most jutok oda

hogy végre írhassak, mert egyszerűen eddig nem volt lehetőségem rá.

remek napok állnak mögöttem, bár a tegnap estét újracsinálnám, ha lehetne. :) 

de kezdem ott, hogy pénteken munka után elkocogtam Vikiékhez. jó kis esténk volt, ettünk-ittunk, jól mulattunk, dumiztunk, ahogy kell. sajnos benéztem az éjszakai indulási időpontját, így fél órát vártam a megállóban éjszaka, de nem volt gáz, mert Viki adott csinicipőt, meg csinipulcsit, ráadásul örökbe, úgyhogy nem fagytam egészen szét. :) a cipővel pedig megoldotta az őszi cipőkérdésemet, ezért különösen hálás vagyok. most már persze feszt abban járok. :) a pulcsi meg jó lesz őszire/télire. :)

az éjszakain rászívódtam a Face FM-re, mert a Dokkból ment a közvetítés. jó volt a zene, de állandóan belepofáztak. még a sztárelőadó közben is (Chris Lake), ami pláne fájt. mondjuk attól még hatalmas zenét csapatott a fickó! :) hajnali 2-től 4-ig még azt hallgattam otthon. közben előkészültem a szombati csajoskodáshoz, illetve a menühöz konkrétan, ami rakott krumpli volt. főztem éjszaka a krumplit, meg a tojásokat, hogy azzal már ne kelljen pöcsölni. 

míg én zenét hallgattam és főzőcskéztem, közben jött egy Hétfői e-mail, aminek nagyon megörültem. az írásait mutatta meg nekem, amiket azonnal el is olvastam, és nagyon tetszettek! csak azért nem linkelem be ide, mert még nem kaptam rá engedélyt, pedig szívem szerint terjeszteném! :)) irigylésre-méltóan jól ír, és bár eddig is nagyon kedveltem, most hatalmasat nőtt a szememben (nem azért, mert ír, hanem ahogy és amiről ír. kicsit megnyílt előttem a lelke ezekkel a sorokkal, úgy érzem, beleláttam a mélyebb bugyrokba, és tetszik amit látok, és még jobban szeretném megismerni, ha hagyná magát...). jó lett volna akkor, abban a pillanatban együtt lenni vele, vagy legalább beszélni telefonon, mert annyi mindent szerettem volna neki mondani, de nem akartam zavarni. adtam egy kósza jelet fb-on, hogy "dumálhatnékom van", de vagy nem látta, vagy nem fogta az adást, hogy ez neki szól. amúgy tényleg dumálhatnékom volt, fostam otthon a szót, magamnak, meg a Kiccicának. végül hajnali 4 után botorkáltam be az ágyba.

a szombatom persze korán kezdődött, elvileg 6-kor akartam kelni, de mivel a múlt héten elbaszódott a telefonom (konkrétan nem ébresztett, nem csörgött, nem lehetett rajta zenét hallgatni), így 8-kor magamtól ébredtem fel. szinte nulla alvás után. gondolkodtam, hogy hagyom a fenébe a Feldmár előadást, de egyrészt már kifizettem a pénzt, másrészt meg nem lehetek ennyire puding, hogy ezt nem bírom ki, így hát beálltam a zuhany alá, közben nyomattam a Dawntempot jó hangosan, és szinte fel is ébredtem.

a Feldmár előadás fantasztikus volt!!! mondott egy csomó mindent, meg végeztünk gyakorlatokat is, a lényeg, meg amire emlékszem, röviden:

- önismeret, mint olyan, nincs

- önmagunkat bizonyos helyzetekben, játékokban tudjuk a leginkább megismerni, illetve irányított gyakorlatok során, melyekből kiderül, hogy adott szitukban hogy viselkednénk. ha játéknak fogjuk fel, akkor menni fog. 

- ha valami nem tesz boldoggá, akkor lépni kell. nem gondolkodni, hanem cselekedni. mármint nem azon kell gondolkodni, hogy az új szitu, amibe lépek, jó lesz-e nekem, vagy sem, hanem meg kell lépni és kész. az élet rövid, nem szabad olyanokra pazarolni az időt, ami nem tesz boldoggá. legyen az munka, párkapcsolat, bármi.

- párkapcsolatban meg kell tanítani a párunkat arra, hogyan szeressen minket. és neki meg arra kell megtanítania minket, hogy neki hogyan jó, ha szeretik. mert ezt senki nem tudja magától. ha működik a tanító-tanuló viszony, akkor az nagyon jó.

- figyelni kell az álmainkra, és merjük kivesézni, átgondolni, hogy mit üzenhetnek nekünk, merjük látni az összefüggéseket, mert az álmokban a tudatalatti mozgolódik, aminek ismerete, felszínre hozatala nagyon fontos 

fú, most ezek jutnak az eszembe, pedig biztos több minden volt. de a lényeg, hogy nagyon sok energiát kaptam, és klassz volt az egész. délben lett vége, utána rongyoltam a boltba még tejfölért, meg kolbászért a kajába, aztán meg haza, mert Gabi már érkezett is hozzám. az első delikvens, akit Banyus fotózni készült. viszont Banya nagyon beteg lett, így csak Gabival foglalkoztunk, Lillára már nem jutott idő, mert Banya hazament pihenni, nagyon nem érezte jól magát. :( 

a csajok még maradtak, Lilla este fél10 körül ment haza. jókat dumáltunk, röhögcséltünk. :) Lilla fotózását áttettük most szombatra, bár ahogy elnézem, Banya még nem lesz rendben addigra. :( rohadt vírus, vagy nemtommi, de Viki is elkapta sajnos. :(

vasárnap egész nap punnyadtam, illetve egy népszavazással megszakítottam azért a punnyadást. sajnos, nem lett eredményes, köszönhető a budai úriköcsögök majomkodásának (értsd. LMP ellenkampány), ettől komolyan fel vagyok háborodva, és tervezem, hogy egy nagyobb lélegzetű írásban küldök el mindenkit a büdös picsába, akinek ehhez köze volt. persze diszkréten, mert szeretném, ha széles publicitást kapna.

a péntek éjszakához még hozzátartozik, hogy találtam akkor a postaládámban egy cetlit, mely szerint valaki a mi házunkban szeretne lakni, és pont egy akkora lakást keres, mint az enyém. ez egy égi jel, nemde bár? :) tegnap beszéltem is a pasival, akinek a száma rajta volt, egy ingatlanos, de valami ügyfele keres nagyon lakást, és már csúszott le olyanról, ami tetszett neki, mert közben eladták az orra elől, na a lényeg, hogy holnap feljön a pasi, megnézi a lakást, aztán meglátjuk. kurvajó lenne, ha sikerülne jó áron eladni (szar pénzért nem is érdekel vevő). és aztán húznék ki a városból, megvenném az álomházat, kifizetném a hiteleimet, és élnék, mint Marci Hevesen. :)) aztán keresnék a környékben valami lightos melót, csak éppen annyi pénzért, ami szükséges (a tököm se járjon már be a városba, még dolgozni se), és végre foglalkozhatnék az írással, amire igazán vágyom. meg akár személyiségfejlesztéssel, vagy bármivel, amiben örömömet lelem, és némi pénz is áll a házhoz. nincsenek nagy igényeim, a rezsit tudjam kifizetni, meg Ozorára össze tudjak rakni minden évben egy kis tőkét, aztán ennyi. a pénz alapvetően nem boldogít.

tegnap találkoztam az exférjemmel, meg az új barátnőjével. pff... akkora önbizalmam lett a találkozástól, hogy majdnem szétcsattantam hazafelé. :) najó, nem az exférjem dobott engem, tehát alapvetően nem csodálom, ha egy olyan kaliberű nővel van, mint amilyen én voltam anno. (mármint külsőre) belsőre meg nyilván olyan a hölgyemény, mint az ex, tehát jól megvannak. nem is bánom én ezt, legyenek boldogok! az exférjem egyébként még mindig jó pasi, ezt ma is megállapítottam (mert ma újra összefutottunk), de akkor sem kéne, ha ő lenne az utolsó pasi az Univerzumban. :)

ja, és a tegnap este... hát a MU miatt volt fostubus. :( 2:0-ról sikerült majdnem kikapnunk, az OT-n, de végül 3:3 lett, ami azért elég gázos eredmény. :( amúgy meg ez a BL-szezon kikészít teljesen, a hétköznapi esti meccsektől totál hulla vagyok másnap, én nem is tudom mi lesz velem májusig. :)

76-os még csütörtökön ígérte, hogy majd pénteken délután hív. na, úgy hívott fel, ahogy mondjuk Orbán Viktor. sehogy. meg hogy majd ezen a héten talizunk. pfff... link alak. ennyire nem lehet valaki elfoglalt. hacsak nem a dugással van elfoglalva. hogy éppen kit, és hol dugjon meg. mondjuk jól teszi, csak nekem erre a balfaszkodásra nincs szükségem. ha nem tud normálisan viselkedni, akkor kurvára nem vagyok rá kíváncsi. engem most, 5 év ismeretség után, ne kezdjen el megint szédíteni, hogy majd ekkor, meg akkor hív, meg talizunk. ha akar látni, akkor úgyis megoldja, ha meg nem akar, ha annyira nem tud komolyan venni, hogy megoldja, hogy betartsa azt, amit ígért, akkor meg hagyjuk egymást békén. ez így ebben a formában nem érdekel. 

érdekes, a Bőgős is csak hang, hogy találkozzunk, 76-os is. leszarom az expasikat magasról. nem is hiányoznak egy percig sem már, az is tény. most még bevonzom, hogy Zé is előkerül. na, még az kéne. pont annyira hiányzik, mint egy púp a hátamra.

életem első és

második totója sem hozott szerencsét sajnos. de most már tudományosabb módon állok hozzá. :) legalábbis megnézem, hogy mások mit tippelnek, utána olvasok a dolgoknak, megnézem a tabellát, és ezeket az infókat is figyelembe veszem, amikor kitöltöm a szelvényt. szerdán reggel nagyon megörültem, mert azt hittem, van egy 10-es találatom, de sajnos benéztem, és csak 9-esem volt. :( de már ez is valami!!! :)) mondjuk, amilyen totógyilkos meccseket nyomattak szerdán, hát az kész. a hétvégétől is parázok kicsit, mert csak bundásliga, meg olasz bajnoki van a tipposzlopban, de azért valami babér csak terem már nekem is. sokkal nagyobb esélyét látom annak, hogy egyszer nyerek a totóval, mint mondjuk a lottóval. és még olcsóbb is, és még élvezem is. :)

életem első válásának okozója most már nagyon-nagyon előkerült újra, ugyanis tegnap beszéltem 76-ossal telefonon, a jövő héten találkozunk. nem mondom, hogy nem kavart fel a dolog, hogy nem jutottak eszembe a régi, szép emlékek, mert hazudnék. bizony felkavart, és eszembe jutott, hogy mi volt nekem 76-os, amiért azt bírtam mondani az exférjemnek: "viszlát!". az már más kérdés, hogy ez aztán elbaszódott, de a mai eszemmel tudom, nekem is elég sok közöm volt ehhez. bár azért 76-os sunyiskodása konstans, tegnap is, mikor arról beszéltünk, hogy hol találkozzunk, a lakásától jó messzire jelölte ki, hogy neki mi lenne a jó, vagyis baromira nem szeret otthon lenni, vagy van otthon egy nő, aki előtt miattam sunyiskodni kell, pláne, hogy úgy rakta le a telefont, hogy "na, én most bemegyek, majd hívlak... tütütü..." már bontotta is a vonalat. én meg még "oké, hívjál, sziapuszi, bárakármi" oszt már nem is volt vonalban. pfff... nem tudom ki az új nője (az utánam jövő lánnyal már szakított, akivel én is ugyebár elég közeli kapcsolatba kerültem anno... khm... :P), vagy a régi nőjével jött-e össze újra, bár azt most megnéztem iwiwen, és ott nincs erre utaló nyom. hát nem tudom. mindenesetre jövő héten találkozunk, eljön értem a munkahelyre kocsival, és elmegyünk kirándulni valamerre. én találtam ki, hogy kirándulás legyen, majd ő kitalálja, hogy hova vigyen. :)

eszembe jutott az első találkozásunk, persze, 2006. október 15-én éjfélkor, vagyis akkor már 16-án... szóval akkor találkoztunk először. mondjuk erről a régi blogomban lehet olvasni részletesen, de azért annyi, hogy emlékszem, először rettentő idegesítő volt, és bár szexeltünk a kocsiban, és az jó volt, mégis úgy szálltam ki mellőle, mikor hazavitt, hogy igazából nem érdekel a pasi. na, ezt kellett volna végig tartani. akkor talán még most is együtt lennénk. mert hogy pont ez tetszett meg bennem neki, hogy nem nyavalyogtam utána. hát nem, de csak egy darabig. mert aztán full belehabarodtam, és elindultam a lejtőn. ő is azért érzékeny típus, lelkis típus, én meg aztán pláne képes vagyok szirupozni, de túllőttem a célon. najó, amilyen zavaros volt az élete akkor (meg szerintem most is az), én abba nem fértem volna bele, ami nem is baj. én azért örökké hálás leszek neki, hogy elmozdított a férjem mellől, hogy ki mertem lépni a házasságomból, hogy el mertem válni, vállalva minden következményt, ami ezzel járt és jár a mai napig is. és alapvetően nagyon örülök annak, hogy 76-ost megismertem, mert sok szép dolgot kaptam tőle, meg persze sok szart is, de most csak a szépre emlékezem. :) azért csak imádom a mocskos pofáját, ezt nem tagadhatom. nagyon sokban hasonlítunk, nyilván ezért, meg egy csomó dologban különbözünk is, és azért is imádom. érdekes lesz újra találkozni, de már várom. most rá sokkal inkább kíváncsi vagyok, mint a Kosra. igaz, 76-osnak is néha olyan "problémái" vannak, amikből kéne nekem is néhány a sajátjaim helyett, mert akkor semmi gondom nem lenne, de azt is megtanultam már, hogy mindenkinek a maga problémája a legnagyobb, és ha szeretem, akkor így kell elfogadnom. és a szeretet itt most barátilag értendő. nem tudom, mennyi esélye van annak, hogy ismét elgyengüljek és beleszerelmesedjek... ez mondjuk most nem is cél, inkább csak a Barátságunk felélesztése most az elsődleges, mert arra szerintem mindkettőnknek szüksége van. 

soha nem felejtem el, mennyit piáltunk együtt, néztünk filmet, reggelig, vagy meccset, meg főztünk, vagy teszkóztunk az éjszaka kellős közepén. ő mindig benne volt az ilyen baromságokban, és ez nagyon jó. :) 

nade arról már nem is beszélek, hogy micsoda rinyálást rendeztem, mikor "szakított velem"... hogy a szakadó esőben rostokoltam a házánál, meg kitapétáztam a lakásajtót szerelmes üzenetekkel... jujjj... nem szégyellem, de szerencsére újra nem követném ezt el, mert tanultam belőle. :)

mi is van még? ja, igen. elkezdtem én is telefonálgatni, támogatást gyűjteni a Greenpeacenek. érdekes volt beülni a teló mellé. meg persze fárasztó is. sajnos ezzel most elértem, hogy OJ valamilyen szinten elvárja, hogy én is csináljam, vagy is az a helyes: elvárja, hogy valamilyen szinten csináljam. nekem meg egész nap kurvára nincs kedvem telefonálni. de azért csinálgatom. főleg, hogy én nagyon sikeres voltam tegnap, én voltam a legjobb, mindenki engem hallgatott, hogy csinálom. a dumámból készítettem egy új scriptet, most már a többiek is azt használják. :) az oroszlán egóm nem kicsit sérült volna, ha nem vagyok sikeres, és meg kell, hogy mondjam, hatalmas adrenalin löketet adott az a pár telefon. 30 emberrel beszéltem kb. és 11 válaszolt pozitívan, ami hatalmas eredmény, én meg közben sikítoztam, hogy "még egy, még egy!" :) önbizalom-erősítésnek jó volt. viszont ma elég sikertelenül indultam, nem is volt kedvem győzködni az embereket, az egyből meg is látszott, és vissza is vette a hangulatomat. azért azóta már vannak pozitív válaszok, és ez jó. mindjárt megyek is vissza, csinálni. :) ja, plusz pénzt nem kapok érte, meg semmi, pusztán hobbiból csinálom, meg azért, mert a Greenpeace tevékenysége fontos nekem, én is támogatom őket, szívesen hozzájárulok még a munkámmal is ahhoz, hogy sikereket érjenek el, mindannyiunk érdekében. 

munka után megyek Vikiékhez, csajoskodunk, Barbi is jön, meg Valti Úr lesz még otthon. :) már várom! :) 

holnap reggel viszont hajnalban kelés, takarítás, rendrakás, előkészülés a rakott krumplihoz, aztán magamat is rendbe rakom, majd megyek a MüPába a Feldmár előadásra, délután pedig kezdődik nálam a Buksza-buli, csajos divatfotózás ezerrel. :)) fel vagyunk pörögve, szóval biztosan zsír képek lesznek. :) 

vasárnap döglés. és pont. :)

én is találkoztam

végre olyan emberrel Budapesten, akinek idei O.Z.O.R.A.-s karszalag van a kezén. egy rasztás pasi volt, hazafelé menet, a nyóckerben, csütörtökön. először csak rávigyorogtam, mutattam a karomat, hogy nekem is ott a karszalag, aztán beszédbe elegyedtünk, mert először nem értette, hogy miért vigyorgok. én meg teljesen fellelkesülten meséltem neki, hogy idén ő az első, akivel így találkozom. a Gondozókertbe tartott éppen, ahol a ParaPark is van, amiről Csírabácsi Ábrándáruházában is lehet olvasni. a srác azt mondta, hogy a helyet a jó barátai üzemeltetik, éppen folyamatban van a hangszigetelés, ami kb. 1 hónap múlva lesz kész, és akkor majd lesznek nagy bulik. és persze mondta, hogy majd én is menjek el oda. :) még jó, hogy ez a hely a szomszéd utcában van. :) és még jó, hogy ilyen klassz csaj vagyok, hogy egyből meg is lettem invitálva. :)

emlékeim szerint, melyek azért már egyre gyorsabban kopnak, csütörtökön este már semmi érdemleges nem volt. ja, maximum annyi, hogy mostam. :) ez is ráfért a háztartásra. :) aznap már nem volt dögmeleg, és volt kedvem ezzel foglalkozni. :)

pénteken este 7 körül indultunk anyuékhoz, otthon fincsi vacsora várt minket. :) indulás előtt feladtam életem első totóját. csak 250,- Ft, és legalább valamelyest konyítok hozzá. a szűz kéz nem hozott szerencsét, ezt ma már tudom, de már tegnap feladtam a következőt is, hátha... :)

szombaton pihengettünk, délután átjött Kriszti hozzánk kocsival, és míg a család delelt, addig mi átmentünk a szomszéd faluba, kávézni, dumálni. 3 órát beszélgettünk kb., de mivel 2 éve nem találkoztunk, ez az idő nagyon kevésnek bizonyult. de legalább végre találkoztunk! :) közben belecsöppentünk egy esküvőbe is, na, az vicces volt. :) nem mertünk elindulni a kocsival, mert éppen az "igen"-eket mondták ki, és nem akartunk ajtócsapkodással, meg autóbehörrentéssel belezavarni. úgyhogy megvártunk a pezsgőzést, és akkor csaptunk a lovak közé. addig meg a kocsiban fikáztuk a násznépet, meg röhögcséltünk. :) mint a régi, szép időkben. :)

vasárnap nagy fába vágtuk a fejszénket otthon. anyuék pár hete átrendezték a lakást, de már előtte 2 évvel kihordták a rengeteg könyvet a melléképületbe, és most azokat hordtuk vissza. illetve a feléig jutottunk, mert annyi van (szerencsére). egyesével le kellett törölgetni mindent, és úgy a helyére rakni. rengeteget melóztunk délelőtt és délután is. hétfőn mozdulni sem bírtam az izomláztól, meg egy kicsit a nap is megkapott, olyan zsír idő volt. :)

rengeteg csodálatos könyv van otthon, legszívesebben azonnal hoztam volna el az összeset, vagy a nagy részét, de a lényeg, hogy ezek otthon mind megvannak. és az egér nem is nagyon rágta meg őket, talán csak egy olyat találtam köztük, ami ennek esett áldozatául. 

végül apunak nem álltam elő az Álomházas történettel, mert nem volt olyan alkalom, meg azért ezt még körül kell járni jobban, mielőtt elé terjesztem. de azért a cél még megvan, és a szemem előtt lebeg. nem tettem le róla, ez nem kérdés. :)

hétfőn egy új Megbízó beoktatása miatt majdnem 6-ig bent voltam, de teljesen fellelkesültem, mert a Greepeacenek fogunk dolgozni. :) azonnal beléptem a támogatói közé is, és jeleztem, hogy aktivista is szívesen lennék. láttátok, hogy pl. ma reggel mit csináltak? elképesztő!!! :) minél több természetfilmet nézek, annál inkább átérzem én is a problémát, amit sokan nem, hogy a Föld nem a miénk, azt csak unokáinktól kaptuk kölcsön. legyen szó atomenergiáról, az esőerdőkről, a génmódosított takarmányokról és még sorolhatnám. rengeteg probléma van még ezen kívül a világban, de a Greenpeace nagyon szimpatikus számomra, főleg azért, mert csak és kizárólag magánszemélyektől fogadnak el adományokat, tehát teljesen függetlenek. egy ilyen egyesületet érdemes támogatni, tedd hát TE is!!! :)

az ismeretterjesztő/tudományos filmekről jut eszembe, hogy hétfőn este miket láttam. két csatornán is arról volt szó, hogy mi is a szex, hogyan választunk párt, meg ilyesmi. no, amiket fontos megjegyeznem, hátha másnak is hasznára válik:

- a férfiak szemében a nő vonzóbbnak tűnik, ha fél, tehát első randit ne kávézóba beszéljünk meg, ha valóban meg akarjuk hódítani a pasit, hanem vidámparkba, vagy horror filmre, a moziba

- a tág pupilla az érdeklődést jelenti, ezért jó a gyertyafény (de akár némi zöld is :D)

- a nők már a pasi illata alapján ki tudják választani, hogy ki az, akinek a génkészlete teljesen eltérő a sajátjuktól, és azért ilyen férfit választanak, mert az eltérő génkészlet biztosítja azt, hogy a születendő közös gyermek a lehető legegészségesebb lesz, és erős immunrendszerrel születik

- az előző pontból következik annak a mondásnak az igazsága, hogy "az ellentétek vonzzák egymást" mert minden nő ellentétes, vagy a sajátjától nagyban különböző génkészletű férfit keres a sikeres utódnemzésért

- a szimmetrikus arcú emberek sokkal bizalomgerjesztőbbek, mint azok, akiknek az arca aszimmetrikus, tehát az ismerkedés során is azoknak van előnye, akiknek ilyen az arca

- ezzel kapcsolatos további érdekesség, hogy a nőknek, amikor a termékeny szakaszban vannak, akkor a fülük és a kezük mérete úgy változik, hogy testük szimmetrikusabb legyen, ezzel felkeltve a pasi érdeklődését, illetve azt sugallja, hogy "tökéletes vagyok, engem dugj meg, nekem csinálj gyereket"

- ami a legfontosabb két tulajdonság: intelligencia és kedvesség. ezt kell az első randin sugározni, mert a pasiknál ez a nyerő. meg persze a nőknél is. :)

- az orgazmus során felszabaduló oxitocin felelős a kötődésért. minél többet szexelsz valakivel, és minél több orgazmusotok van, annál több oxitocin szabadul fel, ami kiváltja a kötődni akarás érzését. (ezzel magyarázom én azt, hogy aki nem tudott nálam orgazmust elérni, ahhoz nem tudtam kötődni igazán, még ha hosszabb ideig "gyötörtük" is egymást. bezzeg, ha valaki egy egy éjszakás kaland során egyből orgazmust csiholt ki belőlem, vagy többször szexeltünk, és abból többször orgazmus is lett, abba képes voltam beleszeretni mocskosul. najó, ennek az ellenkezője is igaz, mert pl. a Bőgősbe is halálosan szerelmes voltam, bár soha nem mentem el vele az ágyban. igaz, utólag már ezt a "szerelmet" is megkérdőjelezem. inkább csak rajongás volt.) 

- a nők memóriája is fontos a párkapcsolatok alakulása során, ugyanis a nők mindent megjegyeznek, elraktároznak, ami férfi viselkedésmintákhoz köthető. tehát elraktározzák az agyukban azt, hogy milyen volt az apjuk viselkedése bizonyos szitukban, vagy a gyerekkori szerelmüké, vagy az előző pasijuké, vagy azé, akivel soha nem jöttek össze, csak távolról csodálták. mindez úgy rögzül, hogy kibeszélik a barátnőikkel. hogy egyáltalán beszélnek róla. (míg a férfiak általában nem) ezeket a viselkedésmintákat raktározzák, memorizálják, majd ez alapján döntenek, hogy a következő jelölt alkalmas lehet-e apának, vagy sem

- összességében egyébként a szerelem pusztán kémiai és biológiai folyamatok összessége, a hormonok dolgoznak, ráadásul, ha az ember szerelmes, akkor pont olyan dolgok játszódnak le az agyban, mint ha kokaint tolna. a szerelem tehát drog, tudatmódosító hatással jár, és persze kellemes érzéssel, mint a kokain (a hasonlóan kellemes érzést nem tudom megerősíteni, én még nem toltam ilyesmit és nem is szándékozom).

- az egyik kísérletben volt egy nő, aki egy CT-ben feküdt, az agyát vizsgálták, miközben ő magához sem ért, csak a csiklójára gondolt, és elképzelte ahogy azt izgatja ő, vagy valaki más, és ettől elélvezett. ez azért fontos, mert az agy arra a képre reagál, amire gondolunk. tehát szex közben se egy bombázó pasira kell gondolni, vagy arra, akivel vagyunk, hanem elég, ha a kis borsóra koncentrálunk, elképzeljük magunk előtt, hogy milyen, hogy milyen amikor izgatva van, és az agyunk reagálni fog, el fogunk menni. :) (ez nekem a legjobb hír, máris elkezdtem gyakorolni!!! :D)

no, talán ennyi volt, amit el akartam mondani. :) féltem, hogy majd elfelejtem, de ezek az infók jól beleégtek az agyamba. :)

tegnap Bertával habzsidőzsiztünk. :) disznótorost sütöttem, megkínáltam anyukám Pandúrgulyásából is, ami nagyon ízlett neki! :) meg a hurka is persze. :) a nagy hurkázás közben jutott eszembe, hogy van otthon még egy kis házipálesz. bedobtunk egy-egy felest, de sírtunk utána, annyira ütős volt. :) de túléltük! :) ez a tavalyi pálinka volt egyébként, a tavalyelőttiből is volt egy kevés, azt miután elment Berta, addig pakolásztam, hogy kiborítottam, vagyis minden tiszta pálinkaszagú, és nem is maradt belőle egy csepp sem. idén nem volt termés, így pálinka sem lesz. :( dumálgattunk, aztán 9 után hazabotorkált, én meg leültem Ligakupa meccset nézni, melyet szerencsére a Sport1 közvetített, így láthattam. :) 0:2-re vezettünk, ezután kapcsolódtam be, Giggsy zsönyörű gólját már láttam. :) tartalékcsapatnak titulálták az összeállításunkat (bár szerintem ha Berbatov, Giggs, Park a kezdőben van, az nem tarcsi, de mindegy), és így is megérdemelten nyertünk. najó, egy másodosztályú csapat ellen. de nem is lehetett ez másként, csúnya lett volna, ha az idei remek rajt után beszopunk egy ilyen meccset. nos, tegnap este nem tettük. Leeds-MU 0:3. :)

ma meglátogatom Gibibabát a kórházban, hazafelé menet, aztán ennyi. holnapra semmi terv, pénteken viszont Vikiéknél összeröffenés. :) szombaton délelőtt a Feldmár előadásra megyek a MüPába (már be is fizettem a díját), délután meg Buksza-buli nálam, nyomatjuk a divatfotókat ezerrel. :) vasárnap pedig megpróbálom kipihenni a hétvégét. :) ez a terv. :)

eddig nem értettem

hogy mit esznek a Mamma Mia! c. filmen (leginkább a Tesóm sztárolta), de a hétvégén én is végérvényesen a rajongója lettem. szombat este volt az HBO-n, akkor nem az elejétől, de majdnem, megnéztem. majd vasárnap délelőtt ismételték, akkor már teljes egészében végignéztem. fantasztikus film!!! jójó, láttam már laptopon, egyszer, de akkor annyira nem volt nagy élmény. most viszont teljesen megérintett és megfogott. mondjuk az alap, hogy Meryl Streep szerintem a ma élő legnagyobb színésznő. nem láttam még olyan filmjét, amiben ne tetszett volna. ezerarcú, gyönyörű és persze tehetséges. de hát ez a Mamma Mia! is mekkora. tetszik, hogy nem veszik benne túl komolyan magukat a színészek, hogy mernek bolondozni, pedig mekkora sztárok szerepelnek!!! 

és a legfontosabb: a ZENE. ABBA FOREVER!!! ez eddig sem volt kérdés, de ezután a film után pláne nem az. :) többször elbőgtem magam, de olyan számokon pl. mint a Dancing Queen, aminek végre megértettem a szövegét (meg egy csomó másik kedvenc ABBA számomnak is, mert feliratozva voltak a dalok), és annyira fantasztikus, annyi erőt ad, hogy el nem tudom mondani. :) 

hétfőn nem lett LAndieval sörözés, mert az ügyintéznivalóim nem úgy sikerültek, hogy oda tudjak érni időben. kedden nem lett Bertával dumálás, mert ő elfelejtette (de áttettük jövő keddre), és előadásra sem mentem, mert a hirtelen jött szabadidőmben inkább ügyintéztem még, amit kellett. nem volt nagy öröm a ragacsos melegben a városban rohangálni, de muszáj volt. viszont megvan az antikvár könyv. uhhh... nyilván a polcomon fog állni elég sokáig, de akkor is megérte. Ady dalok vannak benne lekottázva, Reinitz Béla által, aki a múlt század elején elég sok Ady verset megzenésített, amit aztán Nagy Endre kabaréjában elő is adtak. 1920-as kiadású könyv. egy műkincs. :)

tegnap rohantam haza, hogy a Valentin nap c. filmet megnézzem újra. közben jött az érzés, hogy milyen régen voltam igazán szerelmes, de olyan érzés is belémvágott, hogy voltam én egyáltalán igazán szerelmes életemben? ha nagyon őszinte akarok lenni, akkor a diákkori fellángolások óta nem igazán. persze, egy csomó "kapcsolatba" bele akartam halni az utóbbi 5 évben, bár csak a Jazzbőgős szolgált rá igazán, mégis úgy érzem, az igazi, mindent elsöprő, belebetegedő, ezer fokon izzó szerelem még elkerült engem. illetve maximum én lángoltam valakiért, de az nem volt viszonozva. most viszont már egy olyan szerelemre vágyom, ami kölcsönös, viszonzott. 

az is eszembejutott, hogy az elmúlt 1 évben összesen 3-szor "ért hozzám" férfi. először még a Rallis fiú tavaly szeptember végén, aztán decemberben a Tűzoltó (de minek?), aztán meg idén júniusban a Kos. és ennyi. nem mondom, hogy nem hiányzik, mert már egy szenvedélyes smárolást látva nedves lesz a bugyim, de még bírom. pornót is egyre ritkábban nézek. remélem, nem vagyok beteg! :)) nyilván nem, de valahogy nem érdekel, megvagyok így.

újdonsült hódolómat annyira nem érdeklem már, hogy mire ma odajutottam, hogy akkor törlöm az ismerőseim közül, láttam, hogy már ő törölt engem. na, erről ennyit. rakott fel magáról friss képet, ezen már egyáltalán nem is tetszik (mondjuk eddig is fenntartásokkal voltam irányába), úgyhogy vigye a víz. de most erre mit mondhatnék? hogy minden pasi patkány? najó, nem kezdem ezt, csak ezek után megint kurvára nincs kedvem bárkivel is szóbaállni. és én még megadtam a számom. jesszus. :S

annyira vártam a tegnap esti meccset, hogy újra indul a BL küzdelem. aztán meg jó nagy csalódás lett a vége. persze, értem én, hogy a legnehezebb meccsünk volt a csoportkörben, és hogy az X is elég volt, meg hogy 4 győzelem + 2X és csoportelsők vagyunk, de ennél többet vártam. kicsit elkényeztetett a Mester a PL első fordulóiban minket, szurkolókat, mert gyönyörűen játszott a csapat. aztán jött ez a kezdő, már a kapuson meglepődtem, meg a többiek... úgy éreztem, hogy minden ott folytatódik, ahol tavasszal abbamaradt a gyenge sorozat (mondjuk így is megnyertük a bajnokságot), csak alibiztek végig, Rooney sem hajtott, rengeteg volt az egyéni hiba, pontatlanul, ötlettelenül játszottunk. az első félidőben kapuscserét követeltem a kanapéról, mert Lindegaard a kapu előtt bohóckodott, és féltem, hogy letámadják, és beszopjuk a gólt. aztán persze beszopta, de akcióból, és rajta volt a labdán, de nem érte el. aztán az élő Legenda, Ryan Giggs, megrúgta a maga gólját, úgy, ahogy csak ő tudja, a 42. percben. 1:1. ez is lett a vége. a második félidőben Lindegaard hatalmasakat védett, ezzel jóvá tette nálam az első félidei gyengeségeit, balfaszkodásait, neki köszönhetjük, hogy nem kaptunk ki. de ilyen unalmas és szar meccset már régen láttam a Unitedtől. mondom, a 2011-12-es szezonban nem voltam ehhez hozzászokva. remélem, csak a hétvégi rangadó miatt pihentek a többiek, meg hogy azért komolyan vesszük a BL-t továbbra is, és nem lesz több alibi meccs. :) 

ma a mosás, takarítás mezejére lépek. végre olyan az időjárás, hogy a lakásban is elviselhető, és nemcsak döglésre késztet, hanem tevékenykedésre is. 

holnap este pedig indulás anyuékhoz, mert már 2 hónapja nem voltam otthon, és nagyon hiányzik a nyugi. remélem, jó kis hétvége lesz! :))

korán takarodót fújt

a főnököm pénteken, így újdonsült hódolómmal nem sokat tudtam már chatelni. pedig azt mondta, szombaton elvinne éjszakai fürdőzésre Tőserdőre. aztán annyiban maradtunk, hogy megadtam a számom, mert már indulni kellett, hogy hívjon. hát, azóta sem hívott. 

nem mintha ezen pörögtem volna egész hétvégén (kb. eszembe sem jutott), de tény, hogy azóta nem jelentkezett.

no, mindegy is, ettől függetlenül a szombati napra 10, azaz TÍZ pontot adok. :) vidéken csavarogtam, nagyon jól mulattam, már délben részeg voltam, szóval parádé. :) aztán hazaszaladtam meccset nézni, azt a bizonyos gálameccset, ahol Rooney megint vágott 3 gólt... :))) a MU 5:0-ra alázta a Boltont. :))) JEJEJEEEEEEE!!! :D

vasárnap reggel még mehetnékem volt, de aztán megjött Vérnénnye, így viszont már sehova. :) persze örültem neki, mert már így is 3 hetet késett, de végre tombol, a hasam is görcsöl ma már, és a kedvem sincs az egekben, de hét végére már semmi bajom nem lesz. :)

holnap Bertával találkozom, de asszem rövidre kell fognunk a dolgot, mert 6-tól egy előadásra megyek. megpróbálom milyen, mert nagyon kíváncsi vagyok. ha jó lesz, kéthetente menni fogok. talán ennyit még ki is tudok gazdálkodni... ráadásul előtte még az antikváriumba is el kell mennem, mert megint találtam egy könyvet, aminek nem tudtam ellenállni. sebaj, majd kajára nem költök. :) úgyis minek. :) még jó, hogy az antikvárium is arrafelé van, mint ahol az előadás lesz. :)

ma munka után beugrok a upc-be, leadni egy modemet, aztán meg LAndieval sörözünk elvileg. illetve ő sörözik, én meg nemtom. :) 

annyira el voltam

varázsolva szerdán, mikor a dvd lejátszót mentem megvenni, hogy a legegyszerűbb útvonal helyett simán egy bonyolultabbat választottam (pedig én nem erről vagyok híres), és már csak akkor jutott eszembe, hogy hosszabb és bonyolultabb utat választottam, amikor nem volt értelme változtatni. pfff... :)

aztán a nap fénypontja, amiről megfeledkeztem, a Paprika TV-n az Aroma c. műsor. sikítva röhögtem. csak azért kezdtem el megnézni, mert Tógypörköltet főztek, és bodag volt a köret. TŐGYPÖRKÖLT!!! alig bítam kiolvasni a tévén. :) a kaját jól csinálták egyébként, de maga a marhatőgy undorító volt nyersen. én imádom a pacalt például, de ez már nekem is sok volt. gondolj bele, hogy mellbimbót eszel. brrrrrrr... jó, akkor ne gondolj bele. szóval ilyen. de hatalmas formák voltak a műsorban, volt egy szakács, meg egy ilyen "alákérdező" ember. kb. a műsor végén esett le, hogy ez egy ROMA főzőműsor, roma receptekkel. na bravó, ezzel nincs is baj. főleg, hogy a műsor végére még bakiparádét is beraktak. na, akkor már vinnyogtam a röhögéstől. :))) azt viszont nagyon díjazom, hogy van önkritikájuk, vagy nem is tudom, hogy ezeket a bakikat is bevállalták. 2 üveg bor után, vagy egy spangli mellé kötelezően ajánlott a műsor, mert valami frenetikusan bénák. :) már ha meglátod a két fazont, hogy milyen fejük van, azon besírsz. vagy csak nekem van ilyen ízlésem, én nem tudom, de nekem nagyon ütött. végig fb-oltam az egészet, mert egyszerűen meg kellett osztanom a közzel, hogy ez van. :)

ma este 9-kor, Paprika TV, Aroma c. műsor újra. kötelező! :)

az újdonsült hódolómról kiderült, hogy 3 évvel fiatalabb nálam, nagyjából olyan magas lehet, mint én, van egy kis pocakja. vállalkozó, Szigethalmon él a saját házában, azt újítgatja most fel, meg imád horgászni, egyébként odavalósi, ahová én. mármint abban a városban született, ahol én. és tegnap még olyat írt, hogy tátva maradt a szám. kb. olyat, mint amit álmomban mondott a pasi. idézem: "Mert mikor meglátlak a képeken erre gondolok: igen. Ő az, nem kell sosem más" 

ezt arra a kérdésre válaszolta, hogy miért jó rám gondolni? mert előtte írta, hogy jó. na, remek. kezdek bonyolult lenni. :) de tán érted. :)

erre azért hirtelen nem nagyon lehet mit mondani, nem? vagy csak én vagyok ilyen béna? én estem ki a gyakorlatból? no, mindegy. néha bénázok, de azért próbálom terelgetni afelé, hogy legalább randizzunk. de nyilván nem én fogom felvetni, hogy "s mikor randizunk?" mert nem, mert az ő dolga. csak kicsit mintha nehézkes lenne az egész.

szándékosan nem foglalkozom a külsejével. nem akarom, hogy ezen múljon bármi is. a Tesóm már sokszor a szememre vetette, hogy nem adok esélyt olyannak, aki nem Adonis. hát tessék. most lesz esélye. de ha undorodom tőle face to face, akkor leves. de ha elvarázsol... hmmm... végülis lakhatok én Szigethalmon a Dunaparton is, nem kötelező Érdre mennem. :) ráadásul ott Barbika is közel lenne. :)

de azért az álomház még mindig nincs elfelejtve. ma feladok lottót. hiszem, hogy nyerek. ;)

kész az új személyim, ma felmarkolom a postán. bármennyire is erőlködtem, nem lesz rajta olyan fotó, ami tetszik, de hát 10 évre érvényes, csak kibírom valahogy, ha már az előző 15-öt kibírtam egy olyannal, amire még az okmányirodás ügyintéző is azt mondta, hogy gáz. :) (mondjuk ez nem volt szép tőle, de egyébként meg le a kalappal, nagyon kedvesek voltak az ügyintézők, és minden gyorsan ment. még sms-t is kaptam arról, hogy elkészült, és kipostázták. megdöbbent néha a XXI. század... :D)

újdonsült hódolómmal most a fb-on chatelek... a blogolással párhuzamosan, úgyhogy most el is tolom oda a bringát, még munkaidő végéig hátha előre jutunk. :)

pénzköltést terveztem a

tegnap napra, és ha én eltervezek valamit, akkor az úgyis lesz. :) vettem egy dvd lejátszót, egy újat, mert a régi már a halálba idegesített. célirányos voltam, és gyors, 3 mp alatt kiválasztottam, hogy melyiket szeretném, aztán fizettem és ennyi. 

még beugrottam a Sparba is, heti nagybevásárlásra, ami nálam kb. 3000,- ftból megvan. ez azt jelenti, hogy 1 hétig van mit ennem, vagy még tovább, attól függ, hogy osztom be. a pénztáros viszont egy idióta volt, de még ebből is jól jöttem ki. 20 Ft-ot nem volt képes beütni még valamire, hogy kajajeggyel tudjak fizetni (hihetetlen rugalmatlanság), közben meg a mögöttem lévő sorra mutogatott, hogy haladjunk. erre adtam neki pénzt, közben fél kézzel pakolásztam, már nálam volt a lejátszó is, amit se összetörni, se elhagyni nem akartam. a kasszás néni, meg ahelyett, hogy kapott volna 20 Ft borravalót, bukott 720,- Ft-ot, ugyanis kétszer adott vissza az ezresemből. amilyen szétszórt voltam, nagyon nekem se esett le a szitu, mögöttem meg németek álltak, szerintem ők se értették, de nem akartak/nem tudtak szólni. mikor észrevettem, akkor én meg úgy döntöttem, hogy nem szólok. gyorsan elcuccoltam, és futás haza. :) az ezresem pedig 1400,- forinttá változott... :)))

a dvd lejátszóra amúgy nem sokat költöttem, 9.000,- Ft volt, az AXA vette nekem, vagyis az általuk kifizetett reálhozamból vettem meg. hamár talált pénz... bár ennél többet akartam azért találni, mint amit küldtek, de hát ez van. 

otthon nekiálltam összeszerelni a cuccokat, kipróbálni az új eszközt. sikerült is, de most még nem az igazi. majd jön Alma, és megcsinálja. és akkor majd hozzárakja a hangfalszettet is, ami 4 hónapja áll ott úgy, ahogy megvettem, mert én nem értek hozzá, hogy mit hova kell dugni. :) a lényeg, hogy müxik minden, most meg jól van így, ahogy van. 

később erősen rászívódtam az Álomházra. próbáltam pörgetni, hogy milyen hátránya lehet, de nem találtam semmit. :) igazából ami a hátránya, az előnye is, ráadásul most már annyira vágyom kiköltözni a belvárosból, hogy Istenemre mondom, bármilyen kellemetlenséget bevállalok ezért. korán kelést, hosszabb utazást, menetrendekhez igazodást, bármit!!!! elképzeltem, hogy majd sokat bicajozok, mindenfelé, meg kertészkedek sokat. lesz persze medencém is, de sokat ülök a teraszon is, elmélkedve, és végre egy csomó időt írással tölthetek, mégpedig tevékenyen, mert ott biztosan lenne ihlet, meg persze olyan nyugi, hogy semmi ne vonja el a figyelmemet. annyira bepörögtem, hogy szerintem vasárnap megkérem a Tesómat, menjünk el kocsival megnézni, hogy mégis hol van ez a ház, és milyen élőben. 

lefekvés előtt úgy döntöttem, hogy nem a hálószobában alszok, hanem a kisszobában. mivel utóbbiban sincs most világítás, ezért az Ozorai elemlámpámmal ágyaztam meg, azzal kolbászoltam a lakásban este 10 után. :) vicces volt. :) Kiccica csak nézett. :) megjegyzem, remekül aludtam ott, talán még jobban, mint a hálóban. lehet, hogy a hálószoba negatív energiákat rejt, nem tudom. 

éjjel meg érdekeset álmodtam. valami buliban voltam, de szabadtéren, de mintha ismerős társasággal. mindenesetre volt ott egy pasi, aki annyira nem tetszett elsőre, de valahogy mégis vonzódtam hozzá. szoknyában voltam, ő meg belátott a szoknyám alá, és amikor meglátta a félzsömlémet (bugyiban is igen jól kivehető), akkor elismerően csettintett, hogy neki ez mennyire tetszik, és hogy ő engem akar, többek között a félzsömlém miatt is. nagyon kellemes álom volt, emlékszem, hogy élveztem, de mikor felébredtem, már nem emlékeztem rá. később, a bkv-n ugrott be. jókat vigyorogtam tőle. :) mármint az emléktől. :)

aztán a reggeli rutin szerint beléptem iwiwre. csak azt szoktam nézni, jött-e levél, aztán annyi. és jött. egy pasitól, hogy mennyire tuti csaj vagyok, csinos vagyok, és a legjobb az összes csaj között. WTF??? :DDD fogalmam sincs, ki ez az ürge, nem ismerem, de szimpatikusnak tűnik egyelőre. írtam neki vissza, hogy tényleg az vagyok, és köszönöm, és ugyan mesélje már el hogyan akadt rám. :)

ma jelentkezett 76-os. Lengyelországban pihent. az augusztus nála mindig befelé fordulós - írta. megértem. nekem is az. :) szeretne látni, én is őt. remélem, hamarosan találkozunk. :)

valamelyik nap a Kos is keresett, hogy mikor érek rá, neki nem is válaszoltam. majd. egyszer. :)

tegnap meg ma is, reggel, kéményseprőket láttam a vársoban. többet is. tegnap kettőt, ma hármat, különböző helyeken. lehet, hogy Kéményseprő is elő fog kerülni megint? :))

kicsit benéztem az időjárást, illetve az MR2-re hallgattam, mely szerint délután 22-26 fok lesz. szandi, hosszú farmer, póló kombóban indultam el, és majdnem szétfagytam. picit esett is, szóval remek kilátások ezek hazafelé. :) mindegy, ha hazafelé mehetek, akkor már pont leszarom, hogy fázok-e vagy sem. :))

egész este az

álomházon pörgött az agyam, amit tegnap találtam. :) próbáltam rájönni, hogy miért is vonz Érd engem annyira. hát nyilván azért, mert Ady Endre Érdmindszenten született. :) erre jutottam nagyokosan, de ez azért ennél összetettebb. :) elképzeltem, ahogy ülök a teraszon egy függőágyban, hogy virágos kertem van, meg konyhakertem, termelem magamnak a zöldségeket, netán gyümölcsöt (ezt persze némi segítséggel). elképzeltem, ahogy jönnek a Barátaim, bográcsozunk az udvaron, meg nagyokat nevetünk, és ez senkit nem zavar. elképzeltem, hogy a Kiccica is milyen jól érezné ott magát. és persze elképzeltem, hogy majd a Párommal, meg a gyerekemmel mennyire jól éreznénk ott magunkat. szóval küldtem a pozitív energiákat. :)

azt tervezem, hogy jövő hétvégén előállok vele, apunál, hogy milyen ötlete van, hogy lehetne ebbe beleugrani, mit tud segíteni, stb. egyáltalán mit szól hozzá? mondjuk előtte jó lenne megnézni közelebbről, majd befűzöm a Tesómékat hétvégén, hogy menjünk el kocsival oda. :)

ma már azt is megnéztem, hogy tömegközlekedéssel mennyi lenne a munkahelyem (időben és pénzben egyaránt), és egyáltalán nem vészes. 1 óra alatt be tudnék érni, háztól házig. vennék egy bicajt persze, azzal közlekednék Érden. :) a hosszú távú terv pedig az, hogy már ne Zuglóban dolgozzak, hanem közelebb Érdhez, vagy leginkább otthon. a távolabbi terv az, hogy írással keressem a kenyerem, és/vagy tanácsadással, mert egyre többen megerősítenek abban, hogy ehhez van tehetségem. és persze anno Péter is megmondta, hogy ez az én utam, tehát erre kell fókuszálnom.

lesz majd egy önismereti kurzus, amire sajnos nekem most nem telik, de a nyitóelőadás nyilvános lesz a MüPában, erre jelentkeztem, Büky Dorottya és Feldmár András lesznek az előadók, szóval mindenképpen ott kell lennem! :) és csak 2500,- Ft a beugró, ennyit kötelező áldoznom rá! :) ugyanitt Szépíró kurzus is indul, amire szintén nem telik most, de ettől az egy előadástól sokat várok, legalább egy lökést, ami lendületet ad. :)

szeretnék egy netbookot, mert írnom kell, de nagyon, és sokat, és sokszor. persze erre jó a laptop is, de az most egyrészt a Tesóméknál van kölcsönben, másrészt meg a netbookkal simán ki lehet ülni egy padra bármelyik parkban, vagy bárhol, és írhat az ember. ha majd a saját teraszomon ülhetek, akkor már nem fog érdekelni, hogy min írok, de most a négy fal közé szorulva még izgat. :(

egyéb nincs, ma este egy dolog lesz csak a fontos: HAJRÁ MAGYAROK!!!! :D

csak fokozni tudnám

a jelzőket az elmúlt hétvégével kapcsolatban, annyira jó volt!!! :)

mindehhez hozzátartozik, hogy nem véletlenül nem írtam a múlt héten. március óta ez volt az első olyan hét, amikor úgy felkúrtam magam mindenen, mint régen. minden fos összejött, takonyhányásfosgeciszar hét volt, és úgy éreztem, minden hiába, végem van, és nem tudok visszatérni arra az útra, amire kellene, amire márciusban ráléptem. valahogy azt éreztem, hogy szerencsétlen vagyok, és ezen nem tudok változtatni. :(

viszont már csütörtök este volt egy nagyon jó pár órám, mert felmentem Vikiékhez dumizni (csak Valtival volt kettesben otthon), és nagyon jól éreztem magam. kellemesen és gyorsan repült el az a cirka 6 óra, amit ott tölöttem. pénteken szokásos munkanap, de már jobb kedvvel, majd munka után találkozó Almával, akivel úgy eldumáltam az időt, hogy már csak a meccs szünetében értem haza. de megérte. :)

1:0-nál egyébként pont egy kocsmánál jártam, ahova egyből berohantam, mert nagy üvötözés ment, hogy mennyi a meccs. akkor ismételték pont a gólt, meg is néztem a plazmatévén, csak úgy, az ajtóban állva, aztán rohantam haza, hogy a második félidőt már láthassam egyben. ÉS MILYEN JÓ VOLT!!! fantasztikus akaraterővel, küzdeni tudással győzte le a magyar válogatott a svéd csapatot. és végre miénk volt az utolsó szó. :)) mondjuk ettől függetlenül jó lett volna Ibrát lerúgni, csak úgy a hecc kedvéért megért volna még egy pirosat is, de szerencsére nem volt erre szükség. :)

szombaton Banyával volt nagy beszélgetés, ami mindkettőnknek nagyon jót tett. már maga a találkozás is. jártunkban-keltünkben pedig megbeszéltük az aktuális problémáinkat, bőgtünk is persze, mint minden alkalommal, amikor rájövünk, hogy 21 éve mi vagyunk egymásnak. Neki meg rajtam kívül nincs is igazán senkije, aki ennyit tudna segíteni, aki ennyire megértené, mint én, meg aki ennyit tud róla, mint én.

este aztán Gyuszival levonatoztunk Agárdra, ott várt Barbi, Viki és Valtika. a gyerkőc korán elaludt, így már hamar a tettek mezejére léptünk, és nekiálltunk leépíteni agysejtjeinket. ja, persze egy isteni chilis bab vacsora után. :) szóval ment az aljasodás, szerintem mindenkinek igen jól sikerült, és éjfélkor már ágyban is voltunk. :)

vasárnap meg intenzív napozás, pancsolás, hűsölés ment, fincsi ebéddel (én a chilis babot toltam továbbra is) és jó hangulattal fűszerezve.

hazafelé a kocsiban felébredt bennem valami anyai ösztön-féle... nem is tudom ezt mire vélni. pont szombaton beszéltük meg Banyával, hogy egyikőnk sem érzi úgy, hogy gyereket szeretne, ehhez képest Agárdról hazafelé megmoccant bennem valami, mintha egy kapcsolócska "ON" állásba került volna, ami 30 évig "OFF"-ban volt. Valtival beszélgettem, és búcsúzóul már puszikat is kaptam tőle, pedig előtte még azt sem hagyta, hogy a kezét megsimizzem. arra gondoltam akkor, meg azóta is, hogy milyen jó lenne Valtival még több időt tölteni, tényleg felolvasni neki a Pál utcai fiúkat, ahogy megígértem a kocsiban, meg majd persze végigjárni azokat a helyeket, ami benne van (Grund, Füvészkert), illetve felbukkant a gondolat bennem: jó lenne a saját gyerekemmel megtenni ugyanezt. no, ilyenre már jó ideje nem volt példa, talán még soha nem is gondolkodtam rajta, mert egyszerűen nem éreztem késztetést. most viszont igen. :)

és bár most nem kezdtem el tiszta erőből rágörcsölni, meg sóvárogni, hogy de jó lenne egy gyerkőc, de alapvetően "apakereső" üzemmódba kapcsoltam, legalább is a tudatomat ebbe az irányba fordítottam, ilyen irányú pozitív gondolatok születnek meg bennem, és minden cselekedetemmel meg is akarom ezt támogatni. ma pl. Érden találtam egy klassz családi házat, ami ideális lenne a családalapításhoz, és ha el tudnám adni a lakásaimat, meg is vehetném. ráadásul Zsóéktól 2 utcányira van, ami nem elhanyagolható szempont. :) Érd most nagyon szívcsücsök lett, mióta Zsóéknál voltam. a szombat esti vonatozás közben is csak néztem ki sóvárogva a házikókra, a kertekre, hogy milyen jó lenne ott élni. mert onnan a főváros nevetségesen közel van, bármilyen közelekedési eszközzel indul is el az ember. 

persze már most hiányzik Mindenki, Alma, Banya, Barbi, Viki, Gyuszi, Valti, de hát nem is most óta, hanem mióta elváltunk, már azóta, rettenetesen. 

boldog vagyok és köszönöm, hogy Ők vannak, léteznek, hogy vagyunk egymásnak, és hogy mindig számíthatok Rájuk, ahogyan Ők is rám. 

és innen nézve meg már nincs is semmi problémám, és a múlt heti görcsölés a távoli múlt ködébe veszik. :)