erről álmodik, nem? ;)