vasárnap, március 30, 2008

10 körül

zuhantam az ágyba este. éjfélkor Skorpió telefonja ébresztett. hogy hát azért hív, mert azt akarja mondani, hogy összejött a régi barátnőjével, és bár nagyon jó volt velem, de hát ott meg érzelmek, meg mit tudom én, és úgy gondolta, úgy korrekt ha ezt elmondja stb. jólvan, mondom, gratulálok. és letettük a telefont. kicsit szar duma ez szerintem, egyrészt, másrészt meg pont leszarom. isten ments, hogy vele járjak... bár a farka... hú... hát az valami gyönyörű... no, sebaj. leszarom. egy strigula volt a többi között. ennyi.
aztán bealudtam. reggel fél 9-kor TZ sms-e ébresztett: "Szépjóreggeltet kisasszony! :o) remélem jól aludt, és kellemeteset is álmodott, esetlegesen reggeli önsimogatás volt? :o)" erre azt válaszoltam: "Alukáltam és még most is pihizek. És Pákozdon mi a szitu?" erre még nem jött válasz. beszéltük ugyebár, hogy ha nem csapja szét magát a hétvégén, Pákozdon, ahol szőlőt metsz, akkor feljön ma éssssssss... :) gondolom ezért jelentkezett reggel... mert csüt. délután óta semmit nem kommunikáltunk. se email, se telefon, semmi. kíváncsi leszek...
ma reggel vettem észre, hogy Dr.BI egy pár zoknija itt maradt... :) ha visszahozza a cédéimet, megkaphatja. majd akkor túszt cserélünk. :)
néztem a MotoGP-t, igazából azért keltem fel, mert még szívesen aludtam volna tovább, de hát Talma a 4. körben fel kellett hogy adja, megint beszart a motorja. nem is nézem tovább. így már nem érdekel. remélem, a következő futam jobban sikerül majd neki...
azon gondolkodtam, hogy ha a szomszédok követik esetleg, hogy nálam milyen férfiforgalom van... hogy mindig más pasi jön, van, hogy minden nap más, és van, aki csak egyszer fordul meg itt, mert kevés a visszatérő vendég... szóval az, aki ezt követi, nyilván azt gondolja, hogy ebből élek... :) pedig nem. :) a héten is... szerda TZ, csütörtök Skorpió, péntek Dr.BI, szombaton Dr.BI, vasárnap TZ esetleg, kedden majd R jön... áh... nagyon durva... :)

szombat, március 29, 2008

eszméletvesztésig

sikerült innom magam tegnap. nagyon brutál volt. aztakurva. ilyen még sosem... még csak a közelében jártam ennek az érzésnek eddig, de ez most mocskosmód sikerült. teljes KO. mindez cirka 2 óra alatt.
Dr.BI fél 9-kor érkezett meg. hozott nekem egy üveg mézes vilmost, magának egy üveg whiskeyt. rettentőmód dögösre sminkeltem magam, csöcskirakás is sikerült. nem volt az a célom, hogy magamra rántsam, csak annyi, hogy megkívánjon. hogy csorogjon a nyála. nos, bejött, láttam, hogy meglepődött a csinosságomon. aztán beszélni kezdett.  kb. fél óra alatt tisztában lettem az elmúlt 5-6 évével, az elmúlt kapcsolataival stb. fosta a szót. közben inni kezdtünk. durván. toltam a feleseket rendesen. aztán még slukkoltam is egy párat. nem is volt ezzel baj, csak azzal, hogy egész nap nem ettem semmit. az üres gyomromba töltöttem be 3-4 dl vilmost. és az gáz lett. 11-re kibaszottul elkészültem. nagyon durván. Dr.BI is persze. egy fél üveg whiskey lecsúszott a torkán, plusz 3 üveg barnasör. én már locsoltam a páleszt mindenfelé, a jégkockák röpködtek a nappaliban, nem bírtam állni. a befordulós cédémet hallgattuk, énekeltem, léggitároztam, táncoltam... aztán egyszercsak éreztem, hogy kicsúszik a lábam alól a talaj... full eszméletvesztés, eldőltem a kanapén... leragadt a szemem, forgott velem a világ, csak kapkodtam a levegőt. nagyon durva.
egyszercsak arra eszméltem, hogy Dr.BI guggol mellettem. betakargatott. a kisszobában megtalálta a legmacskaszőrösebb plédet, azt rakta rám. valamit nyökögtem, hogy köszönöm, de itt megint elszakadt a film. hallottam, hogy mászkál, de hogy mi történik körülöttem, az nem mászott be az agyamba...
egy idő után, fogalmam sincs mennyi idő után, felébredtem, betámolyogtam a hálóba. ott Dr.BI feküdt, full fényárnál, a franciaágyon, feje a lábnál, beletekeredve az ágytakaróba és iszonyatmód horkolt. na, levettem a nadrágom, és felkeltettem, hogy feküdjünk már le rendesen, ne így össze-vissza, meg lekúrtam a villanyt.
oké, lefekvés, valami mormogás, persze egymáshoz dörzsölődés, némi simi, kicsit át is ölelt. aztán elaludtunk. reggel fél 6-kor ébredtünk meg. hülyéskedtünk, még mindig full részegek voltunk, nekem a gyomrom háborgott, legszivesebben hánytam volna, vagy mégsem... én magam se tudtam eldönteni. kicsi simi, aztán kijöttünk bagózni. Dr.BI egy szál alsónadrágban. én tanga, melltartó meg a felsőm. hozzáteszem, mindegyik ruhadarabom narancssárga. :) ránézek, látom, hogy áll a farka. derékszögben basszus... nagyon vicces volt. bökte ki a nacit. mondtam neki egyből: "Te! akasszunk rá egy kabátot?" :) röhögtünk. nem zavartatta magát egyébként, ez tetszett. aztán visszamentünk az ágyba. aludni. illetve majdnem aludni. :) lefeküdtünk. simogatni kezdett. incselkedtem vele. megkérdeztem: "na? jó csaj vagyok?" erre ő: "igen, nagyon jól nézel ki..." hát aztán addig-addig, hogy csókolózni kezdtünk... és még egyéb finomságok történtek. konkrétan minden. reggel 6-kor. fullrészegen. fejfájósan. nice. :)
aztán megint bealudtunk. délután 1-ig horpasztottunk. nem sietett haza, sehova, tök otthonosan érezte magát nálam. ja, amíg én a kanapén fetrengtem éjjel, addig ő nekiállt elpakolni, meg mosogatni. elrakta a kaját a hűtőbe, meg ilyenek... hihetetlen... :)
felkeltünk, kávéztunk, bár mondta, maradjak, pihenjek még nyugodtan, igazából ő is vissza akart feküdni, de aztán mégsem. szóval kávé, cigi, dummantás, aztán megetettem a bolognaival, amit tegnap este csináltam. aztán letusolt, kölcsönkért néhány cédét és elindult haza. kb. 3 körül. búcsúzáskor kifejeztük egymásnak az iránti örömünket, hogy találkoztunk, meg hogy mennyire jó volt az este, meg rögtön kérdezte, hogy jövő hétvégén mit csinálok. :) mondtam, hogy a szombatom szabad. :)
hát... ez volt... kellemes volt az este. Tesómnak is elmeséltem, mert persze hívott már, hogy mi van... egy dolgot nem mondtam el, hogy már szexeltünk is. megállapodtunk Dr.BI-vel, hogy azt nem mondjuk el. azt mondja: "hát, te mégiscsak a Karó kishuga vagy... érted..." mondom: "ki nem szarja le??? a Karó kishugát nem lehet megdugni? az tabu?" :) na, szóval egyelőre kussolunk erről. egyébként azt mondta, hogy ő tudta, hogy ez lesz. hogy szexelni fogunk. én nem voltam benne biztos, először, de aztán az ágyban már éreztem, hogy nem közömbös... :)
alig ment haza, hívott Gyuszi, hogy menjek le a Dézsába, mert ott lesznek, Vikivel meg Pannival. összekapartam magam, fél5-re le is értem. 6-ig maradtam, jöttem haza meccset nézni. MU-Aston Villa 4:0!!!! lálálálááááááááááá!!!!! :) nagyon jó formában vannak a fiúk, remélem kedden hülyére szopatják a Rómát... :)
most tévézek még, aztán takarodok aludni.
délután hívott Skorpió, akkor ébredeztünk, nem vettem fel, de nem is hívtam vissza. azóta nem keresett. nem lennék most képes találkozni vele. szexelni pláne nem. kész vagyok nagyon. a cigit sem kívánom. őrület...

péntek, március 28, 2008

a nap beszólásai

Nagy "Tereskova" Kriszta képeiről írta valaki:

"Részegen ráokádik a vászonra osztán a bal mellével szétkeni: kész a pikcsör."

majd a következő reakció ebben a témában:

"... tekintve hogy gyakorlatilag arról van szó, hogy melyik a jobb: kanalazni a híg fost, vagy harapni a keményet?"

könnyezve röhögök...

:)

azon gondolkodtam

illetve... arról álmodoztam az előbb dohányzás közben, hogy mi lenne, ha Novi (törzsolvasók kedvéért: Kéményseprő) felhívna, hogy nincs-e kedvem szerdán az Arsenal-Liverpool meccset vele nézni... :)
nyilván gondolkodás nélkül igent mondanék egy ilyen kérdésre, de nem azért, mert még bármit érzek iránta, vagy mert nincs kivel szexelnem (hiszen ha akarom, akkor van!!!), hanem mert szívesen látnám a megdöbbent arcát, mikor meglát... szívesen látnám, ahogy csorog a nyála... mert hogy milyen jó nő lettem, vagyis mennyivel jobb nő (mert régen is jó nő voltam) lettem, mióta nem találkoztunk (az elmúlt egy évben).
hosszú a hajam, ami mindig is a kívánsága volt, meg hát gyönyörűséges vagyok, na, nincs ezen mit variálni... szóval elalélna, ha látna...
ma sajnos túl korán kellett mennem a körmöshöz, úgyhogy nem tudtam vele "összefutni", pedig bírnám... az elakadó lélegzetét hallani... ah... és kuncogni magamban, hogy ugye-ugye? tudok én, ha akarok... :)
iwiwen Mérnök viszont betalált... (minden expasi előkerül??? mi van ezekkel??? valami front van???) hogy mi van velem, stb. nem volt még erőm/kedvem válaszolni... majd egyszer... valamikor... talán...
wháááááááá... ma este 7 körül érkezik Dr.BI!!!! totál fel vagyok pörögve, mert ezerötszáz éve nem láttam... már vágom, hogy orbáncosmód be fogunk rúgni... ah... de sebaj. tulajdonképpen ez a cél. :)
főzök neki bolognai spagettit, de annyit, hogy keddre, R-nek is maradjon. jön ugyebár meccset nézni. :)
BT ma 30 éves... mindjárt fel is köszöntöm... :)
mennyi izgalom!!!! :)

ez most

frankó álláshirdetés???
mert ha igen... hát beszarok... régen röhögtem ilyen jót... egyszerűen zseniális... MÉG TÖBB ILYET!!!
basszus... bár közöm nincs a témához, de szivem szerint jelentkeznék... biztos jófej interjúztatókra lehet számítani... vagymi. :)

most nézem

hogy mit műveltem tegnap. Skorpióval 6-kor kezdtem el foglalkozni. akkor álltam vele először szóba, akkor válaszoltam először a folyamatos ostromlására.
ehhez képest este 9-kor már az akció után letusolva ült a kanapémon.
3 azaz három óra alatt minden, de minden megtörtént...
sokszor komolyan azt gondolom, hogy nem vagyok normális...
sokszor meg azt, hogy egyszer élek, basszameg!!!!
:)
nyilván, jogosan merül fel a kérdés (bennem is felmerült), hogy hova vezet ez az egész... nem tudom... én magam sem tudom... még azt sem tudom, hogy választ várok-e erre a kérdésre... hogy akarom-e tudni, hogy hova vezet... meg vagyok győződve arról egyébként, hogy egyszer így találok életem párjára, egyszer így találom meg azt, aki életem végéig és még utána is mellettem lesz. akivel olyan életet élhetek, amilyenre mindig is vágytam...
ki tudja???? senki. senki nem tudhatja...

ki korán kel

aranyat lel... mondta a főnököm ma, mikor meglátta, hogy milyen hajnali órán toltam át az emaileket neki. hát igen. hamar beértem. 6-ra mentem ugyanis manikűröshöz. varázslatosan szép lett a körmöm. piros-fekete!!! :) ma reggel találtam ki otthon, kávézás közben. ugyebár a hajam is ilyen színekben pompázik, meg hát jön a nagy meccs kedden, Roma-MU, aztán a visszavágó... szóval muszáj a klub színeiben pompáznom. :) megjegyzem, jó döntés volt, nagyon szép lett a kezem.
szóval korán beértem, megcsináltam egy csomó munkát, előre. ma rövid nap van, ráadásul korán le is akarok lépni, úgyhogy nem ártott előre dolgozni.
a buszmegállóba érve az oktogonon elkapott az őrület. addig a Belga Zigilemezéről hallgattam a kedvenceimet, de valami még pörgősebbre vágytam, mint a "Mit parodizálsz?". úgyhogy elindítottam a Paramore: Crush crush crush c. számát. léggityózás ezerrel. baromi jó ez a csaj, jó a zene. szeretnék én is ilyen vagány, dögös picsa lenni, ilyen fasza hajjal meg hanggal, mint ez a nőci... mondjuk, nem sok hiányzik hozzá... hiszen már most szinte ilyen vagyok. :) ráadásul ma emo-s sminkem van. csupa fekete. persze, ha valaki rám néz, nem az emo jut eszébe, hanem hogy mennyire dögös vagyok, hogy mennyire jól áll ez a smink nekem. :)
az egyik társkeresőn most elkezdtem naplót vezetni. mármint hogy ott is. kicsit nehéz kétfelé szakadni, ide azért jut talán kevesebb. bár a lényeges dolgok, gondolatok itt vannak.
és akkor jöjjön a ma reggel dala:

csütörtök, március 27, 2008

soha ne mondd

hogy soha... :)
ennyit arról, hogy csak TZ-re koncentrálok...
a nagy koncentrálás annyira jól sikerült, hogy ma gyártottam egy újabb strigulát. legyen mondjuk Skorpió... ettől kezdve így hívom. már ha lesz még róla szó egyáltalán...
régóta ostromolt már, de egyáltalán nem foglalkoztam vele.
aztán ma mégis beszélgetni kezdtünk. aztán felhívott. aztán idejött. aztán szexeltünk. aztán hazament. aztán ennyi.
(megdöntöttem egyéni rekordomat egyébként. háromnegyed óra telt el attól kezdve hogy belépett az ajtón, addig, hogy túl voltunk a beszélgetésen, én kicsit pipáztam, smároláson, szexelésen és még le is tusolt... nem. nem vagyok rá büszke... illetve... ezt így nem mondanám...  nem a büszkeség a legjobb szó erre... de semmi megbánást nem vagyok hajlandó tanúsítani...)
áh. nemhogy felnőni nem fogok soha, de megjavulni sem.
ez van. ezt kell szeretni. vagy nem kell.
megjegyzem, fél év kölcsönös hallgatás után ma KB keresett meg mailben. hogy mit csinálok ma este. visszaírtam neki: "miért?" még nem válaszolt. nyilván azt várta, hogy azt írjam: "jaj, semmit, 9-re nálad vagyok!!!" hát a faszt. jól emlékszem, hogy mit mondott az utolsó találkozásunkkor... ami után nem kerestem többet.
"ha lefogynál, még a barátnőm is lehetnél..." ANYÁD!!!!
azt kellett volna igazából ma válaszolnom a levelére: "na, mi van? fáj a kezed??? ráfanyalodtál a dundi szexistennőre??? ennyire nagy a baj???"
de nem írtam. de még írhatom... ;)

tisztelgés

a Színházi Világnap előtt... nem is én beszélek, inkább átadom a szót Williamnek...

"Színház az egész világ,
és színész benne minden férfi és nő;
fellép s lelép; s mindenkit sok szerep vár
életében, melynek hét felvonása
a hét kor. Első a kisded, aki
dajkája karján öklendezik és sír.
Aztán jön a pityergő, hajnalarcú,
táskás nebuló: csigamódra és
kelletlen mászik iskolába. Mint a
kemence, sóhajt a szerelmes, és
bús dalt zeng kedvese szemöldökéről.
Jön a párduc-szakállú katona:
cifra szitkok, kényes becsület és
robbanó düh: a buborék hirért
ágyúk torkába bú. És jön a bíró:
kappanon hízott kerek potroh és
szigorú szem és jólápolt szakáll:
bölcseket mond, modern közhelyeket,
s így játssza szerepét. A hatodik kor
papucsos és cingár figura lesz:
orrán ókula, az övében erszény,
aszott combjain tágan lötyög a
jólvasalt dendi-nadrág; férfihangja
gyerekessé kezd visszavékonyodni,
sípol, fütyűl. A végső jelenet,
mely e furcsa s gazdag mesét lezárja,
megint gyermekség, teljes feledés,
vak, süket, buta megsemmisülés."

(W. Shakespeare: Ahogy tetszik)

szerda, március 26, 2008

vagy

pornósztár méhecskét??? mármint azt csinál belőlem a napszemcsi??? komoly dilemma... :)
ezen gondolkodtam hazafelé a buszon. közben a Belga alapművét, a Csoki-csoki-csoki c. számot hallgattam... hehe...
billegtem, mint egy óvodás. szokás szerint... :)
neeeeem akarooooook soohaaaaaaa felnőniiiiiiiiii! NEEEEEEEEEEEM!!!!
:)

teljesen felhúztam

TZ-t. meg ő is engem...
másfél órányit volt itt... de hmmmmmmmm... :) csak szuperlatívuszok és non plus ultrák röpködhetnének... de nem fognak...
fincsi volt. :) igazán nehezen bírtunk magunkkal, hogy. de bírtunk. muszáj volt.
még szerintem le se ért a lifttel, máris küldte az sms-t: "Hmmm... :)" pedig én akartam neki írni, de megelőzött...
talán vasárnap folytatjuk, amit elkezdtünk... illetve akkor már be is teljesítjük...
hú, ahogy nézett rám... húúúúúúúúú...
és annyira durva, egész nap az antiszoc depresszor voltam, de mikor este felhívott, hogy elindult a melóból, szóval amikor meghallottam a hangját... minden gondom elszállt... ez az ember mindig vidám, mindig derűs... hihetetlen... csak beleköszönt a telefonba és fülig vigyor lettem... :)
és egy csomót nevettünk este. és tök jó volt... nah. ennyi. nem ömlengek. meg nem kiabálok el semmit előre... majd alakul... de egyelőre nagyon jól alakul... ;)

antiszocializáltak a drogok

megmondta ma trú. megmondta a frankót.
mármint azt, hogy antiszocializáltak a drogok.
most már tudom, hogy mi van.
ez a szitu.
Dr.BI is megmondta, hogy a fű veszélyes... hogy rá lehet szokni és a többi...
na, hát akkor itt van... megnyertem...
nice.

újabb accessory

került használatba ma nálam azok közül, amiket tavaly Manchesterben vásároltam.
tudom, éppen ideje már egy év után elővenni...
nos, ez egy napszemüveg. mégpedig olyan, ami méhecskepornósztárt csinál belőlem. mert olyan típusú. fél arcom eltakarja és lila.
éppen ideális a tetőfokon tomboló embergyűlöletemhez.
no, persze jól is áll... de a lényeg most azon van, hogy ne lássak senkit, és engem se lásson senki...

"Színek, hangok és képek
Játszom, és titok, hogy félek
Látszom, és nem vagyok látható"

árva

"Volt egy fiú, árva fiú
nem szerette senki
úgy érezte el szeretne
el szeretne menni

Volt egy fiú, árva fiú
róla nincs hír semmi.
Nem jött vissza soha többé
nem kereste senki......."

nem halhatok meg

addig, amíg a Hercules and Love Affair nevű formációt nem hallhatom élőben. egyszerűen nem lehet. mivel nem hosszúéletű, mondhatni egynyári témáról van szó, rögvest cselekednem kell. ki is néztem, hogy május 24-én Manchesterben lép fel a zenekar. repjegy retúr 37.000,- Ft, bulibelépő 8.000,- Ft. tudom, tudom, nincs pénzem... DE NEKEM AKKOR IS MENNEM KELL!!!! és ha én valamit akarok, akkor azt véghez is viszem, ha előtte és utána koplalok is hónapokig és ugyanazokban a szar rongyokban járok, akkor sem érdekel. nekem ezt a pasit látnom kell élőben, aki énekel, nekem látnom kell, kiből és hogyan jön ki ez a hang, mert egyszerűen... pafff... kész vagyok...
írtam is Timinek, hogy azon a hétvégén megszállnék nála. meg hogy jöjjön velem bulizni. de hát őt nem érdekli. akkor menjek egyedül??? ide aztán még annyira se mennék egyedül, mint mondjuk egy MU meccsre...
valakinek esetleg van kedve csatlakozni??? péntek esti indulás, vasárnapi érkezés... van valaki, aki elég merész, bátor, bevállalós ahhoz, hogy eljöjjön velem erre a túrára???
TG? esetleg??? pusztán cimbiségből??? az Old Traffordra nem kell kimenni... megígérem... :)
a vége úgyis az lesz, hogy egyedül megyek... legfeljebb majd belekevernek valamit az italomba "véletlenül", amiről én nem tudok, és mivel angolból nem vagyok nagy penge, valszeg kifosztva találom majd magam hajnalban, Manchester utcáin valahol...
még R-t megkérdezem... hátha...
bővebb információ egyébként a következő helyeken található:
itt lesz a buli: http://www.thewarehouseproject.com/lineups/line-ups.html
ez pedig az előadó: http://www.myspace.com/herculesandloveaffair
repjegy: http://www.jet2.com

tegnap mocskosmód betéptem egyébként... el nem tudom mondani... hallgattam ezeket a Blind remixeket (végül nem SOAD-ot), jártattam az agyam, Sangriát ittam, húsvéti sütit toltam magamba. néztem a Vészhelyzetet, majd a Grace Klinikát... hogy ezekben mennyi dráma volt!!! te jó ég!!! teljesen kiborultam!!! nem szabad betépve ilyesmit néznem, az tuti... totál készen lettem tőlük...
aztán néztem pornót, majd még egy műsort Cserháti Zsuzsáról, aki még csak 60 éves lenne idén...
éjfél körül aludtam el. ma már egy csomót dolgoztam. de még van sok feladatom hátra, úgyhogy neki is állok.

kedd, március 25, 2008

az idegállapotomnak

megfelelően csak és kizárólag SOAD-ot bírtam hallgatni hazafelé.
msn-ezek most Dr.BI-vel, nézem mit hallgat, csak annyi van kiírva: Track 15. kérdem mit hallgat. soadot. na, mondom fasza, ma én is azzal vezettem le és fogom levezetni az ideget... hehe...
néztem ma az msn-en. bejelentkezve:
- R
- TG
- Dr.BI
- exférj
+ trú.
hát mondom fasza. trún kívül az összes volt szerelmem itt van. nice. szép kis felhozatal.
ja, hát az meg varázslat, hogy R-nél napok óta ennyi van msn-en: ?
erre most TG-nél ugyanez.
mi van ezekkel??? összebeszéltek???
nem kell mondanom, hogy mi következik a ma esti programomban. elő a pipszit éssssssssssss... széttombolom az agyam.
gondolkodtam, hogy R-t áthívjam-e betépni, de inkább nem. nincs kedvem szenvedni vele egész este. úgyis az lenne a vége, hogy meg akarnám dugatni magam vele. de most a Mikulás miatt nem lehet. lehet, nem is zavarná, meg engem se.... de az is lehet, hogy továbbra sem akar velem dugni, akkor meg nem fogok megint hülyét csinálni magamból.
ennyi.
tegnap lett volna az az este, amit a múltkor ezerszer lejátszottam magamban és egy éjszakát forgolódtam végig miatta. este ültem itt a kanapén és ezen gondolkodtam. hogy abból se lett semmi. hát fasza.
semmi, de semmi nem jön össze... már nem is csodálkozom ezen.
Joker társkeresős naplójában láttam januári bejegyzést, hogy milyen jó volt a találkozója, meg versek beírva, és én kis hülye azt hittem, hogy miattam. aztán megnéztem a naptárat, és átgondoltam, és nem is miattam. hát mi a faszt teper ez itt... menjen már a picsába. kis hülye gyík.
na, elő a sajtos pufit. csá pöcsök, én leléptem!

fel lett baszva

az agyam már megint. a kurvaéletbe már. hogy mért nem szakad már le mindenki rólam a büdös picsába???
kezdte Viki, hogy akkor hétvégén valami program. mondom oké, de low cost, mert nincs pénzem. de miért nincs. mert nincs bazmeg, azért. jó, akkor állatkert. mondom, azon még gondolkodnék, de hozzám is fel lehet jönni, hitelkártyával tudok piát venni. de hát nincs piálás meg spanyol se, mert hátha most rakták össze a gyereket. ennyit a buli évéről. nice.
aztán trú, hogy miért nincs pénzem. hát bazmeg azért. mert egyedül tartom fenn ezt a kibaszott lakást. meg mert nem volt állásom másfél hónapig. meg előtte se kerestem kurvajól. meg az anyám picsájáért. hát tessék. havi költségvetésem számokban.

Bevételek:
fizetés: nettó 175.000,- Ft.
albérlet: 45.000,- Ft
garázsbérlet: 12.000,- Ft
Összesen: 232.000,- Ft + 10.000,- meleg kajajegy (felhasználási lehetőségek korlátozottak)

Kiadások:
Lakáshitel havi törlesztés: 75.000,- Ft
Lakáshitel kezelési ktg: 18.000,- Ft
Diákhitel: 5.000,- Ft
Hitelkártyákra fizetendő: 38.000,- Ft
Közös ktg.: 25.000,- Ft
Elmü: 5.000,- Ft
Telefon: 8.000,- Ft
TV: 5.500,- Ft
Net: 10.000,- Ft
Anyunak havonta: 15.000,- Ft
Nyugdíjpt: 2.500,- Ft
Víz-csatorna: 3.000,- Ft
Összesen: 210.000,- Ft

Mennyi is marad havonta??? 22.000,- Ft + kajajegy. ebből havi szinten mondjuk 4.000,- Ft a manikűrös, amiről nem vagyok hajlandó lemondani.  valamint legalább 2.500,- Ft útiköltség, ha lemegyek anyámékhoz, havonta egyszer. egyebet magamra nem költök. hónapok óta. és amit költök, azt is hitelkártyával. igen. az megszaladt. mármint az a kiadás. de nagyrészt még a tavaly manchesteri utazás költségeit nyögöm, másrészt volt karácsony, amit az állástalanságom miatt is mondjuk át kellett vészelni. meg szilveszter. meg házibulik, meg ez meg az. olyankor soha senki nem kérdezi, hogy van-e pénzem...
és mindig van valami extra kiadás. múlt hónapban banknál szerződés módosítási díj (30.000,- Ft) és közjegyzői díj (18.000,- Ft), amiért a Tesómat pumpoltam, mert nekem már nem telt rá. cserébe ő nem tudja a számláit kifizetni, tehát a végtelenségig tőle sem kérhetek, sőt, ideje lenne már visszaadogatni neki azt, amivel tavaly ősz óta támogatott.
és akkor ne cigizzek, mert azon mennyit spórolhatok. a kurvaistenmegbasszamár. ennyi örömem se legyen ebben a kibaszott életben, mint a cigarettázás???? hát a lófaszt.
akkor be van fejezve a partizás, meg a házibulizás, meg minden. ennyi. nem megyek sehova, ide se jöjjön senki, vagy ha jön, tőlem aztán ne várja, hogy bármit is virítsak. ennyi.
és akkor még megtalál az ex-férjem, hogy akkor hol van a születési anyakönyvi kivonata. biztos nálam. mert az kéne neki. én meg félig viccesen, félig idegzsábán megkérdezem: mi van? újra megnősülsz? ahhoz kell??? meg mondom neki, hogy menjen önkormiba, pár ezerért kiadják, ne legyen szarrágó. erre beszól, hogy a megjegyzéseimet tartsam meg magamnak. na, mondom, de fasza, jól kiosztottál... elmész te is a kurvaanyádba, te szarrágó faszkalap bazmeg. költsed gyógyszerre, meg plazmatévéhegyekre mindet, amit összegyűjtögettél. MINDET BAZMEG!!!!
hátbazmeg, mindenki elmehet a jó büdös picsába. le lehet rólam szakadni. csoda, hogy túlélek... másfél éve egy szaros fizuból. és ezek a költségek akkor is megvoltak, amikor annál a rohadás cégnél átlag havi 70.000,- Ft-ot kerestem tavaly ősszel. csoda, hogy nincs pénzem???? menjen már mindenki a faszba tényleg.
be van fejezve az itt bulizás. meg az akárhol bulizás. ennyi. hagyjatok a faszomba békén. le lehet rólam kopni. ennyi.
már látom a jó ötleteket, hogy nem kell nekem ekkora lakás, meg ne tartsak macskát, meg keressek másik állást több pénzért.
nem vagyok kíváncsi az ötletekre. mindenki bekaphatja. de sürgősen.

csokibirkát

kaptam anyukámtól. illetve ezt tojta nekem a húsvéti nyúl. :)
nem véletlen a birka, nálunk minden birkát Marionnak hívnak. (illetve nem annak, hanem annak, ami az eredeti nevem, de dafke nem írom le, úgyis tudja mindenki, aki olvas. aki nem tudja, az meg kérdezze meg.)
szóval birka. mindjárt le is harapom a fejét. :)
ma még alig dolgoztam. TZ-vel szokásos emailezés (jön holnap, eddig még úgy van!!!), Dr. BI-vel msn... aztán ennyi.
görcsöl a hasam. muszáj lesz este eü. okokbó slukkolnom kettőt-hármat. aztán döglés.

hétfő, március 24, 2008

újra

itthon. azért már jó itthon. közben otthon lenyugodtak a kedélyek... remélhetőleg. és nemcsak lenyelték a további sérelmeket. vagy a már meglévőket.
ah. nem tudnának egymás nélkül élni, hiába mondanak bármit is az ősök... igazából nem lepődtem meg, hogy kiborult a bili, ez bizonyos időközönként megtörténik. immáron 47 éve... ugyanis március 5-én volt 47 éve, hogy a szüleim megismerték egymást. akkor kísérte haza az apukám először anyukámat a bálból. azóta együtt. egészségben, betegségben, gazdagságban, szegénységben, míg a halál el nem választja őket... ez persze gyönyörű... csak kibaszott rögös az út... és egy idő után már baromira unalmas. ők is unják egymást néha, nyilván, meg valahol mi is unjuk ezt az örökös hadakozást. hogy ezt hallgatni kell. főleg amikor végre együtt a család, havonta egyszer, akkor ez aztán beteszi a kaput.
tegnap bemenekültem a szobámba, és kétségbeesésemben küldtem egy smst TZ-nek "Miss You..." tartalommal. nem válaszolt. gondoltam, hogy nem fog. igazából csak azért írtam neki, hátha valamivel fel tud vidítani válaszban.
nos, ma jött a "válasz"... valami vicceskedést, hülyeséget küldött húsvétra. érezhetően nem volt szomjas mikor írta, és hát eléggé erotikus töltete volt. nyilván megint velem álmodott. :)
közben tegnap este a Tesóm azzal szívta a vérem, meg azóta is, hogy majd milyen jól összejövök Dr.BI-vel, akivel pénteken találkozom. mert hogy mi milyen jól összeillenénk, stb. és majd ügyvédné leszek, meg doktorné, meg mit tudom én... szóval fejben már simán hozzáadott feleségül... látni/hallani kellene, hogy miket tol, hogy mennyire drukkol, hogy mi együttlegyünk. nem mondom, én is eljátszottam a gondolattal... de ez a pénteki találkozó "elméletileg" nem erről fog szólni. pusztán barátilag jól berúgunk. :) aztán, hogy mi sül ki belőle, az még kérdés.
igazából továbbra is TZ-re koncentrálok, gőzerővel. aztán majd lesz valami. már azon is gondolkodtam, sőt, lejátszottam ezerszer, hogy megint le fogja mondani a talákozót. inkább így is állok hozzá, hogy ne érjen nagy csalódás.
hazajöttem. nekiálltam mosni, hajat festeni, rendbekapni magam. aztán mára ennyi. próbálok pihenni. az éjszaka nem sikerült sokat. tök szarul aludtam. ja, és végre megjött. dejó. már éppen kezdtem gondolkodni, hogy kitől lehetek terhes és hogy mit teszek... persze senkitől, de ilyenkor azért átfut az agyamon. pont két hete voltam utoljára pasival, úgyhogy akár... de nem. hálistennek.

akarom már

mondani valakinek: "én is". akarom, hogy valaki állandóan megelőzve,
szinte már unásig mondja nekem őszintén, teljes szívéből:
"szeretlek"... át akarom élni, hogy valaki végre belémszeret és én azt
viszonozhatom. szeretni és szeretve lenni... ez az érzés, amelyért
egyre türelmetlenebbül érzek olthatatlan vágyat. ki lesz az, aki majd
társam lesz e vágy megvalósulásában? és mikor? és meddig?
epedve várom a választ kérdéseimre...

--
Sent from Gmail for mobile | mobile.google.com

vasárnap, március 23, 2008

a nyugger

szüleim éppen most ölik meg egymást szavakkal. 43 év házasság után rám
is ez vár? ha igen, akkor inkább maradok egyedül. ez valami
hihetetlen. bemenekültem a szobámba. de sajnos ide is behallatszik az
üvöltés. az anyám sír, vagy kiabál, az apám fújja a magáét. és ez megy
30 éve. és az ünnepet sem kímélik. meg persze minket se. tök jó.
szivem szerint indulnék vissza Pestre. jaj, nem akarok én is ilyen
lenni! pedig a gének nem szaroznak... nice.

--
Sent from Gmail for mobile | mobile.google.com

degeszre

ettem megint magam. ez a húsvét már csak ilyen. gondolom máshol is.
az éjjel nagy marhaságokat álmodtam. az álmaim vadsága mindig
egyenesen arányos az elfogyasztott kajamennyiséggel. ;-)
nagy lelkesen írogatok, aztán lehet, hogy semmi értelme, mert meg se
jelenik a blogon. azt ugyanis nem tudom leellenőrizni.
persze le fog merülni a mobilom és töltőt meg nem hoztam. nice.
holnap locsolkodás. rühellem. :-(

--
Sent from Gmail for mobile | mobile.google.com

szombat, március 22, 2008

engem

miért nem hív senki? nem keres senki egész nap? miért nem jutok eszébe
senkinek? nyilván TZ hallgatása fáj a legjobban. de más se hív/ír.
ennyire húsvétol mindenki? nice.
a takonykórral egyébként tele van a faszom.
ja, és még nem jött meg. úgyhogy szerdáig nemhogy nem fog elmúlni,
hanem akkor tombol majd a legjobban. varázslat...

--
Sent from Gmail for mobile | mobile.google.com

mérgezést

fogok kapni, annyi kaszinó tojást csináltunk anyuval. okádásig ehetem
magam belőle. egyébként tök korán, már 5re hazaértem tegnap, meg is
lepődtek, egy későbbi busszal vártak.
ezt a postot amúgy mobilomról írom, remélem sikeresen, és akkor éljen
a 21. század! :-)
egyre többet gondolok TZ-re, egyre többet foglalkoztat a szerdai
randink. úgy érzem, őt is. nem hívom, nem írok neki, nem piszkálom,
majd jelentkezik.
most döglök, rámfér a pihi...

--
Sent from Gmail for mobile | mobile.google.com

péntek, március 21, 2008

hazatoltam

a bringát. vidékre.
mindenkinek jó húsvétolást. tojjon a nyúl sok tojást (ez micsoda képzavar...), meg locsolót (ez is...), meg sonkát, meg mit tudom én... akármit. orrotok alá szalámit. (de paprikást!!!) :D
peace.
:)

az arca

a legjobb a bocinyúlnak. ott van a legtöbb anyag (csoki). a többi helyen csak vékony akármi, de a pofája az tök vastag. :)
nyammm.

"Csoki Olvadós,csoki ropogós,csoki celofános,csoki mogyorós
Csoki Olvadós,csoki ropogós,csoki celofános,csoki mogyorós."

(Belga)

élvezettel haraptam le

a fülét a céges csokinyúlnak. hammm... nyami. :) mogyorós bocinyúl... hehe... bocinyúl... :) ez elég  mutánsosnak hangzik.
amúgy meg kurva szarul vagyok. olyanokat tüsszentek, hogy sokszor azt várom, a tüdőm egyszercsak a számon vagy az orromon át távozik belőlem.
ráadásul nem vagyok éhes, sőt, hányingerem van, csak a ropit tömöm magamba, meg ezt a bocinyulat most megkívántam. (időközben eljutottam az agyáig, illetve annak helyéig... höhö) reggel elég erősen elgondolkodtam, hogy lehet, tényleg terhes vagyok??? az azért duva lenne... áh, nem. nem lehet. kizárt dolog. holnap meg fog jönni és jó lesz.
annyira köcsög idő van!!!! hideg szél fúj... szétfagyott a fejem reggel teljesen. vastag harisnyát akartam felvenni, persze elfelejtettem, úgyhogy nem csoda, ha beteg vagyok.
amúgy, elvileg jobban vagyok már, legalábbis belülről mintha azt érezném, hogy tisztulok, hogy szabadulok meg a takonykórtól, cserébe ez a külvilágnak egészen máshogy jön le. szerintem, anyám meglát és elsírja magát... jó kis húsvétunk lesz. :(
de jó lesz már végre otthon, a macska nélkül aludni, és nem a vinnyogására ébredni hajnali 5-kor. rámfér egy kis nyugalom, pihenés. persze hétfőn már tűkön fogok ülni, hogy hazajöhessek, a saját ágyamba, meg ahhoz a gempa macskához, akit imádok, de most elmenni vágyok.
fura ez, hogy innen nézve is haza megyek, meg onnan nézve is haza jövök... vagymi...
ma megint szétunom bent az arcomat, szerintem... hálistennek csak 3-ig leszek. aztán tipli a vonathoz. :)

csütörtök, március 20, 2008

beszedtem

minden szart ma már, hogy ne legyek full beteg a hétvégére. mondjuk, anyukámnak már bejelentettem, hogy meg vagyok fázva, nem is igazán van étvágyam... jól el is keseredett... éreztem a hangján a telefonban.
úgyhogy benyeltem valami köptető szart, hogy szakadjon fel ami fel akar szakadni... cserébe már kezdem a tüdőm is kiköhögni. elég gyorsan hat. este dupla adag neocitran megint, lefekvés előtt, algopirynnel tunningolva.
nyomatom az orromba az orrsprayt, hogy kapjak levegőt és ne kelljen állandóan fújkálni, pirosra dörzsölni. nem akarok bohócorrot. így nem. :)
hazafelé bementem a DM-be... egy valag pénzt elköltöttem... de legalább hasznos dolgokra. a hitelkártyám még éppen elbírta... egész hónapban nem költöttem magamra egy fillért se a kaján kívül, csak majd jövő héten a körmömre. szóval ennyit már igazán megérdemeltem. :)
elhatároztam, hogy ha ma R átjött volna (nyilván nem jön, de ezt már kedd este lehetett sejteni), akkor sem moccantam volna rá. lehet, hogy mondjuk ezzel pont azt értem volna el, hogy ő moccanjon, de akkor meg finoman hárítottam volna a közeledést. vagy maximum csóknál megállok.
rájöttem, hogy így nem lehet élni... igaza van Owennek... és nyilván, ezt már én is beláttam. de most aztán tényleg megálljt kell parancsolnom a vágyaimnak, a magányosságomnak, a türelmetlenségemnek. meg nem lehet ennyi felé szakadni... egyszerűen képtelenség... halom randi, levelezés, mit tudom én... áh... aztán meg addig kapálózok, hogy elszalasztom életem nagy lehetőségét...
úgyhogy most önmegtartóztatás, várakozás, türelmesen. semmi egyéb randi, semmi egyéjszakás kaland. SEMMI!!!!
Istenem!!! adj nekem erőt, hogy ezt be tudjam tartani... adj nekem végtelen türelmet, megértést, kitartást, hogy magamba bolondítsam ezt a Férfit...
ámen.

lassíts

te hülye PICSA!!! lassíts!!! vegyél vissza magadból... most muszáj...
ez a pasi akar téged. nemcsak a tested. a lelked is. téged akar, egészen. csak ne legyél türelmetlen!!! csak tudj várni!!! adj neki időt, bármennyire is nehéz!!!
itt a nagy lehetőség, hogy végre méltó Társat találj...
EZT MOST NE KÚRD EL!!!! NEM KÚRHATOD EL!!!
LASSÍTS TE HÜLYE PICSA!!!
hidd el, megéri...

a barkó

a gyengém... elég régóta... barkó aka pajesz.
olyan szexi, olyan férfias, olyan különleges, olyan ellenállhatatlan...
már régóta akarok írni erről, hiszen pl. TG is barkót visel (abba is beleszerettem anno egy pillanat alatt... a barkójába...), meg mondjuk Csírabácsi is, mióta ismerem...
de amiért ma arra vetemedtem, hogy végre írjak erről, az egy riport megnézése volt, Javier Bardem Oscar-díjas színésszel...
hát... ez a férfi valami zsönyör... és az a barkó amit visel... ah... teljesen elaléltam... csodálatos spanyol Férfi... hmmmm... :)
az elmúlt hetekben kétszer is együtt utaztam reggel egy sráccal, aki szintén barkót visel... nem esett ki a szemem a bámulástól... áh... dehogy... olyan nekem ez a barkó dolog, mint trúnak az alkar. hogy ő meg abba van belepusztulva. Kiss Tibiébe. hozzáteszem, Tibinek is barkója van.
igazából minden különleges Férfinek az van. aki igazán Férfi.
és nem valami szürke, tucat ember, egy a sok közül... aki ugyanazt a szar pacsulit használja, mint többi... csak tudnám mi a szar az??? ma is, a liftben ment fel előttem egy pasi, ahogy beszálltam utána, még akkor is éreztem. ugyanazt a bűzt. nagyon ki van rá hegyezve az orrom... undorodom tőle. és mégegyszer megérzem ezt egy fiún, elhajtom azonnal a francba.
bár, most egy darabig biztos nem randizok senkivel. csak egy emberrel... akinek szintén van barkója... és TZ a monogramja... :)

és mivel se TG-ről, se TZ-ről, se Csírabácsiról nincs felhatalmazásom képeket közölni, hát jöjjön ez a gyönyörűséges spanyol színész... CSAJOK!!! csorogjon a nyálatok!!! :)


lehet

hogy pont az a baj, hogy ennyire fordítva vagyok bekötve??? hogy egy kicsit "fiúsabb" vagyok az átlagnál??? hogy szeretem a focit, a bandázást, az ivást, a lustulást, mint az átlag pasi? és ez nem tesz vonzóvá???
de ettől még tudok tök nőies lenni... sőt... riszálom ígyis-úgyis... meg minden. :) smink, csöcskirak, hisztizni is tudok, ha kell, meg nyavalyogni is. műkörmöm is van. mindemellett simán el lehet velem beszélgetni a hétvégi fordulók eseményeiről, vagy lehet önfeledten szurkolni velem egy BL meccsen.
még akár ki is megyek egy mérkőzésre, hogy élőben láthassam... sőt... hogy várom már, hogy legyen kivel menni...
de hát ettől még nő vagyok!!! törékeny, védelemre szoruló, szeretetre éhes nő...
tény, hogy mondjuk se polcot, se képet felfúrni nem tudok, ráadásul a villanykörte cserét sem vállalom be mindig...

lehet, hogy titkolnom kellene, hogy szeretem a férfias dolgokat? lehet, hogy titkolnom kellene, hogy tudom, mi a les-szabály? lehet, hogy titkolnom kellene, hogy foglalkoztat a politika elég intenzíven? lehet, hogy titkolnom kellene, hogy vannak a férfiakéhoz hasonló szexuális vágyaim??? kevesebbet kellene esetleg cirkalmasan káromkodnom??? (mondjuk első randin mindig visszafogom magam etekintetben) akkor könnyebb lenne a társtalálás? akkor könnyebb lenne velem bánni? akkor könnyebben belémszeretne valaki?? nem tudom...

ezen most komolyan elgondolkodtam... én eddig azt hittem, hogy az a nő a pasik álma, akivel egy meccset végig lehet nézni a tévében, vagy legalább nem nyavalyog, hogy "jaj, már megint meccs, és nem nézhetem a BarátokKöztöt..." én eddig azt hittem, hogy ez kell. lehet, hogy rosszfelől közelítettem meg a kérdést...
ha valakinek van ehhez a témához véleménye, azt szívesen olvasnám. mindkét nem köréből természetesen...

nem vette a lapot

Történész sajnos tegnap. azt hittem, könnyebb dolgom lesz. hogy érteni fog a jelekből. hát nem. nem értett. küldözgette reggel a társkeresőn az üzeneteket, hogy imád, meg csók, meg minden. erre én visszaírtam, hogy ne haragudjon, nem őt keresem. erre besértődött. aztán egy levélben kifejtettem neki részletesen, hogy tényleg nincs vele semmi gond, de nálam nem volt szikra és kész. ennyi. azt hiszem, ez így korrekt. nem vele van a gond, hanem velem. mármint hogy vele kapcsolatban. nálam nem indult be semmi.
este betoltam két adag neocitrant, meg egy algopirynt, aztán két takaróval takarózva, vastag zokniban, lefeküdtem aludni. egész hamar elaludtam és egész jól sikerült pihennem. egyszer sem keltem fel orrot fújni pl.
persze a macska megint túl korán ébresztett, kezdem már unni...
tegnap összesen 5 szál cigarettát szívtam el, abból is kettőt este, miután hazaértem a randiból és bevacsiztam. akkor valahogy jólesett. egyébként baromira nem. ma még rá se tudtam gondolni. nem is rossz... :)
úgy érzem, ma kiköltözök a kanapéra a paplannal, főzök teát, előveszem a háztartási kekszet, és úgy fogok tévézni este.
grrr... gyűlölöm ezt a takonykórt. piros és fáj az orrom az állandó fújkálástól, könnyezik a szemem, most már a köhögés is kezdődik... legyen már vége... lécci...

szerda, március 19, 2008

dadogott

és elég furcsán viselkedett. Történész. és az undorító arcszesz, vagy nem tudom micsoda, amit nem az első pasin érzek. és hányok tőle. annyira pronyó szag. ah. végül 6-kor találkoztunk, már ott várt a Stexnél. hálistennek tudta, hogy neki kell előre bemenni. (végre valaki)
leültünk a pincébe. forró csokit ittunk. (nem volt kakaó, pedig én azt akartam) beszélgettünk. fociról, politikáról...  hát kábé ennyiről. nem túl sok közös témánk volt.
fél 8 körülre már nagyon álmos lettem, meg a takonykór is elöntött, úgyhogy kértem, hogy induljunk. ja, közben már megfogta a kezem, simogatta, volt egy szánalmas próbálkozása, hogy áthajoljon az asztalon és megcsókoljon, de finoman elhárítottam a dolgot. kapacitált, hogy feljönne hozzám meccset néznik. nanem. hazakísért. gyorsan elköszöntem, két puszi, aztán ennyi. hálistennek nem erősködött, hogy megcsókoljon vagy nem állt neki még nyavalyogni, hogy fel akar jönni. tulajdonképpen normálisan viselkedett. ha szerencsém van, nem keres többet, hanem értett az egyértelmű jeleimből. hogy nem kívánok többet találkozni vele.
sajnálom, mert egyébként jófej, értelmes, meg nem is csúnya... csak kicsit furcsa... és ez nekem nem jön be. nem az esetem. sajnálom, mert nagy reményeket fűztem hozzá, de kb. 5 perc után tudtam, hogy gáz.
úgyhogy ez a sztori ennyi volt...
egyelőre most csak TZ-ben bízhatok... ma megint egy kicsit mintha közelebb kerültünk volna egymáshoz. vagy nem tudom. elmesélte, hogy az éjjel megint velem álmodott... hát... én nem tudom... erősítsetek meg, de akkor álmodik valakivel az ember, ha sokat gondol rá, ha sokat jár a fejében... szóval bizonyára foglalkoztatom. nem is kicsit. ráadásul tényleg nem akar ajtóstól rontani a házba. ez szimpatikus. bár idegőrlő is, mert most már nagyon a combjaim közé kaparintanám... :)
de várok. türelmesen. ezt kell tennem. így fogom megszerezni őt, egészen. ebben biztos vagyok.
csak kurva nehéz. nagyon-nagyon nehéz.
és ráadásul van egy fiú... ah... a Tesóm mindig mondta, hogy próbáljak meg magányos pasik blogjaira keresni, olvasni, kommentelni... hátha... és most tessék. nem kerestem, de találtam. ma annyira ráértem a munkahelyen, hogy elolvastam az egészet, elejétől a végéig. többször könnyes lett a szemem, és legtöbbször hevesen bólogattam, mintha csak én írtam volna azt, amit ott olvastam. ha 8-9 évvel ezelőtt lett volna már netem és ismertem volna a blog fogalmát, ugyanezt írtam volna én is.
feltettem az R-rel történt tegnapi beszélgetésem ide. az elején még küldtem a hülyeségeket (totál be voltam tépve), aztán jöttek más témák. lényegesebb dolgok kiemelve... ;)
most pedig begyógyszerezem magam és takarodok aludni.
asszem a holnap esti Brains koncert betegség miatt elmarad. mármint az én betegségem miatt. mármint részemre marad el... :( útálom ezt... hogy mindig közbejön valami. :(

Történész

megint felhívott. mivel egész nap nem volt msn-en, meg sehol, már épp akartam küldeni rá egy sms-t, hogy akkor oké-e még a ma este. erre kb. 2 percen belül felhívott, ahogy ezt kigondoltam. hm. ez jót jelent.
most nem is dadogott. :) édes, vidám volt a hangja. :)
hajaj, közben meg TZ-vel levelezek... még úgy is hajlandó lenne velem találkozni jövő héten, hogy szexről mondjuk szó sem lehet, csak beszélgetés, tovább ismerkedés. mert hogy az én társaságom kellemetes, és szívesen van velem. hm. (ja, mert a jövőhetem Mikulás látogatásról fog szólni. már húsvétban megkezdődik. annyira zsír. takonykór és mikulás egyszerre, a szüleimnél, ünnepkor... nem tudtam mi hiányzik.)
de hát úgyis szájbavert szar idő lesz a hétvégén, szóval tök mindegy, hogy miért gubbasztok a szobában, csak most nem a saját lakásomban gubbasztok, hanem a régi gyerekszobámban.
tök jó lenne már valakivel menni újra a szülőkhöz. egy Férfival. aki szeret, a tenyerén hordoz, és nem egy olyan kocka, béna pöcs, mint az exférjem volt. be akarok már mutatni otthon végre egy olyan pasit, aki tényleg hozzám illik. akivel öröm együttlenni. aki jó társaság, nemcsak nekem, az egész családnak. könnyen beilleszkedik, nem kell noszogatni, hogy szólaljon már meg. vannak normális gondolatai, megnyilvánulásai. akitől egy csókot lopni a szülők háta mögött full izgalom és hatalmas játék vele minden szituáció. egy Férfit akarok, aki szeret, imád, aki oda van értem, aki megőrül értem, akinek a szemében minden percben az van: "hú, te vagy a legjobb csaj a világon, én meg a legszerencsésebb pasi, hogy veled lehetek..."
nos, erre vágyom. néha azt érzem, hogy fényévnyi távolságra vagyok tőle. néha meg azt, hogy karnyújtásnyira. ki kell tartanom. a végsőkig. nem adhatom fel a célegyenesben. jó úton járok, érzem...

tényleg nagy a baj

mert nem kívánom a cigarettát. sőt. szinte hányok tőle.
úgyhogy tuti nagyon beteg vagyok. vagy terhes... ez utóbbinak esélye persze a nullához konvergál.
úristen, lassan két hete, hogy férfi hozzámért volna... kiborító. :(

sikerült megfáznom

húsvétra. aranyosan. már csak ez hiányzott. az egész hétvégét végig fogom taknyoskodni. nice.
persze, így jár az, aki mínuszokban, nyitott ablaknál, szinte zéró ruhában táncikál órákat este. mert hogy ezt bírtam csinálni tegnap. jól kimelegedtem, aztán leültem, menetrendszerűen jött a takonykór.
a Tesómmal lerendezett másfél órányi telefonbeszélgetés után álltam neki cd-t írni, majd pörögni. elég volt pár slukk, teljesen megmarhultam. kibaszott jók ezek a remixek. először elkezdtem írni a gondolatmeneteimet papírra, de aztán feladtam a dolgot. egyszerre nem lehet táncolni, énekelni meg írni is, ráadásul full sötétben. :)
10 körül fáradtam be, akkor pornóra vágytam, de nem akartam 11-ig fent lenni, hogy a tévében beinduljon, hát a neten kezdtem keresgélni. majdnem találtam is jót, aztán mégsem. beléptem msn-re. R kattintott egyből rám.
össze-vissza faszságokat beszéltem neki. majd el lehet olvasni, hogy miket dumáltunk... érdekes volt... pár dolog eszembe jutott ma a dumálásunkból, hát elég széles vigyorral közlekedtem... :) imádom, hogy megőrül értem... ámbátor, szerintem soha többé nem fogunk már szexelni... soha... persze, tegnap benyögte, hogy... na, majd elolvassátok... :)
ma még randi... hulla fáradtan, taknyosan... éppen ideális, randiképes állapotban vagyok. :( alig látok ki a fejemből. deszép. :)
egyéb betegség nincs, asszem ez is bőven elég... :(

kedd, március 18, 2008

komoly függőség

alakult ki nálam a casino tojás iránt. jó, a tormás sonkatekercset is bírnám enni folyton, de a casino tojás az egyszerűen büntető kategória. ha egész nap, folyton csak azt kéne ennem, azt se bánnám. hazafelé vettem kettőt. bár már reggel, munkába menet szemeztem vele a boltban.
remegő kézzel mentem délután vissza, hogy maradt-e még belőle... maradt... :) hazaérve felhívtam anyukámat, hogy igen, a hétvégén casino tojást akarok enni, tormás sonkatekerccsel és hagymás babsalátával. ennyi. kérdezgetett, hogy azért ezt vagy azt vagy amazt főzzön-e? (és itt felsorolta az összes olyan kaját, amit mesteri szinten főz, és amiért bárki összetenné a két kezét) mondom, nekem aztán 8. ezek legyenek, azt kész. :)
eljutottam arra a pontra, hogy finom casino tojással meg lehet vesztegetni. azért ez már durva... :)

hazafelé néztem az árnyékom a járdán, elégedett mosollyal és örömmel konstatáltam, hogy mennyire jó csaj vagyok. és imádtam, ahogy a hajam fújja a szél, ahogy lobog utánam. én nem is tudom, hogy tudtam 10 évig rövid hajjal élni???? elképzelhetetlen...

ma felhívott Történész... háááát... mintha dadogott volna... (tudtam én, hogy van valami difi), de persze nem biztos, lehet, hogy csak zavarban volt, vagy szakadozott a vonal... nem is tudom... mondjuk, ha csak stresszhelyzetben dadog, akkor azt ki lehet kezelni. mellettem nem kell stresszelnie. ennyi. :) egyébként picit én is zavarban voltam, nem számítottam rá, hogy hívni fog. volt néhány másodperc kínos csönd. holnap találkozó... kíváncsian várom.

Jogásznak jól visszaírtam, hogy a héten "sajnos" nem érek rá... :)

felhívtak Vikiék... hüp-hüp és szip-szip... SZERETLEK VIKI!!!!!!!!! SZERETLEK GYUSZI!!!!!!!!!!!! (tudom, hogy nem olvastok, de majd Panni beszámol jól... :D)

további terveim az estére nézve: cd írás (Blind és remixei természetesen, oda és vissza), aztán gyújt, sürít, benntart, kipufog... ;)

ja, az nagy gáz, ha nem tetszik Madonna új száma, amit ezzel a Justin Timberlake fiúval csinált??? sőt, nemhogy nem tetszik, de szerintem kifejezetten szar. tucat. kiábrándító. én, mint huszonéve fanatikus Madonna rajongó, kénytelen vagyok ezt mondani. remélem, az új album többi száma hallgatható(bb) lesz. :)

egyéni rekordot

döntöttem tegnap korán lefekvésben. 3/4 7-kor már ágyban voltam. hálistennek nem lett randi... a srác nem hívott, pedig nagyon fogadkozott, hogy majd 6-kor hív, meg hogy ő nem olyan pasi, mint a többi.... dehogynem. :) egyébként két okból jó, hogy nem hívott, egyrészt mert úgyis lemondtam volna, mivel állva el tudtam aludni simán, másrészt meg gondolkodtam, és nem kell nekem ez a pasi. túl nyálas, túl ragaszkodó, vagy nem is tudom... túl sok. már így ismeretlenül is. így legalább nem kellett az estémet végigszenvedni vele, és a végén megmondani, hogy off.
szóval 3/4 7-kor ágyban. persze, ahhoz képest, hogy a kanpén már ülve elaludtam, az ágyban csak forgolódás ment. negyed 9-ig. akkor elhatároztam, hogy felkelek, rágyújtok és eszek pirítóst. és küldök sms-t Történésznek, akivel tegnap ismerkedtem meg. nem gondoltam volna, hogy valaha a Töri OKTV 9. helyet tudja bárki is überelni. nos, jelentem, sikerült. ez a pasi az ELTE-BTK-n végzős történész hallgató. nice. amikor ezt a varázsszót kibökte, egyből belementem a randiba. :) úgyhogy holnap találkozunk. :)
tegnap kb. 1 órát sms-eztünk. rövid időn belül ez jött tőle: "Marion! Szeretném csókolni a szádat, érezni az illatodat és eggyé válni veled. :)" ezt minden előzmény nélkül. mármint hogy nem volt semmi ilyesmi téma, inkább csak viccelődtünk, fociról írtunk, ilyesmi.  egyébként kicsit gyanús nekem, hogy egy értelmes, fotó alapján még helyesnek is mondható, 26 éves pasinak miért nincs barátnője, de hát majd a személyes találkozón kiderül. lehet, hogy púpos, és az nem látszott a képen. áh, nem lehet púpos, mert hivatásos foci játékvezetőként is tevékenykedik, ott kell az erőnlét, és különben sem láttam még púpos bírót. :)
na, hát megnéztem este a BK-t, meg még egy Hír Tv-s híradót, és lefeküdtem újfent aludni. 10 körül már aludtam is. elvileg fel akartam kelni reggel 6-kor hajat mosni, de csak akkor, ha időben elalszok, és pihenek eleget. ez ugyebár nem sikerült. aztán mégis felkeltem 6-kor, mert a macska nem hagyott békén, meg nem is éreztem magam fáradtnak. hajmosás, szárítás, smink, 7 előtt el is indultam dolgozni. vettem reggelit, bent megettem, egy csomó munkát megcsináltam előre, most meg persze unatkozok, de inkább unatkozzak, mint el legyek úszva.
mára még nincs programom. elvileg lett volna egy randim, de a pasi eddig nem jelentkezett, én meg nem erősködök.
ja, ma Jogász írt, hogy a héten valamikor szívesen felkísérne a lakásba... márminthogy megdugna. nice. úgy döntöttem, erre nem válaszolok. különben sem érek már rá a héten... :)

hétfő, március 17, 2008

ilyen bazmeg

a világon nincs!!!!!
a következő történt...
kollégám benyögi, hogy akivel telefonon beszélt, az egy kőfaragó volt (nem célszemély). erre én, cinikusan megjegyeztem:
- na, a kőfaragókat azokat nagyon szeretjük!!! (TZ eredeti foglalkozása ez)
erre ránézek a monitorra és megjelenik TZ levele, csütörtök délután óta az első...
most akkor mi a fasz van????
kiborulok...
hol a pipám??????

mindenféle

remixét hallgatom ennek a Blind c. számnak. meg az együttes többi dalára is rászívódtam. az egyik olyan, hogy a buszon az járt a fejemben, hogy fogok erre nagyon hamarosan betépni. éppen ideális hozzá. :)
némileg tükrözi a jelen lelkiállapotomat, hogy reggel egy hajszál választott el attól, ne gyújtsam meg a pipát és jöjjek full beszívva dolgozni.
ez a vég kezdete... jól látom??? jól bizony...

csodálatos

hétvégém volt. a vajas kés után kutattam tegnap este, hogy az ereimet cincáljam szét. a csuklómon.
a "barátaim" le se szartak. egy részüket tudatosan löktem el magamtól, mert nem volt hozzájuk hangulatom. a másik részének viszont eszébe sem jutottam. dejó. lehet, hogy erőltetni kellett volna azt, akihez nem volt hangulatom??? nem hinném... akkor még rosszabbul éreztem volna magam.
kurvajó volt az egész hétvégét otthon ülve, befordulva, begubózva, egyedül, magányosan tölteni. isteni jó volt. az az igazság, hogy nem is feltétlenül barátnő, hanem pasi társaságra vágytam. és hát az sem jött össze. sem R, sem más. tudom-tudom, R-rel mi a francot akarok még... semmit... csak annyit, hogy ő is pasi és jó vele lenni. nem is a szex hiányzott (jó, nyilván az is), csak egy ellenkező nemű társasága.
ehhez képest egyedül evett otthon a fene.
no, sebaj. írogattam, olvasgattam, követtem az ünnep eseményeit, ismerkedtem, beszélgettem, elgondolkodtam dolgokon.
tök jó, hogy mindenkinek van valakije. családja, pasija, nője, vagy legalább hasonszőrű szingli társasága, akikkel el tud lenni.
nekem persze nincs. soha nem is volt igazán. meg ha így haladok, nem is lesz.
majd lesz egyszer végre egy pasim, akivel mindig, mindenhová együtt és a többi. de addig némacsönd és hullaszag.
már várom a pénteket, hogy elhúzhassak a szüleimhez és velük lehessek. hogy addig se vagyok egyedül. addig se agyalok. áh, dehogynem agyalok... de ott azért csak terelődnek a gondolataim másfelé...
nem csoda, ha mindenféle strigulagyártásokba megyek bele. nem csoda, ha ágyról ágyra járok... így próbálom pótolni a törődést, a "szeretetet", a társaságot... múlandó, nagyon-nagyon múlandó ez a pótlék, ráadásul maximálisan kihasználásra kerül az elesettségem, az egyedüllét elleni küzdésem. de nem érdekel. használják ki. ez a pár lopott, boldog óra napokra feledtetni tudja velem a magányt. aztán persze kezdődik minden előlről. újabb hiányérzet, újabb pótlék keresés, majd találás, valakinek a karjába, ágyába menekülés, egy éjszakára társ találás, majd tovább lépés. pár napra feltöltődés.
ördögi kör ez. így aztán persze soha nem lesz normális kapcsolatom. mert az a pasi, aki kapható arra, hogy szinte azonnal találkozzunk, zéró ismeretség nélkül, az csak a numerát látja bennem (nyilván én is benne, bár én mindig kicsit többet látok), esze ágában nincs tartósan foglalkozni velem. és mit mondjak? ezt is, a pasi álláspontját is meg tudom érteni.
mégis csinálom tovább, űzöm, hajtom az egyéjszakás kalandokat, hogy csillapítsam a magányosságomat, ami már szinte ordít belőlem. fogalmam sincs, mikor fogok lejönni erről a dologról. erről a társfüggésről. talán soha. és ha ezt az egyéjszakás kalandok felől közelítem meg továbbra is, akkor reményem és esélyem se lehet arra, hogy egyszer valamikor normális, tartós kapcsolatban fogok élni. soha. nincs az a férfi... kizárt dolog...

vasárnap, március 16, 2008

beszélgetek

a macskával: "most bezzeg alszol a kurvaanyádat!!! most bezzeg tudsz csöndben lenni, hogy hulljon ki a lábad szára!!! éjjel meg nem hagysz majd engem békén!!! keljél fel te gempa dög!!!!"

28-án Dr.BI-vel fogok találkozni. tök jóóóóó!!! :) feljön Pestre, ha lesz valami buli, akkor elmegyünk együtt, ha nem, akkor nálam bulizunk, dumálunk. ezer éve nem találkoztunk, lesz miről beszélnünk. annyira édes volt... hogy ő ittasan már nem ül kocsiba, és hogy nem akarja, hogy azt higgyem, hogy hátulróljövős, de izé... én meg megmondtam neki, hogy nemár... 10 éve ismerjük egymást... vagyunk már úgy, hogy nyugodtan itt aludhat a vendégszobában. :) szóval így lesz. :)
felemlegetett régi dolgokat. hogy utólag megkövet, mert sokszor milyen csúnyán viselkedett velem... hogy elhívtam színházba, de visszaküldte a jegyet, meg az esküvőnkre sem jött el, pedig meghívtam... hááááát... egyrészt ezekre már nem is emlékszem (a színházas sztorira), másrészt meg fátylat rá. nehéz időszaka volt neki akkortájt... meg egyébként is kár a múlton rágódni. a lényeg, hogy talizunk. nice. :)

holnap este randi. egy korombeli pasival. már most szerelmes belém... én nem tudom mit csinálok a pasikkal... komolyan nem tudom...

bizony

lementem éjjel a demonstrálók közé. a körútra.
bizony néztem, a többiekkel együtt értetlenkedve és nevetve, hogy a rendőrök hogyan vesznek fel idétlen alakzatokat és  próbálnak minket kiszorítani, oszlatni.
bizony gyártottam molotov-koktélt, dobáltam ahova csak kellett.
bizony az új könnygáz nagyon durva és fullasztó.

aztán jött Gagarin. még aludtam, amikor becsöngetett. iszonyatos kupi volt a lakásban. köntösben kecmeregtem ki elé. fura, megváltozott kicsit, mióta nem láttam. megemberesedett. mint egy 30 éves. hozott fehérbort. azt iszogattuk, egy pezsgős pohárból ketten. mindenhol szállt a macskaszőr. ezt az ő rendszerető énje elég nehezen viselte.
később már nála voltam, Brüsszelben. minden 50 méternyi távolságot taxival tettünk meg a városban, mint az urak. betértünk egy kínai kajáldába. hibátlanul beszéli a nyelvet. engem is tanítgatott. nem hagyta, hogy az étlapról válasszak. neki az kellett, ami az orrunk előtt, egy nagy kondérban rotyogott. valami esti bulira főzték, kínaiaknak. aztán a vendéglős nő megszánt minket és egy műanyag szatyorral állt az asztalunkhoz, amiből szedhettünk. sok-sok rizs volt benne és közte diónyi húsgolyócskák. a kondérban persze nem ez főtt, de azzal már nem törődtünk. egyszercsak már újra Pesten voltam. lelkendeztem, hogy 2 óra Brüsszel, mennyire jó dolog ez.

tegnap egész nap ettem. nem is ettem. zabáltam. nyilván azért álmodtam a fenti dolgokat...

péntek este is bevacsoráztam, mert szombat hajnalban meg arra az álomra ébredtem, hogy Jogásszal beszélgetek egy kávézó teraszán. régi nagy szerelmekről kérdez, amikor is elhomályosul a tekintetem és próbálok beszélni, de inkább csak révedek magam elé. ezt ő a többi kávézó embernek kommentálja. majd ő is beszélni kezd magáról. kiderül, hogy nem is kell orvoshoz mennie, csak azért találta ki, hogy ha rosszul sikerülne a randink, akkor legyen menekülési útvonal, hogy nem is Tamásnak hívják, hanem Andrásnak. hogy nem is jogász, hanem állatorvos. hogy nem is pesterzsébeten lakik, hanem a Bakáts téren. hogy nem is 26 éves, hanem 28. hogy nem is kos jegyben született, hanem... és itt 5:35-kor felébredtem...

ma reggel 9 körül Joker telefonja ébresztett. nem vettem fel, de sikerült kivernie az álmot a szememből. 11-ig azért fetrengtem. a macska megint ivarzik, péntek este óta... kezdem egyre nehezebben viselni. és ő is, csórikám. most már tényleg viszem és megműttetem. szörnyű nézni, hogy folyamatosan remeg, reszket... és persze nem hagy aludni. áh. kiborít.

szombat, március 15, 2008

MINDENKI

BEKAPHATJA!!!!!!!!!! MINDENKI!!!!!!!!!!!!!

amúgy meg a tüntetők már a spájzban vannak. kedvem lenne lemenni és hülyére veretni magam a rendőrökkel. vagy lőjék ki a szemem. mit bánom én.
fasz kivan.

péntek, március 14, 2008

váratlan

de kellemes randim volt ma. már egy ideje küldözgette a srác az üzeneteket, hogy tetszem neki, de nem válaszoltam. ma viszont igen. találkoztunk is fél 4-kor a munkahelyem melletti kávézónál. eredetileg sétáltunk volna, cserébe esett, úgyhogy mégis beültünk. ő teázott, én kávéztam. beszélgettünk. kicsit zavarban voltam, beszéltem mindenféle hülyeséget, de jófej volt, jól viselte. :) jogászként dolgozik, úgyhogy bár volt már jogász a blog történetében (egy randi volt csak, beszélgetős, semmi több), most neki is a Jogász nevet adom. mert már kaptam visszajelzést, hogy a TG, TZ, GYP analógia kicsit követhetetlen. :) megértem. :) itt egyedül csak én tudom követni a dolgokat. hálistennek én még igen. :)
nos, úgy jöttünk ki a kávézóból, hogy neki mennie kell, orvoshoz, ráadásul pesterzsébetre, úgyhogy én erre, ő arra, aztán mégis velem akart maradni, szóval hogy sétáljunk, az eső alig esett már. sikerült az Oktogonig lesétálni, aztán villamossal az Üllői útig, aztán még haza is kísért. :) ő akarta. :)
jó fej, 27 éves lesz nemsokára, kos (cekcuálisan illik hozzám elvileg), egy szexpartner keresőn akadt rám. ámbátor független. van egy csomó közös dolgunk, pl. politikai nézet, zenei érdeklődés (szigorúan Petőfit hallgat) és még egyéb apróság.
a kapuban kínos egymásra nézések, meg hogy akkor mennem kell, és neki is, ha oda akar érni az orvoshoz stb. két puszival váltunk el. alig értem fel a lakásba, jött az sms tőle: "Olyan buja pillantásod van. Gondolom nem árulok el nagy titkot, hogy egészen fel szerettelek volna kísérni. ;)"
nice. gondoltam én... jók a megérzéseim... :) valami ilyesmit is válaszoltam rá. kíváncsi leszek... naná, hogy nem engedtem, hogy felkísérjen. még nem vagyunk úgy. :)
fura volt az egész, nem voltam kifejezetten randira öltözve, de azért a szokásos szépség alapból áradt belőlem. smink, haj, dekoltázs stb. :)
hát majd meglátjuk... vagy nem...
mondjuk, kicsit elegem van már a megbízhatatlan és szájhős pasikból, akik csak ígérgetnek, meg hitegetnek. attól tartok, az első estéig könnyen el fogunk jutni, a folytatás lesz esetleg zaccos. najó, nem kárálok.
a lényeg, hogy kellemes volt. ha lesz valami, lesz, ha nem, akkor nem. ennyi. :)

üzenem

Tottinak:
"ne vetkőzz, szopni fogsz!!!!"
láláláláláááááááááááááá :)
megint összesorsolta a vakszerencse az AS Roma és a MU csapatát. ráadásul megint a Roma otthonában lesz a kezdés. istenem... de gyönyörű lesz, ha a tavalyi zakót megint magukra kapják. :) és ezzel persze elégtételt veszünk a Realért is. :)
R-rel már totál focilázban égünk. természetesen meccsnézés nálam (napra pontosan ugyanakkor lesz, mint tavaly, illetve nem, mert szökőév van... eh), bár tavaly sem jött el, hiába készülődtem ezerrel... na, mindegy. akkor még nagy volt a szerelem. mármint a kislánnyal, ma már kevésbé... úgyhogy idén MUszáj együtt néznünk. és passz. :) remélem mindkét meccset adja a tévé. besírok, ha nem. mármint az oda- és visszavágót is.
juj, mennyi izgalom. :)

beszélgettem

a sráccal. akivel összeakadtam tegnap a társkeresőn. Dr. BI. :) fura volt... nagyon fura... de jó. állítólag előnyére változott az elmúlt években. mármint belsőre. kicsit lenyugodott. nagyon durva alak volt világéletében. már úgy értem, szélsőségesen nacionalista... egy őrült harcos. aztán volt egy kis balhéja és kiszállt a sergőből. meg belefáradt. csalódott lett. amit megértek.
elmondtam neki, hogy én meg most kezdtem megőrülni, meg politizálni. egyetértett, hogy pótolni kell, ami elmaradt, ne két gyerek után jöjjön rám ez az egész.
felvetette, hogy találkozzunk, ezzel indokolta: "végülis mindig jól megvoltunk" :) persze, szívesen taliznék vele. kíváncsi lennék az új énjére is. a lenyugodottra. mondjuk, ha még fogyna is... még akár... na, de nem kajabálok. :) és csillagvirágnak hívott. aminek senki más, soha, csak ő... :)
az előbb ZS hívott. nem vettem fel. nincs mit beszélnem vele. a hétfői sms-ére végül nem válaszoltam. azóta nem is jelentkezett, most próbált csak elérni.
GYP beteg (ezt még a héten írta, hogy begyulladt a mandulája, meg mit tudom én), írtam neki még a hét közepén levelet, meg sms-t is, semmire nem válaszolt. a társkeresőre belépett, ma is, ráadásul van ott olvasatlan levele. és nem tőlem. szóval szerintem ez ennyi. nyilván másnál is próbálkozik. meg különben is 70 km... úgyhogy felejtős.
TZ nem ír, de kb. pont leszarom.
R-rel beszéltem reggel msn-en, talán először írta le életében konkrétan azt, hogy "szeretlek"... kicsit meg is lepődtem. annál tovább sosem ment eddig, mint hogy "imádlak". szóban se. most valahogy mégis kicsusszant. kérdeztem, hogy tiltakozna-e legközelebb, ha újra olyan helyzetbe kerülnénk, amilyenbe múlt szerdán... azt mondta, nem biztos, hogy tiltakozna... :) epedve várom, hogy újra olyan helyzet legyen. :)
most próbálok kicsit dolgozni. este jön Béta meg Andi. Yozsi nem biztos, bár jó lenne... csinálok nekik melegszenyát, lesz pia, meg minden. jó lesz. :)

diszkrét bája

van annak, amikor a netes társkeresőn az ember lánya belebotlik egy 10 évvel ezelőtti pasiba, akibe még szerelmes is volt anno, aki iránt még táplált is némi akármit. akkor a Tesóm csoporttársa volt a jogi egyetemen. egyébként velem egyidős a srác. régen jó pasi volt, mármint külsőre, a dumáját, életfelfogását meg mindig is bírtam. mára már kicsit elhízott, de ugyanolyan őrült, mint régen.
megnéztük egymás adatlapját, erre ma jön egy üzenet tőle: "hello kedves Zs. Ezer éve. :) mióta vagy te Marion?" vagy valami ilyesmi. mert a társkeresőn nem a saját nevemet használom. szóval megismert. ez érdekes. jó, nyilván az alapvető arcvonásaim nem sokat változtak, de azért 42 kg mínusz, az mégsicsak negyvenkét kg mínusz. és nem látott már vagy 5 éve legalább. ha nem több...
most felvettem msn-re. jó lenne vele dumálni. nem, nem azért, hogy. csak hát buliztunk együtt anno. meg tényleg jófej, szóval csak azért, hogy dumálgassunk. :)
de tegnap este, mikor megláttam... sikítottam... nem hittem el... te jó ég... ilyen nincs, hogy pont ebbe az emberbe botlok bele... kész. végem van. :)

csütörtök, március 13, 2008

beteg

mennyire vagyok, ha folyamatosan ez a Blind c. szám szól nálam??? :) nagyon durva... délután még gondolkodtam, hogy kéne egy kis Petőfit hallgatni, de egyszerűen nem tudtam odakapcsolni. megszólal ez a zene és készvagyok.
megvolt az "előadás".  FLP. annyira éreztem. pár éve már szinte belevágtam, de csak a családot láttam el cuccokkal, jobban nem foglalkoztam vele. pedig van benne biznisz. elvileg. nem tudom mit csináljak. gondolkodnom kell ezen. csábító az ajánlat, de mennyi időm lesz ezzel foglalkozni? mennyire leszek sikeres? a pluszpénz jól jönne, nem kérdés, de ahhoz azért itt is melózni kell. aztán egy idő után hátradőlhet az ember, de az legalább fél-egy év. jó, kisebb összeg jönne már előbb talán, de akkor is. az meló.
rájöttem, hogy csütörtökre azért vagyok geci fáradt, mert egész héten pörgök, meg hétvégén is. ilyenkor azért kell pihennem, hogy hétvégére legyen erőm újra pörögni.
és bakker, nem a melóban pörgök, mert ma is szétuntam az arcomat. najó, néha ott is. de az 5 munkanapból max. 1-2 nap hetente.
a digitv-t meg kibaszom a francba, nemsokára, érzem. ha lenne ennél olcsóbb, nem gondolkodnék. megőrít ez a pixelesszakadozós szarság. fuck.
az önkifejezés és önmegvalósítás új formáját álmodtam meg az írás mellett: festeni, rajzolni fogok!!! trúval ma jól ki is veséztük a témát. mégiscsak ő ebben az illetékes. :)
felemlegette a régi sztorikat, amiket az együtt eltöltött éjszakai műszakokban produkáltunk/produkáltam. visítva röhögtem. még most is.  7-8 év után is. botrány. már akkor se voltam normális. :) és milyen durva, trút 8 éve ismerem. nice. örülök neki, hogy ilyen jó barinők lettünk, maradtunk, meg leszünk is még. asszem.
ja, és egymást fogjuk ápolni, ha betegek leszünk, mint az öreglányok, ezt a napokban beszéltük meg. :) (elkapta a fosóshányóst, így került elő a szitu)
ma úgy felbasztak egyes kollégáim, hogy majdnem szétrobbantam. valamit tennem kell. ez így nem mehet tovább. asszem hétfőn ültetni fogok, mint áltisiben bakker...
de ma legalább a pipsziből szippantok, le kell vezetnem a feszkót. meg jó lenne már normálisan aludni is. :)
nagyon durva, hogy annyira ott tartok, hogy kell valaki, hogy már azon gondolkodtam ma, írok Jokernek: mégis... áh... ez nagyon durva.
pedig le kéne szarnom az összes nyomorult pasit, magasról. csak a dugás ne hiányozna annyira. picsába. nincs itthon több tartóselem. ;)

ma sem

jön TZ. nem vagyok meglepődve. tudom, hogy most rengeteg dolga/gondja van, de azért ez mégiscsak egy kicsit gáz.
tudom, nem kéne türelmetlennek lennem, lassítanom kellene, nehogy ezzel a túlzott kapálózással riasszam el magamtól, csak kurvanehéz. picsába.
jó, persze, egyik felem azt kívánta, bárcsak lemondaná a ma estét, hogy pihenhessek, de a másik felem meg kurvára vágyik vele lenni.
vágom, hogy akar velem lenni, de basszus, hétvégén megy a Balatonra horgászni. esténként mindig van valami dolga, mert most az egész társasházuknak ő intézi az ügyeit. jövő hétvégén húsvét. én nem is tudom, hogy belátható időn belül fogunk-e egyáltalán találkozni??? ja, a hétvégén a névnapját ünnepelte, két napig. semmi hajlandóságot nem látok arra, hogy esetleg szeretne jobban megismerni, az emailezgetéseken kívül, hogy egyáltalán tervezi-e, hogy több időt együtt töltünk, közös programot csinálunk, bármi. ja, és persze még a barátnője is megvan. most biztos újfent szexelnek, azért ennyire mindegy neki, hogy mikor találkozunk.
amikor meg nyavalyogni kezdek, akkor mindig megnyugtat (lófaszt nyugtat meg, csak próbál), hogy nagyon bejövök neki, meg nagyon lenne már velem, de.
áh. de ez nekem kevés. a későbbiek során is mire számíthatnék? hogy minden hétvégén elvonul horgászni??? meg mit tudom én hova??? én meg ülök a seggemen otthon, egyedül???
vagy hogy csak hétvégente találkoznánk, hétköznap meg nem? nekem nem ilyen pasi kell. hanem olyan, aki állandóan a közelemben van. aki mindig jön, amikor szükségem van rá. akivel feszt egymás seggében vagyunk. ha már odavagyunk egymásért, meg vissza, akkor nem akarok nélküle egy éjszakát sem eltölteni, ha nem muszáj. nem erről szól a szerelem? az ismerkedés??? vagy inkább távolságot kellene tartani?? az jobb lenne? én mégegyszer rá nem kérdezek, hogy találkozunk-e. annyira gáz már ez az egész. az a baj, hogy ha nem találkozunk elég sűrűn, akkor hiába írogatja nekem, hogy így meg úgy, nekem attól kurvára nem lesz jobb. nekem kézzelfogható, hús-vér pasi kell. és ha nekem kell, akkor keresek olyat. és ha keresek, akkor meg is fogom találni. és lehet, hogy mondjuk egy idő után TZ-be belehabarodok (kizárt dolog egyelőre), de ha nem találkozunk eleget, akkor úgyis a vérem fog felülkerekedni és fűvel, fával, parkettával dugni fogok. mert nekem az kell, hogy mellettem legyen a férfi. és ne a város túlsó felében. még ha csak a dugás erejéig, de kell, hogy valaki öleljen, csókoljon, hogy valakivel beszélhessek. nekem egy hím kell. amikor én akarom. ennyi.
GYP is ezért aggaszt, mert mégiscsak 70 km távolságra van tőlem. meg trombita próba, meg fellépés, meg faszom tudja. ezeknek minek tartós kapcsolat, ha nincs is rá idejük???
faszért nem tudok egy olyan pasit találni, aki ráér. csajozni (mármint velem). együttlenni. akármi. és igénye is van rá.
elegem van. hagyom az összeset a picsába. tényleg. nem érdekel már egyik se.
legjobb lesz, ha valami koncerten ismerkedek majd meg valakivel. vagy valami bulin. aki ott van, az nyilván máskor is megjelenik ilyen rendezvényeken. ez már előrevetíti, hogy mocorgós emberke.
ha holnap nem jönnek fel Bétáék, akkor lemegyek a Filterbe. és mindenki bekaphatja. remélem Fotós nem lesz ott.
basszameg!!!!!!!! már megint egy egyedül töltött hétvégének nézek elébe!!! kurvaélet. de utálom már. :(

általam

a "nyár slágerének" titulált dalról egyszerűen nem tudok lejönni. állandóan ezt hallgatom. tegnap kinyomtattam a szöveget, vittem magammal, a villamoson olvastam és memorizáltam és énekeltem... ilyen utoljára Belga szövegekkel fordult elő velem, tavaly ősszel. :)
este sajnos túl sokat vacsoráztam, fél 9-kor bezuhantam az ágyba és azonnal elaludtam. 3 órán keresztül durmoltam, aztán egy hülye álomból ébredtem fel. a Szívek szállodájából voltam Lorelei Gilmore meg én magam is egy személyben. valahogy ketten voltunk, de mind a ketten ugyanazok. egyikőnk a színpadon állt, másik a nézőtéren. tök fura volt. lehet, hogy meghasadt a személyiségem??? mondjuk, szerintem kb. 30 éve igen... szóval ezen most nem kéne meglepődnöm. :)
az álomból felébredés után persze nem tudtam visszaaludni. kieszeltem egy isteni tervet, hogy mivel veszem le a lábáról TZ-t és/vagy GYP-t és/vagy R-t... sokat nem árulhatok el, hiszen ez az én fegyverem, de a szembekötéssel kezdődik, majd a tükör előtt fekve folytatódik... :) 3 órán keresztül kábé ezen agyaltam. kimentem a nappaliba, rágyújtottam, visszamentem, pörögtem tovább...
úgyhogy ahhoz képest, hogy időben lefeküdtem, reggel 6-kor legszívesebben összetörtem volna a telefont. végül ráhúztam még 15 percet, majd felkeltem, hajat mostam, fürödtem, próbáltam emberi formát varázsolni...
az Oktogontól gyalogoltam a munkahelyemig. jól esett a séta. ma viszonylag nyugis napnak nézek elébe, vagyis hülyére fogom unni magam. és persze TZ sem ír, hogy legalább azzal teljen az idő... :(
este még megyek egy előadásra. valami egészség-wellness beszervezős, mellékkeresetes balhé. rohadtul nem érdekel, de elmegyek, mert megígértem. fél 7-kor kezdődik, de előtte már nem megyek haza, nincs kedvem. utána viszont futok haza, mert lehet, hogy TZ feljön ma este. persze ez nem biztos. úgy állok hozzá, hogy nem jön, akkor csak kellemesen csalódhatok. :)

szerda, március 12, 2008

milkanyúl

ez vagyok ma. és édes vagyok, mint a ... ööö... csoki? :) hamár milka... :)

a nyár slágere

ha nem ez lesz, vagy legalább a tavaszé, akkor semmi...
kivagyok az egésztől. a hang. a szöveg. a zene. a minden. teljesen bepörget. ráadásul, mivel szétszívva ezt hallgattam tegnap hazafelé, pont ugyanaz a feeling jön, akárhányszor meghallom azóta, mint ami este volt. nice. :)



Hercules and Love Affair - Blind

As a child, I knew
That the stars could only get brighter
And we would get closer
Get closer
Oooooh

As a child, I knew
That the stars could only get brighter
That we would get closer
Get closer
Leaving this darkness
Behind

Mmmm-mmmm
Oooooooh

Now that I’m older
The stars should lie upon my face
When I find myself alone
Find myself alone
Oooooh

Now that I’m older
The stars should lie upon my face
And when I find myself alone
I feel like I
I am blind

Feel it
Feel it
Feel it
Feel it
Like I am blind
I am blind

I wish the stars could shine now
For they are closer
They are near
But they will not present my present
They will not present my present

I wish the light could shine now
For it is closer
It is near
But it will not present my present
It makes my past and future painfully clear

To hear you now
To see you now
I can look outside myself
And I must examine my breath and look inside
Ooooooh


To see you now
To hear you now
I can look outside myself
And I must examine my breath and look inside
Because I feel blind
Because I feel blind

I feel it
I feel it
I feel it
Like I
Like I’m blind
Ooooooh
The movie will
Mmmm, and feel it
Oooooh, I feel it
Feel it

szimpla estém

volt tegnap. HAHAHA! :) ezt a poént csak TG érti. ;)
az úgy volt, hogy hazaértem a munkából, ettem, összerotytam. erre hívott 7-kor Béta, hogy szakított Tomival, és most a Szimplában ül Andival, és jólesne neki ha odamennék. némi vívódás után fél 8-kor elindultam. és végül nem bántam meg.
ez a cukorborsó TG közben átnyomta a zenét, amit leszedett nekem. annyira imádnivaló, önzetlen cimbisrác... mindjárt egy egész albumot ledurrantott. holott nekem csak egy szám kellett volna. hát lehet rá rosszat mondani??? aligha... a nyilas vére... hogy maximalista, hogy valamit vagy teljesen, vagy sehogy... áh... fantasztikus ember nah...
szóval elindultam, zene a fülemben, őrület. blaháig villamos, onnan gyalog. először elfelejtettem, hogy hova kell mennem, Szimpla vagy Szóda, de aztán rájöttem, hogy Szimpla. odaértem, Andiék már ott söröztek meg cigiztek. nem sokkal később Yozsi is befutott. újra együtt a nagy csapat. :) Yozsit rögtön azzal fogadtam: ugye van nálad móka? :) nanáhogy! :)
ápolgattuk Béta lelkét, én forraltboroztam. az uccsó forintjaimat cigire és forraltborra költöttem, de úgy, hogy tulajdonképpen az egyik borra már Yozsiék hívtak meg. na, a lényeg, hogy Yo megtekerte amit. aztán abban állapodtunk meg, hogy mi kimegyünk ketten, elszívjuk a felét, aztán visszamegyünk, a másik felét odaadjuk Bétáéknak, kimennek Andival, és elszívják.
aham. a kecskére káposztát tipikus esete lépett életbe. Yozsival faszán eldurrantottuk az egész trombit. és már gyártottuk a sztorit, hogy mit fogunk mondani a többieknek. igazából, volt még móka, hogy csináljon nekik egy másikat, de mikor visszamentünk, én már tök készen lettem, meg akartam nézni, Béta kivel beszél telefonon, ekkor felborítottam a poharam, a forraltbor Andi kabátujját eláztatta, meg persze a cigipapírt is. úgyhogy nem tudott a másik joe elkészülni. sajnos. persze jogosan kaptuk meg, hogy milyen gecik vagyunk. de hát velünk nem lehet bírni ilyen helyzetben. Yozsi nagy király. :)
kurvajót beszélgettünk egyébként, baromira nem bántam meg, hogy lemendtem. hú, mennyi jó pasi volt ott... hmmm... :)
10 után indultunk el hazafelé, vagy hát valamerrefelé. inkább fél 11-kor talán. a blaháig együtt mentünk. én persze nem bírtam a pofám befogni, hülyeségeket beszéltem, kurva hangosan, folyamatosan. az aluljáróban elváltunk, ők metróval, én villamossal haladtam tovább. a megállóban előkapartam a telefonom, meg a headsetet. nem volt egyszerű művelet, ilyen állapotban kibogozni a cuccokat.
aztán nyomattam a zenét. csak egy számot. hihetetlen hosszúnak tűnt. legalább 10 percesnek. kurvajót mozogtam rá. meg vigyorogtam. ez a majom TG járt a fejemben. hogy mennyire fantasztikus ember... hogy mennyire örülök, hogy megismerhettem. hogy cimbik lehetünk. ja, meg hát még nagyon sokminden járt a fejemben. :)
a villamostól sétáltam haza, szinte táncolva, a zene ütemére lépkedve. azt hittem, sose érek a házhoz.
otthon leültem. ettem egy kicsit. néztem pornót, South Parkot, aztán lefeküdtem aludni. rövid éjszakám volt megint, de legalább aludtam, mint a dög. nem volt forgolódás, gondolkodás. hülye álmok igen, bár még az se biztos.
Joker küldött üzenetet a társkereső oldalon, hogy "Kívánlak! Ha egy szakállas fickó a zsákjába tuszkol, ne ijedj meg a Mikulás az: téged kértelek...:)" hát erre nem igazán tudtam mit válaszolni. de persze jólesett.
ma milka tapsifülesnek öltöztem. két copfom van és lila cuccokban vagyok. :) nagyon aranyosan nézek ki, az tény. :)
reggel tudatosult bennem, hogy a színes, szivecskés hajcsatkészletem beesett a mosógép mögé a heti mosáskor, és valószínűleg a hetek óta nem talált neszeszerem is ott van. ma esti program, elrángatni a mosógépet a helyéről. ki tudja, milyen, rég nem látott csodákat találok még ott. :)
amúgy meg annyi munkám van, hogy meghalni nincs időm. wháááááááá!!!! de mindjárt hétvége. ez éltet. :)

kedd, március 11, 2008

gempa

na, én is így jártam anno a space billentyűvel:

Gab24: rohadt tetu gempa macska ejjel elkavarta valahova a bluetooth kulcsomat
@Zs_iB: allitolag a macskabor kesztyu a legmelegebb... ;-)

természetesen a bash.hu-ról az idézet. :)
eszembe jutnak a régi irces idők, amikor a "gempa" szót napi szinten használtam. most újra előveszem. visítok a röhögéstől. :)

TZ édesbogár. ah. én oda, meg vissza. munkakedvem zéró. egész nap vele emaileztem. már nem dolgozik, úgyhogy valaki mást kell találnom, akivel elütöm az időt. vagy dolgozni kezdek.
melyiket válasszam??? utálom ezt az állandó döntéskényszert... :)

szemétség

most ezt írni. mert az. mert olyannak tűnhetek, akinek minden mindegy, csak legyen valaki, aki teszi a szépet, vagy hanyatt dönti.
pedig nem.
de le kell írnom, hogy TZ nemcsak szexuálisan vonzódik hozzám, hanem a személyiségem is tetszik neki. ezt az imént írta mailben.
kicsit jobb a kedvem. TZ sohasem lesz/lehet az, aki, de ha már feleannyira, az is valami... és hát utasítást kaptam, hogy ha már feleannyira, akkor szeressek belé... megpróbálom... tudok mást tenni??? aligha...

valamilyen szinten

kegyes velem az Élet, a Sors...
beléptem a levelezőmbe, hogy megírjam Linának, nem tudok menni a hétvégén Kolozsvárra.
erre ott várt a levele, hogy nem ott lesz a könyvbemutató, nem engedik neki, mert félnek a székelyektől... hanem majd Pesten, valamikor.
egyik szemem sír, a másik meg nevet. mert bizony szívesen mennék Kolozsvárra, meg Nagyváradra is, meg mindenfelé Erdélyben, de nyilván kényelmesebb nekem, ha itt lesz az a könyvbemutató, és itt találkozhatunk. aztán hátha nyáron mégis tudok arra kirándulni egyet.

rémes

éjszakám volt. alig aludtam megint. többször felébredtem, forgolódtam, csak bámultam a plafont...
valami kiszakadt belőlem. illetve nem egészen, mert örökre bennem marad, a legmélyebb, legszebb részében a szívemnek, a lelkemnek, de...
de be kell látnom, hogy vége, el kell engednem. és most nem azért, hogy később megkaphassam, hogy enyém legyen. soha nem lesz az enyém. ezért kell elengednem. hogy ne pusztuljak bele. kicsit már belehaltam. minden nap belehaltam az elmúlt 10 hónapban, és még fogok is nagyon-nagyon sokáig... de be kell látnom, hogy vége. kár tovább reménykedni.
azért... bár egy viszonzott szerelemmel kevesebb, de talán egy baráttal több... és ez is valami...
sok szart, mocskot, szenvedést okozott már a blogom, amióta írom. ezért már számtalanszor elátkoztam. de Őt is a blognak köszönhetem, és ez összességében minden rosszat elhalványít...
úgy nézek ma ki, mint egy zombi... csak nézek ki a fejemből. próbálok kedves lenni, mosolyogni az emberekre... több-kevesebb sikerrel... nem mondom, hogy majd elmúlik, egy darabig ez most így lesz. ez biztos.

hétfő, március 10, 2008

TG-nek

örök, soha el nem múló szerelemmel...

"Most múlik pontosan,
Engedem had menjen
Szaladjon kifelé belőlem
Gondoltam egyetlen
nem vagy itt jó helyen
nem vagy való nekem
Villámlik mennydörög
ez tényleg szerelem.

Látom, hogy elsuhan
felettem egy madár
tátongó szívében szögesdrót
csőrében szalmaszál
Magamat ringatom,
még ő landol egy almafán
az Isten kertjében
almabort inhalál

Vágtatnék tovább veled az éjben
Az álmok foltos indián lován
Egy táltos szív remeg a konyhakésben
Talpam alatt sár és ingovány

Azóta szüntelen
őt látom mindenhol
Meredten nézek a távolba
otthonom kőpokol
szilánkos mennyország
folyékony torztükör
szentjánosbogarak fényében tündököl

Egy indián lidérc kísért itt bennem
Szemhéjain rozsdás szemfedő
A tükrökön túl fenn a fellegekben
Furulyáját elejti egy angyalszárnyú kígyóbűvölő"


váratlanul

előkerült ma TZ. csütörtök délután óta nem kommunikáltam vele. most meg ő írt, magától, hogy mi van velem, hogy telt a hétvégém. szombat este velem álmodott, valami erotikusat és tetszett neki nagyon. szeretné, ha valóra váltanánk... hát, mondtam neki, ne kerülgesse a dolgot, javasoljon valamit, mert néma gyereknek anyja se érzi a szagát. erre azt mondta, talán holnap. kíváncsi leszek...
ZS-nek végül nem válaszoltam az sms-ére, hátha így lekoccol rólam.
GYP nem írt, sehova, semmit.
a hét (najó, már az elmúlt pár hétnek is) kedvence: Harcsa Veronika: Too Early
hát valami bámulatos... bele vagyok pusztulva a hangszerelésbe, a lány hangjába, a szövegbe... maga a csoda... :)

Harcsa Veronika: Too Early

I want to kiss you good morning
then have a cup of tea in bed
tell you the whole curious story
that the night put in my head
oh I’d be so eager
to hear the life you’ve led
just to make this morning
a beginning and not an end

but you always leave too early
you always leave too soon

the beginning of a new day
and not the end of a night
I’m losing this hope somehow
so I drink the last drop of yesterday’s wine
what can I do now
if only I could find
your eyelashes on my pillow
my very last chance to feel you nigh

you always leave too early
you always leave too soon

someday you’ll stay and we’ll take time out
nothing to do but lounging around
that day you’ll start to know me better
I’ll give you shelter
I’ll give you love

már majdnem

írtam sms-t GYP-nek. már elkezdtem a jópofizós, helyeskedős smst, aztán meg jól kitöröltem a francba. én aztán nem fogok írni. de nem ám!!!! már megint én írjak először? már megint én jelentkezzek először??? különben is, százmillió forint a telszámlám, nem küldök sms-t. drága. ennyi.
nem értem, hogy ha valaki eltölt egy kellemes estét valakivel, akkor miért nem lehet még aznap, ha hazaért, vagy másnap küldeni neki legalább annyit, hogy "köszi", vagy "ennyi elég is volt belőled", vagy akármi. tudom, persze, én is írhatnék. de bakker, én a lány vagyok. picsába. udvaroljon, vagy valami, a pasi. ne én neki. szokjak már le erről. illetve le is szoktam erről.
persze, ahogy ezeket a sorokat írom, jön egy sms. szívdobogás, hogy esetleg GYP... de nem. ZS írt. a múlt hét keddi "strigula"... kedveskedik, szép hetet kíván. pénteken este vele osztottam meg virágnyelven a bánatom. hogy depis vagyok és magányos. szép lett volna tőle, ha akkor átjön kicsit bátorítani, de nem tette. na, persze, ha jobban belegondolok, nem is vágyom rá. mindegy. nem is tudom, erre az sms-re most válaszoljak-e vagy sem.
kibaszott durcás vagyok, pedig. pedig lenne okom örömre. de nem tudok. rengeteg melóm van, sose érek a végére, ahogy elnézem. és a főnököm is olyan faszságokat talál ki néha, hogy a hajam kitépem. arghhh...
tök keveset aludtam. későn is feküdtem le, meg nem is ment egyből az elalvás. fáradt vagyok. nem újdonság.
megyek, rágyújtok, aztán megkísérlem behozni a munkában való lemaradásom.
ójaj... még meg kell írnom Linának, hogy nem tudok menni a hétvégén a könyvbemutatójára, Kolozsvárra. eh. szép feladat. pofámról lesül a bőr, de nem tudom megoldani. ráadásul egy vasam sincs. csináltam egy költségvetést tegnap... hááááttt... éhenhalás... :(
várom a negyedéves bónuszt ezerrel. remélem, áprilisban egy nagyon-nagyon vastag boríték lesz a jutalmam. :)

vasárnap, március 09, 2008

Dóri kutya

aki Berciként indult, majd kiderült róla, hogy lány, ezért lett Dóri, végül apukám Budai Alexandrának nevezte el... szóval növöget a kis drága. :) itt van két kép.
(megnyugtatásul közlöm, hogy láncon max. 10 percet tölt alkalmanként, amikor a szülők kinyitják a kaput, hogy a kocsival kiálljanak, ez is csak a kutya érdekében, hogy véletlenül se tudjon elszökni)

2007. október


2008. február

ez a hétvége

is eltelt. vegyesen. szombat hajnali 1-kor feküdtem le, addig olvastam, írtam, neteztem.
szombaton délelőtt 11-kor keltem fel. porszívózni, takarítgatni kezdtem. 3 után jött át Viki, dummantani egy kicsit. úgy néz ki, rendeződik a viszonyunk. igazából nem is volt nagy error, de azért jó, hogy beszéltünk dolgokról.
miután elment, netezni kezdtem. HLGY-vel lett volna randim este, de elkezdtünk beszélni skype-on, bekapcsolta a kamerát, és bár láttam már róla képet, mégis, így úgy tűnt, mintha nem lenne 100-as. fura volt. el is ment tőle a kedvem. ezt meg is mondtam neki, majd letiltottam és kiléptem. valahogy nem tudom... nem jött be. ennyi. és még jó, hogy ez akkor kiderült és nem akkor, amikor már itt van és feszengek ezerrel.
még délután mutattam egy képet Vikinek, egy srácról, valamelyik oldalról küldte. meg hogy beszéljünk msn-en. Vikinek tetszett a srác, én bizonytalan voltam. mégis msn-ezni kezdtem vele. kb. fél órányi beszélgetés után jutottunk oda, hogy találkozzunk. kiderült, hogy tatabányai. eh. sebaj, kocsiba ül és feljön. oké. 8 előtt ért ide. bejött a lakásba, meglátta a tenyérnyi MU-s hűtőmágnesemet és egyből elalélt. kiderült, hogy ő is MU rajongó. :) GYP-nek hívják. (nem gyógypedagógiai eset. nem. kivételesen nem ennek a rövidítése) 30 éves. ugyanazon a napon született, mint R, csak egy évvel később. ettől kicsit lehidaltam, mikor kiderült. szóval oroszlán. 20 évig focizott, most trombitálni tanul. egy amerikai cégnél beszerző, sokat jár Pesten. és tartós kapcsolatot keres. állítása szerint nem az ágyról ágyra járó típus. Tatabánya nem a szomszédban van, mégis... azért megpróbálnám vele... azt hiszem. már ha ő is így gondolja majd.
a lényeg, hogy jött, megittunk 2 üveg bort, meg egy kis Sangriát, néztünk meccset, kellemesen becsíptünk. mutattam neki MU-s képeket, ő is volt már az Old Treffordon, nem is egyszer. :) ja, és sportban nagyon ott van a szeren... még a Real játékosait is fel tudta sorolni, sőt, a mezszám se látszott a tévében, mégis fejről megmondta, hogy melyik melyik. bámulatos. :)
no, hát kellemes esténk lett, jól összegabalyodtunk. 1 óra körül mentünk aludni. illetve majdnem aludni. :) nem volt őrületes pörgés, nem volt vad szex igazából, inkább csak lightosan feltérképeztük egymást. ígéretes versenyző az tény. és rengeteget lehetett vele hülyéskedni, nevetgélni. meg összebújni.
neki reggel 7-kor kellett kelni, mert zenekari próbára ment (március 15-én valami koszorúzáson játszanak), úgyhogy nem sokat aludtunk. miután elment, visszafeküdtem.
délben keltem fel. elmentem szavazni, boltba cigiért, meg Mekibe ebédért. hazajöttem, nyammogtam kicsit, tévéztem, majd megint lefeküdtem.
a motoGP futamra kapartam össze magam újfent. Talma motorjával lett valami. hiába vezetett egy csomó ideig, nem tudott a dobogónak a közelébe sem kerülni sajnos. :(
most nézem a választási eredményeket, legszivesebben mennék a Kossuth térre, hogy a kettős kordont felborítsam és összeveressem magam a rendőrökkel. nagyon kormányváltó hangulatom van. :)
jah, TG időközben megérkezett, hazajött egy kicsit a Világutazó. még ajándékot is hozott. nice. :)