áthívtam tegnap

KM-et. azzal a céllal, hogy megmondjam neki, nem.
átjött. szerelmet vallott ezerszer. a kanapén "gyötörtük" egymást, közben az én zenéimet hallgattuk, cd-ről. mellette ment hang nélkül az MTV Hungary. egyszercsak feltűnt Manu Chao. és a Me Llaman Calle c. dal. eszembejutott TG. (persze egyből könnyes lett a szemem...) hogy összetörte a szívem. és hogy egyszerűen nem vagyok képes mást szeretni. mert ő a mérce. nem kell olyan, aki nála bármiben is kevesebb.
meg is mondtam KM-nek, hogy nem akarom bántani, mert nem érdemli meg. és mégis bántani fogom. arról is beszéltem neki, hogy ne legyen szerelmes. mert nem éri meg. én legalábbis mindig rossz emberekbe voltam szerelmes eddig. ez az én keresztem. egyébként is hitetlenkedtem, hogy 24 óra alatt hogyan szerethet belém valaki... végül engedtem a csábításnak, szexeltünk. ki akartam próbálni. tudom, szarul hangzik, de ha ott teljesített volna, akkor lehet, hogy "arra" megtartom. de sajnos az sem ment neki... pedig én igyekeztem átadni magam. áhhhh... felejtős. hiába suttogta, lihegte: szeretlek... még az sem segített... nem vagyok képes... össze lett törve a lelkem, a szívem, el lett rabolva, így nem adhatom oda másnak, hiszen nincs mit odaadnom...
mondta, hogy ne legyek bizonytalan, inkább mondjak nemet kettőnkre, mint bizonytalan legyek. erre nem mondtam semmit. de ez lesz a vége. mihamarabb. ennyi. 
1-2 órát aludni is sikerült. 9-kor keltünk fel. gyorsan elindultunk, én boltba, ő haza. 10-re itthon voltam, lefeküdtem, 1-ig próbáltam aludni, de nem sok sikerrel. olyan kibaszott fáradt vagyok, hogy az nem igaz. hogy ebből milyen szilveszteri buller fog kisülni??? hát... arra kíváncsi leszek...
Viki pont akkor hívott fel egy hülye viccel (hogy lefújva az egész, mert Gyuszi belázasodott), mikor a tök egyszerű receptet sikerült elbasznom. vagyis hát nem sikerült sehogy. na, mindegy. ennél az este csak jobb lehet.

Ezúton Mindenkinek a legeslegnagyobb ereszdelahajamat kívánok ma estére, és az egész 2008-as évre, emellé meg egészséget, boldogságot, szeretetet, szerelmet, pénzt, gazdagságot, megbecsülést és minden szépet, amit csak lehet.

BUÉK!!!!

hopszi

KM-et bejelöltem iwiwen.
visszajelölt. és küldött egy levelet.

Tárgy: szeretlek

Szia drága
Ilyen nőt szivesen ismer az ember.
Hozzád akarok tartozni,
Tudj végre bírtokolni.
Érezd végre, mi tiéd
És ne hagyd el semmiért.

no comment...

nem kell a szomszédba menni

őrültségért nekem sem... :)
a hajnalt és a délelőttöt egy 21 éves fiúval töltöttem. hát... vicces volt... :)
este itt volt Béta és Andi, 9 körül mentek haza. nekiálltam utána unalmamban chatelni. ja, meg persze élvezkedtem, hogy újra müxik a gépem.
na, ennek az lett az eredménye, hogy hajnali 3-ra odajutottam egy 21 éves kissráccal, hogy akkor én most menjek át hozzá, mert látni akar. én meg persze nem vagyok normális. és elindultam. letus, felöltözés, smink, 4:20-as éjszakai busz, Blaha, húzás kifelé Zuglóba. azt hittem szétfagyok. még mindig betegen, bár azért már jobb a helyzet, na, mindegy.
már a 907-es megállójában majdnem elkeltem egyébként. egy nagyon aranyos, bár nyilván kicsit ittas, fiú kerülgetett. próbált velem szóbaelegyedni, amit én nem igazán hagytam. zenét hallgattam, vártam a buszt. mikor harmadszor jött oda hozzám, még meg se szólalt, csak láttam a szemem sarkából, hogy áll mellettem, kicsit mögöttem és néz. kivettem a fülhallgatót a fülemből és megszólaltam mosolyogva:
- Te nem hagysz engem zenét hallgatni!...
- Bocs, ne haragudj, nem zavarlak többet, csak annyit akarok mondani, hogy annyira aranyos vagy!!!! (széles vigyor+boci szemekkel nézés)
- Köszönöm szépen... (széles vigyor, elpirulás)
és akkor továbbállt. én meg zenéltem, táncoltam, énekeltem tovább.
na, odaértem a tetthelyre. a fiú a megállóban várt. fura, Zuglóban akkora hó volt. friss hó!!! tökre élveztem, hogy ropog a hó a cipőm alatt. mint egy gyerek. mint egy óvodás. :) hozzáteszem, a belvárosban egy hangyafasznyi hó nem volt. még zúzmara sem... érdekes...
a fiúról legyen elég annyi, hogy majdnem jóképű. illetve, nem ronda, de mittomén. mindegy. és cserébe még egyszerű is, mint a kettes lego. olyan igazi, vidéki, egyszerű parasztgyerek. de ezzel nem sértegetni akarom a vidékieket, hiszen én is az vagyok, csak ennél jobban nem tudom leírni a szitut.
viszont a dumája!!! hát ezzel aztán bármelyik nőt leveszi a lábáról. ezt meg is mondtam neki, hogy az életben ilyen gondja soha nem lesz. sokat beszélgettünk, rengeteget nevettem. jó társaság volt. nagyon bízott magában, hogy neki aztán bárki szétteszi azonnal a lábát. hát, én aztán nem. kemény voltam, mint a vidia. hozzáteszem, ezt értékelte is. már nyomatta, hogy így szeret, meg úgy, meg hogy elraboltam a szívét, pedig ezt nem akarja, mert már annyit csalódott stb. stb. stb.
a lényeg, hogy csókig jutottunk el, meg simogatásig, ölelkezésig. annál többet nem engedtem.
reggel 9-kor már annyira fáradt voltam, hogy mondtam, hazajövök aludni, mert meghalok. de nem akart elengedni. hogy maradjak ott aludni. hát jó. 10 körül el is aludtunk. addig 182 ölelés és simogatás után mondta el ezredszer, hogy "most már hagylak aludni" :). dél körül ébredtem meg. alig tértem magamhoz, egyszercsak kopogás nélkül benyitott az egyik lakótársa. a srác még aludt, én felnéztem, integettem a kisfiúnak, hogy "hello". az nézett még egy darabig értetlenül, majd kitakarodott. én meg visszadöglöttem.
ezután a lakótársak Rammsteint, meg régi Pokolgépet (a Gépindulót) kezdtek iszonyat hangosan hallgatni, ezzel elvágva a további alvás halvány esélyét is. 1 után összeszedtem magam és eljöttem. a srác (KM) még a számom se tudja. én se az övét. de persze akar látni még. hát... én ebben nem vagyok biztos... márminthogy én is akarom... hihetetlen gyengéd és érzésekkel teli egyébként, fura módon, kora ellenére... pont, mint RT. (ez a másik kisfiú volt ugyebár 1 hónapja...)
annyira tudja, hogy mit kell mondani ahhoz, hogy egy nőnél elérje amit akar, hogy teljesen belemásszon az agyába, hogy az hihetetlen. és egyébként meg tényleg egy suttyó vidéki kissrác. mondjuk, nekem aztán mondhatott bármit, nem hagytam magam. persze ettől méginkább bezsongott.
2 után értem haza, hulla fáradt vagyok, a bioritmusom teljesen felborult. ettem és most lefekszem aludni, mert elájulok.

a szilveszterrel kapcsolatban pedig minden a kedvem szerint alakul, mert éppen azon gondolkodtam ma, amikor hazaértem, hogy nincs kedvem holnap azokkal lenni, akikkel kell (akiket nem ismerek), inkább lennék itthon. erre hívnak Vikiék az előbb, hogy akkor az ismeretlenek lemondták betegség miatt a partit, lehetne-e 3-asban, nálam.
NANÁ!!!!!!!!!! hol kell aláírni?????? én erre vágytam, teljes szívemből, ezerrel, úgyhogy a Jóisten most nagyon kegyes volt hozzám. köszönöm... :)

fasza

úgy újraolvasni a blogot, a TG-ről szóló részeket, hogy már tudom, ezeket ő is látta...
hehhh... kíváncsi lettem volna a fejére, mikor olvasta. :)
egyébként elmagyaráztam neki, hogy ez Bridget Jones-effektus, vagyis ez csak egy hülye napló, amibe dühében vagy jókedvében ír valamit az ember. sokszor persze meggondolatlanul. de nyilván úgy, hogy azt gondolja, ezeket a sorokat az érintett személy soha nem fogja látni. bármi is történjen. aztán Mark Darcy megtalálja a naplót. és beleolvas. és mit talál benne??? Bridget fikázza ezerrel. meg hogy gyűlöli... és Mark elrohan.
Bridget rájön, hogy mi történt, és utánamegy. és minden happy, mert Mark tulajdonképpen vett neki egy új naplót, hogy tisztalappal indulhasson és írhasson az új könyvecskébe.
szerintem ez a normális megoldása egy ilyen "problémának".
nyilván persze akkor, ha az a másik ember (jelen esetben Mark) is érez valamit. mindannak ellenére, amit abban a hülye naplóban olvasott.
mert szereti Bridgetet, úgy, ahogy van...
és ez a lényeg. semmi más.

végre

működik a szájbabaszott gépem. köcsög Vista... R most volt itt, hogy megcsinálja. most jutott el ide. mondjuk ehhez már olyan sms-t kellett ráküldenem, hogy még én is elgondolkodtam rajta, hogy elküldjem-e.
természetesen mindig bebaszik valami, hogy felborítsa az egész életemet...
kezdem ott, hogy átmentem Vikiékhez csütörtökön, olyan orbáncosmód berúgtam, hogy annak régen volt párja. természetesen részegen felhívtam R-t, mert olyan jó volt a hangulat, olyan jó lett volna, ha ő is csatlakozik.  5 percig győzködtem, persze zéró eredménnyel. aztán Gyuszi rendesen hazazavart, mert ugyebár csinálnák a gyereket, szóval indulás mocskos részegen, busszal, metróval. a 85-ös buszt végigénekeltem, a kapaszkodó oszlopnál stripeltem, táncoltam, bár állni alig bírtam. aztán Köki, metró. a peronon elővettem egy szál cigit, de nem találtam az öngyújtót. odajött valami peronőr fasz, hogy "itt nem lehet dohányozni!!!" mondom, még rá se gyújtottam!!! aztán beállt a szerelvény, felszálltam. közben cigi a számban, még mindig a gyújtót kerestem a táskám mélyén. erre odajön a peronőr és kitépi a számból a cigit, hogy "itt nem lehet cigizni!!!" mondom, adja már vissza, nem gyújtottam meg, és hogy a kurva anyjával szórakozzon. visszaadta. közben megtaláltam a gyújtót, hogy majd akkor ha leszállok, rágyújthatok végre. a kocsi végében ülő kissrácok beszóltak: "mi van Nyanya????" ez egy kicsit rosszulesett... basszameg... na, mindegy, elfeküdtem félig-meddig az ülésen, énekeltem stb. aztán leszálltam, további üvöltve éneklés, hazáig.
itthon totál részegen South Park nézés, majd erotikus túlfűtöttségtől kicsit sem mentes sms írása TG-nek. félig-meddig poénnak szántam, illetve mégse, de nem gondoltam, hogy reagál rá. csont részeg voltam, egyszerűen gondolkodni se tudtam. csak írtam és küldtem. aztán reagált. ebből az lett, hogy éjféltől hajnali fél 4-ig sms-eztünk. a végére faszán kijózanodtam. merthogy TG ismét "elutasított" úgymond. és az egészben talán az fájt a legjobban, hogy még a májusi sztorit is rámkente, hogy miattam veszítette el az akkori szerelmét. na, persze. nem is tudom ki adta ki magát független pasinak, és ki volt az, aki nem mondta egy szóval se, hogy nem blogoljam ki a sztorinkat. ennyi. a lényeg, hogy ő még mindig az őzikeszeműbe szerelmes, azt hajtja 2 hónapja, stb. annyira berágtam, hogy "búcsúzásképpen" megadtam a blogom címét. úgyis el akarta olvasni. hát tessék. na, akkor még azt is kielemezte néhány sms-ben... ehhh... nem is folytatom. ez a hajó elment. nem. pontosítok. nem elment, hanem sose volt itt. ennyi. neki is csak annyit mondtam, hogy soha ne bánja meg ezt a döntését... mindegy, legalább tiszta a kép. megjegyzem, milyen csaj az, akit 2 hónapja ostromol egy ilyen pasi, mint TG és nem hajlandó beadni a derekát??? baszki, engem ha 2 hónapig ostromolna, még a Bazilikakilincset is leszopnám örömömben... nemhogy nem tudnám őt választani... jó, nyilván nem egyszerű eset. meg igazából nem is ismerem. de ő sem engem. egy dolog, amit itt olvas, meg egy dolog, hogy milyen is vagyok. ilyen, nagyrészt. de ez nem minden. ebben az egészben csak az a gáz, hogy ez alapján ítél. meg a 3 azaz három találkozásunk alapján. jó, tudom, ő most hajtja élete szerelmét. és nyilván össze is fog neki jönni... meg majd nekem is. valaki más. csak aztán ne adja neki a JóIsten, hogy egyszer előkerüljön... nyilván nem fog... bár azért megnézném, ahogy pedálozik nálam fél év múlva. tudom, ezeket a sorokat majd olvasni fogja, és már csak azért se teszi meg... ezzel is elvágom magam nála egy életre... kit érdekel??? tényleg, nem is ismerem... lehet, hogy van egy csomó olyan tulajdonsága, ami a halál faszára idegesítene. az a töri oktv 9. hely mindent nem ellensúlyoz. meg az a szép farok sem... :)
naszóval, sms parti befejeződött, próbáltam aludni, ruhástól, a kanapén, mert reggel 6:45-re műkörmöshöz kellett mennem. persze egy percet nem aludtam, alig találtam oda. félig csukott szemmel közlekedtem az utcán. durva. közben már éreztem, hogy iszonyat beteg vagyok, nemcsak Vérnénnye látogatott meg, hanem a Takonykór is, úgyhogy szépen lemondtam a fehérvári kirándulást, bevettem egy valag gyógyszert és reggel 8-kor lefeküdtem aludni. délután 5-ig durmoltam. úgy volt, hogy R átjön este, de aztán mégsem. gép nélkül kellett lennem, de hálistennek megoldottam, kezembe vettem egy könyvet és hajnali fél 5-ig olvastam. a végén már hullottak a könnyeim, annyira röhögtem, nagyon jó volt a sztori, nem tudtam letenni, kb. 400 oldalt faltam be éjjel. közben persze tüsszögés, köhögés, orrfúlyás, teázás, ahogy kell.
ma jöttek volna fel Vikiék Lackóval, de őket is lemondtam, mert egyszerűen nem vagyok magamnál. szerintem tiszta láz is vagyok. nem tudtam, mi hiányzott.
2-kor csöngetett ma be R, az ágyból ugrasztott ki, hogy engedjem be azonnal. dejó. kibotorkáltam, összekaptam magam, próbáltam emberi formát ölteni, több-kevesebb sikerrel.
R persze édesbogár, olyan jó volt megölelni. neki is engem. éreztem. megnézegettem az iPhoneját, mert persze már az van neki. 2 éve vágyott rá, hát most megvette. jó kis cucc, asszem én is erre fogok gyűjteni. :)
most további döglődés, Bétával beszéltem telefonon, kivan ő is. minden szar összejött neki. hát én akkor mit szóljak??? lehet, hogy Andival feljönnek estefelé dumálni. annyi erőm talán lesz. bulizás természetesen kizárva, jó, ha szilveszterre összeszedem magam, bár piát látni sem bírok. enni nem tudok, hasmenésem van, nem kívánom a kaját, pedig van itthon dögivel. no, sebaj, legalább fogyok. úgyis elharamkodottan fogadkoztam, hogy húsvétig letolom a 15 kg-ot... utána néztem meg, hogy jövőre a húsvét március végére esik, nem április közepére, ahogy én gondoltam. szóval bele kell húznom!!! :)
kicsit van bennem félsz a jövő héttel kapcsolatban... most valahogy úgy érzem, ezt az új melót... jaj... nem tudom... hogy képes leszek-e helytállni... van bennem bizonytalanságérzet. hogy tudom-e majd csinálni. hogy jó lesz-e. jó leszek-e. főleg, ha netán Viki otthagyja a céget... merthogy ez is képbekerült a napokban. nem vagyok túl boldog a gondolattól, de persze nem kívánhatom, hogy miattam valami jó lehetőséget elszalasszon. csak szar, mert már nagyon beleéltem magam abba, hogy újra együtt nyomjuk, hogy majd segít a nagy ismeretlenségben nekem, erre most meg lehet, hogy megpattan... :(
önmegvalósítás, pasik leszarása továbbra is napirenden van. már kezdem előszedni az angolcuccaim, lehet, hogy ősszel a politológiát is elkezdem végre. ha már egyszer felvettek... most nagyon belemásztam a dologba. a Tesómtól karácsonyra megkaptam azt a könyvet, amit kértem: Lánczi András: A XX. század politikai filozófiája. nem egyszerű, de most belevetem magam, mert érdekel. lehet, egy értelmező kéziszótárt is rendszeresítek mellé. de átrágom magam rajta, ha beledöglök, akkor is!!! :)
Tesóm persze egyből bedobta, hogy ha jön hozzám TG esetleg, akkor majd jól megcsócsálva hagyjam elől a könyvet... hátha befalcol... :) áhhhh... ha számára nem süt belőlem alapból az intelligencia, akkor nyaljon sót. nem fogok trükkökhöz folyamodni, hogy bebizonyítsam, mennyit is érek, mire vagyok képes, mit tudok. én tudom. meg aki ismer, az tudja. és aki meg akar ismerni és meg akarja tudni, az tesz érte és megbizonyosodik. de aki ebbe nem fektet energiát, csak felszínesen, külsőségek alapján ítélkezik, azzal nincs mit beszélnem tovább. az nem érdemes a továbbiakban semmire.
aktuális slágerem egyébként, amit fennhangon énekeltem csütörtök éjjel, és azóta is:

"Elnézést kérek, ha valakit megbántottam volna,
Tudod, soha nem voltam én bébi rossz kissrác,
Aki csalna, ölne, lopna, szitkozódna vagy rabolna,
Csak akkor voltam gonosz, mikor épp nem volt más.
Gyakran martam, mint egy kobra, de nem vertem nagydobra,
Nem voltam tekintettel se nemre, se korra,
Tettem én a jóra, és hát tettem én a szóra,
Igen rossz lóra tesz, ki rólam mintáz meg egy sztárt"

(Jazzékiel: Az utolsó lemezlovag)

nekem már új év van!!!

ugyanis az éjjel új évet, új életet kezdtem!!! :)
magamévá tettem a napi South Park adagomat, aztán éjfél előtt rágyújtottam. a Petőfin éppen a Warpigs Monte Carlo c. dala ment, a legjobbabb. aztán jött az éjfél. a Himnusz. végigénekeltem. átszellemülten.  és boldog új évet kívántam magamnak.
ugyan ez még nem az évet értékelő és új évi fogadalmakat leíró poszt kellene hogy legyen, mindenesetre:
- elhatároztam, hogy húsvétig letolok magamról még legalább 15 kg-ot. megcsinálom!!!! esténként tornázni fogok, sőt, mivel a Szecskához közel fogok dolgozni, még az is megeshet, hogy munka előtt/után úszni fogok járni.
- elhatároztam, hogy angolozni fogok, most már tényleg. nekiállok itthon összeszedni magam, aztán tavasztól nyelviskola, év végére a középfokot meg kell csinálnom. és ha megvan az angol, további nyelveket fogok tanulni. először olaszt, aztán spanyolt. most ezek izgatnak.
- elhatároztam, hogy amikor csak lehet, főleg, ha már kinyitott a ZP, minden este koncertre fogok járni. bulizni fogok. legalább a jó zenéket meghallgatom ott. vagy bárhol máshol. ahol éppen van valami. a ZP nyitására igyekszem magam formába hozni, mármint külsőre, aztán csoroghatnak a nyálak... :)
- elhatároztam, hogy anyagilag is összekapom magam, amint lehet, és a pénz, amit összegyűjtök, utazásra lesz elköltve. világot akarok látni. tehát nincs pocsékolás, nincs költekezés. gyűjtögetés, kuporgatás van, amíg nincs nagyjából rendben minden. ezt az első félév végére tervezem.
továbbá rájöttem, hogy botrány, hogy megint elbasztam, eltinglitangliztam 1 évet, úgy, hogy nem csináltam igazából semmit. persze, voltam Manchesterben, persze buliztam, fejem búbjáig merültem a fertőben ittasan és betépve egyaránt. no, ezen kívül aztán nem is tudok mást felmutatni. ebből elég. éppen ezért
- elhatároztam, hogy a pasizást a való életre koncentrálom, szűkítem le. a netes társkeresésből egyelőre elég. nagyon-nagyon elég. viszont mindenfelé nyitott szemmel fogok járni, de megközelíthetetlen és bizalmatlan leszek mindaddig, amíg ki nem érdemli az illető, hogy. érzelmi függőséget csak a legvégső esetben csikarhat ki belőlem bárki is. kemény leszek és határozott és eltántoríthatatlan. én többet pasi miatt nem vagyok hajlandó szenvedni. ha még 1-2 év kell, hogy rámtaláljon aki nekem kell, akkor annyi időt adok a dolognak. nem érdekel. BT hálistennek mindig kéznél van, ha szexuális vágyaimat kell kielégíteni. egy pasi elég is erre. bármikor szólhatok neki, ha azt akarom, hogy. amúgy meg elvagyok. el fogom foglalni magam. angolul tanulok, "edzem" a testem, a szellemem, a lelkem. és dolgozni fogok. ha kell, nagyon sokat. nyilván, elsősorban a pénz miatt... másodsorban meg azért, hogy ne okozzak csalódást a vezetőimnek.

az éjszaka folyománya még, hogy rájöttem, R nagyon sokat jelent nekem, mint Barát, természetesen. meg kell őriznem őt ebben a státuszban, mert így bizony szükségem van rá. és neki is rám. olyan érzésem volt éjjel, hogy egy darab hús szakadna ki belőlem, ha nem lenne már többé nekem. testvéri, nagyon szoros szeretet ez a részemről, irányába. (és ehhez hozzátartozik, hogy az ember ugyebár nem dug a testvérével...) úgyhogy vigyázni fogok rá, a kapcsolatunkra, ápolgatni fogom, persze, elvárom, hogy ő is ápolgassa... ezt meg is beszélem vele holnap aranyosan. már ha a könnyektől szóhoz fogok jutni egyáltalán, mikor meglátom. :) nagyon hiányzik a majompofija. az éjjel sokat gondolkodtam a közös évünkről, hogy mik történtek velünk, együtt, vagy külön-külön...

a másik emberi lény, aki közeláll, mindenek felett, az Viki. most, hogy már napi (munka)kapcsolatban (is) leszünk, remélhetőleg, még szorosabb lesz a barátságunk. ő a másik testvérem. a hugom. (R az ikertesóm inkább, hiszen majdnem egy napon születtünk, meg egyébként is, szintén sárkány-oroszlán...) szóval Viki a hugi, aki sokkal érettebb, felnőttebb nálam. sokszor anyám helyett anyám. aki ráncbaszed, aki rámpirít, aki helyretesz amikor kell. soha nem lehetek elég hálás azokért a lebaszásokért, amit kapok tőle alkalmasint. igyekszem jó keresztanya lenni majd, így talán törleszthetek a sokmindenért, amit az elmúlt másfél évben tett értem. :)

no, elég is a szerelmi vallomásokból mára. :) most megyek, készülődök, lassan jelenésem van a Hugiéknál. :)

jut eszembe, hogy még ezúton megköszönöm Sólyom Lászlónak, hogy nem kellett csalódnom benne se nekem, se még pármillió embernek, a mai napon. csak így tovább Elnök Úr!!! köszönjük!!!

sikerült

G-t magamraharagítanom az előbb. megjegyzem ittas. ezt az első soraiból vágtam.
először én rágtam be, mert az jött le a soraiból, hogy itten már idén se találka, se kontakt, se semmi. (konkrétan boldog újévet kívánt, ebből mijafaszmást vágtam volna le???)
erre megjegyeztem, hogy nekem meglesz az a bizonyos ezzel-azzal-amazzal teli újév, amit kívánt, de ha másnem, kihagyom belőle.
na, erre berágott, hogy akkor kb. basszam meg magam.
elnézést kértem, de hajthatatlan volt. hogy érdeklődött volna a szilveszteremről, de ezek után nem fog. és mégegyszer buék. és kilépett. én is kiléptem.
most meg vissza. és már várt a levele. kicsit megenyhült.
aztán végül addig tekertük a szót, hogy ennyi. G pajtás kihúzva a listáról. nem tudom mi baja lett. mindegy. nem is érdekel.
ide akartam idézni a beszélgetésünket, de nem teszem. nem ér annyit. nem, nem azért, mert gázos, amit írtunk. nem az. csak egyszerűen szóra sem érdemes. ennyi.
tehát a jelenleg tallonban lévő pasik száma egyenlő a nullával. egy nagy büdös nulla.
ez a csodálatos. indulhatok tisztalappal. a nulláról. innen csak felfelé van.
na, asszem most, legyen akárhány óra, akármi, na, most elfújok egy trombitát. megsemmisültem. ma sikerült két pasinak visszautasítania, röpke 4 óra alatt. ezt én már nem bírom.
hogy a büdöskurvaistenbasznászájba azt a  telibebaszott kurvaeget. hogy már tényleg nincs tovább. hogy már mennyire elegem van az egyedüllétből.
kurvaéletbe, hogy leszarom már a pasizást. önmegvalósítani fogok.  nyelvet fogok tanulni.  és dologozok. és pénzt keresek. és elutazok  a gecibe, amikor csak lehet.
és mindenki bekaphatja a rücskös  faszt.  és csak akkor és azzal dugok, amikor  én akarom. és ha csak egyéjszakások lesznek,  akkor azok lesznek. nem érdekel. élni fogom az életem. és nem hagyom, hogy holmi pöcsvirág befolyásoljon és agyalásra késztessen.
elmehet minden pasi a faszba. de nagyon gyorsan.

néha

azt gondolom, jó lenne, ha TG ismerné az új blogom. ha olvasná. mert találna benne olyat, ami tetszene neki... hogy attól majd jobban felém fordulna...
máskor meg azt gondolom, hogy inkább ne lássa, miket írogattam itt össze róla... hogy jobb ha ez titokban marad.
fura ez az egész. május óta megveszek érte. azóta 3-szor találkoztunk összesen. háromszor. 7 hónap alatt. persze, akkor én már 2 óra alatt eldönöttem, hogy ez a pasi kell nekem. annyira egyben van. annyira tökéletes (számomra legalábbis), hogy az már fáj. rajta kívül R-nél éreztem még ezt. de még R-t is tudja überelni. valahogy az ágyban is más. és annyira gyönyörű... mindene... khm... tényleg. :)
nyilván, májusban is a blogommal fogtam meg. ha egy picikét is, de megfogtam. bár akkor nem azért mert róla írtam volna, hanem amilyennek azon keresztül megismert. hogy az a lány kellett neki, aki olyan, mint aki a blogot írja. akinek olyan a vérmérséklete, a gondolkodása, akivel olyan dolgok történnek, mint velem.
aztán ez elmúlt. mármint a részéről. én ugyanolyan maradtam. sőt. és mégis... mikor itt a lehetőség, mikor már nincs bnője, akkor sem nyit felém jobban.
sok teória létezik a fejemben ennek a miértjéről, de inkább nem megyek bele. eleget agyaltam rajta a hétvégén is. elég volt már ebből. le kell zárnom magamban. ezt az ügyet is, ahogy R ügyét is.
csak jönne valaki más... aki mellett könnyen menne a múlt lezárása, nagy-nagy lakattal, elcsomagolva minden szép emlék, a szívem legmélyére...

még jó, hogy itt van velem a macs, aki minden gondomat feledteti, ha hozzámbújik. imádom. nem is tudom, mi lenne velem nélküle...

eltelt ez a

karácsony is. illetve van még néhány óra belőle, de számomra végetért. vagy talán el sem kezdődött sosem.
jó volt persze családi körben, meg egy raklap ajándékot kaptam, amiknek nagyon örültem, de sajnos, ami (aki) igazán hiányzik, az seholsincs.
alig aludtam otthon, folyamatosan TG-n agyaltam. de minek. én magam sem tudom. néha már olyan dolgokba mentem bele agyilag, hogy botrány. sürgősen le kell róla kattannom. talán az a legegyszerűbb, ha nem találkozom vele jó ideig megint. na, mondjuk ahogy az előbb előadta, hogy milyen programjai lesznek, hát 1 hónapig esélyem se lenne rá, hogy találkozzak vele. úgyhogy ez is kipipálva. addig meg úgyis becsajozik, vagy legalábbis beleszeret valakibe, vagy kicsapja a mosdóba, vagy mit tudom én... nem fogunk szerintem már találkozni, bármennyire is tökéletes volt a múlt pénteki este. bármennyire is voltak vele terveim. azokat most mind kiradíroztam. ennyi.
klassz volt, hogy kaptam sms-eket, azoktól, akiket nagyon szeretek. azért a hívásszűrés beállítása nem volt haszontalan. igazából 1 ember akadt fenn a rostán. R. szenteste, 7 körül hívott, kétszer is. mivel nem tudott elérni, sms-t írt: "Boldog karácsonyt kicsi Zsu. Remélem jól vagy én gondolok rád. Pusz." persze jól el is bőgtem magam ezen. csak annyit válaszoltam rá: "köszönöm, viszont kívánom" most mi a szart írhattam volna??? hogy kabbe a rámgondolást? vagy ömlengjek, hogy jaj, de hiányzol? faszt. ennyit írtam és kész. közben persze majd megszakadt a szívem. mert eszembejutott, hogy tavaly ilyenkor mennyire más volt a kapcsolatunk. nyilván, utólag világos lett számomra, hogy nem volt az se semmi, a semminél egy centivel se több, de valami volt. mintha lett volna. kíváncsi vagyok, fog-e még jelentkezni... és ha igen, mikor. és mit.
szar volt ebben a nyomorult ünnepben, hogy annyira, de annyira egyedül éreztem magam... ez a TG-re gondolás is csak azért ment, mert ő volt az utolsó emlékem. méghozzá nem is rossz emlék. de elnyomom. döntöttem. elnyomom. nem kellek neki. ennyi. főleg, hogy olyan életvitele van, hogy abba egyszerűen nem fér bele kapcsolat. én meg azt nem bírom, hogy hetente-kéthetente 1-szer találkozunk. na, azt én nem. de amúgy se kellek neki, szóval nincs kérdés.
amúgy annyi csodaszép dolgot hozott a jézi... a Tesóm teljesen elhalmozott... müzlista, hogy külföldön járt, olyan cuccokkal lepett meg, hogy az nem igaz... :)
na, felhívtam R-t. hallani akartam a hangját. :) 5 percet beszéltünk. csak ne jelentene nekem ennyit ez az ember még mindig... ehhh... meghallom a hangját és kivagyok... :( de hát ő már "csak" barát. ami még így is nagyon-nagyon jó. de hát... próbálom elfogadni amit mondott: "a szerelem törékenyebb a barátságnál, ezért maradjunk barátok..." kurvanehéz. de ha ő kibírja én is ki fogom...
egyébként mozgalmas napoknak nézek elébe. élvezem a múlékony szabadságom/kényszerpihenőm minden percét, az utolsóig. holnap 3-tól Vikiéknél orbáncosmód berúgás (viszem a HP-t, el lehet képzelni mi lesz ott...), onnan hazajövök valahogy, valamikor, péntek reggel 6:45-kor műkörmös (nem volt máskorra időpontja), délben indulás Fehérvárra Timihez és Bögyihez. aztán estefelé vissza, leszállás Kelenföldön, onnan R. fuvaroz majd haza, aztán itt is marad kicsit bandázni.
szombaton Vikiék jönnek hozzám, Lackótestvérrel kiegészülve, 3-ra, teadélutánra. este A38-ra mennék, Brains koncertre, de nincs aki velemtartson, nyilván akkor ez storno, ahogy szokott lenni... :(
vasárnap pihi, hétfőn szilveszter (újfent Vikiékkel, a változatosság kedvéért), elsején dögrovás, újévi koncert megtekintése kötelező jelleggel, ahogy eddig minden évben, mióta az eszemet tudom. lehet, hogy gáz, de Strauss keringőiért és egyéb műveiért megőrülök. szóval a koncert kötelező. kár, hogy délelőtt van, korán össze kell szednem magam. aztán gargalizálás, mert kedden új munkahely vár (Vikiéknél :D), újult erővel kell belecsapnom az új évbe. meg kell mutatnom, hogy megérem a pénzem, oda kell basszak az asztalra, hogy lássák, jó vagyok. stb.
tök jó volt ám anyuéknál, de a macska kibaszottul hiányzott. biztos szarul hangzik, de megőrültem már, hogy láthassam. meg jó már itthon lenni. saját kis vackomban, saját fürdőszoba, ahol meleg van, saját ágy, amit imádok... net, hbo, pornó csatorna... szóval csupa világi hívság, ami a szülőknél nincs. nyilván, ott meg az a jó, hogy ilyenek nincsenek, de azért tud hiányozni 4 nap után. főleg a cigaretta. uhhhh... ne akarja senki megtudni... :)

most pedig

"normális" poszt következik. tudok olyat is, nemcsak a hülye álmaimról írok. :)
nos, 10 helyett fél 12-kor bírtam felkelni. gyorsan feldíszítettem a fenyőfát, nagyon szép lett!!! csak az égősort meg a gömböket raktam rá, így is telelett. de nagyon szép. a macska már persze az alsó gömböket megtámadta, remélem, nem bontja le az egészet, mire hazaérek.
össze kéne pakolni, aztán meg indulni haza. nem is tudom, mikor, melyik vonattal menjek... szerintem egy későbbivel, ahhoz elég 4-kor elindulni itthonról, addig még van egy kis időm összeszedni magam. olyan jó lesz már látni a szüleimet... juhuhúúúúúúj.... úgy hiányoznak...
TG még nem jelentkezett, mondjuk ezen nem lepődök meg, én se írtam neki, erős voltam és kibírtam. pedig tegnap este nagyon sokat gondoltam rá. már a kezem a telefon gombján volt, hogy küldök neki egy vágyakozó sms-t, de nem, mégsenem. nem írtam.
G. se írt tegnap óta. mindenki karácsonyra készül. megértem. na, mindegy. én is elhúzok a városból. el innen a jó levegőre, a családhoz.
háhá, jut eszembe, megint fogytam!!! tarararaaaaaaa!!!! igaz, tavaly karácsonyra szerettem volna ezt a súlyt elérni, de még most sem késő. szépen, lassan, fokozatosan meglesz az eredménye a kínszenvedéseknek... :)
most akkor be is fejezem az írást, szerda estig nem leszek net/blog/laptop közelben, talán nem is fog ártani egy kis elszakadás...

Minden Kedves Olvasómnak, Barátomnak és Ellenségemnek nagyon boldog, békés Karácsonyt kívánok!!!
Vigyázzon mindenki magára és szeretteire...
Szeressétek egymást, egyetek jókat, beszélgessetek sokat!!!!
És csináljatok sok-sok gyermeket!!!!
Make Love, Not War!!!!
:)

veszedelmes

álmaim voltak az éjjel... hajnali 2-kor feküdtem le, reggelfelé kezdtem álmodni. hogy miket? sorolom...
1. az első álmomban TG volt a főszereplő. meg még három pasi, ebből 2 meleg. nem nagyon emlékszem persze a részletekre, de arra igen, hogy TG telefonon beszélt valami lánnyal, hogy "jaj, angyalkám, nemár, akkor most elmész? de hát izé, tündibündi stb." én meg nagyokat hahotáztam mellette, hogy mi a francot kapar valami kiscsaj után. aztán persze elszégyelltem magam, mert csúnyán nézett rám, és elhallgattam.
2. aztán Kondás álom jött. (ex-ex-exgyár) K.Helga szerepelt benne és Viki meg én. az volt, hogy Helga már szült (egyébként tényleg), Vikinek nagyon kevés volt hátra, hogy szüljön, közben meg rólam is kiderült, hogy 3 hónapos terhes vagyok. álmomban arra a következtetésre jutottam, hogy az apa BT, akivel egyszer nem vigyáztunk... először kardoskodtam, hogy én bizony megszülöm ezt a babát, bár csóró vagyok, meg nincs senki mellettem (mármint pasi), aztán elmentem nőgyógyászati vizsgálatra, az orvos a SEBÉSZem volt, aki 2 éve műtött, szóval dr. Csiszár vizsgált meg behatóbban... érdekes... aztán a végére elbizonytalanodtam, hogy tényleg akarom-e ezt a gyereket, ilyen körülmények között. a lányok próbáltak meggyőzni erről is, arról is... de a végén csak hezitálósban maradtam. amúgy Viki nagyon helyes volt nagy pocival!!! :)
3. de ehhez tartozik a következő esemény, hogy terhesen ülök a szüleim régi vendéglátóipari egységében, és lilahagymát zabálok, kenyérrel. mert azt kívánom. én vagyok ott egyedül, mint kiszolgáló személyzet. a részeg helyiek dülöngélnek a pultnál. az egyik kér is valamit, de nem értem, hogy mit. talán egy deci fehérbort? végre megjön anyu és segít. közben, ahogy ülök a pult végénél és vágom halomra a lilahagymát és tömöm a számba, megjelenik valami akcióhőséként Csuja Imre meg Szerednyei Béla... valami Argós jelenetet forgattak vagy csak próbáltak, később a kazánházba is kimentem, de minek???
4. továbbá találkoztam KG-vel (vele az éjjel egy órát beszéltem telefonon, a londoni pasas, nem véletlenül került elő), kiutaztam hozzá. de nem Londonba, hanem svédországba. mert hogy ott lakik tulajdonképpen, de Londonban dolgozik. ültünk az autójában, méregettük egymást, beszélgettünk....
5. ésmég, hogy valami új munkahelyre kerültem (na, ez se véletlen álom), olyannyira új, hogy még most épültek az épületek. nagy-nagy emeletes házak, ahol irodák lesznek kialakítva. még csak a csupasz falak voltak kész, de már beraktak asztalokat, székeket, és az emberek egyenként sunnyogtak fel az emeletekre és foglaltak maguknak helyeket. a betonra felírva a nevüket, hogy akkor majd ott lesz a helyük.
hú, és még rengeteg minden álom volt... de ezek voltak a leginkább emlékezetesek...

kezd elfajulni

ez a tegnap este bennem... folyton TG-n kattog az agyam. nézegetem a képeit, a blogját... jajnekem... nemnemnemnem... nem szabad szerelmesnek lennem belé... jaj... nem szabad...
annyi hülyeség, annyi apró mozzanat jut eszembe az esti történésekből... nem tudok kikapcsolni...
vágyom rá... táncolnék, ölelkeznék, csókolóznék vele... sokszor és sokáig...
beleborzongok, ha eszembejut a tekintete (alig mertem este a szemébe nézni, mert egyszerűen... fú... nem is tudom mi történt volna...), ha eszembejut a sóhaja, ha eszembejut az érintése, ha eszembejut az illata, ha eszembejut a csókja...
és ugyanez volt anno, mikor először találkoztunk, mikor elkapott a hídon... aztán az esőben szaladtunk, majd a buszmegálló védelmében újra megcsókolt... sokáig, hónapokig nem tudtam szabadulni ezektől a momentumoktól... most persze megint odatette a pontot az i-re. megint adott emésztenivalót.
de szerintem én is "odabasztam" neki. azért erre biztosan nem számított. a gyertyákra, a zenére, a ruhámra, arra, hogy "nem gyengén" kezdeményezni fogok...
azon agyaltam ma, hogy biztos beteg vagyok, vagy ez egy hülye perverzió, de imádom azt, amikor éppen mikrofonpróbát tartok és közben a pasi néz. hogy majd megőrül a gyönyörtől, mert ugyebár a technikám, a szenvedélyem, az odaadásom, az, hogy mennyire élvezem csinálni... nos, az világhírű. de nemcsak érezni akarja, hanem látni is. fekszik az ágyon, de fel-fel emeli a fejét. és néz. nézi a technikámat, hogy mit teszek éppen a nyelvemmel, számmal, kezemmel...
és én is nézem őt. a szemébe nézek. vadul. szenvedélyesen. vágyakozva. kifejezve, hogy a Világ legjobb pasijával vagyok és a legcsodálatosabb mikrofont kényeztetem éppen. és ettől megőrülnek. ami a szememben van ilyenkor... attól minden pasi megőrül. olyankor már nem bírják sokáig. :)
és engem meg ez pörget fel. ezeket a pillantásokat szeretem elkapni és még fokozni. ezek a pillantások korbácsolnak fel engem is teljesen...
...
na, szép kis karácsonyelőtti poszt lett ez is. dzsízász... :)

kockára

fagytam a Tesómmal való shoppingolásban.
van végre fenyőfám, meg még egy-két apróságot beszereztem. oszt jónapot. elegem is van a karácsonyból 1 évre előre megint.
ki vagyok virulva, ezt a Tesóm is észrevette, látta, hogy jóttett nekem a tegnap este. vigyorogtam egész nap, meg dudorásztam... jó volt, nah... ennyi. megérdemeltem, hogy jó is legyen már végre valakivel... csak az a baj, hogy ez a valaki éppen TG, akivel ugyebár zéró esélyem komolyabb kapcsolatra. na, mindegy. azért az emlékgyűjtés kategóriába is szépen beleillik ez az este.
most vacsizok és punnyadok.
holnap karácsonyfa díszítés, aztán indulás haza, anyuékhoz. már nagyon hiányoznak. na, meg a jó kaják is. :) a Vörösmarty téren már nézegettük a fincsiségeket, de visszafogtuk magunkat, olyan jót úgyse főznek sehol, mint az anyukánk. úgyhogy ennyi. majd otthon zabálunk eleget. többet is, mint kellene. :)

nem bírom ki

hogy ne tegyem ide a gyönyörűséges Manut... most úgyis csak ez a dal jár a fejemben... nem is értem miért...
nézzétek ezt az embert... egy csoda... látszik rajta, hogy százszor többet élt, mint bárki más, aki vele egykorú. és látszik rajta, hogy mindez boldoggá teszi...
egyetértek TG-vel... szeretnék legalább 2 hétre Manu Chao lenni... hogy élhessek, mint ahogy senki más.
csodálatos ez a férfi... van valami a mosolyában, a szemeiben... elképesztő... nézzétek is hallgassátok:

és még azt

el is felejtettem, hogy mikor kijöttünk a hálóból, akkor egy hatalmas macskafos várt a szőnyegen. ez a hülye dög még azt is ideprodukálta. csoda, hogy volt annyi lélekjelenlétem, hogy ügyesen feltakarítottam gyorsan. TG szerintem észre se vette. persze még behaluztam, hogy a szőnyegen a minták is macskafosok, de amikor közelebbértem, akkor rájöttem, hogy azok csak minták.
TG-n Vad Fruttik póló volt... jut eszembe... ez már egy fél orgazmus... :)
és itt a videó, amin a legnagyobbat röhögtük. megjegyzem, csúnya szavak hangzanak el benne, megtekintését semmilyen korosztálynak nem ajánlom. cserébe Mucsi Zoltán édesanyanyelvi szárnyalása hallható. (igazából bespanyolozva sokkal nagyobbat ütött, de azért így is értékelhető, főleg, ha először nézi az ember. Gyuszónak különösen ajánlom a figyelmébe!!!)

aztabetyármindenit

milyen este volt... ;)
hijnye, asszem egyikőnk se bánta meg...
nos, az volt, hogy gyönyörűségesen elkészültem, haj, smink, ruha, minden. meggyújtottam a gyertyákat, elfújtam a trombita 2/3-át. felhangosítottam a Zenét. táncolni kezdtem. éppen kezdtem jól lenni, amikor a macska telehányta az előszobát. az összes kaját kirókázta. nem tudom, hogy a füst, a zene vagy a jelenlétem hatott rá így, mindenesetre beokádott. kezdtem összetakarítani. kész. kézmosás. tánci, lazulás tovább.
1-2 perc múlva csengetett TG. beengedtem. egy örökkévalóságnak tűnt, mire a kaputól felért. bejött az ajtón. puszi. de nem bírtam magammal. megcsókoltam, magamhoz szorítottam. átölelt. levette a kabátját, cipőjét, bejött a nappaliba.

"- Boldog Szülinapot!"
"- Köszönöm..."
"- Van itt egy pár gyertya. Szerinted mennyi?"
"- Hm. Nem tudom. Csak nem pont 27?"
"- Hát, összesen igen. Itt kint 20, itt bent pedig még 7..."

és ezzel bevittem a hálómba...
és ami itt történt... huhhhh... no, arról nehéz beszélnem... olyan hihetetlen dolgot műveltünk... szeretkeztünk. de valami csodálatosan. vetkőztettük egymást, csókolóztunk, egyre jobban felhevültünk. együtt ringtunk a zene ritmusára, csípőnk egymáshoz szorítva. néha egy-egy dallamfoszlány eljutott az agyunkig, akkor énekeltünk. valami megfoghatatlan volt az egész. teljesen elengedtem magam.
aztán még beszélgettünk, röhögcséltünk, főleg én beszéltem hülyeségeket és vihogtam nagyokat. majd megemlítettem, hogy egyharmad zöldség még van. kijöttünk a nappaliba. én csak az ágyterítőbe csavartam bele magam, úgy jöttem ki. TG elfújta ami maradt, aztán leült mellém a kanapéra. nagynehezen életet lehelltünk a gépembe és vicces videókat kezdtünk nézni. meg mindenfélét. néha összebújva, egymást simogatva. beszélgettünk, néha az élet nagy dolgairól, néha meg csak baromságokról.
sajnos 10 körül mennie kellett... reggel 4-kor kel, indul Bécsbe. elmentem volna vele szívesen, de dolgozni megy. azt mondta, majd elvisz egyszer kávézni. :)
miután elment, enni, tévézni kezdtem. South Park kipipálva, pornó kipipálva. kurvajól érzem magam.
a csókja még mindig TOP1. gyengéd, finom. minden téren... ha emiatt az este miatt nem kattan rám... akkor én aztán már nem tudom...
már egyedül voltam, mikor azon gondolkodtam, hogy mi a szitu...
jócsaj vagyok. szeretem a focit. szeretem a sportokat. szeretem a bulizást, ivást, pörgést, baromkodást, bandázást, haverkodást. imádok szexelni. szeretek mindenféle zenét. szenvedélyes vagyok. nyitott vagyok. érdeklődő vagyok. intelligens vagyok. van humorom. oké, van hasam, seggem és a melleim... nos... hagyjuk... de bakker... miért nem értékel egy pasi sem??? egy csomószor azt érzem, hogy tökre ideális nőci vagyok. mégsem kellek. mit kellene még tennem??? más csajok a kanyarban nincsenek hozzámképest. mégis ők kellenek... MIÉRT???
ezzel most nem alázom magam, mert nem. én tisztában vagyok az értékeimmel, van önbizalmam, tudom mire vagyok képes és hogy ezzel egy pasit nagyon-nagyon boldoggá fogok tenni, örök életére. de mikor? és kit???
tudom, eljön majd az én időm, találkozom majd azzal, akinek pont én kellek... csak most már jöhetne az az "én időm"... :)
jut eszembe, próbálta kiszedni belőlem az új blogom címét, de nem adtam meg magam... :) na, azt már aztán nem. ezeket a sorokat nem fogja többé pasi/pasijelölt olvasni. se expasi. ez tuti. :)
most már csak egyre vagyok kíváncsi. fog-e valamit reagálni a történtekre. jön-e legalább annyi visszajelzés valamilyen csatornán, hogy: "hú, vaze, ez nagyon jó volt..."
vagy valami ilyesmi... ha nem jön, akkor is jó emlék. és nem vagyok benne biztos, hogy most megint beleszerettem. ha viszont esetleg rákapna a dologra, mármint rám... nos... akkor nehéz lenne megállni, hogy. de most jól vagyok. szép karácsonyom lesz. főleg, ha erre az estére gondolok... :) najó, egyébként is.
persze most csak az fogja baszni a csőröm, hogy mikor jelentkezik már, legalább egy sercintésnyit... megy síelni a hétvégén, aztán meg haza, karácsonyozni... kíváncsi leszek...
gondolom azt nem kell mondanom, hogy a Me Llaman Calle ment egész végig, amíg szeretkeztünk... ;) értékelte... :)

semmi kézügyességem

ez már ugye kiderült a handmade karácsonyi ajándéknál is. ehhez képest olyan helyre kis trombitát gyártottam magamnak estére, hogy... ;)
TG jön föl ma este 8-ra. a társaságomra vágyik... hát meg a világhírű tudásomra... :) én meg a TOP3-as csókjára... ami leginkább a TOP1, de azért ezt csak halkan, nehogy elbízza magát... :) hehe... így is nagyképű seggfej... :) na, de őt meg ezért bírom. szóval nem tudtam ellenállni, nah... ez van... :)
igazából a szülinapján találkoztunk volna, de aztán buliba cibálták a haverjai. mondta, hogy akkor most begyűjtené azt a szülinapi ajándékot. mármint engem. :) mondtam, ám legyen. el se tudja képzelni, milyen meglepivel fogadom...
egész délután takarítok, közben Manu Chao üvölti: Me Llaman Calle... :) totál bespanyolozva, szoknyában, szexi felsőben fogom várni, a lakásban pedig 27 gyertya fog égni. mert hát annyi éves. ja, és persze Manu akkor is nyomni fogja a nótát... :) már előre jeleztem, hogy készüljön fel, mert ezt az estét, míg él, nem fogja elfelejteni... ;)
wháááá!!! most hívott Timi, itthon van, jövő héten találkozunk!!! hozott nekem Manchesterből valami gyönyörűséges Rooney relikviát... mert megérdemlem... :)
Manchesterbe akarok menniiiiiiiiiii!!! vagy legalább KG-hez Londonba. (KG-nek felvetettem, hogy mi van, ha annyira megkedvelem, hogy ott akarok maradni vele/nála... erre ő: maradjak nyugodtan, csak el leszünk valahogy... :D) utazni akarok. kimozdulni ebből a fospumpa városból.
májusban tutira Amszterdamba akarok menni. odacibálom Gyurmát (szerintem nem kell kétszer mondanom neki), meg viszem magammal Anitát, Nonókát, netán Vikuskáékat, aztán odabaszunk az életnek! :) de addig sok-sok pízt kell gyűjtenem. januártól meló ezerrel!!!!
nah, takarodok porszívózni, aztán már csak magamra koncentrálok. meg TG-re. :) addig meg üvölt ezerrel:

"Me llaman Caye,
pisando baldosas,
la revoltosa y tan perdida.
Me llaman Caye,

calle de noche,
calle de día.
Me llaman Caye,
voy tan cansada,
voy tan vacía,
como martinita
por la gran ciudad.

Me llaman Caye,
me subo a tu coche,
me llaman Caye de malegría.
Calle dolida,
calle cansada de tanto amar.

Voy calle abajo,
voy calle arriba,
no me rebajo ni por la vida.
Me llaman Caye y ese es mi orgullo,
yo sé que un día llegará,
yo sé que un día vendrá mi suerte,
un día me vendrá a buscar
a la salida un hombre bueno
pa to la vida y sin pagar
mi corazón no es de alquila.

Me llaman Caye,
me llaman Caye
calle sufrida,
calle tristeza de tanto amar.
Me llaman Caye
calle más calle.

Me llaman Caye
siempre atrevida
me llaman Caye
de esquina a esquina.
Me llaman Caye
bala perdida
asi me disparó la vida.
Me llaman Caye
del desengaño
calle fracaso, calle perdida.

Me llaman Caye
vas sin futuro
Me llaman Caye
va sin salida
Me llaman Caye
calle más calle
las tres mujeres de la vida
suben pa bajo
bajan pa arriba
como martinita por la gran ciudad.

Me llaman Caye
me llaman Caye
calle sufrida
calle tristeza de tanto amar
Me llaman Caye
calle más calle.

Me llaman siempre
y a cualquier hora,
me llaman guapa
siempre a deshora,
me llaman puta
también princesa
me llaman calle sin nobleza.
Me llaman Caye
calle sufrida,
calle perdida de tanto amar.

Me llaman Caye
me llaman Caye
calle sufrida
calle tristeza de tanto amar.

Me llaman Caye
me llaman Caye
calle sufrida
calle tristeza de tanto amar.

Me llaman Caye
me llaman Caye
calle sufrida
calle tristeza de tanto amar.

Me llaman Caye
me llaman Caye
calle sufrida
calle tristeza de tanto amar..."

természetesen

semmit, de semmit nem csináltam ma. megvettem pár ajándékot a szülőknek, hazajöttem, lefeküdtem aludni. 3-kor keltem fel.
aztán nekiálltam tévézni, netezni, főztem vacsorát, de minek, alig ettem belőle.
talán holnap már tényleg kivakarom a lakást a koszból... talán...
na, mindegy. G egész nap nem írt, reggel óta. én se írtam. leszarom. papírkutya.
jó lenne holnap este Palcsiékkal berúgni... az most tetszene. :)

a mai este

törölve G-vel. még mindig beteg, sőt, egyre betegebb. takonykór, köhögés stb.
így legalább ma nem kell rohannom, több időm lesz a dolgaimra.
azért persze sajnálom, jó lett volna vele lenni, de hát ez van. idén már valószínűleg nem is találkozunk. nem is indítványozom. ha akar, majd keres, oszt jónapot. :)
bakker, 4 nap múlva karácsony... botrány... :(
tegnap dühömben lecseréltem az Ottós hátteremet a laptopon SpongyaBobos xmasesre. csakazértis. :)

csodaszép

volt a karácsonyi koncert... végül nem voltam egyedül, mert régi, Madáchos ismerős lány is eljött, együtt hallgattuk végig.
amikor a karzaton kezdtek énekelni, akkor teljesen olyan volt, mintha a fejem felett az angyalok énekelnének.
Ottó háromszor verselt, Juhász Gyula, Dsida Jenő és Wass Albert karácsonyi verseiből szavalt. illetve olvasott fel. ez némileg levont az előadás értékéből. de azért persze jó volt.
sokmindenen gondolkodtam közben. pl. azon, hogy mióta személyesen ismerem, semmit nem változott. egy percet nem öregedett. ugyanolyan csodaszép ember, mint 10 évvel ezelőtt. meg azon, hogy mennyit vártam rá anno, a Hársfa utcai művészbejárónál, hányszor fagytam kockára miatta, mennyit rezeltem ott, követtem titokban, mászkáltam a lakása felé, írtam neki leveleket stb.
meg azon, hogy most bemutatták Debrecenben a Sasfiókot. nélküle. pedig nem született országunkba mégegy olyan ember, aki hitelesen eljátszhatná a Reichstadti Herceget, csak Ő. fülembe csengtek a fontosabb mondatok, a legszebb részek, nem mindig tudtam az este folyamán a koncertre figyelni.
miután vége lett a koncertnek, kimentem dohányozni, aztán vissza a templomba, hogy megvárjuk, de mégse fagyjunk szét. persze Ő valahogy kicselezett és eltűnt. nem tudtam Vele beszélni. ettől elég morcos vagyok. de talán túlélem. már látni, hallani a csodálatos hangját, is öröm volt.
G. még mindig dögrováson, dél óta nem írt. tök szar. remélem holnapra jobban lesz és találkozunk. vágyom a társaságára. még ha beteg, akkor is. majd én meggyógyítom. :)

kétszeresen is

plagizálok, de nem bírom ki... :)
nos, kinek van januártól új munkahelye??? CsodaBruckner CsodaSzigfrid CsodaNEKEM!!!!!!!!!!! :)
elmentem ma a másik második körre, 10 perc alatt végeztünk, kiröhögtem az egészet. úgyhogy belecsaptam a tegnapi cég tenyerébe, szóval január 2-től Vikiéknél fogok dolgozni, újra együtt az ARANYCSAPAT!!! :) öröm, boldogság, happiness... :) holnap délig be kell kocognom a papírügyek elintézése miatt és legalább efelől már nyugodtan lehetek az ünnepek alatt.
az apukámat pénteken engedik ki a kórházból, igazából semmi extrát nem találtak a vizsgálatok alatt, de azért tegnap emiatt sikerült beparáztatni az egész családot az orvos egy elejtett félmondatával. faszomat bele. nem véletlen, hogy megint nem tudtam aludni. szóval elvileg semmi gáz, gyógyszereket kap, aztán ennyi.
G. lebetegedett. otthon nyomja az ágyat, lázas és le van pusztulva. meglátogassam? itt lakik egy kőhajításnyira... :))) áhhh... van nekem millió dolgom. így viszont nem tudom, hogy mi lesz a holnap estével. mondtam, hogy kúrálja magát és jöjjön át, kaphat mézes teát itt is.
persze rajta is kattogott az agyam éjjel... áhhhh... beleőrülök, hogy nem tudok normálisan aludni. tegnap este 8-kor már lefeküdtem, mert elájultam a fáradtságtól, 10-kor felébredtem, 1 órán keresztül fetrengtem, aztán ki a nappaliba, South Park nézés. fél 1 körül vissza az ágyba. hajnali 3-4-ig megint forgolódás. reggel 9-kor meg zokogva ébredés, mert akkor nagyon aludtam volna még. végül 11 körül keltem fel.
millió dolgom lenne, azt se tudom hol kezdjem. a lakás romokban, ajándékok sehol, fenyőfa sehol, áhhhhh... kivagyok. este megyek a Karácsonyi koncertre, megnézem Ottót, annyira hiányzik már... :)
azt utálom ebben a kibaszott télben leginkább, hogy állandóan öltözködni, meg vetkőzni kell. hogy minden ilyen megmozdulás hosszú perceket vesz igénybe. harisnya, zokni, nadrág, felülre meg 100 réteg ruha, hogy ne fagyjak meg. mondjuk így is kockára fagytam, mire kibarangoltam ma a halál faszára, illetve utána 2 megállóval kellett leszállni és vissza. szóval a tél, meg a hideg monnyon le!!!!
ja, Petőfi Rádióban meg bemondják ma fél 3 körül: -2 és +2 között van a hőmérséklet az országban, de legalább ezer ágra süt a nap. én meg megszólaltam hangosan a buszon: "HOL????" ne mondják már, hogy a stúdiónál süt, mert lehidalok. pár utcányira lakom tőle. kizárt dolog. pfff...

esettanulmány 2.

"Hódolatom Úrnőm!

Olvastam az adatlaját és erre szeretnék
jelentkezni. Magamról néhány szó. 27 éves vagyok, Budapest mellett
lakom
és független vagyok. 178cm/79kg barna rövid hajam van és barna
szemem a testalkatom átlagos. Felsőfokú végzettségem van.

Az S/M iránti vonzalmam már régen elkezdődött de eddig még csak egy
olyan kapcsolatom volt amelyben a szado-mazo is szerepet játszott.

Írnék néhány gondolatot. Szóval:
Olyan Úrnőre vágyom aki szeret és tud is uralkodni, élvezi hogy
megalázhatja a szolgáját és élvezettel tölti el az is ha bünteti. A
büntetés (pl fenekelés, pofonok,csipés, harapás,taposás) mindíg
addig tart amedig az Úrnő jónak látja függetlenül a szolga
viselkedésétől és reakcióitól. A büntetést a szolga mindig megérdemli
soha nem kell megindokolni. A megalázásnak is különböző formái
lehetnek mint pl. miközben Tv-t nézel engem használ lábtartónak. A
cipőjét/csizmáját le kell nyalnom, idomít mint egy kutyát. Ilyen
ehhez hasonló játékok lehetnek de ezeknek csak a képzelete szab
határt. Kedvelem még a szerepjátékokat mint pl. tanár-diák, rab-
fegyőr, főnök-beosztott stb.
Nagyvonalakban ennyi lenne.
Kérlek irjon Ön is a vágyairól hogy miket szeretne kipróbálni a
szolgájával.
Remélem találkoznak az elképzeléseink.
Várom válaszát
alázattal:gyuri szolga"

no comment kategória... szerintem...

most jöttem

najó, fél órája, Vikiéktől.
2,5 dl pálinka van bennem. ebből fél deci eperhordóban érlelt szilvapálesz. a többi mézesvilmos. brrrr... kicsit beteg lettem a végére. össze-vissza beszéltem hülyeségeket és vihogtam. na, mondjuk a többiek is. :)
holnap Gyuszival shoppingolunk, le is kell feküdnöm időben, mert fél10-kor talizunk a Corvinmozinál. hogy kelek fel??? a napi adag South Parkomat be kell termelnem, és annak éjfélkor van vége... :)
4-re megyek 2. körre Vikiékhez, mármint interjúra, a mait áttették holnapra. remélem, hogy holnap már koccinthatok, legalább magammal, az új munkahelyemre. :)
G-vel leveleztem egész nap. nagyon jó volt!!! csütörtökön találkozunk, hurrá!!! :) már nagyon-nagyon-nagyon-nagyon vároooooooom!!! :)
pillarebeg-pillarebeg...
:)

meg hogy még mit is

álmodtam? elutaztunk valahová, Csírabácsi, Edi meg én (Nyúl, te asszem nem voltál ott), meg egy középiskolás évfolyamtársam, akit fogalmam sincs, hogy honnan szedtem elő, szóval elutaztunk, repülővel, talán Írországba. Gibibaba később csatlakozott, ő Párizsból jött repülővel.
aztán még repültünk, meg bolyongtunk. én valahogy összejöttem a repülőgép pilótájával, akit Viktornak hívtak. valami vad csókolózás volt, de akkor már mintha részegek is lettünk volna, meg valami kerti partyn leledzettünk, ahol régi ismerőseim jelentek meg (többek között az esküvői tanúm, meg annak az öccse...).
de aztán kiderült, hogy Viktornak van barátnője (MUHAHA!!!), egy szőke, vékony lány, akivel én az események után beszélgettem, és elmondta, hogy a srác bocsánatot kért a velem történtek miatt, de ő nem fogadta el, hanem elzavarta a francba. erre felcsillant a szemem, hogy akkor adja már meg neki az én számomat, de ezt a kérésemet elutasította...

dzsízász!!! és csak a felére emlékszem...

kicsit sok volt a vacsi, bakker... hagymalekvárt vacsiztam, a tesóm csinálta... ezzel nincs is gond, de éjfél után még repetáztam a maradékból, amit becsomagolt nekem. na, azt már nem kellett volna... :)

megérzéseim

nem rosszak... :)
azt álmodtam ugyanis reggel, hogy a Margit hidat lezárták, a kocsik útjába feküdtek emberek és kormány ellenes dolgokat skandáltak. én az ex-gyárba mentem volna dolgozni, de nem tudtam, a villamos megállt a Jászai Mari téren és kész. egy villamos a hídon rekedt, arról az embereket leszállították. volt, aki maradt tüntetni, volt aki továbbhaladt. a körút fura módon teljesen kihalt volt, sehol egy autó, a Nyugatiig elnézve üres minden. én, rohanva közelítettem meg a tüntetőket és én is skandálni kezdtem. rendőrök nem voltak.
ehhez képest most olvasom ezt:

"Igazoltatnak a rendőrök az Erzsébet hídon, mivel két magánszemély demonstrációt jelentett be oda, de ezt a Budapesti Rendőr-főkapitányság egy határozatában megtiltotta. Tafferner Éva, a BRFK szóvivője elmondta, hogy az Erzsébet hidat a pesti és budai hídfőnél kordonnal zárták le a gyalogos forgalom elől. A rendőrök készenlétben állnak, hogy megőrizzék a híd forgalmának zavartalanságát. A rendőrök eddig nem találtak demonstrációra érkezett embereket. Arra a kérdésre egyelőre nem tudott választ adni a szóvivő, hogy meddig lehet rendőri jelenlétre számítani az Erzsébet hídon. (MTI)"

jó, hát nem az a híd, meg végülis szinte semmi, bár későbbi történés:

"Az Erzsébet hídhoz nemrégiben két Árpád-sávos zászlós ember érkezett, közölték a helyszínre érkező kollégáink. Csoportosulás, demonstrálók nincsenek a hídon, aminek járdáit a rendőrök reggel kordonnal zárták le. (Index)"

pff... azért ez nem semmi. pedig nem is forgott a fejemben, hogy ma sztrájk, meg szavazás, meg akármi... nem néztem híradót jópár napja. tévét se nagyon... viszont tény, hogy nyugtalanul aludtam... ez nyilván bejátszott.
egyébként éppen G-vel levelezek (hurrá!!!)... kell nekem... :)

tényleg jópofa :)

előkarácsonyoztam

tegnap, ahogy Nyúl is megírta... tény, hogy csak mértékkel csíptem be. az a szilvapálesz ütős volt, de azért toltam kettőt, najó, másfelet, mellé meg sok-sok forraltborocskát.
kaptam szép mécsestartót Gibibabától, én meg Edinek ajándékoztam hasonló szösszenetet, gyermeteg mintázattal. :)
jó volt velük lenni, szeretem, hogy lehet velük mindenféléről beszélgetni, értelmes dolgokról is. és az Olvass-Hallgass cd-t is végigküzdötték, szinte szó nélkül... zsír. :)
ma 11 körül ébredés, 1-től Tesómmal shoppingolás. persze megint nagyrészt magamat leptem meg, de azért némi ajándék is sikeredett. aztán felmentünk hozzájuk, befestette a hajam (nem is lett szar), megvacsiztunk és hazajöttem.
G. még nem jelentkezett... folyton rá gondolok... kivagyok... :(

mint a medvebőr

úgy kikészültem tegnap este. ex-gyárosok feljöttek, ittunk, megfújtuk kétszer a trombitát, aztán 8 körül lekecmeregtünk WB-be. hááááttt... nem tudom hogy jutottunk el oda... úgy a háztól 5 méternyire már éreztem, hogy nekem vissza kéne fordulnom, mert nagyon szétcsaptam magam. aztán a mínusz ezer fokban mégis odaértünk. leültünk, forraltboroztunk, dumálgattunk, röhögcséltünk.
semmi zene nem volt, ez kicsit odabaszott. 10-ig bírtuk kb, aztán elindultunk a Mekibe, sajtburiért, mert mindenki megéhezett. be is toltunk 2-t fejenként, najó, Yo kettő és felet, mert elkuncsorogta Bétáét, aki így csak másfelet. azt hittem rámfagy a nadrág... nagyon hideg volt. még hazasétáltam, néztem South Parkot, de persze bealudtam rajta.
lefeküdtem, és pár perc kattogás után végre elnyomott az álom.
délelőtt 11-ig sikerült durmolnom. jól esett, mit ne mondjak. rámfért már egy jó alvás. úgy látszik, tényleg ez a megoldás, ha nem tudok aludni, fújok egy kicsit és kész.
nagyon-nagyon jó volt a tegnap este, nagy-nagy ölelésekkel köszöntöttek, hiányzott már ez...
délben nekiálltam a ma esti karácsonyozásra ajándékot készíteni... hááááááááááátttttttt... lesz röhögés, az tuti. még nem írhatom le, hogy kinek és mit, mert addig csekkolhatják a blogot és akkor oda a meglepi, de lefotózom, és alkalmasint közzéteszem a műalkotást... :) 31 évesen a kézügyességem az kb. a nullához konvergál... ennyi... :)
G. még nem jelentkezett... ez egy kicsit fáj... ilyen könnyen lemondott volna rólam??? az nem lehet... bízom benne, hogy hétfőn azért majd ír egy sort, hogy mi a péló történt velem...
éhes vagyok, de nem akarok enni. bízom benne, hogy Nyúlék készülnek kajával is, nemcsak forralt borral. :)
most még relaxálok kicsit, aztán elindulok. fincsi idő van, nem tudtam mi hiányzott...

esettanulmány

hogy mik vannak!!!... én nem gondoltam, hogy ezt tényleg komolyan írja... azt hittem vicceskedni akar... alulról olvasandó...

"marion írta:
nem, ne haragudj
sajnálom

gabi1212 írta:
Könnyü vagy!Barátnöid megtennék?4-5nö nemgond egyszerre rajtam!

marion írta:
hát, nyilvános helyen??? azért az kicsit meredek...
78 kg vagyok egyébként
de nem ilyen dolgot keresek, nem ezért vagyok itt...
nekem nem buli egy pasit alázni, ne haragudj...
van bennem uralkodói hajlam, nem tagadom, de nekem ez sok...
én egy pasit szeretni akarok, nem bántani

gabi1212 írta:
Nemjóhely?Mennyi kg vagy?Élveznéd,hogy pasit alázhatsz?Én eztszeretem nembaj?Mikor jó?

marion írta:
nem érek rá ma sajnos...
de egyébként is érdekes kívánság... és pont a Lurdynál???
és ha nem is vagyok olyan súlyú?

gabi1212 írta:
Élvezném!Megteszed nekem?Vágyam,hogy ilyen sullyal megtegye egy nö megteszed?Ráérsz ma?Jó ahogy irtam?Miben lennél?

marion írta:
miért akarod, hogy a hasadra lépjek?

gabi1212 írta:
Komolyan?Ma?Lurdy parkolofelöli bejáratnál jolenne?Mikor?Ora?Miben lennél?Cipő?csizma?Magassarku?Nemkamu?Én komolyan gondolom!Bennevagy?

marion írta:
akár...
:)

gabi1212 írta:
Szia!Hasamralépnél ha szépen kérnélek?"

már kezdem érteni

miért viselkedtem olyan furán tegnap délután...
az történt ugyanis, hogy miután kiszálltam Miki kocsijából a Nagyvárad téren, lementem az alujáróba, bementem egy könyves üzletbe, és ott az eladóval kezdtem fecsegni, hogy mi ez a dübörgés, ami állandóan hallatszik (kiderült, hogy a 24-es villamos okozza), hogy lehet ezt bírni egész nap stb. stb.
aztán a körúton bementem egy kis boltba, ott a pénztárossal beszéltem picit, kedvesen, majd átmentem mellette az állatkereskedésbe, ahol még sosem voltam, ott várakozás közben megszólítottam egy kissrácot, aki valami csúszómászót nézett vágyakozva (valami sikló volt vagy mijaszösz), hogy "komolyan, ilyet kér valaki karácsonyra?" meg hogy "jaj, én inkább maradok a macskánál" és akkor elkezdte mesélni, hogy miket álmodott már ilyen izékkel, meg hogy volt a kezében már sikló, és hogy ezek az állatok milyen szépek... aztán az eladófiúval is nagyon kedves voltam, kicsit szőkén, de bájosan viselkedtem, rámosolyogtam... máskor ilyen helyzetben szögletes vagyok, unott és durcás, hagyjon mindenki békén, nem akarok társalogni, nem leszek kedves stb.
magam sem értettem mi volt velem... most már értem... nyomot akartam hagyni magam után. valami betöltetlen űrt. az akartam, hogy ezek az emberek, miután kilépek az ajtón, azt gondolják: "ó, milyen kedves/aranyos/bájos/meleg- és nyíltszivű ez a lány, milyen jól lehetett vele beszélgetni, bárcsak bejönne holnap megint..."
azt akartam, hogy valaki jóérzéssel gondoljon rám... hogy legalább egy percre valaki szeressen... bárki...
az se véletlen, hogy Ediéknek szóló levelembe tegnap beszúrtam: "hiányoztok..."
szeretethiányom van... a picsába...
G-ben közben tudatosulni kellett, hogy töröltem a regisztrációm a honlapról, ahol megismerkedtünk. azóta kétségbeesetten és másodpercenként frissítem az emailjeimet, hátha jelentekezik... eddig semmi...
sétáltam ma Novi munkahelye felé, valahogy reménykedtem, hogy összefutok vele... nem tudom miért, egyszerűen csak meg akartam mutatni magam... aztán eszembejutott, hogy pénteken már délben otthon szokott lenni (amúgy sem a munka hőse, de ez egy rövidebb nap nekik), úgyhogy ezt is elbuktam.
a fülembe csengenek R éjszakai szavai "minden nap gondolok rád, mert a kulcsod, amit adtál, itt csilingel a kabátom zsebében..." na, hát ettől aztán biztos nem bőgtem jobban...

"átvirrasztott éjszakák...

... száz el nem mondott szó,
Most már ez vagyok én,
egy süllyedő hajó..."

nos, kb. így tudnám leírni...
nem kívánom a tegnap estémet/éjszakámat senkinek... elkezdtem nézni a BK-t, persze a felénél bealudtam, fél 10-kor ébredtem meg a kanapén. betakarodtam a hálóba, hogy akkor majd én alszok. ott persze nem tudtam. összeestem a fáradtságtól, mégsem ment. forgolódás, kattogás. 11-kor kijöttem South Parkot nézni, meg a Bővér Szálló végét (mert az jó). aztán fél 1 körül újra megkíséreltem az alvást. megint nem ment. olyannyira, hogy iszonyat bőgés jött rám. mégpedig attól, hogy tudatosult bennem, jön a karácsony, én meg egyedül vagyok. üvöltve, zokogva bőgtem. hogy nem akarok karácsonyfát, mert miafasznak? magamnak? ide vízkeresztig be nem teszi senki a lábát, rám nem nyitja az ajtót senki, akkor meg minek? meg hogy nincs miből ajándékoznom, meg igazából nincs is kinek... és hogy én sem kapok olyan embertől ajándékot, semmit, még egy ölelést se, aki szeret. (tudom, a barátaim meg a családom szeret, de nem úgy... áhhh... úgyis érti mindenki, hogy mire gondolok) szóval nincs senkim, és mindenki másnak van, még ha nem is tökéletes akár, de van... és nekem meg semmi... de amikor volt, az exférjem ugyebár, akkor is minek??? azzal is minden karácsony rémálom volt. mintha nem is lett volna velem kb. szörnyű, hogy még soha nem volt senkim, senki olyan, akivel minden klassz lett volna, mondjuk egy ilyen ünnepen is... itt vagyok, 31 évesen, és még soha nem élhettem meg egy igazi, szerelmes, készülődős, izgulós, harmonikus karácsonyt. rajtam kívül mindenki másnak megadatott már ez. nekem még nem...
rajta volt a kezem a telefon gombján, igazából Vikit akartam hívni, ő az egyetlen, aki igazán-igazán-igazán... de nem akartam éjszaka zavarni... aztán gondoltam Bétára is, ő is hívott már fel zokogva, most persze kiderült, hívhattam volna, ő is bőgött féléjszaka... persze végül R-t hívtam. nem vette fel, aztán 10 perc múlva visszahívott. nagyon kedves volt, próbált megnyugtatni, több-kevesebb sikerrel. mikor letettük, persze mégjobban bőgtem. a macskához menekültem, azt ölelgettem, de az is otthagyott... teljesen kiborultam. rágyújtottam, rázkódtam a zokogástól, a fájdalomtól, az egész helyzet kilátástalanságától... gondolkodtam, hogy mennyire "durva", hogy akármekkora is a fájdalmam, az egyedüllétem, az exférjem mégsem hívnám fel, semmi pénzért. na őt aztán nem. neki nem bőgnék. és nem azért, hogy ne lássa/érezze, hogy nincs tartásom, hogy kurva szar egyedül, hanem egyáltalán... ő aztán kurvára nem hiányzik... a nappaliban kétségbeesetten kerestem a vasárnapi maradék dekket, hogy hátha attól bealszok, bár szerintem ugrottam volna ki az ablakon (pffff... ilyen állapotban spanyolozni...), de rájöttem, hogy véletlenül kidobtam... fasza... aztán visszamentem lefeküdni, nagyon-nagyon nehezen, kb. 3 körül aludtam el. nemrég keltem. olyanok a szemeim, mint egy nyúlnak... teljesen begyulladtak reggelre, alig bírtam kinyitni őket. csodásan nézek ki. és folyamatosan csak bőgni tudnék, most is.
még éjfél körül küldtem Palcsinak egy sms-t, mert ma van a szülinapja, hívott az előbb, hogy megköszönje, meg hogy bulizzunk majd a jövőhéten együtt. ő is annyira kedves... na, már attól is bőgtem. most ahogy Béta hívott, attól is...
dolgozni persze nincs erőm/kedvem, DK majd jól le fog baszni, milyen megbízhatatlan vagyok... nem érdekel... romokban az életem...
a holnapra szánt kézzel készített ajándék még sehol... tervem már van, de hogy mikor és hogy valósítom meg, az még kérdés...
Miki írt, hogy nagyon jófej csaj vagyok, de részéről nem volt semmi lángolás tegnap, mint előtte a levelezésünkkor, ne haragudjak, nem bennem van a hiba stb. stb. stb. írtam neki, hogy éreztem, és nincs harag. aztán töröltem magam arról az oldalról. nem miatta. úgy egyáltalán. még éjjel eldöntöttem, hogy most minden társkeresést befagyasztok. mindenhonnan leszedtem magam. ennyi. elég volt egyelőre. tudom, ez ellentmond az éjszakai gondolatmenetemnek, de hát karácsonyig már úgysem leszek szerelmes, meg belém se senki, úgyhogy karácsonykor úgyis itt fogok egyedül megrohadni. ennyi.
persze, megyek le a szüleimhez, az jó lesz, bár a beteg apámra ránézve megintcsak a szivem facsarodik össze... eltereli a gondolataimat, de nem jó irányba... tragédia ez az egész... és az, hogy nem tudok aludni, az botrány... kell szereznem valami altatót/nyugtatót, mert ez így nem mehet tovább. megkérdem Bétát, neki mindig szoktak ilyen okosságai lenni. csak próbálok majd odafigyelni, hogy ne szedjek be egyszerre sokat, és ne igyak rá alkoholt... nehéz lesz megállni... jelen esetben nehéz.
G ma még nem írt, de hát ugyebár töröltem is magam aranyosan onnan, arról az oldalról. hát, mondjuk a mailcímem tudja, számom tudja, ha akar, akkor megtalál. ha meg nem akar, akkor meg nem.
R szerint minden történik valami miatt... hogy most egyedül vagyok, az is... hát persze... ennél már csak jobb lehet az egész... innen nincs lejjebb...
rég voltam ennyire kiborulva... nagyon-nagyon régen... ez a kibaszott karácsony kihozta belőlem. elég is ebből megint egy évre előre. takarodjon mindenki a faszba a karácsonnyal, meg a szeretet ünnepével együtt. totál meg tudom érteni, hogy ebben az időszakban miért nő meg az öngyilkosságok száma... be is állhatnék a sorba... de a szüleim miatt nem teszem... egyedül miattuk... amúgy nem sok minden van, ami visszatart... Viki és Gyuszó... ők még... amikor Viki így mutat be a kollégájának: "az oldalbordám" :) ...
ne hagyjatok magamra... kérlek... beleőrülök... végem van...
...

megbeszéltük

G-vel, hogy mi a szitu.  hogy hát tulajdonképpen ő nagyon meg akart ismerni, és még akar is, jobban (itt most nem elsősorban szexről van szó), mert tetszem neki, kívül-belül... eddig legalábbis... és aztán alakuljanak a dolgok a maguk útján... szóval jól eltársalogtunk egész délután. délben persze beleszartam a munkába, nem csináltam tovább, mert felhúztam magam, úgyhogy volt időm levelezgetni. :) és hát jövő hét kedden találkozunk újra, borozni fogunk, beszélgetünk, ismerkedünk tovább. aztán... aztán ki tudja mi lesz... továbbra is odavagyok érte... picsába... mondjuk ez most nem olyan, mint TG-vel a múltkor... áhhhh... ez most durvább... :) látni kellett volna az éjszaka a pofámról le nem szakadó vigyort, meg mindent... amiket gondolkodtam, stb. tudom-tudom, megint ugyanabba a folyóba léptem, naiv vagyok és hamar beleestem... tudom. próbálok visszavenni az arcomból, megálljt parancsolni a gondolataimnak. ma már pl. nem is olyan durva... :)
találkoztam Mikivel. hát ez is egy tündérbogár. érdekes figura mindenesetre. ha most kellene választani, akkor viszont azonnal G mellett tenném le a voksot. kíváncsi vagyok, Miki mit ír majd holnap, mennyire voltam neki szimpatikus, mennyire kapott sokkot tőlem... egyáltalán akar-e még látni. igazából megbeszéltük, ha nem jövünk be egymásnak "úgy", attól haverok még mindig lehetünk, mert eléggé egyre jár az agyunk. ahogy én elnézem, egyébként, nagyon nem fog ő még a bnőjével szakítani. és ha fog, akkor se miattam/értem.
G-ben jobban látom a hajlandóságot, az elszántságot, a határozottságot.
persze ez nem vigasz... meg erre aztán nem lehet alapozni... de most valamivel nyugtatnom kell magam. vagymi. :)
muszáj valamivel gondolatokat terelni, mert különben megkattanok.
vettem is 2 könyvet ma, magamnak (bár elvileg ajándékba akartam könyvet venni, de persze pont az nem volt a nyüves Alexandrában, ami nekem kellett), legalább olvasgatok.
mivel holnap nem látogat meg Nóri, ezért, hogy a búmat felejtsem, a WB-be megyek exgyárosokkal forraltborozni... szombaton Nyúléknál ugyanez lesz a program. szerintem vasárnap az ereimben is forraltbor fog folyni. :)
amúgymeg:
pasitakarokpasitakarokpasitakarokpasitakarok!!!!!!!!!!

minden csoda

3 napig tart... jelen esetben addig sem...

ugyanis kiderült, G-nek van egy 3 éves kapcsolata, ami állítása szerint régóta nagyon nem működik...

most akkor mijafasz van, hogy csak ilyenekbe tenyerelek bele???

büdöspicsába már...

:(

alig aludtam

olyan kómás vagyok, hogy az nem igaz...

lefeküdtem fél 1 körül, de csak vigyorogtam az ágyban, meg gondolkodtam... G-n... ki máson? mi máson??? :)

1:40-ig bírtam a forgolódást, akkor felkeltem, dohányoztam, zenét hallgattam, aztán vissza az ágyba... 3-kor még simán nem aludtam. 8-kor meg szólt az ébresztő... botrány. :( alig látok ki a fejemből. végül 9 körül sikerült felkelnem.

Mikivel (Mike... mindegy) ma találkozom. kb. 1 óránk lesz ismerkedni... valahogy már rohadtul nem érdekel... ez van... :)

G küldött reggel levelet, hogy milyen csini vagyok, meg ilyesmi... :) most persze nem ír, biztos el van havazva. persze most már csak az ő levelét várom, ha Miki ír, csak unottan megnyitom és válaszolok...

ja, hát este mégse festettem hajat, talán ma, vagy holnap... még nem tudom. mindenesetre időszerű lenne már...

és persze dolgozgatok, itthonról... jaj, de rühellem... de most ez van... szerintem 5 forintot se fogok vele keresni, de mindegy. addig se uncsizok.

báááááááár... aludni azt mondjuk tudnék... :)

látni kellett volna, hogy tegnap, miután becsuktam az ajtót G mögött, eleresztettem egy hatalmas vigyorral egybekötött néma sikolyt, majd futkározni kezdtem a lakásban, vagy inkább repkedni... az örömtől... macska csak nézett, hogy mi történt velem... megint megőrültem... :)

juhuhuuuuuuuuuuj

itt volt a sárkány-oroszlán fiúúúúúúúúúú (G)!!!!!!!!! hozott nekem tejecskét... TEHÉNtejet!!!!! :) merthogy elsírtam ma neki, hogy nem tudtam reggel kávézni, mivel nincs itthon tej, elfelejtettem venni. ezért felajánlotta, hogy felugrik és hoz nekem. és felugrott és hozott!!!
nagyon ééééédeeeeeeeees!!!!!!! jaaaaaaaaaaaaaaj!!!!!!!!! nem is tudom mit mondjak...
pillarebeg-pillarebeg... :)
nem hiába voltam annyira oda, hogy akarok vele találkozni... nem csalódtam... :) jó, hát amíg vártam rá az ajtóban, imádkoztam, hogy "nelegyencsúnya, nelegyencsúnya, nelegyencsúnya" ezt mantráztam. és nem az!!!! pici sörpoci van, de az jó, olyan odabújósan jó... :) édesbogár nagyon!!!! :)
fúúúúúúúúúú... odavagyok meg vissza... és jövőhétig várnom kell az újabb találkozásra... :(
tudom, holnap még Mike, rá is kíváncsi vagyok nagyon... de ez a srác nagyon feldobott... egy életvidám pasi, jó humorú, kedves, intelligens... és szereti SpongyaBobot!!! ez fontos!!! :) egy olyan nagy gyerek ő is, mint én... tudtam én, hogy a sárkány-oroszlánokban nem csalódhatok... ha csak egy picikét megbízhatóbb, mint R, akkor már nyert ügyem van... :)
láttam, éreztem, hogy a szimpátia kölcsönös... na, majd meglátjuk, mi sül ki belőle... :)
hétfőn második körös interjú V-éknél!!!!!!! juppiiiiiiiiii!!!! ez egy nagyon klassz nap!!!! V lebaszott persze, HJ miatt, jogosan... pont akkor hívott, amikor G itt volt, nem igazán tudtam vele beszélni erről. meg nem is akartam... éppen elég szégyen ami történt... de legalább leírtam őszintén... hallgathattam is volna róla nagyokat... lehet, jobban jártam volna... :)
most még kéne dolgozni, de ki a francnak van kedve????
inkább megyek és befestem a hajam. :) drukkolás, hogy ne basszam el. :)

szolgálati közlemény

frissült az ezelőtti blogom. ha valakit érdekel, sasolja meg...
1 évig terjedő szabadságvesztést is kaphattam volna, ha nem teszem meg...
fincsi, mi???
már megint mibe keveredtem... bakker...
a kurvaéletmegbasszamár ezt a köcsög céget, meg azt a hülye picsát, aki miatt elbaszódott az elmúlt félévem...
:(

itt volt

HJ. először és utoljára. már haza is ment. már szexeltünk is. mindezt cirka 1 óra alatt.
nem akarok undort kelteni, de bakker... ez egy ápolatlan pasi... én ettől hányok... amúgy is kezd a nagyképű seggfejség tárgykörében tetszelegni, de ez a dolog még pluszban rátett egy lapáttal. én megértem, hogy egész nap dolgozott, de ha tudja, hogy hozzám jön és tudja, hogy miért, és ráadásul kocsi van a segge alatt, akkor takarodjon haza legalább letusolni. ha már én megtisztelem azzal, hogy ugyanezt megteszem. és ha most nem héderelnék egész nap itthon, akkor is alap. basszus. pofám leszakad. vezető beosztásban lévő, felnőtt ember. botrány.
nagyon nyaggatott, hogy lesz-e folytatás, meg majd hív, meg mit tudom én... hát hívjon. megmondom neki, hogy hagyjon békén. ennyi. nem jön be. még elsőre csak-csak, bár akkor is volt hasonló gondom (is), de másodszorra végképp nem. akkor inkább megmaradok magnak. oszt jónapot.
nagyon sokat várok a Mikeval való találkozástól. ennél, az utóbbi 3 randimnál csak jobb lehet... ezeknél bármelyik jobb.
még a Mérnökös randi is, akit nekem kellett megerőszakolni... ;)

miután ma felhívott

az a fiú, aki jelenleg leginkább érdekel, legyen mondjuk Mike a neve, nos, miután felhívott, a következő üzenetet küldte:
"Vááá, nagyon édes hangod van, juppííí...:D"
hát lehet ennek ellenállni???? :)
egyébként némi infó róla: 4 évvel fiatalabb, mint én, sajnos olyan colos, mint az exférjem, de legalább sovány, zenei ízlésünk egyezik, spanyolozni szokott, lovassportot űz, vannak macskái, még a munkánk is hasonló... csak hogy képbe kerüljön mindenki...
elsőkörben csütörtökön futunk össze a Borároson, aztán a folytatás majd kiderül... ;)

előkerült

HJ. a múlt hét hétfői, normafás fickó. nem mintha rettentő boldog lennék attól, hogy előkerült, de hát ez van... feljön ma este hozzám. nagyon nyomult egész nap, már szinte idegesítő volt a nyomulás. hogy velem akar lenni, hogy rám van szüksége, stb. persze. hiszem, ha látom... :) engem ilyenekkel már nem lehet csőbehúzni. sokat kell letennie ahhoz az asztalra, hogy komolyan vegyem. már ha egyáltalán komolyan akarom venni.
van most egy másik fiú, aki sokkal jobban izgat, és ez egyelőre kölcsönös... bár ő még nem szabad egészen, éppen a szakításon dolgozik, de hát lehet nekem ellenállni??? :) tudom, nem kéne ilyen faszságba belemennem (lásd R, TG, RT), de ha lesz egy kellemes estém vele, már az is valami... :) és még az is lehet, hogy nemcsak egy kellemes esténk lesz... egyelőre a lelkesedése töretlen... :)
a sárkány-oroszlánnal jövő hétre tettük át a randit, mert ez a hét mindkettőnknek be van táblázva.
az apukám holnap újra kórházba vonul, kellenek még vizsgálatok, most már csak Ceglédre, az közel van, bár a szakértelmükben és a hozzáállásukban továbbra sem bízom.
egyébként hálistennek jól van, de még mindig nem tudjuk, hogy mitől és hol alakult ki a gebasz, ezért kellenek a további vizsgálatok.
szívtam ma délután ezzel a hülye klienssel, végül elkezdett működni, kb. du 5-kor. fasza. holnap reggel már remélem, hogy tudok dolgozni... nem ártana... kell a píz...
vettem ma csodaszép fehérneműket, szinte nevetséges áron. régen állt rajtam ilyen jól ilyesmi... úgyhogy örömmámor... :)
most tipli, még vacsizok, készülődök. porszívózni nincs kedvem, az úgy marad, leszarom.

hír

"kirügyezett a liliomFA SZegeden..."
ahogy ezt Bárdos András a Tényekben elmondta... beszartam a röhögéstől...
:)

jubilijum!!!

jut eszembe... bevezettem a nagy, fekete mappámba az utóbbi hónap történéseit, és az a tény nyert megállapítást, hogy 2006. májusától a mai napig 30 azaz harminc férfival találkoztam randevú ügyében. ennek a pasimennyiségnek több, mint a felével történt valami cekcuális dolog, legalább egy mikrofonpróba.
ja, és nem számolom P és Operatőr kartársakat, akiket "véletlenül", erős alkoholos befolyás alatt állva ismertem meg, behatóbban, legalább egy kölcsönös, nyelvvel történő mandulavizsgálat erejéig.
:)
ami sokat javít/ront a helyzeten, hogy a fent említett időszakból 3 hónapot "monogám" kapcsolatban töltöttem R "mellett"... úgyhogy ennek fényében talán ne is számoljunk havi átlagot... elrettentő... :)

spanyol estet

tartottam tegnap. :) csináltam egy új cd-t, szokás szerint, a hangulatomhoz illőt, arra pörögtem másfél órát, aztán filmet néztem. először pornót, hogy azért legyen a napomon még egy korona, aztán hbo-t.
volt egy kis flash, előbb még Milla Jovovich pompázott ultraviola hajjal, aztán egyszercsak a gyönyörűséges, új James Bond, Daniel Craig tűnt fel. igazából legalább 1 óráig azt hittem, hogy még mindig ugyanazt a filmet nézem. kicsit csodálkoztam, de lenyeltem. aztán rájöttem, hogy ez már másik film. :)
fél 2 körül feküdtem le, aludni. persze kattogott az agyam, így az alvásból semmi nem lett. villany fel, olvasás. befejeztem a pár napja elkezdett Drogma c. könyvet, ami Csernus Imre műve. spanyol este után érdekesen hatott, de ki foglalkozik ilyesmivel? :)
dél körül keltem ma fel. a sárkány-oroszlán pasi nem jelentkezik. meg se lepődök. R-ra is jellemző (volt) ugyanez, ígérgetés, aztán abból semmi megvalósulás...
most a holnap reggel induló munkámmal szívok, router állítgatás, portforward, kliensek telepítése, beállítások... grrrrrrrr... hogy fog ez reggel működni??? lövésem sincs...
a tesóm elutazott tegnap Liverpoolba, a müzlista... de legalább nyugtom van, nem tud hívni minden nap, hogy ossza az észt. szerdán jön viszont haza... rettegek... :)

múzeumban

voltam délután. GA-val. sokként hatott, hogy nagyon-nagyon hasonlít Endrére (a nagy szerelmemre, aki meghalt). ugyan láttam róla képet, de élőben más volt. nem rosszabb, csak más. próbált közeledni hozzám, de nem hagytam. valahogy nem volt hozzá ingerenciám. nem tudom. nem jött be. ennyi. úgy váltunk el, hogy ha van kedvem találkozni vele, akkor csak bátran. hát persze. nem volt csúnya, nem volt bunkó, de mégsem tett rám akkora hatást, hogy... válogatok. kész.
a kiállítás viszont csodálatos volt!!! Hundertwasser egy zseni!!! egy őrült zseni persze. hiszen valahol minden zseni egy kicsit őrült is... fantasztikusak a munkái. akár a képek, akár az építészeti dolgai... döbbenet...

szanaszét

shoppingoltam ma magam. illetve a tesóm segítségével. 5 órán keresztül bolyongtunk az Aréna Plázában. ami egyébként nem rossz hely, de majd leárazásokkor, januárban kell oda visszatérnünk.
ami gáz, hogy bizonyos boltokban továbbra sem ismerik a 36 feletti méreteket. ez felháborít. pedig már 44-est kell csak keresnem, nem 54-est, mint 2 évvel ezelőtt. szóval nincsenek nagy igényeim, mégis, bizonyos boltokban csak makarónikra, anorexiásokra és gyerekekre való ruhákat árulnak. kapják be.
hálistennek azért sikerült venni fontos és jó cuccokat.
hulla fáradtan estem haza az előbb. most akkor induljak el a Kultiba Tigrisre??? hááááááát... ha lenne kivel menni, nem gondolkodnék. de egyedül semmi kedvem hozzá. kibaszottul sajnálom, mert mérhetetlen hiányérzetem van Tigrisék iránt, de ezt most kihagyom. tulajdonképpen már megy a koncert, mikor ezeket a sorokat írom. szóval baszhatom.
inkább pihizek.
holnap elvileg már tényleg megyek a szépművészetibe, kiállítást nézni, meg randizni... ma nagyon kedves sms-t kaptam attól a fiútól, akivel ezt tervezzük, kb. 2-3 hete. kíváncsi vagyok, hogy most összejön-e...
ahhh... annyi pasi van most képben, annyi várakozik arra, hogy találkozzunk... elvileg hétfőn is lesz egy randi, egy másik pasival meg valamikor a héten... remélem, hogy a bőség zavara fog fennállni és nekem kell majd választani közülük, mert majd mind nagyon jó lesz és odalesznek értem. azt akarom, hogy kicsit teperjenek a pasik utánam. hogy csillantsák meg, mennyire akarnak engem.
csak akkor majd tudjak okosan dönteni...
legjobban persze a sárkány-oroszlán pasi izgat, aztán persze lehet, hogy mégsem kellünk majd egymásnak... ki tudja... minden a jövő zenéje... :)

rosszul vagyok

kicsit. csináltam valami 35,- Ft-os gyorstésztát, curryset, csíp mint állat, de jönne is vissza azonnal...
ajjajjj... hányóbányó lesz???
faszagány.
Ottót csütörtökön a Deák téren "látták". miért nem éééééééééén?????? :( egyből én jutottam az illető eszébe, aki látta... tán nem véletlen... ;) mint egyetlen hivatalos rajongó... csak én jöhetek szóba ugyebár, már egy évtizede... és most Sopronban játszik... mondjuk nem csoda, megnéztem a társulatot, a rendezőket, a művészeti vezetést... hát nem véletlen... ehhh... azért játszhatna Pesten is... drága a vonatjegy... :(

R-t

meg töröltem a gecbe megint msnről. tudom, nem először, de talán utoljára.
elegem van belőle. menjen a faszomba.
kibaszottul szexelhetnékem van... jááááááááááááááj... micsinájjak??? marad a pornó??? :)
Ottó 19-én itt szaval a kétsaroknyira lévő templomban, ott a helyem!!! :) ma hívott fel egy régi színházas ismerősöm ezügyen. tökjó!
:)

a ma esti fiúnak

egyetlen jó pontot tudok csak jóváírni. miután találkoztunk, megjegyezte, hogy nem gondolta, hogy én vagyok, akire vár, mert fiatalabbnak nézek ki, mint.
ezen kívül... ehhh...
úgy kezdődött, hogy levelezünk pár napja. képen jól nézett ki, a levelei se voltak rosszak. aztán mondtam neki, oké, jöjjön fel ma este, ne uncsizzon otthon ő se, meg én se. nem akartam vele itthon talizni, mert nem. de gondoltam, legfeljebb húzok még egy strigulát, mindegy. persze elmondtam neki, hogy első randin semmi szex.
feljött, inni kezdtünk. ja, hát már amikor megláttam, imádkozni kezdtem, hogy csak ne ő legyen az. persze ő volt. már a telefonban éreztem, hogy annyira egyszerű, mint a kettes lego. hát nem tévedtem. 7 éve nem volt ilyen fospumpa "randim". szóval ittunk, ő sörözött, én lecsaptam egy deci páleszt, máshogy nem bírtam elviselni a dolgot, annyira gáz volt a pasi.
neki persze rohadtul bejöttem. viszont ez nem volt kölcsönös. próbált megcsókolni, de még azt se hagytam. sőt. jujjjj...
aztán bedurcizott, hogy ő úgy érzi, nem érdeklem mint pasi. én meg azzal takaróztam, hogy én megmondtam, első este semmi, csak dumálgatás, ismerkedés. mindegy. ivott még, aztán egyszercsak elindult haza. hálistennek. annyira bepiáltam, hogy már majdnem bevállaltam, de egyszerűen nem volt gyomrom hozzá. nem vagyunk egy szinten, semmilyen téren, meg egyébként is gáz volt. szóval ennyi. elhúzott haza. itt hagyott két doboz sört, egy bontatlan doboz cigit. mondjuk jól bebaszott ő is, azt se tudta szerintem hol van. nem tudom hogy jut haza, de nem is érdekel.
közben persze, alig hogy megérkezett, mikor máskor, felhívott KG Londonból. már egy ideje évődünk mailben, képet cseréltünk, meg vagyunk veszve egymásért, már tök régóta ígéri, hogy hív. és persze pont most sikerült neki. nem volt sok pénz a kártyáján, de talán holnap éjjel megint csörög. nagyon odavan, hogy menjek ki hozzá, egy hétvégére, amit persze végigszexelnénk. szívem szerint kint is maradnék... kurvajó volt vele beszélni. repülnék hozzá már holnap. írtam neki, miután kirúgtak, hogy akár  egy hétre is tudok menni, mert nincs melóm, baromira ráérek. remélem, hamarosan összejön a tali. :)
TG-nek ma van a szülinapja. küldtem neki sms-t. én akartam lenni az első. bebaszva. sikerült faszán.
most üvölt az MTV Hungary, mert az jóóóóóóóóóóóóóóóó
rock'n roll bazd a lovat!!!!!! :)

változatos

napon vagyok túl. délelőtt Bertával találkoztam, volt mit megbeszélnünk, jóideje nem láttam már.
3-ra DK-val oktatásra mentem. az elhangzottakból már csináltam is egy oktatási anyagot. nem tudom, hogy fogunk elindulni ezzel a munkával hétfőn, de izgalmas lesz... :)
4 után értem haza, azóta punnyadok.
42 hívott, hogy menjek velük Hollywoodoo koncertre. bár elég ittasak lesznek. gondolkodtam, de a halál faszán van a koncert, nem volt kedvem elindulni. most megint felhívott, a metrótól. már részegek és mégcsak odafelé mennek, énekelnek ezerrel. mondtam neki, hogy ezt most kihagyom, ne haragudjon. flúgos pasi, nem egyszerű, jó lenne vele összeismerkedni hamarosan.
holnap Tigris koncertre szeretnék menni, Kultiplexbe, de nincs kivel. szerintem egyedül megyek. muszáj. megőrülök, hogy már nyár óta nem voltam koncertjükön.
hát kb. ennyi. semmi érdekes...
ja, azt mondtam már, hogy szerelmes vagyok a macskámba??? nem??? na, akkor most mondom... :)

ahhoz képest

amit mára terveztem... hát nem sok minden valósult meg...
8.23-kor, legszebb álmomból ébresztett DK, hogy akkor 9:40-re legyek az 1-es villamos végállomásán, megyünk tárgyalni. király. mindezt persze úgy hadarta el, hogy először azt értettem, hogy 9-re legyek a 41-es villamos végállomásánál. még jó, hogy visszakérdeztem. :)
persze nem értem oda időben, mert egyrészt hülye vagyok, másrészt a bkv is megszopatott, miért ne. na, összefutottunk, tárgyaltunk, aztán még dumálgattunk... hazafelé be akartam ugrani a piacra, egy-két dolgot venni, meg kozmetikushoz, ebből nem lett semmi.
vettem némi kajafélét a boltban, aztán irány haza.
lassan kezdek készülődni, interjúra megyek 4-re, V-ékhez.
tegnap óta isteni hasmenésem van, enni nem nagyon bírok/merek, nem is tudom minek vettem kaját, na, mindegy, remélem azért kibírom a mai napot valahogy.
kéne este menni a WB-be. van is kedvem, meg nincs is. majd meglátjuk, lesz-e belőle valami egyáltalán...
megírtam a lánynak, hogy off a dolog. még ezt is elintéztem. pedig volna még egy csomó elintéznivalóm, de most pörögni kell.
hát kb. ennyi. egyelőre... :)