csak távirati stílusban

mert dolgozom, meg kedvem sincs írni.
nyaralás megvolt. jó volt. a családdal a szokásos hisztim azért ment, meg a türelmetlenkedésem, nem is tudom, hogy viseltek el.
én magamat se mindig.
kedd este 1 órát beszéltem telefonon Pilatesszel, akiről kiderült azért, hogy Táncos. vagyis nemcsak edző. na, mindegy. szóval Táncos. legyen ez. aki ezt még tudja követni, annak grat. :)
mindenki persze a nyaralásom alatt akart engem: a Dobos, a Bak, a Hétfői, a Táncos, a Bankár, a Kos, TZ a sárkány-oroszlán... szóval rémes. alig győztem őket lepattintani. najó, a Táncost nem akartam. bár egy darabig úgy látszódott, hogy kuka az egész, aztán mégis beindult valami. szerda éjjel már 2 órát beszélgettünk telefonon, becsúszott egy telefonszex is, ami óta már nagyon nehezen bír magával, hogy találkozzunk. hogy ne mondjam, én is rákészültem arra, hogy akkor tegnap este, de olyan későn szólt, és nekem meg olyan hulladék napom volt, meg a meleg, meg minden szar, hogy végül lemondtam, este 11-kor már nem indultam el sehova. így is begyógyult szemekkel jöttem dolgozni. de legalább jó színem van. :)
a Bőgős meghízott és szerzett egy jó kis nőt, ahogy Guszti barátját aranyosan tájékoztatta erről. (aki úgy néz ki, hogy Mikiékhez fog költözni, vagyis tőlem 100 m-re, és mivel a Bőgős tele van lével, és nem bír magával, meg a pénzzel sem, tuti, hogy nagy bulik lesznek náluk otthon, és hogy sokat fog ott lógni. és még az is előfordulhat, hogy majd megint becsönget, hogy menjek át bulizni Mikiékhez, de azt aztán sürgősen el kell felejtenie. nemcsak a Bőgőssel nem akarok találkozni, de Mikivel sem óhajtok. a májusi próbálkozásom után inkább nem kéne összefutni. na, nem mintha szégyellném, meg úgysem tudja, hogy mit hagyott ki, én viszont tudom, kihagytam egy újabb balfaszt, szóval az ügyön csak én nyertem, de nem vagyok rájuk kíváncsi. egyáltalán nem. najó, Guszti nagy farkára igen, de az más kérdés... az egy legenda... és állítólag úgy néz ki, mint Wayne Rooney... őt azért csak meg kéne ismerni... :D)
úgyhogy nekem már nem is kell. pedig kurvasokat gondoltam rá. effektíve folyamatosan. de nekem kövéren nem kell (láttam róla anno olyan képet, amin hízott feje van, hát gusztustalan...). ha meg van nője, akkor meg amúgy is bukó. legyen boldog. 4-én persze már a haverokat itatja, de amúgy sem érdekel. nem foglalkozom már vele.
ha netán felhívna, vagy keresne, nem válaszolnék neki. már azt is megbántam, hogy az iwiwes levelére válaszoltam, meg hogy azóta küldtem neki smseket. mert hát még múlt pénteken is becsúszott egy. de csak szexuális töltete volt, semmi más. azt se kellett volna persze, nagyon jól tudom.
no, persze, tegnap mikor megláttam a tévében, hogy Mallorcán robbantottak, akkor persze elpattant az agyam, és majdnem felhívtam, hogy jól van-e, meg mifasz. de letettem róla. kicsit rágtam még a kefét, de ennyi. ez most butaságnak hangzik, de annyira tudtam, éreztem, hogy lesz Mallorcán valami extra esemény, míg kint lesz. biztos voltam benne. és az utolsó héten, mikor már Andris is kint van, meg ő is, szóval együtt a két bőgős, no akkor basz be a mennykő.
viszont én nem keresem, az biztos. tőlem aztán bármi lehet vele. nem érdekel. nem keresem, de a hívásaira sem akarok reagálni. elég volt.
hétvégén mit csinálok? leginkább semmit, de azt nagyon. a Kos nyaggat, hogy menjek vele a telekre takarítani. háffaszom. van nekem otthon is mit csinálni. hajjaj. szerda óta ki se pakoltam a táskáimból. :S
úgyhogy megpróbálok végre tényleg erőt venni magamon. tudom, ezt már ezerötszázszor írtam le. de akkoris meglesz. most hétvégén tutira. a fennmaradó időben meg csak elleszek valahogy. :)
ja, most nézem mennyit írtam. na, hát ez nem az a tipikus távirati stílus... :)

fura dolgok történtek

velem az elmúlt napokban.
kedden Barbival dumiztunk megint munka után. most már teljesen kitisztult a kép. mármint azzal kapcsolatban, hogy kivel fogok barátkozni ezután, és kivel nem. közben befutott Katinka pár szóra. Katinka, akin meg sem kell nyomni a gombot, úgy fossa a szót. de hát ezért szeretjük. :) így viszont simán túldumált minket Barbival. ami azért, lássuk be, nem egyszerű történet.
otthon még megnéztem az Ocean's 13-at, mert épp ment az HBO-n, és mert imádom. jó későn feküdtem le. viszont úgy gondoltam, ha későn fekszem le, akkor talán nem ébredek fel hajnali 3-kor és nem forgolódok 6-ig. no, hát így is lett. :)
az ágyban még lehallgattam a hangpostámat. bár ne tettem volna... kicsit megijedtem, mert megadtam egy új srácnak a számom, az meg hívogatott, de nem ért el, ezért két hosszú üzenetet is hagyott. nagyon kellemes volt a hangja, meg szimpatikus, de azért ijedtem meg, mert mintha kicsit mániákusnak, őrültnek tűnt volna. nagyokat sóhajtott és nagyon meg akar ismerni. persze behaluztam, hogy valaki bejött a szobába, úgyhogy picit rettegve aludtam el.
szerda reggel az APEH-ban kezdtem. persze nem indultam el időben, sőt, még Kőbányán a prérin leszállított a bakter a 9-es buszról, úgyhogy gyalogoltam is. mondjuk még nem volt meleg, meg jól is esett, de hát telt az idő. az APEH-ban másfél órát szopódtam, mire sorra kerültem. (13-as sorszámmal... hehe...) amiért ott jártam, az illetékügyem. most már méltányossági kérelmet adtam be, hogy mérsékeljék, töröljék el, vagy adjanak részletfizetést, mert egyszerűen nincs 632.000,- Ft-om. mert nincs. honnan lenne??? persze nem tudtam intézni semmit amit akartam, sőt kiderült, hogy a 120.000,- SZJA visszatérítés, amit úgy várok mint az állat, addig nem lesz átutalva, míg erről a méltányossági lófaszról nem lesz határozat. ez meg ugye akár hónapokba is telhet. remek. úgy jöttem el az ablaktól, hogy azt morogtam: "jó, akkor én meg addig éhen halok..."
végül olyan levelet rittyentett a Tesóm, hogy beleírtuk a végére, igyekezzen kitalálni mifasz, mert kéne vissza a 120 ruppó. hazafelé feladtam a postán, majd elkezdtem imádkozni, hogy kurvagyorsak legyenek.
a kedd esti hangpostás fiú (nevezzük Pilatesnek, mert ilyen edzéseket tart) pont akkor hívott persze, mikor végre az APEH-ban az ablaknál álltam, akkor kinyomkodtam a telefont, később meg melóztam ezerrel, szóval ezért nem vettem fel, úgyhogy megint hagyott egy csomó hangüzenetet. ennyit általában 1 év alatt szoktam kapni. :) mikor a munkából hazaértem, meghallgattam őket és felhívtam.
nagyon örült nekem. mondtam, hogy már a héten nem tudunk találkozni, de jövő héten szívesen, ha hazajöttem a nyaralásból. amúgy a vékony lányokat szereti, meg látszik rajta, hogy sportos, de hogy a fotóim felkeltették az érdeklődését. lehet, hogy ha meglát, akkor világgá szalad. nem tudom. nagyon nem is érdekel. de jó volt beszélgetni vele, meg tényleg kellemes a hangja, meg külsőre is az ideálom. legfeljebb megtornáztat és jó lesz. :) egy kis alakformálás úgyis rámfér. :)
aztán beszéltem anyuékkal is, hogy csomagolnak-e már, meg mittomén. aztán még a Tesómmal is. és ennyi. tévéztem fél10-ig, majd lefeküdtem aludni.
megint túl korán, mert hajnalban felébredtem. a bankomtól jött sms. de nem néztem meg, nem érdekelt.
aztán később mégis. és majdnem eldobtam az agyam. :) a bank közölte velem, hogy az APEH átutalta a 120 ruppót. :) na, ez a nem semmi!!! :D szerintem, az ügyintéző tegnap megsajnált és megnyomta az entert... vagy nem tudom. tök fura, hogy pont ma kaptam meg. ezt tutira tegnap utalták el. pedig nem kellett volna nekik. de én vissza nem adom!!! :) ez már az enyimé. :) most már csak az az ügyintéző fog nagyot nézni, aki kibontja a levelem, elolvassa, hogy sírok, hogy utaljanak, erre a rendszerben meg látni fogja, hogy elutalták. hm. hátha elküldik mégegyszer a pénzt. :) najó. bilibe lóg a kezem. :)
no, hát kb. ennyi meg egy bambi a sztori. de tényleg érdekes...
ma már csak csomagolok, rendbevágok magam körül néhány dolgot, aztán reggel usgyispuri Tamásiba strandolni. :) jupppppppiiiiiiiiiii!!!!!!!!!!!!!!!!! :D

egyre jobban várom

hogy menjünk végre nyaralni. már kedd van és pénteken reggel indulunk. hurrá. :) a bikinikkel kezdem az összecsomagolást. :) beszéltem anyuval tegnap, hogy intézzen jó időt a nyaralás idejére. :)
annyira várom, hogy elhúzzak a melóból 1 hétre, hogy az nem igaz. kicsit már kiborító ez a szarlapátolás, meg hogy egyes emberek itt engem teljesen hülyének néznek. és persze beszólnak. a lényeg, hogy nélkülözhetetlen vagyok, a többit meg leszarom magasról.
ja, és persze én vagyok a legjobb csaj a Világon. ja, ez csak úgy eszembe jutott. mint mindig, mikor a tükörbe nézek. :)
a Bőgősről semmi hír. szoktam rá gondolni, de nem gyötröm magam feleslegesen egy percig sem.
nézelődök tovább, meg keresgélek, nem álltam le vele. mondjuk, az sem olyan intenzív, mint régen. már csak 1-2 honlapot látogatok, naponta 1-2-szer, nem lógok ott folyamatosan. unom.
Hajós nem jelentkezett, de ha fog is esetleg, megmondom neki, hogy "bocs, de nem működött a kémia..." és akkor még finom voltam és nőies. azt mondta a Tesóm tegnap, hogy ha jófej a srác, akkor miért nem mondom meg neki, hogy menjen fogorvoshoz és mosson kezet.
erre én, hogy "annyira azért nem jófej, hogy törjem magam..." meg még nekem legyenek szar pillanataim, mert ilyet mondok egy felnőtt embernek - gondoltam magamban. szóval kuka és kész. nincs apelláta.
ma munka után Barbival a már hagyományosnak mondható keddi Cuba Libre-Mojito párharcot vívjuk meg. nem is tudom, hogy jövő héten, mikor én nyaralok, mi lesz. hogy bírjuk ki, hogy nem talizunk. :) de úgyis bepótoljuk. ;)
olvastam ma ezt a bejegyzést és örültem, hogy nem rólam szól. az utóbbi napokban a kommentek miatti felfúvódásom során kezdtem azt hinni, hogy bennem van a hiba. hát a lófaszt. én tökéletes vagyok. és akinek ez nem tetszik, az bekaphatja. az haladjon tovább és olvasson mást. mondjuk a népszabót. ennyi. :)
mához 2 hétre jön haza a Bőgős. izgipókság. :)

visszaállítottam a kommentelés

lehetőségét. de moderálok. mindennek van azért határa.
nem vagyok kíváncsi semmiféle bunkó beszólásra, semmi olyasmire, hogy "úgy belerúgnék ma valakibe, háh, itt van Marion, akkor rajta kezdem..."
erre én nem vagyok hitelesítve. tessék kérem a cipősszekrényt, vagy a hajléktalant rugdosni.
köszi.

lenyugodtam szombat este

aztán, leginkább azért, mert rájöttem, hogy mennyire bölcs, előrelátó hatalmas lángelme vagyok.
miután a Hajós és a Kos lepattintott és a neten sem találtam szabad prédát (najó, nem is kerestem tovább 3 percnél), akkor úgy döntöttem, hogy a pilincka kis morzsákból, ami még a fűből maradt, csinálok egy ici-pici cigarettát és az jó lesz. már épp meg akartam tekerni, amikor eszembe jutott, hogy nem raktam-e el a fűből még akkor vésztartalékot, amikor vettem. és de. :) háhá!!! ZSENI VAGYOK!!! úgyhogy már a könnyeimet is felszárítottam, amiket azért hullajottam, mert se vasárnapra, se hétfőre nem volt zöld (vagyis hát ezt hittem), és már el se tudtam képzelni, hogy mi a bánatot csinálok. najó, voltak ötleteim, de azért ez a vésztartalék hatalmasat dobott a kedvemen. :) úgyhogy jól meg is tömködtem a papírt, és annyira lenyugodtam, hogy a Hajósnak végül is adtam egy lehetőséget vasárnapra. de kikötöttem, hogy ez lesz az utolsó, és hogy legyen felejthetetlen. :)
szombat este 11 körül borultam el a kanapén, 3-ig ott pihegtem, aztán be az ágyba, egészen délelőtt 11-ig kb.
vasárnap filmeket néztem: Kosaras naplója (ha ettől valaki nem szokik le a drogról, vagy nem parázik be, akkor semmitől... Leonardo Di Caprio hatalmasat alakít benne), aztán Donnie Darko, aztán Sztárom a párom. majd készülődtem a dzsodarandevúra.
úgy készültem, hogy menjünk bárhova is, én rámászok erre a srácra minimum. aha. már mikor megláttam, akkor tudtam, hogy nem lesz belőle semmi.
basszus, egy nagyon jóképű, helyes srác. az öltözködési stílusa is rendben, a testalkata is nekem tetsző agártest, erre kinyitja a száját és hatalmas odvas, félbe törött foga van, szinte legelől. meg csupa kosz volt a keze, a körme. (persze, tulajdonképpen munkásember, de hát egy tervezett randira azért csak megcsutakolom már magam, nem??) annyira visszataszító volt, hogy mikor kérdezte: "mennyire érsz rá?" akkor szivem szerint azt mondtam volna: "bocs, máris mennem kell..." ehhez képest nem, elmentem vele kocsikázni, elvitt Csörög falu mellé, ez Váctól van nem messze, kiültünk egy dombra nézelődni, spanglizni, beszélgetni. 5-kor találkoztunk, fél óra alatt értünk oda, majd este fél9-ig dumáltunk. én este fél10 körül voltam otthon.
klassz fej a srác, de hát olyan egyszerű, mint a barlangrajz. szinte végig ő beszélt, rólam egyszer kérdezett, a munkámról, hogy "akkor mi is ez a direktmarketing izé???" aztán ennyi. beszéltünk Ozoráról, látszik, hogy bennfentes, de engem pont ez idegesít. én nem akarom tudni, hogy kik szervezik, meg hogy, meg ki nyúlt le kit... nem érdekel. én csak lemegyek élvezni a bulit és ennyi. áhhh... nem az én színvonalam a fiú. búcsúzáskor persze, hogy majd hajókázunk együtt, meg mittomén. ópersze. hogyne. alig bírok magammal addig.
szerintem egyébként neki sem jöttem be, mert azért ha igen, akkor randi után szoktak küldeni egy sms-t, hogy "fú, de jó volt veled találkozni, tök jó, hogy megismertelek stb." de hát ettől a sráctól nem jött azóta se, semmi.
azért mondjuk voltak durva dolgok, mert pl. tudja úgy mozgatni az orrcimpáit, ahogy a Bőgős. hát ezen beszartam. :) meg valahogy az arcberendezése is kicsit hasonlít rá. de csak kicsit. a fogai kicsit nyuszisak neki is, de nem annyira. viszont ronda odvasak, ráadásul elől... FÚJ!!!! nem akartam mondani neki, de hát azért gondolkodjon már, hogy miért kap kosarat a lányoktól... hát hiába jóképű, de kinyitja a száját és mindenki elborzad. mint egy vidéki, suttyó alkesz. rémes. hogy lehet valaki 29 évesen ennyire igénytelen??? én is féltem a fogorvostól, mégis megcsináltattam 2 éve mindent. ne mondja már, hogy 1 fogtömésre nincs pénze. na, mindegy.
szóval orrcimpa mozgatás volt, meg hát igazából oda vitt el engem kocsival kb. ahova a Bőgős is tervezte januárban, hogy elvisz. mert a nagymamája a Börzsöny lábánál, vagy hol lakik, és hogy van ott neki egy telke (a Bőgősnek), és oda mentünk volna sátorozni, meg kirándulni (JANUÁRBAN!!!). aztán persze nem lett belőle semmi. most meg lett, csak nem vele.
és hát a tesója Vácott lakik (ott voltunk Váctól nem messze), meg hát ő Dunakeszire valósi tulajdonképpen, és hát oda-vissza érintettük... vicces lett volna, ha rámcsörög, és rákérdez hol vagyok. én meg benyögöm, hogy Dunakeszin. na, mindegy is. mi a francért csörgött volna rám??? azóta sem jelentkezett egyébként, pedig most már minden nap iwiwen van egyszer legalább. szerintem beijedt. hogy mégis többet akarok, mint szex. vagy nem tudom. én nem kerestem a pénteki két db sms óta. tulajdonképpen az eszemmel már megint lemondtam róla és már megint "rájöttem" úgymond, hogy ebből már nem lesz semmi. mármint érzelmi kapcsolat, kettőnk között. persze, azért eljátszadozom a gondolattal néha, főleg tudatmódosult állapotban, de tisztán mindig tisztán látom, hogy mi a szitu. mert ha annyira kellenék neki, akkor nem ilyen lenne. jó, persze, mégis férfiból van, ráadásul nem is akármilyenből, szóval nem várhatok tőle nyálas ömlengést sem, ha mégis máshogy gondolná a dolgokat, mint ahogy én most sejtem, hogy gondolja. áhhh... nehéz ügy. nem ringatom magam semmiben. az egész kapcsolatunk hatalmas mérföldköve lesz az, hogy augusztus 4-én déltől számítva mikor jelentkezik nálam először. ha még aznap, akkor van valami... ha még azon a héten sem, akkor vetek rá egy keresztet és ennyi. én utána elmegyek Ozorára és lefosom magasról. én oda bulizni megyek és nem agyalni. vagyis nem érzelmi dolgokon akarok agyalni, max. azon, hogy a cuccom kitart-e a buli végéig. :)
azért persze a JóIsten érdekes tréfát űz velem, és nem hagyja, hogy másnak is odaadjam magam a Bőgősön kívül. nem is bánom persze, de azért ez vicces. pedig hány, de hány pasival találkoztam már akár március, akár május óta. mennyien ajánlkoztak, mennyien nyomultak, és egyikkel se lett semmi. mert én nem akartam. és továbbra sem akarom. ja, és mi van ha a Bőgőssel se lesz semmi??? na, attól mondjuk nem félek, hogy dugni se akar. tuti, hogy azt mindenképpen.
most lehet, hogy beszáll egy új zenei projektbe, kapott felkérést, lehet, hogy mégis marad Magyarországon és nem megy külföldre tanulni? kíváncsi leszek...
ma reggel egyébként lecseréltem a goa zenéimet újra jazzre. most valahogy ahhoz lett kedvem. 2 hét múlva itthon lesz a Bőgős. nem is tudom elhinni... :)

itt állok puccparádéban

erre Hajós megint lemondja a randit. mert tovább kell dolgoznia és nagyon későn végez. de cserébe holnap szabadnapos, és ugye akkor találkozunk?

hát a lófaszt. se holnap, se máskor. ezt vissza is válaszoltam neki.

hogy képzeli ez, hogy 10 perccel a megbeszélt időpont előtt küld egy ilyen üzenetet??? ráadásul ő már másodszor mondja le a találkozót. én meg még csak egyszer tettem. najó, én ezt befejeztem vele. nem fogok itt szopódni senkivel. 

pedig annyira csini vagyok, meg szép, meg dögös... titkon arra készültem, hogy szexelünk ma este. teljesen kivagyok. nem tudom tartani magam tovább. kell egy kis szex valakivel. de hát kivel??? 

amikor meg a Kost hívom, benyögi, hogy értem volna rá csütörtökön vagy pénteken. hát kösz. de jó barát vagy. kapd be te is. most persze hívogat, de nem veszem fel a telefont. tehet egy szivességet.

hát, nem így terveztem, de addig-addig tényleg az lesz, hogy a Bőgősnek tartogatom magam. jobban belegondoltam és tulajdonképpen nem 3, hanem csak 2 hét mire hazajön. csak 2 hét... hogy eltelt 2,5 hónap... észre sem vettem. az elején azt hittem, hogy bele fogok dögleni. most meg itt van, 2 hét múlva már itthon lesz.

nem reagált semmit a tegnapi üzeneteimre még mindig. belépett ma iwiwre, ott sem. megijedt volna? vagy csak gondolkodik, hogy most akkor mi van???

vagy nem is gondolta komolyan, hogy akkor mi szexeljünk újra??? de, biztosan komolyan gondolta... szerintem. vagy nem tudom. mindegy is.

most úgy ültem le a gép elé, hogy ma estére összeszedek valakit, mert már nem bírom. kell valami pezsgés, kell egy kis érzékiség, kell egy férfi közelsége...

áhhh... reménytelen... 

francba, most vetkőzhetek le. még jó, hogy a műszempillák felrakásáról hamar lemondtam. :)

pfff... tiszta Bridget Jones... :)

egy röpke de

kellemes beszélgetés után estem be a lakásba tegnap munka után.

nekiálltam gyorsan hajat festeni. nem lett olyan, mint amit szerettem volna, úgyhogy fodrászra bízom. megint változtatni akarok. rövidebb és más színű hajra vágyom.

aztán sorozatoztam, tekertem. sikerült úgy betépnem, hogy küldtem a Bőgősnek két sms-t.

1. "Szeretkezni Akarok Veled..."

kicsit később

2. "Te BagolyCápaNyusziMóki... :)"

csak hajnali fél3-kor kapta meg őket. valahogy megérezhettem, mert pont akkor ébren voltam. kíváncsi lettem volna az arcára, mikor elolvasta őket. annyira rágyógyultam arra, hogy szexeljek vele, hogy nem bírtam magammal és elküldtem neki. aztán meg az összes becenevét is összegyúrtam. na, azt már nem kellett volna. mindegy. természetesen nem jött válasz, de hát miért is jött volna? hiszen ismerjük... :) nem zavar egyébként, de most addig, míg ő nem jelentkezik, minden kommunikáció újra be van szüntetve.

ja, meg még felhívott 76-os exbarátnője (úgy néz ki, hogy most már tényleg ex), hogy most szakítottak, és ott sírt nekem a telefonba, fél órán keresztül. 76-os jó geci módon intézte az egészet. ez a lány 2,5 évet vesztegetett el az életéből egy olyan pasi miatt, aki nem tud az exmenyasszonya nélkül élni, akivel folyamatosan tartja a kapcsolatot, szóval ez megy 2,5 éve (meg előtte is ez ment, míg velem volt, de hálistennek, mi nem húztuk tovább 3 hónapnál) és még úgy jött ki a végén az egészből, hogy ő a szar. mármint a lány. sajnáltam. de ez mondjuk várható volt. meg az elintézési mód is. rémes.

ehhez képest persze 76-ossal álmodtam az éjjel. tök fura, hogy nem a Bőgőssel. méghozzá olyat, hogy megtudtam, hogy szakítottak és akkor én elkezdtem rányomulni, ő meg nem igazán volt rá vevő. tipikus. :)

és azért a körítés se volt semmi, mert a Dunán hajóztunk. :) összeraktam mindent.

ja, mert ma úgy néz ki, végre tényleg találkozom Hajóssal. kíváncsi leszek. szülinapi buliba hivatalos munka utánra, de azt mondta, ha bejön nekem, akkor velem lesz. kérdeztem, hogy mi van, ha én nem jövök be neki? arra nem gondolt? erre ő, hogy inkább neki szoktak kosarat adni a lányok... ajjjajjj... már előre rettegek. az én nagy igényeim mellett kizárt dolog, hogy ez a srác megfeleljen. szóval szerintem nyugodtan készülhet a bulira. :)

Banya jött volna ma fotózni, de nem érezte jól magát, így mégse jön. ez annyiból jó, hogy nyugodtan dögölhetek az ágyban egész nap. mivel a héten nem nagyon aludtam, ez teljesen jól jön.

a Kos akart velem lenni még tegnap este, de aztán nem hívtam fel. igazából azt gondolom, hogy nagyon meg akar fektetni, hogy nem múltak el a vágyai, de én meg ki akarok tartani amellett, hogy majd a Bőgőssel szexelek. addig senkivel.

ismerve magam, nem fog ez összejönni, de mi van, ha mégis? már csak 3 hét és itthon lesz. mondjuk én sem tudom, hogy miért tartogatom neki a testemet... jó persze, szép lenne, ha kibírnám, és az mégiscsak egy gesztus (na, nem mintha megérdemelné...). bár nem állapodtunk meg semmiben, sőt, nem is akartam akkor még, hogy bármikor még egyszer ágyba bújjunk, de most meg már egyre inkább akarom. és hazudni meg rossz lenne neki. mármint, hogy "nem, nem voltam senkivel azóta", pedig de. meg talán nagyobb lenne az élmény is, hogy akkorra már éppen 3 hónapja nem voltam senkivel, lehet, csak a kisujjával megérintene és már össze is omlanék. :)

folyamatosan kívánom őt. de csak testileg. az valahogy nem hiányzik, hogy egyébként együtt legyünk. csak szexeljünk és kész. de azt órákig. akár napokig.

mivel tudom, hogy mikor érkezik, azt is tudni fogom, hogy mennyire leszek neki fontos, abból, hogy mennyire hamar keres meg.

jó, ezen kár agyalni, meg előre gondolkodni, de azért persze kíváncsi leszek. aug. 4-én, kedden déltől lesz Budapesten. innentől számolom majd. :)

annyira kikészített tegnap

a meleg, meg a rengeteg meló, hogy lemondtam az esti randit a Hajóssal. és hangsúlyozom, hogy nem a Bőgős jelentkezése miatt, hanem egyszerűen csak azért, mert nem lettem volna jó társaság, mert kb. a beleimet húztam magam után.
a Kos is hívott, hogy találkozzunk, de őt is leráztam. állva el tudtam volna aludni bárhol és ha megmozdítottam a kisujjam, akkor is izzadtam. én ezt nem bírom.
a Tesóm is hívott, hogy shoppingoljunk, őt is leráztam. egyszerűen csak dögleni akartam otthon, egyedül, a lesötétített lakásban, ahol egyébként még így is 30 fok volt.
viszont néhány dolgot megcsináltam, még én is meglepődtem ezen, pl. elmosogattam, virágot locsoltam, macskát rendbe raktam, akváriumot takarítottam, ilyesmi.
aztán leültem a tévé elé és punnyadtam. ettem, bambultam, pihiztem. fél 10-kor mentem aludni. hajnali 3-kor ébredtem arra, hogy melegem van. ventilátor fel, aztán fél óra múlva le, aztán 1 óra múlva megint fel... áhhh... össze-vissza forgolódtam hajnali 3 óta. a macska se hagyott békén, de a meleg se. persze, a legjobb mélyalvás az úgy 7 körül jött, mikor már éppen fel kellett volna kelnem. nem is értem be időben természtesen...

no, mit felfedezhettétek, eltűnt a kommentelés lehetősége. hogy miért??? mert még a látszatát is szeretném elkerülni annak, hogy itt most engem ajnározni kell, meg bólogatni kell minden faszságomra, és hogy én azt várom, hogy itt helyeseljen mindenki arra, amit írok. eddig sem így volt, bár sikerült félreérthetően működtetnem a kommentelés intézményét, úgyhogy talán a legjobb ötlet, ha beszüntetem.
a profilomban megtalálható az e-mailem. ha valaki annyira akar velem közölni valamit, akkor írjon oda. reagálni fogok rá. amúgy meg ha valakit annyira idegesít, ami velem történik, amit írok, amit gondolok, akkor könyörgöm, NE OLVASSON!!!!!!!!!!!! nem a látogatottság növelésért írok. ha senki nem olvasna, az sem érdekelne. sőt, talán az lenne a legjobb. de elkotyogtam, hogy hol van, hát elkerülhetetlen, hogy bárki belepillantson. DE NEM KÖTELEZŐ!!!!

úristen, már a blogban is magyarázkodok (most látom, mit írtam a második mondatban), már a blogba is úgy írok, hogy mindenkinek megfeleljen amit írok... na, ebből aztán elég. LESZAROM a véleményeket, kommenteket. NEM ÉRDEKEL!!! az én életemről van szó, én irányítom, én élem meg, én gondolom át, vagy sem a dolgokat, mielőtt cselekszem. valójában ez a blog egy napló és kurvára nem kommunikációs felület. én leírom, hogy mi van velem és pont. és nem érdekel, hogy kinek mi a véleménye erről. az én életemről. én se pofázok bele máséba. ha kérik, hogy adjak tanácsot, nagyon szívesen megteszem, bár azt is meggondolom ezerszer, mert nem hiszem, hogy jogom lenne másnak a dolgaiba észt osztani, hiszen NEM VAGYUNK EGYFORMÁK, nem ugyanúgy élünk meg dolgokat, és hát nem is láthatok bele a mélységekbe, csak az, aki átéli magát a történést. tehát minden okoskodás csak felszínes ismeretek alapján történhet.
nos, a lényeg, nem sértődtem meg (remek, már megint magyarázkodok...), csak egyszerűen kurvára nem látom értelmét, hogy olyan és hasonló kommenteket kapjak, mint amiket tegnap. szerintem egyébként a Bőgős bármit csinálhatna, ha megkérné a kezem, akkor is lenne itt olyan olvasó, akinek nem lenne szimpatikus. akkor meg annyira mindegy. meg érzésem szerint én is csinálhatnék bármit, cselekedhetnék bárhogyan, van itt olyan olvasó, akinek az se tetszene. semmi sem, amit csinálok. úgyhogy innentől kezdve nem is vagyok kíváncsi a vélmenyére. pláne, ha nem tud normális hangnemet megütni és úgy hozzámszólni. amúgy akire berágtam az eddig se volt a szívem csücske, ezután meg nem vagyok hajlandó egy levegőt se szívni vele. ennyi.
nem bírom elviselni egyszerűen az atomfizikusi hozzáértéssel rendelkező okostojásokat, az "én megmondtam, hogy így lesz" és "én persze kurvajól intézem a párkapcsolataim" típusú emberek megjegyzéseit. akiben semmi, de semi pozitívum nincs velem kapcsolatban, csak a savazás, meg a pestis jön állandóan, ha rólam van szó. csak tudnám, hogy akkor mi a fasznak olvas, mi a fasznak érdekli, hogy mi van velem? hogy kiélhesse valakin magát. hát, jelentem, nem én leszek az, lehet mást keresni. mert még egyetlen olyan hozzászólása sem volt a dolgaimhoz, ami nem fröcsögés lett volna. mert mások akkor is írnak, ha dícsérnek adott esetben (amire, jelzem, nem vagyok rászorulva, ez a blog nem erről szól, meg nem arról, hogy mindig a vállam kell veregetni, de néha jólesik...), meg persze akkor is, amikor le kell tolni, vagy ki kell vesézni dolgokat. amivel eddig se volt problémám, mert ugye kiveséztük G-vel pl. a Bőgős dolgait, és ez is kellett. persze, mikor már túlbeszéltük, akkor már fájt. de miért? mert csak előjöttek a régi emlékek és mivel még mindig érzések vannak bennem iránta, nehéz ezekkel mit kezdeni. de nem volt probléma. kértem, hogy álljunk le róla, leálltunk.
de hogy valaki csak beugatni tud és akkor még ő sértődik meg, na arra aztán nem vagyok kíváncsi. érdekes, én még egyszer sem ugattam be az ő blogján, főleg nem magánéleti kérdésekben. úgyhogy ezennel ezt az egészet befejezettnek tekintem.
továbbra is azt mondom, aki mindenáron közölni akar velem valamit, vagy megvitatni akar velem valamit, az írjon mailt. további intézkedésig ez marad.

azt' jónapot.

arról nem is

meséltem, hogy milyen estém volt tegnap tulajdonképpen.
nos, algázás nem volt, mert az emberem lemondta. de nem is bántam, mert a koncertre úgyis rá voltam gyógyulva. hogy mi volt ez a koncert??? David Byrne lépett fel a zenekarával. róla azt lehet és érdemes tudni többek között, hogy a Talking Heads nevű, számomra kultzenekar és überalles zenekar énekese volt. természtesen tegnap este is játszott Talking Heads számokat. zseniális volt az egész. az elején nem igazán tudtam koncentrálni, mert még a Bőgősön kattogtam persze, meg a Tesóm keze-lába úgy járt, hogy a Millenáris Teátrumban az egész széksor majdnem kiszakadt a helyéből. meg valami istentelen lábszag terjengett, na mindegy. de a végére belejöttem. főleg mikor jöttek a kedvenc számaim. a Road To Nowhere pl. ami 76-ossal a közös szívcsücsök. amit ha meghallok, csak ő jut eszembe, és csak a szép emlékek persze. aztán jött a Burning Down The House. ez valami eszméletlen nagyot ütött. még most is kiráz a hideg, ha eszembejut, hogy mikor beindult a szám, akkor felbaszták az összes villanyt, a nézőtérre is. és úgy maradt végig. és ez valami fantasztikus volt. beszart mindenki, hogy mifasz. áhhh... kész őrület.
de basszus, ennek a pasinak olyan hangja, hangszíne van (ami egyszerűen utánozhatatlan), és annyira ember, annyira nem sztárként viselkedik, hogy az valami hihetetlen. pedig ő bizony egy kultfigura, David Bowie és Mick Jagger mellet simán. imádom a zenéjét, élek-halok érte. és a koncert zseniális volt.
a Tesóm a végén elmondta, hogy már megvan élete 3. kedvenc koncertje. az 1. az Apollo440 első Szigetes fellépése (kurvarégen volt), amikor még délután játszottak és még autogrammot is sikerült szereznem tőlük. a 2. Ted Milton és a Blurt egyik Szigetes fellépése, ami a Bahia színpadon volt (kurvarégen ez is, mert még nem sátorosak voltak ezek a helyek, csak színpadosak), hajnali fél5 körül kezdődött és mire vége lett, felkelt a nap (kibaszott nagy flash volt), majd leültünk egy közeli kricsmibe és a zenekar tagjaival beszélgettünk. ja, és hát persze mindezt a 3 koncertet közösen, együtt éltük meg, és ez annyira jó érzés. hogy neki ezek mennyire fontosak és nagy emlékek, és mindnek részese voltam. mégiscsak a Tesóm, nem baj az, ha vannak ilyen közös pontjaink.
hozzá kell tennem, mind a három együttest miatta ismerem, ő ismertette meg velem őket. még az Apollo440-ra is ő hívta fel a figyelmem anno. (a Krupa c. számot szarrá hallgattuk)
na, hát hazafelé, mert a Tesómnak még ihatnékja volt, kiültünk a Stex teraszára koktélozni. olyan köcsög az a hely, olyan köcsögök a pincérek, hogy bazmeg utálom. egy fos. Zappa Café. csak 3 percnyi sétával több, de teljesen korrekt. :) ja, és hát koktélozás közben osztotta az észt, meg adott tanácsot (milyen jó, hogy 10 évvel több élettapasztalata van, mint nekem), úgyhogy amit éjjel írtam még a blogba, azt nem a kútfejemből szedtem, hanem az ő hatására értettem meg, hogy miként kell cselekednem.
2 körül bírtam elaludni, reggel meg zokogva ébredés. még a vécén aludtam egy kicsit, egy pár percet, mert hulladék voltam. illetve vagyok azóta is.
este Hajóssal randi. hmhm. kíváncsi leszek. bár dolgozik, de azt mondta, hogy az ő munkaideje előtt igyunk meg egy kávét, aztán menjek el vele hajókázni, ami 1 óra kb., aztán meg full rá fog érni. belementem. mi bajom lehet??? mondjuk, ha addig nem alszok el, nem ájulok el a fáradtságtól, akkor még jó is lehet.
háh, holnap péntek, hurrá. jó lenne már aludni egy kicsit. semmi másra nem vágyom jelen pillanatban...

csak a régi

nóta, csak a régi mondás, és ebben viszont mindenkinek igaza van: engedd el és megkapod.

lazára kell vennem, nem szabad rágörcsölnöm. ha csak dugni akar, dugjunk. nem kell tőle szerelmet, meg hiányérzetet várni. 

ha érzi, hogy nincs rajta nyomás, teljesítéskényszer, mármint érzelmileg, akkor talán szorosabbra fűzi a dolgot.

ha nem, akkor tévedtem, de legalább én irányítottam a dolgokat, és esetleg nem kevertem magam nagyobb szarba, nagyobb megaláztatásba.

mármint azzal, hogy én nyomatom a "szeretlek és hiányzol" dumát aztán cserébe nem kapom meg ugyanazt. és ezzel is csak magamat rombolom.

lazán kell kezelni. és egy szinten kell kezelni magamat vele. 

ha dugni akar, akkor ebben leszek partner. ha aztán nem keres hetekig, én se fogom. aztán majd megint dugni akar, és megtesszük. persze ehhez én is kellek, hogy ráérjek, meg kedvem legyen hozzá, stb. meg hát mégiscsak engem fog akarni, tehát irányítom a dolgot.

biztos vagyok benne, hogy a felelősségtől, a ragaszkodásomtól falcolt be februárban. mert akkor nyögtem be neki Fonó után, hogy tulajdonképpen vele képzelem el az életem. ezt nem kellett volna. ez nagyon-nagy hiba volt. meg is lett a büntetés érte: elhagyott. nem kapott levegőt. nem csoda, ha elege lett a kapcsolatokból. mert nálam, mellettem is azt érezte, teljesítenie kell érzelmileg, holott még nem telt el annyi idő, nem történt annyi minden, hogy erre készenálljon és teljes mértékben, őszintén ugyanezt érezze és ki is tudja mondani.

szeretett, biztos vagyok benne. meg jól érezte magát velem. nem véletlenül mondta a szakításkor, hogy attól még bulizhatunk együtt. meg nem véletlenül akart megkefélni Mikiék buliján.

mert akar engem, csak még érzelmileg nem akarja teljesen odaadni magát. vagy nem tudom. valami ilyesmi. túl sok volt neki a kötöttség előttem, túl sok volt az elvárás a nőktől, hogy viszont kell őket szeretni, és együtt kell velük élni stb. és én is ezt nyomtam, és persze, hogy elege lett. hiszen alig ismertük még egymást. nettó 3 hónapot töltöttünk együtt összesen. az mire elég??? semmire. konkrétan.

lazára fogom venni. ha ez fél évig csak szexkapcsolat lesz, akkor az lesz. de tudom, hogy el fogom érni vele a célomat.

aztán az is lehet, hogy valamin kiborulok és egy életre meggyűlölöm, és akkor meg ennyi.

úgyhogy majd fogok neki írni valami választ, valami vicceset, valami szexistát. majd. ha úgy fogom érezni, hogy belőlem jön. majd. ha úgy fogom érezni, hogy most már írnom kell. 

addig meg nyugi, no para és földre leszállás. ez a terv. ez egy jó terv. szerintem. :)

a hab a

tortán, hogy ma estére még a Hajós is bejelentkezett, hogy akkor ma szabadnapos, és ha gondolom, akkor találkozzunk.
hát remek. éppen háromfelé kellene szakadnom minimum, hogy minden programot abszolváljak. nem ezt válaszoltam neki, de azt akartam írni, hogy "ha elég, hogy az egyik lábam elküldöm futárral, akkor oké, mert annyi felé kell ma este szakadnom a programok miatt..."
úgy néz ki, hogy algázásból taxival rongyolok át a Millenárisra, valami VIP listára vagyok felírva. állítólag Talking Heads úgyis csak a végén lesz a koncertnek, tehát nem gáz, ha kések.
egész nap persze a Bőgős üzenetét nézegetem iwiwen és igazából nem térek magamhoz. meg azt csekkolom, hogy belépett-e már azóta. azt akarom, hogy lássa, hogy elolvastam az üzenetet, de még nem válaszoltam rá. azt akarom, hogy gondolkodjon, mi a faszért nem írtam.
azt akarom, hogy esetleg rákérdezzen wtf.
szóval, hogy legyen benne bizonytalanság...
amúgy meg valami vicces válasz kellene csak, ugyanúgy 1 sor. szerintem majd a csipsszel kapcsolatban valamit, vagy nem tudom. szóval semmi személyeset, vagy vágyakozót, csak vicceset, de közömböset kettőnkkel kapcsolatban. hogy még ezen is agyaljon.
de nem ma, nem holnap. majd hétvégén. ennyi. :)
ahhh... pörgök, mint a búgócsiga. OJ-val egész nap vihogunk. persze muszáj volt elmondani, hogy min vigyorgok, mint az állat, így hát tud mindenről. és persze ezen poénkodunk egész nap. :)
és hát G. üzenetére visszatérve: igen, boldog vagyok... hónapok óta először boldog, hónapok óta először nem akarok meghalni, ha a fotójára nézek, vagy eszembe jut...  és történjen ezután bármi a Bőgőssel kapcsolatban, kettőnk között, ez egy kurvanagy eredmény a számomra, hogy írt, és hogy mit írt. és hogy nem én pitiztem ki, hogy jelentkezzen. és baromi büszke vagyok magamra, és érzem, hogy itt még van valami keresnivaló.
még ha a józan ész mást is diktál... az érzelmeimnek nem tudok parancsolni. és hogy a csí áramlása, vagy bevuduztuk tegnap, vagy akármi, akkor az, de megtörtént. megtört a jég. elszakadt a cérna. nem bírta tartani magát, nem akarta tartani magát tovább. írnia kellett.
és ez eredmény és jel is egyben. és ebbe kapaszkodni fogok. nem görcsösen, de nem is mellékesen.
látszólag majd persze rettentő beleszarós leszek, belül meg örülés ezerrel. :)
csak el ne basszam!!!! juhuhuuuuuuuuuuuuj!!!!!!!!!!! :D
csuri103!!!!!! :D

nagyjából készen vagyok

a melómmal, így jut időm kicsit ide is figyelni, nemcsak kapkodva hadoválni.
szóval.
tegnap Barbival találkoztam, kiültünk a Mikszáth térre a Zappa Café teraszára. isteni volt az idő, isteni volt a jegeskávé, meg a Cuba Libre is, amiből kettőt is elszürcsöltem.
ahogy sötétedni kezdett, egy idő után egy cimbalmos ült le a terasz szélére, szórakoztatni az embereket. egyik száma végén nagy tapsot kapott, mire én felkiáltottam: "NAGYSZÍNPAD!!!", ezt némi kuncogás kísérte a többi asztalnál. :) jó volt minden, láttunk jó pasikat, fogok ide járni, ez nem kétség. :)
később egy gitárossal, meg egy hegedűssel egészült ki a cimbalmos játéka, kicsit jazzesebb zenét pattintottak, úgyhogy igazán kellemes volt a hangulat.
hazafelé, miután elváltam Barbitól, azon gondolkodtam, hogy milyen jót beszélgettünk. eszembe jutott, hogy ha hazaérek, és a postaládámban egy képeslap vár a Bőgőstől, akkor azonnal rácsörgök és megosztom vele az örömömet.
sajnos ebből nem lett semmi.
otthon még tévéztem, bár előtte a telefonom már a hálószobában hagytam, de elhatároztam, hogy mielőtt lefekszem aludni, akkor annyit azért írok Barbinak: "Nagyon köszönöm..."
mire beértem az ágyba, már várt az sms-e, amiben kb. ugyanazt mondta el, mint amit én is éreztem, gondoltam, akartam, úgyhogy erre már csak azt tudtam válaszolni: "Baszki, én meg már nem találok szavakat..."
erre persze egyből felhívott, hogy wtf és elmesélte, hogy még mi történt vele míg hazaért. és felírtuk a kéménybe a jövő hét keddet. :)
ma reggel fáradtan ébredtem (éjfél körül aludtam el talán), kétszer öltöztem át, mire kitaláltam, hogy mi a szart vegyek fel ebben a dög melegben, ami nem is áll nagyon szarul, meg még az esti algázáshoz is viszonylag üzleties jellegű.
aztán beértem a melóba, kinyitottam az iwiwet és megláttam az alább már idézett levelet.
azonnal elkezdtem vinnyogni, röhögni, a levegőbe csapkodtam, meg az ajtófélfába örömömben. még egy könnycsepp is kipottyant az örömtől. egyszerűen nem hittem el, hogy jól látok. azonnal rohantam ki cigizni és persze Barbit hívni. :)
mikor még csak a listában láttam a levelét, meg a tárgyat, hogy "csoo", ami ugye csőő akart lenni, ékezetek nélkül, akkor először arra gondoltam, biztos valami baromság, hogy kellenek az ingjei, vagy mittomén.
hogy ennyire személyes lesz a hangvétel, arra nem számítottam.
miért fontos ez a levél? miért jelent sokat?
mert ő törte meg a csendet, a hallgatást, ráadásul kinyilvánítva a maga suta, idétlen stílusában, férfi módjára, hogy hiányzom neki. mert ebben nemcsak a szex van  benne. mert hát nem várhatjuk tőle, hogy azt írja: "jaj, annyira hiányzol, de jó lenne, ha velem lennél..." stb. nem. soha nem fogja ezt írni, ezt mondani. hiszen, hogy vallott szerelmet? "szeretlek, te hülye picsa..." mert ő ilyen. ilyen a stílusa. és pont ezt szeretem benne ráadásul. szóval az, hogy ennyi idő után egyszer csak ő írt, és ezt írta, amit, az szerintem nagyon-nagy szó.
baromi büszke vagyok rá, hogy nem én jelentkeztem, bár a múlt héten is voltak gyenge pillanataim, amikor legszivesebben felhívtam volna, mert a hangját akartam hallani. mert már nem bírtam tovább. de nem tettem.
jelentem, és ezzel nem is büszkélkedtem mostanában, én már másfél hónapja annyit se szóltam hozzá, semmilyen formában, hogy "bikkmakk". semmit.
és akkor végül ki ír??? ő.
és akkor kinek a seggén jár az esze? az enyémen.
pedig csajozhatna dögivel. meg mittomén.
de biztos vagyok benne, ha a makacs félig Halak-féligKos végre elszánta magát, hogy jelentkezzen, akkor annak már oka van.
dugni bárkivel dughat. ott kint is, itthon is. akit akar, azt tulajdonképpen megkaphatja.
akkor miért írt most nekem?
persze-persze, nem kell túlmisztifikálni. az is lehet, hogy be volt baszva, azt se tudta kinek ír.
meg az is lehet, hogy tényleg csak kefélni akar egyet, max. kettőt és már megy is tovább. nem tudom.
de ezt a levelet most nem tudom, most nem lehet alábecsülni.
azért persze ne higgye senki, hogy mostantól fogva aztán fáklyásmenet. mert ma nem válaszolok neki, az biztos, de lehet, hogy még holnap sem.
azt azért nem fogom neki írni, hogy "ki nem szarja le", mint ahogy Nyúl javasolta. bár persze, az eszem, meg a józanész azt diktálja, hogy ezt válaszoljam, de hát annyira, de annyira szeretem, hogy képtelen lennék rá. ez a fotó is... mi van ha félreérti? mi van, ha megsértődik? no, nem mintha az a fajta lenne...
és Panninak is igaza van abban, hogy ha annyira egyformák vagyunk, akkor értenie kell.
mit írnék mellé?
hát, például: "nesze, itt a seggem, nézzed" vagy valami ilyesmit. nem tudom. csak baromságok jutnak az eszembe. de az is lehet, hogy kommentár nélkül küldeném el.
a mai napomat egyébként nem lehet elrontani. azt hittem reggel legalább is, mikor megláttam a Bőgős levelét. utána benyögte a Tesóm, hogy ingyen mehetnék a Millenárisra ma este, vele, David Byrne koncertjét megnézni, ami után már mióta sóvárgok. de basszus nem tudok menni, mert algázok. úgyhogy fuck, fuck és fuck.
de a kedvem még mindig jó. ez az én napom. ennyi. ;)

nagyon köszönöm a

megerősítést a sokadik embertől, aki ráadásul régebben és mélyebben benne van a történésekben, mint bármelyikünk, és akinek egyébként is, meg éppen ezért a véleményére nagyon sokat adok.
szóval köszönöm a megerősítést abban, hogy nem én gondolkozok szarul, nem én vagyok a hülye, nem én vagyok a szararc, egyszerűen csak más vagyok, mint más, és ha valaki ezt nem tudja felfogni és elfogadni, akkor ennyi. akkor nem kell erőltetni semmit.
mert hálistennek, vannak olyanok körülöttem, akik viszont igen. akik képesek bármilyen szitu ellenére is kiállni mellettem és szarban-bajban fogni a kezem és nem köpködni. és megértik, hogy más a lelkivilágom, nálam máshogy csapódnak le dolgok, mint másnál.
mert szerencsére nem vagyunk egyformák. és ha valaki ezt nem látja be, akkor azzal nem igazán fogok tudni mit kezdeni a jövőben. és nem is akarok.
igazából ezzel a köszönetnyilvánítással akartam ma belevágni a blogolásba, de az élet, meg a Bőgős mindent felülírt. úgyhogy ezért elnézést attól, akinek ezt szántam, akinek a köszönet szól. de nem felejtettem ám el... ;)
és úgy érzem, valaki ismét nagyon-nagyon közel került hozzám emberileg... ami egyszerűen fantasztikus érzés... mindenkinek tiszta szívemből kívánom, hogy élje át egyszer ezt. :)

kép a Bőgősnek

na, hát ezaz.
:)

bréking nyúzzzzzzzz

ÍRT A BŐGŐS!!!!!!!!!!!!!!!!! :DDDDDD
sáláláláááááááááááááááááá!!!
ma hajnali 4:03-kor belépett iwiwre, majd 4:06-kor a következő üzenetet küldte:
Téma: csoo
Feladás dátuma: július 15., 04:06
Üzenet szövege
"ecetes csipszet eszem es a seggedre gondolok.....nincs ez igy rendben......"

háháháháááááááááááá!!!!!!!!!!! tudtam én, hogy egyszer elszakad a cérna!!! TUDTAM!!!!
"engem nem lehet, elfelejteni..." mondhatnám a klasszikus dalszöveggel... :)
persze, ez az üzenet elég szexistának tűnik, de azért ebben sokkal több van... legalább is szerintem.
a lényeg tulajdonképpen, hogy írt, hogy kíván, hogy akar velem találkozni.
na, most kell nagyon okosnak és ügyesnek lennem. először is nem válaszolok még. főleg, mert azt sem tudom, hogy mit írjak... szívem szerint átküldeném azt a képet, amit Banya fotózott. a Bőgős ingjében vagyok rajta és pucsítok. asszem ettől dobna egy hátast. :)
na, segítsetek, mit tegyek!!! :)

láláláláááááááááááááááááááááá

:)

hihetetlenül jó érzés

hogy a Kos kíván. sőt. meg van értem veszve. szexelni akar velem. de csak kb. az én örömömre. (amit sajnos tudok, hogy milyen, ha ő csinálja... szóval hajjajj...) tegnap elvittem algázni, aztán beültünk a Kiadóba vacsizni, meg piálni. persze előkerültek a szexuális témák is. fura, mert elmondtam neki, hogy bár vannak pasik, akik ajánlkoznak (akár régiek, akár újak), hogy szexeljünk, engem mégsem mozgat meg senki a Bőgősön meg Rajta kívül. hogy vele tulajdonképpen bármikor. amire volt is már példa, ugye... khm.
hazasétáltunk az Oktogontól, sokat beszélgettünk, a kapuban nehezen váltunk el. jó volt átölelni. pedig én akkor nem is vágtam, hogy nem bír a farkával, ha rám gondol. (pedig van barátnője!!! igaz, ma reggel megnéztem a lányt iwiwen és majdnem elsírtam magam, annyira csúnya. akkora önbizalmam lett egyből, hogy az nem igaz. ráadásul piszkafa, az meg a Kosnak nem jön be.) és még akkor is dughatnékja volt (mindent ma mondott el msn-en), mikor már be volt piálva. pedig rá a szesz pont úgy hat, hogy ha iszik, akkor nem áll fel a cerka. ehhez képest én olyan hatással vagyok rá, hogy még ez sem számít. :) és hogy mostanában nagyon sokat fantáziál rólam. és hogy ezt csinálná, meg azt csinálná, meg mikor jöhet fel hozzám. meg főzzünk együtt valamit, meg mittomén.
ez persze jó. mert vele igen. mással nem, de vele igen. nagyon szívesen. mert... mert... mert ő képes engem eljuttatni a csúcsig. meg egyébként is. a legjobb Barátom. mármint fiúban. úgyhogy naná. :) csórikám, hajnal 5 óta ébren van, dagad a farka és csak én járok az eszében... hát nem édes??? ;)
olyan fincsi padlizsánkrémet ettem a Kiadóban este. meg persze egy feles agancsoskóla, meg rosé. jól lettem a végére.
aztán jól hazaértem fél1-re és nem bírtam aludni. 2-kor még neteztem, meg cigiztem.
Hajós össze-vissza variál, engem már annyira nem érdekel, hogy el nem tudom mondani. én egy percig se töröm magam a randiért. én többet meg nem kérdezem, hogy mikor ér rá. lefosom. ha annyira akar, majd törtet és jelentkezik.
mit írjak még? semmi nem történik. meg a blogírás se nagyon érdekel.
ma is szép vagyok, szeplős vállak ezerrel vigyorognak a Napocskára. szóval minden oké. ;) ja, csak ne lennék hulladék fáradt. hülye macska megint, ismétlem MEGINT ivarzik. a faszom kivan már tényleg. úgyhogy sikerült szinte zérót aludnom. :(

eltelt a kritikus

másfél év a munkahelyemen és menetrendszerűen tele is a tököm vele. állandóan kavarás van, meg fejetlenség, meg pitiánerség, meg faszkodás, meg az opik átbaszása, lehúzása leginkább. ja, és persze én se vagyok túlfizetve. de bazmeg ne vegyek ki hó utolsó napjára szabadságot, mert akkor ki csinálja a zárást.
MI KÖZÖM HOZZÁ??????????? OLDJÁK MEG!!!!!!!!!!!!! úgy felhúztam magam, hogy az nem igaz...
Tesómmal megszerveztük, hogy július 24 (péntek)-től 29 (szerda)-ig nyaralunk anyuékkal. na, gondoltam, akkor én már csüt. és péntek be sem jövök, hanem egy kicsit magamban is kikapcsolódok, 4 nap lazulás, pihi, olvasgatás, a családi nyaralás levezetése, esetleg fotózkodás Banyával, vagy bulizás, vagy randizás, vagy akármi.
DE NEM!!! mert 31-én pénteken be kell jönnöm dolgozni. mert hó vége lesz. és nélkülem azt nem lehet megoldani. ÉS HA BETEG LENNÉK???? hát de most komolyan... akkor mi a fasz van? ha malacnáthával döglődnék otthon, akkor behívnának arra a napra dolgozni, vagy mifasz???
vagy bármi más bajom lenne....
egyszer akarok egy kicsit hosszabban otthon lenni, ebben az évben először, mert a múltkor műtét miatt voltam otthon 5 db napot, tehát idén még olyan kurvasokat nem voltam szabin, és bazmeg nem. képes berángatni arra a napra. NORMÁLIS????
és már látom előre, hogy minden fosul lesz megcsinálva, meg minden tologatva lesz, hogy majd én úgyis jövök és majd én jól megcsinálom. minden el lesz baszva, de ami meg nem, annak a megcsinálásával rám várnak. hurrá.
na, többek között ez az, amiből elegem van. hogy egyszer, egy nyáron, egy kibaszott hó végén ne kéne itt szopódnom 100 órát. érdekes, hogy az előző főnök (Viki) ezt meg tudta oldani. bárki ment szabira, mindig megoldott mindent. most ez a fasz meg nem.
na hát ezért is keresem a pénzügyi önállóságot. elegem van már más szarának a takarításából, meg más hülyesége miatti ugrálásból. nekem ne parancsolgasson senki. főleg faszságokat ne.
tegnap TZ küldött egy sms-t, de nem válaszoltam rá. egyértelmű célzásnak szánta, hogy találkozzunk és szexeljünk (bár semmi konkrét nem volt benne, de én értettem), így, hogy nem válaszoltam, talán le is kattan rólam, talán örökre. nem kell nekem. mondjuk, más se, de ő se.
Hajós nem jelentkezett, fent volt msn-en (pár percre én is beléptem, de mivel nem írt, ott is hagytam a francba), de én igazából egy sms-t vártam tőle, hogy mifasz. mindegy. ma már kérdezett, hogy haragszom-e, vagy mi van. nagy kedvem nincs vele szerencsétlenkedni. mondtam neki, majd Ozorán találkozunk. de ő szeretne már előtte. akkójóvanakkó. úgyse érek rá addig.
a Kos hívott tegnap, hogy menjek vele a telekre, Szigetszentmiklósra, de nem volt kedvem kimozdulni otthonról (Tesóm is hívott, hogy menjek velük kirándulni, de ahhoz pláne nem volt kedvem. faszom kísérgeti őket, a pasijával kettesben. nem megyek gyertyát tartani.). így hát nem is tettem. tévéztem, spangliztam, ettem anyukám isteni bablevesét. :)
este 10 körül már aludtam is.

megérte a szombatomat

rááldozni a WS-ra. feltöltődtem energiával, mint az állat. és motivált lettem!!! eljött a cég igazgatója Berlinből... Christian Wiesner... bazeg... ÉLETEM ÉRTELME!!!!! olyan, mint Vincent Cassel, csak németül beszél. meg talán alacsonyabb kicsit. bár utóbbival még nem találkoztam személyesen... na, mindegy. szóval ez a pasi, egyrészt olyan gyönyörűséges, másrészt olyan kisugárzása van, hogy bármit mond, én megteszem neki. és ha én augusztus végére Igazgató kell, hogy legyek, akkor az leszek. :)

a Hajós délután még írt, hogy megérkezett Nagymarosra, meg hogy 7-re ér Pestre és akkor majd jelentkezik. később írt, hogy ne haragudjak, de a főnöke szólt neki telefonon és be kell mennie dolgozni. meg hogy tegyük át holnapra a randit.

én meg visszaírtam, hogy nem haragszom, de a holnapom még nem biztos, hogy jó, úgyhogy addig beszéljünk.

hát nehogymár. ha neki nem jó szombat, akkor majd nekem legyen jó a vasárnap??? a lófaszt!!!

annyira éreztem, hogy le fogja ő is mondani. még az is lehet, hogy ez valami kamu. egyszerűen csak jól érzi magát és nem volt kedve ebből kijönni. ennyi.

nem szeretem a nem őszinte embereket, de most ez jelenleg mellékes.

túléltem mindenesetre a dolgot.

hazajöttem, ettem, tévéztem.

holnapra mit tervezek? nem is tudom... szívem szerint semmit, de a Kossal már tényleg találkozni kéne. szerintem megejtem. :)

megfogadtam az előző

munkahelyemen, hogy soha többé nem rúgok be és nem tépek be opikkal. ehhez képest mit csináltam tegnap? hát ezt...

jó volt. nem tudom hogy értem haza, nem sok mindenre emlékszem. esett az eső, fáztam, de hallgattam a Sex, Drugs, Rock'n Roll c. számot és az jó volt. :) hú, még boltba is bementem. nem akarom tudni, mit művelhettem.

Katinkáék végül nem jöttek fel, lemondták, de nem is volt baj. bár miattuk "rohantam" haza, megbontva a Majában a társaságot, de jobb is így. különben még most se lennék itthon szerintem. 

durva azért arra rájönni, hogy ha az ember, Budapesten belekerül egy 6-8 fős társaságba, akkor max. 1 órába telik, hogy valaki füvet szerezzen. ez komoly. :) 1 óra alatt bárki tud a fővárosban cuccot pattintani. azért ez zseniális. :)

régebben sokszor játszottuk azt a Bőgőssel, hogy kinek milyen napja volt éppen. mármint úgy, hogy mi volt, ami sokszor előfordult aznap valamelyikőnk életében. pl. sánta emberek napja, piros cipős nők napja, hideg kávék napja, stb.

hát nekem tegnap a jó pasik napja volt. mire reggel beértem a munkahelyre, már legalább 8 pasit spottingoltam ilyen aspektusból. már a villamosmegállóban 2, aztán a Blahán, a buszra várva 3-4... ahhh... egyik jobb, mint a másik. :) regeltem a Veledutaztam oldalra, hátha éppen a piros 7-esen lép hozzám egyszer ÉletemÉrtelme. :)

nem volt eü.szex. TZ-vel végül áttettük vasárnapra. jobb is így. de szerintem a vasárnapból se lesz semmi. nem akarom. nincs kedvem hozzá.

most a porszívóügynököt várom, tegnap jelentkezett be hozzám, hogy kiporszívózna. volt már a lakásban ilyen történés, ajánlani kell 10 embert, aztán elhúz. na, hát ez nekem éppen kapóra jött, úgysincs kedvem takarítani. 9-re ígérte magát és még nincs itt. 10-kor viszont indulnom kell, úgyhogy akkor meg ennyi. ha jön jó, ha nem, az is jó.

ma este Hajós. már ha nem felejtette még el. vagy nem szervezett rá mást. kíváncsi vagyok, keres-e majd. 

"azt hiszem ki kéne szállni, egyszer talán megpróbálni..." sustorogja most a Kistehén tánczenekar az MR2-n. sokszor eszembe jut ez. 

amúgy rettentő jól elvagyok egyedül. pasi nélkül. nem hiányzik senki sem. akik ajánlkoznak, azok meg főleg nem. persze-persze, még mindig a Bőgős. jaja. annyira intenzíven nem, de azért mégis a felszínen van. csütörtökön pl. végigvertem az összes postaládát, miután a sajátomat üresen találtam. tiszta erőből belevertem mindegyikbe, sorban. most fáj is a kezem természtesen. 

a munkahelyemmel tele van az összes faszom. most már hetente elmondom egyszer, hogy fel fogok mondani a gecibe, mert elegem van. mármint a főnökömnek. persze nem mondok fel, mert nincs mire, de tényleg kurvára elegem van. nem akarom már ezt csinálni. nem akarom, hogy egyáltalán főnököm legyen. besokalltam. ráadásul most már olyan faszul is viselkedek, olyan faszákat szólok be, hogy csak idő kérdése, hogy valaki megunja, és kivágjanak a faszba. meg kellene előzni ezt és elhúzni a vérbe.

most WellStaros képzésre megyek, 11-re, ott fogok szopódni 5-ig, de hátha szerzek egy kis erőt, motivációt ahhoz, hogy építsem a csapatomat, aztán meg leszarjam az egész munkahelyemet magasról. amint biztossá válik ott a jövedelmem, egy elfogadható pénz jön havonta, én azonnal felmondok a faszba és minden energiám a WS-ba fektetem. munka mellett ráadásul annyira nincs is rá időm. csak be kéne indulni, utána már könnyebb lenne... szóval most ez a terv. 

ez egy jó terv. szerintem. :)

csak azért léptem

be, hogy leírjam, hogy hiányzik a Bőgős, nem gondoltam, hogy reagálnom is kell még egy kommentre...
na, ezek után meg a következőre.
mindegy. vállalom.
azt szeretném, hogy jöjjön haza, rúgjon belém és alázzon meg. nyilvánosan. hogy mondja a szemembe: nem szeret, soha nem szeretett és nem is fog és felejtsem el. anélkül úgysem megy, hogy leszakadjak róla. vagy még úgyse fog menni, nyilván. de legalább.
legalább mi??? mittomén. valami. bármi. nem tudom. megbolondulok már teljesen. :S

nagyon anyás lett

a macska mostanában. most egyedül volt szegénykém 3 napig, míg én vidéken voltam és mire hazajöttem, teljesen megmakkant. állandóan rajtam csüng, már korán reggel sír, mikor felkelek, hogy ne hagyjam egyedül. (biztos nem éhes, mert kaját kap) mászik rám, éjszaka se a lábamnál alszik, hanem a fejemnél, és állandóan a közelemben. teljesen függő lett. mármint tőlem függő. :)
tegnap a takarításnak mondjuk a felét megcsináltam, ma még vár rám a másik fele. TZ-vel még nem beszéltem ma, lehet, hogy mégse jön. őszintén? nem is bánnám. már nem hiszem, hogy nekünk csak úgy össze kéne feküdnünk. még ha utána belém is zúgna és esetleg együttjárnánk... illetve, akarok én vele járni egyáltalán? akarom, hogy valaki azért zúgjon belém, mert jó vagyok az ágyban??? najó, amúgy is bírja a fejem, de ha anyira bírná, meg ha annyira akarna velem lenni, akkor az elmúlt másfél évben már törtetett volna ezügyben. ehhez képest 1 éve nem találkoztunk. több, mint 1 éve!!! és eü. szex nélkül eddig is kibírtam, akkor most ez minek??? ugyan én nem fogom lemondani, mert juszt se mondom le, de ha ő megteszi, hát nem fogok bánkódni.
a Hajós mindenféle klassz programot talált ki szombatra, csak vagy nem érek rá, vagy nem kóser nekem. egyrészt mondta, hogy menjünk fel hajóval Visegrádra, ott nézzük meg a palotajátkokat. sajnos az algás biznisznek lesz képzése szombaton, 11-től 17-ig, és pont nem tudok elmenni. pedig szívesen mentem volna. szombat estére meg kapott 2 személyre meghívást egy hajóra, ahol svédasztalos vacsora van, és hogy menjünk el oda cserébe. ezt meg offoltam, mert első randin nem biztos, hogy túl szerencsés egy ilyen kötött (ráadásul evős) program, ahol nincs menekülési útvonal vész esetén és hát enni kell, de akkor hányni is... áhh... szóval ezt meg ezért. de nem bánta. legalább is azt mondta. viszont már kitalálta, hogy hova visz, pléddel leülős, tisztásos, akármilyen helyre. de nem mondta meg, meglepi. :) tehát szombat este 6 körül találkozunk. eddig úgy van. tegnap délután megadta a telefonszámát, én az enyémet azonnal direkt nem. estefelé küldtem rá egy sms-t, hogy wtf. :) nehogy azt higgye, hogy a számomat is könnyen megkaphatja. várnia kellett rá egy kicsit legalább.

csodálkozom, hogy a tegnapi szütyörgésre nem érkezett reakció. már el is múlt egyébként. csak egy hullámvölgy volt. néha előfordul ilyesmi. a legjobb családban is...

mikor már éppen elegem lett a takarításból, akkor szokásos sorozatnézésbe kezdtem. jól begondolkodtam, nem is egyszer, nem is csak 1 témával kapcsolatban. ezeket ilyenkor ráadásul élőszóban nyomom. most már rendszeresítek egy diktafont magam mellé. mert bár nagyjából emlékszem a témákra, azért mindenre mégsem.

holnap az alkohol fog győzedelmeskedni felettem, ez már biztos, méghozzá kiütéssel. már nagyon várom!!!

ja, a Kossal nem találkoztam. nem is keresett, de én se őt, hogy wtf. pedig ugyebár tegnapról volt szó. mindegy is. most minden más leköt. de majd időt szakítok rá is, most már tényleg. :)

hm. annyit írok evés-hányás kombóról, hogy kívülálló azt hihetné, ez egy bulimiás blogja. pedig nem. vagy igen? néha érdekes, hogy megkívánok valamit, megveszem, hazaviszem, elkezdem enni, de nem gondolkodom és nem figyelek arra, hogy rágjak rendesen, meg hogy esetleg gáz lehet, ha csak úgy befalom, hanem tolom az arcomba ezerrel. mert kívánom, mert éhes vagyok, mert jó. aztán jön a fuldoklás, a köhögés, a szorító érzés, sokszor elindul egy érdekes hányinger is a gyomrom aljából. ilyenkor, ha még akarok enni tovább, akkor nekiállok vizet inni, hogy lemenjen a kaja. ha lusta vagyok hozzá, vagy nem érdekel a táplálék, csak az ízek, akkor megyek és kihányok mindent. és akkor jó. és alkalmasint falom tovább a maradékot, majd újra hányás és így tovább. ilyenkor tényleg csak azért eszem, hogy az az íz, amire annyira vágytam, amit annyira kívántam, az meglegyen. a többi nem érdekel. ezekben az esetekben azért némi táplálék bejut a gyomromba, tehát nem hányok ki mindent, meg nem szédelgek az éhségtől, de ez legtöbbször minimális.
nem könnyű velem, az biztos. éppen ezért nem is szeretek társaságban enni, vagy csak bizonyos ételeket, vagy csak bizonyos társaságban, vagy csak 2l szénsavmentes ásványvízzel megtámogatva. bár olyankor is szokott lenni gebasz. mikor a víz sem viszi át a kaját a gyűrűn. na, akkor kezd el feszülni a nyelőcsövem (szerintem az elmúlt 3 évben már legalább 3-szorosára kitágult, mint a normális) és akkor megint hányás van, bár olyankor csak víz jön. a kaja marad. nade ez is vegyes.
hogy miért írom ezt le??? én magam sem tudom. elég sokat tudnak már az olvasók a szexuális szokásaimról, talán a gyomorgyűrűs életről sem árt egy képet kapni. hogy micsoda ára van annak, ami velem történik/történt. hogy ez a gyűrű örök életemre bennem marad, és bár tágítható, mégis, néha micsoda szenvedés van vele. mert ha meg teljesen kitágíttatom, akkor olyan, mintha nem is lenne és híznék ezerrel. :(

ajjjaj... úgy tűnik jön TZ este... na, valahogy csak túlélem. és még az is lehet, hogy jó lesz. mittomén??? de ha nem lesz orgazmusom, akkor kuka. :) meg ha rá se gyúr egyáltalán... (én szombat óta nem foglalkoztam magammal, szóval sanszos, hogy összejön...)

megint szütyörögni akarok

úgyhogy akit zavar, az skippelje ezt a posztot.
a szütyörgés tárgya természetesen a Bőgős. mert hiányzik a mocskos pofája. tegnap ahogy néztem a Tenacious D c. filmet, Jack Black karakterében annyira ráismertem. néha még külsőre is. najó, a Bőgős vékonyabb, de szokott olyan pofákat vágni, meg a tekintete valahogy olyan... és a zenével kapcsolatos elhivatottsága, a maximalizmusa, meg hogy ebből akar megélni, mert ez teszi boldoggá... ez mind-mind párhuzam. meg kéne nézni vele ezt a filmet...
minden nap úgy tépem fel otthon a postaládát, hogy a képeslapját várom. sokszor persze leszarom, hogy nem jött tőle semmi, de van, hogy elszottyadok.
nem jut már annyit eszembe, mint régebben, de ha igen, akkor vágyódom utána leginkább.
na, hát ennyi. semmi extra, csak a szokásos nyavalygás. majd elmúlik...
cserébe bepattintok ide néhány képet róla. az örökkévalóságnak.

enyhe fejfájás kíséretében

ébredtem reggel. meg bal lábbal is keltem... szóval ma nincs jó napom.
tegnap este még megnéztem a Tenacious D c. filmet. hát az valami befosás jó volt! :) eszméletlen zenék, dumák, szituk, karakterek... kész. a végén meg egy zaftos fingás a korona az egész tetejére. :D mindenkinek ajánlom figyelmébe!!!
utána egy rész Pusszantlak, Drágám!, ahol a főhősnő (Eddy) éppen a fogyással küzdött. ezzel együtt meg azzal, hogy soha nem lehet elég jó senkinek, hiába csinál bármit. ezen persze jól elgondolkodtam.
ezen kívül semmi extra. csak 1 mosást toltam, ma lesz a napja a takkernak. de most már aztán tényleg. muszáj. :)
holnap jön TZ, péntek este 8-ra meg Katinkáék.
a biznisszel kapcsolatban teljesen befulladtam. totál sikertelen vagyok és tehetetlen, meg kedvem sincs csinálni. így, hogy nincs sikerélmény, meg pláne. pedig az a plusz 1000 euró bónusz azért basz. azt jó lett volna megcsípni. de most már bukó. nem haladok előre, de nem is nagyon teszek érte semmit, ez tény.
motiválatlan vagyok megint. meg fáradt.
nyaralni akarok, legalább pár napot. kikapcsolódni. elhúzni a városból a francba. néhány gondtalan, munka, internet, mobiltelefon nélküli napot szeretnék, vízparton, a családommal. szerintem nem túl nagy kérés...
fel kell töltődnöm, különben totál összeomlok. Ozorára is össze kéne kaparnom magam. mármint arra is fel kell töltődni, meg rá kell pihenni. ahogy nézek videókat (mert minden nap találok valami újat), csak jár a lábam, kattog az agyam, hogy bárcsak ott lehetnék már... állítólag 30-40.000 ember lesz. meg hogy tavaly is közel ennyi volt. fel sem tűnt. én 5000-re gondoltam max. hogy annyian voltak. érdekes. akkora a hely, hogy eltűnik ez a sok ember. mert hogy nem volt tömegnyomor, az biztos.
nincs kedvem dolgozni. mennék már haza. este Tűzraktér? hát azt még átgondolom... bár a Kos ki fog borulni, ha megint lemondom a randit. na, majd meglátom. :)

ennek a tegnap

estének komoly hatása volt a mai napomra. :) egész nap sziporkáztam. :) OJ-val többször könnyesre röhögtük magunkat és most az én poénjaimon. :)

a szemem alatt lévő árkok ellenére remekül éreztem magam egész nap, vigyorogtam, mint a tejbetök és kedves voltam mindenkivel. (najó, majdnem...)

trainspotting-feeling??? lehet... a lényeg, hogy túléltem. ;)

Barbi inkább szétvereti ma a mocskos pofáját, úgyhogy nincs randi. ja, de ezt már írtam. viszont takkerkodni sincs kedvem. ha holnap nem melózok este, akkor talán lemegyek Tűzraktérbe a Kossal, aki hetek óta üldöz, hogy találkozzunk már, mert hiányzom neki. (meg remélem, hogy Prágából hozott valami ajcsit :D)

ő is hiányzik, bár sokszor tényleg az agyamra megy, de azért imádom. :)

csütörtökön TZ ugyebár, pénteken koraeste opikkal alkoholos eszméletvesztés (búcsúztatjuk a régi telephelyet a Hősök terénél, mert már csak 1 hétig dolgoznak ott), este meg talán feljönnek Katinkáék, hogy Tibi macskázhasson, mi meg Katinkával hülyéskedjünk. :)

szombat napközben WS képzés, este meg randi a hajóskapitánnyal... akiről jó kis dolgok derültek ki ma megint... mármint számomra kedvezőek.

nem biztos, hogy ő Einstein, de jófejnek tűnik. jelen pillanatban meg ez elég. ja, meg az, hogy Tristannal intéz nekem egy közös fotót Ozorán. ;) legalább addig ki kéne tartani mellette, vagy valami ilyesmi. ;)

szervezem a család nyaralását. valami gyógyfürdős helyre, anyuék miatt. már úúúúúgy várom!!!! annyira mennék már kikapcsolódni, és most ráadásul pont a családra vágyom. a hétvégén is olyan jó volt velük. egyre jobban kezelem őket. (33 évesen talán már éppen ideje...) szóval hajtom a dolgot ezerrel, hogy menjünk. ez még júliusban lesz, várhatóan, és kb. 4 napra lehet számítani. miniszabi. de addig se kell melózni. :)

aztán meg party ezerrel!!!! :D

jó lesz ez a nyár, érzem. valami azt súgja, jó lesz. :) most még az se érdekel, hogy újra kiszabták az illetéket. 632.000,- Ft lett. már ezen is csak röhögni tudok. :) 

szegény macska úgy szenved a melegtől. csak bóklászik a lakásban, megint olyan kis gebe, alig eszik, nincs étvágya (mondjuk nekem se nagyon), csak fekszik, piheg... csórikám. mindjárt belevágom egy kád vízbe. :)

najó, sziporka off. :)

este kiléptem a

testemből. frankón. alattomos volt a cucc, annyira nem ütött meg míg tévéztem, de mikor ágyba kerültem, akkor durván odabaszott.
először csak feküdtem, nem kaptam levegőt (persze, mert amit ettem az nem ment le rendesen és lusta voltam hányni is, meg vizet inni is), mint egy darab fát, úgy kerülgetett a macska, épp, hogy le nem hugyozott. :)
szóval feküdtem az ágyon, az oldalamon. egyszer csak azt éreztem, hogy a fejem, mint egy lufi, megy össze, leereszt, meg aztán a testem is, közben pedig én, a testem igazi méretével, körvonalaival, de valami átlátszó módon, próbáltam felkelni, felkönyökölni az ágyban. aztán széles vigyorra húzódott a fejem és valami eszméletlen hangon azt kezdtem mondani, hogy "ez a szépség még nem is tudja, hogy mi..." aztán lezsibbadt a fél fejem és azon küzdöttem, hogy nyissam ki a szám és vegyek levegőt, mert különben megfulladok. de zsibbadt mindenem. és akkor jött egy hatalmas rázkódás, egész testemben megrázkódtam, de az utolsó szőr szálam végéig, és úgy tértem vissza.
egy darabig küzdöttem az életemért, vagy nem is tudom... néztem ki a fejemből és örültem, hogy élek. aztán azon agyaltam, hogy el ne felejtsem reggelre ezt a sztorit, úgyhogy rá is mondtam a telefonomra gyorsan. de anélkül is megjegyeztem végül. remek volt.
kurvasokáig nem aludtam, reggel megint arra ébredtem (reggel???... hát úgy hajnali 5-kor...), hogy a nyálam az orromon folyik ki és fuldoklom. ez mostanában rendszeres. úgyhogy már meglehetősen unalmas is. mert így persze alig tudok pihenni, csak azon küzdök, hogy életben maradjak. ne fulladjak meg a saját nyálamban, vagy ne köhögjek hányásig, meg ilyenek.
minek nekem párkapcsolat? egy ilyen éjszakát végigcsinál velem egy pasi, majd úgy elmenekül, hogy ihaj! :S
azért persze tévézés közben is volt flash... pilsner urquell reklám... az angyal csókja... bazeg... az mekkora??? a marketingeseknek ötös... nem szeretem a sört, de a pasik... hát nem tudom... nincs az az ember, aki ettől a reklámtól ne akarná megkóstolni. (nem találtam meg sajnos a neten a spotot, de ha valaki megleli, ossza már meg velem)
a másik viszont a Brise one touch spotja. hát az botrány. ilyen dialógus van benne:
kisfiú (hátán táska, indulásra készen): anya, KAKILNI kell!
anya: jó, akkor menjünk a wc-re.
kisfiú: de én Petiék wcjét akarom használni!!!
anya: de nem lehet (vagy mittomén)
kisfiú: de én akkoris Petiék wc-jét akarom használni!!!
anya: miért?
kisfiú: mert ott van brise one touch lófasz.
hát kész. ez mekkora egy trágyagány. rémes. azt hittem rosszul látok és hallok. ez annyira fos, hogy persze fenn van a neten. nesztek. érdemes. :)
a reklámok között a Bővér szálló ment a Viasaton, ami alapmű nálam és nagy kedvenc, dvd-n meg is van, láttam már ezerszer, de szerintem a vágott változatot. mert eddig pl. sosem láttam olyat, hogy egy kurvanagy pipától betépnek a Rútak kolijában, meg ilyenek. szóval ezek kimaradtak. vagy nem. nem tudom. :) tegnap mindenesetre úgy tűnt. :)

pasifront:
TZ-vel csütörtökön este randi, nálam. csak szex és más semmi. mert kívánom. asszem... ő kíván engem, az tuti. ez is valami. és feldob. jólesik a törődés. :)
gipszjakab kuka.
hajóskapitánnyal szombaton randi. meglepi a részéről, hogy hol. tudatmódosítunk a szabadban, ez már biztos, csak a helyszín még ismeretlen számomra. még az is lehet, hajóval megyünk. :) máris kedvelem. :) jó lesz. :)

TZ miatt takkerkodás van. illetve már tegnap megkezdtem 10 raklapnyi ruha kimosásával, de még így is alig fogyott a szennyes. aztán persze a tekerés mellett döntöttem, mondván, majd a többit valahogy besúvasztom valamelyik éjszakára.
Barbibogyóval taliztam volna ma, de bedagadt a feje, megy fogdokihoz, úgyhogy storno, így viszont takkerkodhatok megint. illetve most már tényleg. :)

felfedeztem egy új

"betegséget"... vagymi. nem is betegség, hanem elváltozás.
attól alakul ki, ha valaki sokat használja az egeret. úgyhogy a teniszkönyök mintájára egércsuklónak neveztem el. nekem van ilyen, mégpedig úgy néz ki, hogy a jobb kezemen, a csuklómnál alul, a jobb szélén van egy kis bőrkeményedés, ami idővel akár nagyobb elváltozás is lehet. és rájöttem, hogy ez a sok egerezéstől van. menedzserbetegség, vagy mifasz. értitek. :) de ez az egércsukló, mikor tegnap megalkottam magát a szót... na, hát ez nagyon tetszett.
most nézzétek meg ti is a kezeteket, nektek van ilyen??? :)
laptoposok és ergonomikus egeresek ne is keressék, nekik nincs. :) de ahhoz meg már újgazdinak kell lenni. :)
pénteken elhúztam a csíkot vidékre, egészen hamar haza is értem. az eső nem kapott el, Ozorás zenéket hallgattam útközben, így repült az idő.
szombaton anyuék elmentek egy iszonyat nagy lagziba (700 fős vendégsereg és kurvanagy rongyrázás volt) én meg otthon maradtam egyedül. délután kiültem napozni, egy szál bugyiban. nagyon élveztem, hogy így mászkálhatok otthon. ültem az almafa alatt, ahol anno, életemben először rágyújtottam és dohányoztam. meg olvastam. meg süttettem magam. néha a kutya jól végignyalt, aztán ennyi.
megvártam, hogy éjjel hazaérjenek. a lagzis tűzijáték hangjától nem is nagyon tudtam volna aludni, úgyhogy mindegy is volt tulajdonképpen. addig tévéztem, még pornót is találtam (vidék, de azért 11-kor itt is beindul az élet).
vasárnap újra napozás, pihenés. végignéztem magamon és elkeseredtem, hogy már megint mekkora a hasam, mennyit sikerült híznom az utóbbi időben. ennek viszont most sürgősen véget kell vetni. tegnap este otthon megcsináltam 100 hasprést. nehezen ment, de mostantól minden nap legyűröm. ha beledöglök, akkor is. muszáj faragni belőle. a felhozott kajákat meg bevágtam a fagyasztóba. beszüntetem a nagy zabálásokat, mert ez már nem állapot.
sajnos most rákaptam a Pilóta kekszre újra. tripla kakaós, vagy csak sima... kb. mindegy. meg hát az az igazság, hogy megint annyira be van szűkülve a gyűrűm, hogy más nem is megy le, csak ropi, meg keksz. hurrá. :( de inkább ez, mint tészta, vagy chips. vagy nem is tudom. elhatároztam, hogy otthon már nem zabálok semmit esténként, az is sokat fog jelenteni. meg az esti tornázások. amiből úgyis egyre többet bírok idővel, meg egyre jobban.

szeretném, ha egyszer és mindenkorra lezárnánk a Bőgős témát. nagyon klassz, hogy gyűjtögetitek az ember faszságait, meg rávilágítotok, hogy mi volt a fos, hogy lettem átverve, de ahogy olvasom ezeket én már belebetegszek teljesen. úgyhogy hagyjuk ezt. egyelőre mindenképpen.
ami időközben eszembe jutott, hogy a Bőgőssel mi azért egészítettük ki egymást, többek között, mert én megbecsültem az ő munkáját (és nem úgy álltam hozzá, mint az anyja, hogy "na, fiam, még mindig a szárazfát rángatod???"), ő meg az enyémet. ő volt az egyetlen ember, aki elismerte, és büszke volt rám azért, mert az eszemmel keresem a pénzt, mert okos vagyok. neki fontos volt az, hogy valaki határozottan helytáll a versenyszférában. eddig ezt még az én életemben senki nem értékelte. pedig nem könnyű dolog. mondjuk, mai napság, sehol sem könnyű helytállni (a művészvilágban sem), ez tény.
meg még az, hogy nekem van olyan érzésem, hogy jelentkezni fog. nem tudom miért érzem ezt (és félreértés ne essék: nem erre vágyom, egyáltalán nem, hiszen tudom, hogy milyen szar lesz ha előkerül, úgyhogy inkább nem vágyom rá), de érzem. hogy meg fog keresni, ha hazajött.
tegnap még az is bevillant, hogy mennyire jól csókol ez a Férfi. hogy én még soha, senkivel nem csókolóztam ilyen jókat. de még utoljára, május elsején is olyan szenvedéllyel, odaadással tudott csókolni, ahogyan senki más. ez azért kibaszottul hiányzik.
meg amin még gondolkodtam, hogy nekem miért csak ennyi jutott belőle? előző barátnőivel, akikből mindből hiányzott valami a számára, vagy csak ideig-óráig volt jó velük, mégis éveket húzott le. 5-6 évet, meg Csillával is 3-at, pedig nem is szexeltek. nekem miért csak 5 hónap jutott??? miért csak ilyen keveset volt velem? miért pont most kellett ennek így történnie, ahogy történt? nem véletlenül mondom én, hogy rossz időben találkoztunk... sunshine-happy lenne az egész, ha 1 évvel előbb, vagy 1 évvel később futottunk volna össze...
és hát tény, sznobság, oroszlánság, vagy csak szimplán baromság, nem tudom, de nekem nem kell hétköznapi pasi. nem kell olyan, aki átlagos. mert nem kell. én nem leszek a szürkék hegedűse, megmondtam már ezerszer. én sem vagyok átlagos ember, a párom sem lesz az. ha ezer évig fogom keresni, akkor sem. mert nem. mert nem tudok mit kezdeni egy szürke egérrel. nem kell. sose érdekeltek az ilyen pasik. vagy a foglalkozása, vagy a hobbija, vagy valami tulajdonsága legyen extra, kirívó, tűnjön ki a többiek közül. nekem ez kell. más mellett úgysem fogom jólérezni magam. és bárki bármit is mond, ezen úgysem fogok tudni változtatni. és nem is akarok.

vasárnap délután, váratlanul, még megtalált TZ is, a sárkány-oroszlán, akivel már másfél éve kerülgetjük egymást. sms-t küldött, hogy fogott egy csomó halat, meg megivott egy vagon sört, meg milyen kár, hogy nem vagyok ott vele a nádas takarásában a pléden. hát remek... :) írtam neki, hogy majd bepótoljuk.

hajóskapitány és gipszjakab eltűnve. illetve én nem voltam egész hétvégén msn közelben, úgyhogy nem tudtam velük fecsegni. nagyon nem izgatnak.

anyukámtól kaptam egy aranyos, lányos felsőt, ráadásul lilát. kérdezte, mekkorát vegyen, mondtam, hogy M-es elég lesz. és elég lett. :) azért ez már juppppiii!!! :) ma már természetesen ezt vettem fel. az egyik vállam szabadon van, a csodálatosszép szeplőim vigyorognak bele a világba. imádom őket. :)

szerelmi ajånlò oroszlån

jegyüekhez: "Az Oroszlån szåmåra az erös, független eszmèvel
rendelkezö partner az ideålis, aki kèpes szellemileg aktìv tårsa
maradni." (Story magazin, 2009. jùnius 25.)

--
Sent from Gmail for mobile | mobile.google.com

ez a blog

a blogban, ez vicces. :) köszi csajok, hogy segítetek.
tudjátok, a szerelem vakká tesz, de a hályog kezd lehullani. egyre kevésbé foglalkoztat az a pöcsvirág.
najó, azért mikor tegnap megláttam, hogy játszanak a Szigeten, mármint a Trio Föld... igaz, a bőgőnél Norbi és nem a Bőgős, legalább is a programfüzet szerint. bár, hazajön addig, lehet, hogy mégis ő játszik, mittomén... no, akkor kicsit belémállt valami ismerős gyomorgörcs. még jó, hogy nem megyek a Szigetre. :) azért persze örülök, hogy fellépnek ott is, de csak azért, mert drukkolok, hogy befussanak, hogy meg tudjanak élni nagyjából a zenélésből.
ja, mert tegnap a Kossuth Klubban voltam, Banya kiállításmegnyitóján. ott van ugyebár a BJC. a megnyitón keresztülgyalogolt Oláh Dezső(ke), üvöltő mobillal. jaj, akkor az arca már a srácnak, hogy csak lapjáfal fér be az ajtón. na, mindegy. idétlen. aztán később megjelent Harcsa Veró is. (este ő énekelt a BJC-ben) úgy néz ki a hétköznapokban, mint egy nyolcadikos kislány. smink nélkül, könnyű nyári ruciban, semmi dívaság, csak egyszerűség. ha nem tudnám ki ő, simán elmennék mellette. így viszont persze jujjj. :) nem is értem, hogy fér ennyi és ilyen hang ebbe a nőcibe. 20 kg bringával együtt. :)
a megnyitón egyébként rettentő büszkén feszítettem, és az est folyamán többször nagyon meghatódtam. imádom az én Banyámat, nagyon örülök, hogy kreatív dologgal foglalkozik, hogy ilyen nagy fotósokkal együtt állíthatott ki, meg egyáltalán... örülök, hogy azt csinálja, amit szeret, amiben örömét leli. ja, és persze tehetsége is van hozzá. a megnyitó után még a Mikszáth téren leültünk egy kicsit kávézni, meg dumizni. este 3/4 9-re értem haza. otthon már csak tévézni volt erőm egy kicsit, aztán takarodtam aludni.
értem én, hogy miket szedtek össze a Bőgősről, de ugye megértitek ti is, hogy mennyire nehéz szembesülni ezekkel a dolgokkal??? ez a pasi nekem mindennél fontosabb volt és többet jelentett. ez a pasi annyi mindent adott nekem, pozitív dolgot, amit még soha, senki. amikor azt mondta, hogy szeret, meg amikor együtt voltunk, akkor totálisan őszintének, és hihetőnek tűnt minden. utólag visszagondolva persze, voltak jelek, amikből tudhattam volna, hogy egy fos az egész, de még a mai napig nem tudom elhinni, hogy hazudott, hogy egy ilyen balfasz, hogy csak rángatott dróton stb. illetve már kezdem elhinni, de belefájdul a szívem a tudatba, és most nagyon rossz. nagyon-nagyon rossz. hihetetlen csalódás ez nekem és hihetetlen fájdalom.
szóval klassz, hogy így szembesítetek a problémákkal, amik voltak, valakinek meg kell tennie, ez tény. mégsem érzem ettől annyira jól magam. sőt, egyáltalán nem.
kurva szar amikor tudatosul az emberben, hogy megint egy ábrándot kergetett, hogy valaki megint kihasználta, hogy valaki megint átbaszta, hogy valakibe megint többet gondolt, mint kellett volna. és velem most ismét ez történt. csak hogy a Bőgős azért mérföldekkel normálisabb volt, mint a Kéményseprő, vagy 76-os, vagy mittomén. őt szeret(t)em eddig életemben a legjobban. mindennél és mindenkinél jobban.
és mikor odadörgölitek az orrom alá, hogy hülye voltam, az azért persze kurvaszar. és hiába bólogatok, hogy jaja, tényleg hülye voltam, belül szétmarcangol a keserűség.
mindenki utál csalódni, koppanni. de ez most nálam olyan mértékű csalódottság, hogy nem tudom szavakba önteni. annyira valóságosnak és igaznak tűnt minden. minden, ami jó volt, amiért imádtam ezt az embert. egyszerűen a hibák eltörpültek. az egyetlen ember, aki miatt még a gyerekvállalásról is lemondtam volna, értitek??? aki miatt hajlandó lettem volna arra, hogy soha ne szüljek gyereket, csak legyünk együtt, mi ketten. ha ez az ára, ám legyen. ennyire voltam belé szerelmes. meg még jobban. bármit megbocsátottam volna neki, bármit megtettem volna érte, meg azért, hogy együtt maradjunk. és nem érdekeltek az eltűnései, a faszságai, még a saját orgazmusom sem.
és akkor most kiderül, hogy akiért mindenről lemondtam volna, akiért az Életem is odaadtam volna, az csak dróton rángatott, annak szinte minden szava hazugság volt és tulajdonképpen tipikus férfiként kénye-kedve szerint játszott velem.
most erre mit mondhatnék? most ettől hogy kellene éreznem magam??? ugye megértitek, ha nem ujjongok örömömben... ugye megértitek, ha nem vagyok képes könnyen túltenni magam ezen.
és ezzel együtt értetlen is vagyok. nem értem, hogy ha valaki azt mondja:
"tudom, hogy nekem te vagy a nagy szerencsém és nem akarom elbaszni" (január 1.)
"folytatni szeretném, mert rájöttem, hogy nekem te kellesz" (január 26.)
"eddig a barátnőimmel vagy az ágyban volt jó, vagy agyban, de veled mindkettő rendben van" (tavaly nov-dec.)
akkor hogy tudja nem sokkal ezek után azt mondani:
"nem érzem, hogy egy pár lennénk. eltelt 2 hét és nem hiányoztál." (márc. 13.)
"a Jóisten megmutatta nekem, hogy milyen a tökéletes nő, és most ez sem kell..." (márc. 13.)
"a szerelem? az valahogy elmúlt..." (márc. 13.)
hogy a picsába történhetett meg ez velem??? HOGYAN??? hogy a francba estem már megint bele egy ekkora csapdába??? és hogy a fenébe fogom tudni ezt feldolgozni???
mert bár belátom, nem szabad vele foglalkoznom, viszont a lelkemen ütött seb még elég durván gennyedzik. aztán majd idővel csak csordogál belőle némi folyadék és csak utána fog begyógyulni lassan. nagyon lassan. de addig? addig állandóan foglalkoztat. tisztogatom, óvom, féltem, ragasztgatom, ápolgatom. amíg teljesen el nem tűnik.
és nem vagyok benne biztos, hogy ha újra előkerülne és azt mondaná a Bőgős, hogy velem akar lenni, akkor nemet mondanék. egyelőre nem lennék rá képes, az biztos. szóval, csak reménykedhetünk, hogy nem kerül elő és nem tépi fel a félig behegedt sebet.
tudom, ha találnék nála jobbat, vagy egy legalább ugyanolyat, mint ő, akivel ugyanúgy jól érezném magam és ugyanúgy nőnek érezném magam, és szépnek és viccesnek és okosnak, akkor sokminden változna. de addig semmi. mellette éltem csak igazán, ráadásul úgy, ahogy nekem is tetszik, ez a nagy helyzet. illetve csak és kizárólag mellette nem unatkoztam egy másodpercig sem.
azért egyszer majd szeretnék vele elbeszélgetni. csak úgy. kíváncsi lennék, hogy is érzett valójában, mennyi volt a kamu az egészből és mennyi nem. mikor miért tett bizonyos dolgokat. szembesíteném néhány aprósággal. akkor talán tisztábban láthatnék. bár nyilván ennek sincs semmi értelme, vagy hát nem lenne. csak az én sebeim tépődnének fel újra, meg újra. csak nekem fájna minden.

én ennyit mostanában

nem "lelkiztem", mint az utóbbi napokban, főleg tegnap este. ráadásul pasikkal.
először Caerusra csaptam rá, mert hétfő óta semmi kommunikáció és kíváncsi voltam, ő hogy érezte magát akkor este. aztán jött az oroszlán gipszkatonszerelő, majd később a hajóskapitány is.
nagyon-nagyon jót beszélgettem mindhármójukkal. egészen hajnali fél1-ig. akkor fogyott el az utolsó szál cigim, így lefeküdtem végre aludni.
ahhoz képest, hogy délután fél6-kor, mikor hazaértem, már automatikusan bedőltem az ágyba a fáradtságtól (elnyomott az a rohadt meleg), csak kibírtam fél1-ig. este fél9-től gubbasztottam a gép előtt, a seggem szabályosan megfájdult a végére.
végül azért, addig-addig, a gipszkartonos meg a hajóskapitány is kellemes csalódás volt. itt most persze jöhet, hogy "naugye, hogy nem kell doktori", leszarom.
én csak azért ragaszkodom az iskolázottsághoz (és nem feltétlenül a felsőfokúhoz, meg a doktorihoz), mert az talán némi garancia arra, hogy valaki épkézláb mondatokat tud kipréselni magából. legalább is tapasztalatom szerint. aztán tegnap a szakmunkás végzettségű, vidéki gipszkartonos rá is cáfolt minderre, mikor Feldmárt meg a taot emlegette, meg még amiket olvasott. kicsit fura a srác, tuti, hogy volt valami lelki sérülése az élete során (mondjuk kinek nem???), de alapvetően szimpatikus. azt tekinthetem égi jelnek egyébként, hogy szintén augusztus 22-én született, mint 76-os??? lehet ebben valami sorsszerű? és még a személyiségük is hasonló. csak 76-os sokkal kevésbé művelt, olvasott, cizellált.
a hajóskapitánnyal is jót beszélgettem, kiderült, hogy a Deszkás (tavaly tavaszi sztori) közös ismerősünk, spanglizott vele egy jó párszor, sőt, egy lakótelepen laknak... bár ő már később kapcsolódott be, így nem sok időnk maradt dumálni mielőtt végleg elájultam.
még a végén az lesz, hogy nem fogok tudni választani kettőjük közül. :) najó, ennél nagyobb problémám sose legyen. :)
viszont a társkeresőzést befagyasztottam, az ígért 2 hétre. pedig most lenne időm rá, mert nincs sok melóm se, meg otthon is van net, de juszt se foglalkozok vele. ezzel a két sráccal még beszélgetek, amíg, aztán majd lesz valami.
ma lennénk 9 hónaposak a Bőgőssel. és 1 hónap múlva jön haza Mallorcáról. na, az is jó kis hét lesz... némi rettegés van bennem, hogy összefutok vele. jobb lenne, ha soha nem találkoznánk. úgy talán könnyebb. de ha 1 hónap múlvára már lesz valakim... nos, akkor se találkozzunk. hajlamos vagyok még abban a helyzetben is a Bőgős után rinyálni, ha meglátom. szóval inkább ne. tűnjön el a francba az országból, ahogy tervezte. menjen külföldre tanulni, engem nem érdekel. csak tudjak már leszállni róla. ha máshogy nem, akkor úgy, hogy nem látom többet, nem tudok róla semmit és egy idő után valahogy tényleg elmúlik ez a hülye függőség... ahogy ő is mondta: "majd elmúlik..."
biztos így lesz. de hogy mikor, az még kérdés. egyszerűen nem hiszem el, hogy ennyire nehéz. hogy ennyire kibaszottul sokat lehet agyalni valakin.
bezzeg, tavaly... emlékszik valaki rajtam kívül??? hogy a Repülőssel a Volt Fesztiválon, a fesztivál után szakítottam?? mikor lementem meglepiként utána Sopronba... na, az remek nap volt. istenem. mekkora hülye voltam... és most újra Volt Fesztivál. na, oda se teszem be a lábam többet. és nem a Repülősös sztori miatt. egyszerűen nem érdekel. nem mozgat meg. a Repülős miatt is nyavalyogtam anno eleget, de nem ilyen sokáig, mint most, a Bőgős miatt.
ja, és hát a legfaszább, hogy életem álma, hogy eljussak Amszterdamba... no, az most hétvégén lett volna, TG-vel. ahogy 1 évvel ezelőtt megígérte. ahogy akkor megbeszéltük. mikor még nem volt Háni, mikor még nem volt senki, csak cimboraság. akkor persze jó voltam, meg jó lettem volna, hogy menjek velük egy betépős hétvégére. na, mindegy. majd megyek mással. majd megyek máskor. :(
heh, ahhoz képest, hogy nagyon nem is akartam posztolni, egész sokat locsogtam. :)
ma Banya kiállításmegnyitója 6-kor, aztán gondolom dummantunk egyet és végre tényleg beájulok az ágyba. talán végre időben. holnap meg munkából futás haza, anyuékhoz, mert már nagyon hiányoznak. :(

na van remény

mégis???

az oroszlán Feldmár András könyveit emlegeti... 

azt mondja, olvassa és mintha önmagát olvasná...

asszem ideje randiznom vele. leszarom, hogy gipszkartonszerelő. :)

az a nagy

büdös helyzet, hogy még mindig a Bőgősre fáj a fogam. 

még mindig, de mindig az ő nevét suttogva alszom el. már ha el tudok aludni és nem rá gondolok éppen.

mikor lesz ennek vége??? 

KÖNYÖRGÖM!!!!!!! MIKOR?????

mit tett velem ez a Férfi, hogy senki más nem érdekel, mióta ismerem???

mit tett velem ez a Férfi, hogy még a kalandok sem mozgatnak meg???

mit tett velem ez a Férfi, hogy nem tudok róla lekattanni???

éppen 2 hónapja, május elsején, 21:13-kor kommunikált velem utoljára, egy sms erejéig. azóta semmi. annyit se szólt hozzám, hogy "bakfitty"...

én mégse tudok róla lejönni. hiába próbálom. mert próbálom, azt nem mondhatja senki, hogy nem. de egyszerűen nem és nem megy...

holnap lennénk 9 hónaposak... ha az első randin ágybabújunk és teherbe esek (pont peteérésem volt), akkor most szülném meg a KisBőgőst...

hm. hát ez szép. se NagyBőgős, se KisBőgős. 

asszem most megyek és felvágom az ereimet...

levelezgetek jó pár

napja két sráccal. ma egész délután dumáltam velük msn-en. annyira unatkoztam a melóhelyen, de ezek a srácok még unalmasabbak voltak. fárasztóak. pedig azt hittem... de nem.

egyszerűen nem tudnak megmozgatni. sekélyes az egész. semmi tartalom, semmi mélység.

az egyik hajót vezet és több éve jár Ozorára. ismeri a szervezőket, a fellépőkkel egy házban szokott lakni, meg ilyenek. először vonzó volt a dolog, de hát annyira egyszerű a srác, mint az ék.

a másik vidéki. Pesten lakott, de most haza kellett költöznie, mert nincs melója. de jönne vissza. oroszlán szintén. nagyon érzelmes. viszont annyira egyszerű, mint egy barlangrajz.

szóval reménytelen mindkettő. egyik se tudott megmozgatni. náluk még talán Szilveszter is jobban. aki el van tűnve teljesen. mondjuk, nem mintha izgatna.

teljesen esélytelen, hogy hozzám hasonló, hozzám passzoló pasit találjak. egyszerűen lehetetlen, már látom...

pedig nem túl fiatalok (28 és 29 évesek), de mégis. semmi, de semmi tartalom. sötétek, egyszerűek. 

biztosan képesek lennének szeretni engem, meg is kapnék tőlük mindent a szeretet terén, de ha más meg hiányzik, akkor minek? és itt az intelligenciára, az együttgondolkodásra, a tartalomra, a mélységre gondolok. nekem ez kell. nem tehetek róla.

én olyan emberrel nem tudok együttélni, együttlenni, akinek... nos, nem mondom, hogy a kapa, kasza kiesik a szájából, mert azért nem, de... áhhh... nem partnerek a beszélgetésben. 

nekem lennének túl nagy igényeim??? nekem vannak túl nagy elvárásaim??? már azon is gondolkodtam, hogy a rosszfiúkhoz ragaszkodom csak??? azoktól nem tudok megszabadulni? nem kell a normális ember, csak aki geci??

nos, nem erről van szó. attól még lehet valaki normális, hogy intelligens, tanult, művelt. van véleménye dolgokról. és én egy ilyen pasit keresek. de úgy látom, hiába...

és mikor azt mondom bármelyiknek, hogy nekem intelligencia kell, akkor persze nyomatják, hogy ők aztán intelligensek. rövid beszélgetés után meg kiderül, hogy a kanyarban sincsenek...

mi van a mai fiatal pasikkal??? (tisztelet a kivételnek...) jól látom, hogy vagy sík buták, vagy már foglaltak??? 

egyszerűen nem és nem akad hozzámvaló. és én nem és nem fogok lemondani arról az igényemről, hogy az én szerelemem Freudot olvasson eredetiben és legyenek normális, épkézláb gondolatai és mondatai. 

inkább ne jöjjön velem Ozorára, de ha beszélgetek vele, ne unjam magam halálra, vagy ha társaságba megyünk, ne égjek vele, mint a fáklyás menet.

túl nagy igény ez? bennem van a hiba?? én akarok túl sokat??

ne haragudjon a Világ, de az exférjem kezében 7 év alatt egy kibaszott könyvet sem láttam. csöndes, meg szerény, meg minden szart megszerelt, meg nem kefélt félre (igaz velem se nagyon kefélt), de bazmeg egy könyvet nem vett a kezébe!!! egy normális filmet nem lehetett vele megnézni. vagy kiállításra elmenni. néha elvittem színházba, hát gyötrelem volt nézni az arcát, mennyire unja. én ezt mégegyszer nem csinálom végig.

akkor inkább leszek egyedül. ennyi. kész vagyok kompromisszumokra, de vég nélkül nem. és ugyanabba a folyóba nem lépek mégegyszer.

nálam az agy az első, minden csak utána jön. a Dobos például a parttalan intelligenciájával, noha elég fura srác, meg nem is kimondottan a szépségideál (no persze a Bőgős se tetszett elsőre, sőt, rajtam kívül senkinek nem jött be a külseje), mégis... tájékozott, olvasott, és nemcsak tőmondatokban tud beszélni. 

vagy itt van például Caerus. a blogger. akivel hétfőn találkoztam... fiatal kora ellenére... nos... mindegy. hagyjuk is. nem emésztem magam.

megyek, lefekszem aludni. fáradt vagyok. a Kossal találkoztam volna, de lemondtam, mert összeesek. szarul aludtam.

holnap kiállításmegnyitóra megyek, ahol Banya fotói is ki lesznek állítva. rettentő büszkén fogok feszíteni mellette, mert az én Barátnőm. :)

a pasik meg bekaphatják. doktori diploma nélkül ne közelítsen felém senki!!!! és ezt a legkomolyabban mondom. (a Dobos pl. doktor...)