beleolvasgattam a régi

blogjaimba. jesszus. hogy miket írogattam én ott? hogy miket szenvedtem én pl. 76-ossal??? pfff... parádés.

meg micsoda kalandjaim voltak... Balu... (ő mondta, hogy járna velem, ha nem lennék kövér. anno 2007-ben) hm. pár hete ő is előkerült ám. csak nem írtam róla. (vagy igen? nem emlékszem. fogynak az agysejtjeim) persze azzal, hogy azonnal menjek át hozzá és keféljünk. nem értem. nemrég még volt barátnője... vajon ki miatt lett vége? aztán persze elirányítottam, hogy nálam aztán ezzel a parancsolgatással nem megy semmire. nem vagyok már az a hülyepicsa, mint régen........... áhhh... dehogynem. :( 

ja, meg TZ is előkerült. ő is pont 3 éves történet. akkor tolta, hogy majd szakít a nőjével, meg majd szexelünk. soha nem került rá sor. találkoztunk vagy kétszer, eljutottunk csókig, aztán ennyi. most is ezzel húzott, hogy átjöjjön szexelni? anyjába, oda. engem nem fog többé hülyíteni. 

szóval beleolvastam a régi dolgokba. azért sokat változtam már azóta. persze most is megvan a napi nyavalygás pasik miatt. mármint exek miatt. mármint pl. Zé miatt. meg a Bőgős miatt néha. 

és 3 éve is éppen munkahelyváltásban voltam. és az akkori céget is gennyesnek tituláltam. mint utóbb kiderült, nem alaptalanul. 

nekem ilyen 3 éves ciklusaim lennének??? 3 évente visszatér minden fos az életembe? nemár!! :(

amúgy meg letöltöttem végre a legkedvencebb Liquid Soul számot: Hypnotic Energy a címe. egyből rá is égettem egy cd-re, aztán nyomtam neki egy csutka hangerőt hajnali kettőkor. muszáj volt kipróbálni. :) de majd napközben tolom inkább ezerrel. :) 

a Bankár került elő megint. ha még valaki emlékszik rá... ő még 2006 őszi ismeretség. még 76-os előtti. vele azért az utóbbi időben találkoztam. és bár le akartam építeni őt is a francba a többivel együtt (Kos, 76-os), most mégsem vagyok képes nemet mondani neki, mert hátha tud segíteni állást találni. mert ő olyan területen dolgozik, ráadásul akkora az ismeretségi köre, hogy hátha. állásért dugok. ja. így megy ez. máshogy nem vagyok képes érvényesülni, vagy eladni magam, csak így. végül is mindegy, vagyok már olyan szinten, hogy bárkit leszopok egy jó állásért, szó nélkül. ha ez az ára, ám legyen. ja, a lényeg, hogy Bankár ma... öööö... hajnali fél 4 van... szóval tegnap jött volna fel, kedden, de aztán lemondtam. (meg a randit is, ami este lett volna, de azt úgy tűnik, hogy végleg. kiderült a pasiról, hogy szabadidejében bográcsos lecsót főz, amivel nincs is semmi baj, de míg az fő, ő flakonokra lövöldözik légpuskával. ez normális??? nem túl társasági, vagy egyáltalán nem túl barátságos időtöltés. úgy érzem, semmi közös nincs bennünk, így a továbbiakban nem erőltetném a találkozást. mert minek.) viszont Bankárt áttettem mára, szerdára. mert egyrészt kefélnék is (bár nem pont vele, de hát ő van kéznél), meg meló is kell. meg nyaggat is feszt. úgyhogy ezzel akkor néhány dolog ki lesz pipálva. 

hogy mit csinálok még fél 4-kor ébren? fogalmam sincs. :) netezek. nézem a Mezzot, szól a jazz... most még átkapcsolok pornóra (hiába, nagy az étvágyam), még mielőtt vége lesz az adásnak. :) aztán lefekszem aludni. bár nem vagyok álmos. tegnap is hajnali fél 5-kor feküdtem le. igaz, előtte aludtam már a kanapén valamennyit. ment a Nyomozó c. film az HBO-n és azon bealudtam. szóval fél 5-kor mentem a hálóba, de 10 előtt meg már újra ébren. azóta pörgök. és nem is tolok semmit. :)

ja, ma... öööö... illetve tegnap este, vagyis kedden megelégeltem a tunyaságomat és elővettem a szteppert. :) meg a súlyzókat, amiket karácsonyra kértem és meg is kaptam a Jézuskától. nyomattam majdnem egy órát. miközben sorozataimat néztem. :) remek kombó. :) a napi hülyeség adag is megvan, és még mozogtam is közben. ezt mostantól bevezetem és igyekszem minél több időt tölteni a sztepperen. 

megnyílt az új wellness bizbasz itt az utcában. csillivilli, uszoda is van, meg minden lófasz. a héten ingyen lehet kipróbálni. Tesómmal tervezzük, hogy lemegyünk. mivel reggel 6-tól este 10-ig van nyitva, azon gondolkodtam, hogy munka előtt elugorhatnék néha úszni egyet reggelente, vagy legalább kicsit mozogni. nem is kéne sokkal korábban kelnem ahhoz, hogy megcsináljam. de munka után mindenképpen kéne oda járni. csak már látom előre, hogy mennyi pálcika csajszi lesz ott, ami ugyebár az én parám. ja, meg ott pasik is vannak. szóval necces. ha mondjuk a Tesóm mindig jönne velem, az jó lenne, de hát nem fog tudni mindig jönni szerintem. :(

előszedtem ma angol cuccokat megint. nyomatni kell az agyamba a nyelvet, mert nem lesz belőlem semmi. még szar se. még énekes halott se. :(

najó, mindjárt vége a pornóadásoknak. leléptem. :)

ennyire kilátástalannak régen

ítéltem meg a helyzetemet. 

már látom, hogy nagyon nehéz lesz új állást találni, rövid időn belül meg pláne. amiben tapasztalatom van, és amit tanultam, azt nem akarom csinálni. amit meg szeretnék dolgozni, ahhoz se tapasztalatom, se végzettségem. és hogy a nyelvtudás hiányáról meg már ne is beszéljek. 

azért még abban bízok, hogy most ez az év vége holtszezon, uborkaszezon álláskeresés szempontjából, hogy majd januárban beindul a dömping, és több dologból tudok esetleg választani, több helyre tudok majd pályázni. de és ha nem??? akkor mi a szar lesz velem? ott nem maradhatok, ahol most vagyok. sem pénzügyileg, sem erkölcsileg nem tartható az állapot. 

MI LESZ VELEM? nagyon el vagyok keseredve. már azon is gondolkodom, hogy külföldön próbálkozom, hogy legalább a nyelvet megtanuljam. de hát ahhoz is kell pénz, hogy bele tudjak kezdeni. bár talán Manchesterben el lennék valameddig Timinél, ha szépen megkérném. és ő még talán segítene is boldogulni. legalább egy mosogatói állásig... mert Londonba nem is szívesen mennék. az túl nagy nekem. meg nem is ott van az Old Trafford. :)) de nulla forinttal nem indulhatok el oda sem. ráadásul a fizetnivalóim azok itt maradnak. és ha sürgősen nem tudok pénzt keresni, akkor a hiteleim is bebukom. :(

a másik a pasik témája. vannak jelentkezők, elvileg ma is lesz egy randi (ha le nem mondom az utolsó pillanatban), de mindegyik annyira ergya. az a baj, hogy Zé olyan magasan átvitte nálam a lécet, hogy mindenkit hozzá hasonlítok. nem akarok még egy Tűzoltós baromságba belemenni, ezért nagyon szelektálok, és inkább megvárom, hogy jöjjön valaki, aki érdemes egyáltalán arra, hogy találkozzunk. de hát egyik fos, a másik meg szar. reménytelen. időpocsékolásnak érzem az egészet. lehet ebben az is, hogy Zét még mindig nem engedtem el. nem tudom. nyilván. 

bevallom: sokat gondolok rá. pénteken délután felhívott, éppen a húgához ment karácsonyozni. szóval felhívott, hogy boldog karácsonyt kívánjon, és beszéltünk is pár percet. örültem a hívásának. igazából én is akartam hívni, de ő megelőzött. és persze nagyon jólesett. és ebből, hogy hívott, meg kedves volt, nem vonok le messzemenő következtetéseket, mert minek. csak mindig motoszkál bennem, hogy mennyire jó volt vele.  

ah, talán elmúlik majd ez a lelki gyötrődés. nem tudom. a Bőgősön is sikerült túllendülni. igaz, másfél évvel a szakítás után, de sikerült. (vagy mégsem? ő is sokszor eszembe jut, bár vele kevésbé lennék, mint Zével. ha választani kellene... hűha... ez most nehéz. inkább összegyúrnám a kettőt. :) bár biztos vagyok benne, hogy Zében is megvan az, ami a Bőgősben megvolt még pluszban, csak még nem hoztam ki belőle.)

ó, már megint a nyavalygás. hogy unom én ezt. :( 

régen vártam ennyire

hogy egy évnek vége legyen. a 2010-es év annyira, de annyira fos volt számomra, hogy nem is tudom, volt-e már ennél rosszabb, nyűgösebb, fájdalmasabb.

nagyon-nagyon bízom benne, hogy 2011 nem a nyűglődésről fog szólni, nem a csóróságról és magányról, hanem elindul valamiféle felemelkedés. legalább az életem valamelyik területén. nem is tudom, hogy elmeséljem-e, hogy miért tűntem el karácsony előtt, és hogy most hogy érzem magam...

nos, nem volt karácsonyi boríték, sőt, igazából kiderült, hogy ki is akarnak rúgni, de ha nem is rúgnak ki, akkor kinéz a lefokozásom asszisztenssé, amivel nem is lenne baj, csak ez a fizetésem csökkentésével is járna. ezt az utolsó munkanapon, este fél6-kor bírta beközölni FA (a pénzügyi igazgató). 3 perc volt az egész. az elvesztett megbízót kérte rajtam számon, és ezzel magyarázta azt, hogy nem kapok semmit, sőt, igazából csak azért nem rúgott ki aznap, mert karácsony előtt nem akarta. (hogy mégis lenne ennek az embernek humánus, empatikus gondolata az ezzel együtt sem igaz, egyszerűen csak nem volt ideje megcsinálni a papírt) OJ nem állt ki mellettem olyan szinten, mint én azt elvártam volna, mint amennyit én dolgoztam és nyeltem egész évben. ráadásul kiderült, hogy ő mégiscsak kapott pénzt, bár állítólag neki is levonták a 40%-át az ígért jutaléknak. nekem meg a 100%-át. mintha én nem is csináltam volna semmi mást egész évben. mindegy, nem is akarom már ezt a gittet rágni, mert nagyjából 2 napig dühöngtem magamban emiatt. és nem ér annyit az egész, hogy megint felbasszam magam rajta. a lényeg, hogy mérhetetlenül csalódott és keserű vagyok, elsősorban OJ miatt, aki velem kapcsolatban is megmutatta, hogy ő hogyan működik (amit egyébként néha hangoztat is): felfele nyal, lefele rúg. és én még karácsonyi ajándékot vittem neki, és megosztottam vele mindenemet (holott tudhatja, hogy mennyire szarul állok anyagilag), és elviseltem szó nélkül a hülyeségeit. ezzel be is fejeződött a mi "barátságunk", ha volt egyáltalán ilyesmi. úgy látszik, csak én hittem annak. szerinte ez bizony egy kőkemény főnök-beosztott viszony, vagy inkább iszony, és amikor az ő pénzéről van szó, akkor eszerint cselekszik. engem leszar magasról. no, ettől kezdve tőlem se várjon egy centivel se többet. 

és nem akarom már végiggondolni sem, hogy a soha nem látott év végi borítékomban lévő pénzt hányszor és hogyan költöttem el fejben. no, nem kell nagy dolgokra gondolni, csak mondjuk rendeztem volna a tartozásaimat, a maradékot meg elraktam volna Ozorára, hogy ne csóróskodjak ott jövőre megint. hát erről ennyit. marad a tartozás, nem kevés, és nagyjából szilveszterkor is arra fog telni, hogy itthon ülök a tévé előtt. 

pénteken délután mentünk haza, anyuékhoz. egyből elmentünk istentiszteletre a szomszéd faluba, mert ott Sípos Ete Álmos tartotta, akit már csak ritkán lehet elcsípni. aztán a hétvégén világos lett számomra, hogy az apám teljesen meghülyült már a református egyház miatt. már lassan olyan lesz, mint egy Jehovás. undorítóan és képmutatóan viselkedik és anyut állandóan bántja. ebből vasárnap délutánra olyan üvöltözés kerekedett, hogy a Tesóm, akinek a vérmérséklete az enyémnek az egyszázada körülbelül, majdnem nekiment apunak. én meg csak bőgtem, mint egy hülye, szólni sem bírtam. kisírt szemekkel és gyomorideggel jöttünk haza, ráadásul 2,5 óra alatt, mert a 4-esen egyáltalán nem volt eltakarítva a hó, vagyis gyökkettővel lehetett csak közlekedni. 

na, ennyit a karácsonyról is. nem véletlenül rühellem én ezt az ünnepet. 

a héten álláskereséssel foglalkozom. muszáj lépnem ez ügyben, különben nagy bajok lesznek. nagyon remélem, hogy sikerül hamar találnom valami mást (remélhetőleg valami egészen mást, mint amit most csinálok) és eltakarodhatok attól a gennyes cégtől.

ezek után már csak egy boldogabb új évet kívánok magamnak. ami szar velem történt 2010-ben, ahhoz képest már csak boldogabb lehet, de komolyan. ez annyira a legalja az életemnek, hogy innen már csak felfelé van út, és nagyjából csak ebben bízhatok. 

nagyon úgy néz

ki, hogy egy büdös vasat nem kapok idén karácsonyi jutalomként. OJ most volt fent 1 óráig évértékelésen, és csak a szart kapta az arcába. és még nem végeztek. olyan dolgokat hánytorgat fel még mindig a pü-i igazgató, ami egyszerűen nonszensz. 

semmi jóra nem számítok. nyilván fel sem kell majd mennem.

itt, ebben a pillanatban végleg el is dőlt számomra (ha még eddig nem tudatosult volna bennem), hogy EL INNEN!!! najó, ez igazából már hónapok óta nem kérdés számomra, de mondjuk a karácsonyi buli óta meg pláne nem.

szóval akkor most hivatalosan is bejelentem, hogy állást keresek. szinte majdnem mindegy, hogy mit kell csinálni, csak jó legyen a fizu. tudom, ez nem kívánságműsor, de nagyjából ez a szitu. 

ha bárki tud bárhol bármit, akkor jelentkezzen a marionlove76 kukac gmail pont com címen. :)

néha megdöbbenek magamon

hogy milyen szinten ki tudok tárulkozni vadidegeneknek. najó, Owen nem egészen az, mert egyrészt képben van velem kapcsolatban, a blogom által, másrészt én is ugyanígy ismerem, harmadszor pedig már nem először találkoztunk. de hihetetlen, hogy olyan szinten ki tudok tárulkozni, és olyanokról beszélni, amiről mással nem, vagy még senkivel sem. áhhh... nyitottságom határtalan. persze nem mindenkit örvendeztetek meg ezzel. ki kell érdemelni. :) 

nagyon jót dumáltunk tegnap, csak kevésnek tűnt. megittunk egy-egy rumos teát (nem volt forralt bor...), és én még fecsegtem volna napestig. :) nagyon szeretek Owennel beszélgetni, még mindig. imádom a képes beszédét (pont olyan, mint OJ ezen a téren), imádom, ahogy rávilágít dolgokra. 

egészen felpörögve értem haza, tévézgettem, semmi egyebet nem csináltam már tegnap este.

a kattogást is befejeztem, már nyugodtabban is tudtam aludni. :) igaz, hajnalban felébredtem, de ennek nincs jelentősége. :) szóval úgy döntöttem, hogy nem kell kattognom semmin, mert semmi értelme, teljesen felesleges. egyrészt, mert ha eddig nem jött össze, akkor ezután mitől jönne, másrészt, még semmi konkrétum nincs, lehet, hogy nincs is szó arról, amiről én gondolkodom.

ma Ginától kaptam egy hűtőmágnest karácsonyra (meg csokit, meg rajzot tőle), amin olyan felirat van, ami tulajdonképpen rólam szól. tehát találó. és éppen ezért szívemnek kedves. ez áll rajta: "Hibrid meghajtású vagyok. Borral és csokival is működök." :) zseniális. :)))

ma már semmi shopping, csak otthon nyugizás. holnap majd még mászkálok, de nem viszem túlzásba. legalább már a melóba nem kell bejönnöm. :) pénteken meg délután tipli anyuékhoz. :) jó lesz. :) kezdem várni a karácsonyt, bár a fenyőfát még mindig nem szedtem szét, de már kitaláltam, hogy hova teszem. szerintem holnap már rá is dobom az égősort.

ah, Zsó cefetül hiányzik. én nem is tudom, hogy bírom ki szilveszterig, amikor majd újra láthatom. :( de akkor majd csapunk egy jó házibulit, vagy elmegyünk valahova pasizni. zsírmágnes. :)))

a tudatalatti mozgása

fergeteges. ugyan tegnap már nem is kattogtam annyit azon a bizonyos dolgon, az éjjel mégis azzal álmodtam. nem akarok megint lázálmokat, lázálmos blogot meg pláne nem. úgyhogy igyekszem a gondolataimat elterelni és inkább lenullázni, mintsem olyan dolgon pörögjek, amin nem szabad. 

bár jellemző rám, hogy amíg nem zárom le magamban végleg a dolgot, és nem lépek túl, addig ez motoszkál bennem. egyelőre viszont máshogy nem megy a túllépés, mint hogy történik valami, ami miatt sikerül. csak úgy, hogy én majd elhatározom, úgy nem fog menni.

végre megérkezett a fizum ma hajnalban. megérezhettem, mert felébredtem fél4 körül, ránéztem a telefonra, hogy mennyi az idő, erre jött az sms, amely a jóváírást tartalmazta. parádés. 21-én. de legalább megvan. most már nincs nagy vész, csak 20.000,- ft hiányzik ahhoz, hogy nagyjából minden számlám ki legyen egyenlítve ebben a hónapban. na, ezt kell még megoldanom. ja, és akkor persze még nem ettem és nem ittam. :) az élet széééééééééééép!!! :D már nem vagyok emiatt frusztrált. hanem inkább azért vagyok az, mert itt kell szopkodnom a munkahelyen. alig bírtam reggel is felkelni. :( fáradt vagyok és elegem van a munkából. idén meg pláne. életem egyik legboldogabb napja lesz az, amikor majd benyújtom a felmondásomat. és megírhatom a kollégáimnak a búcsúlevelet. :) ez éltet már csak. de komolyan. eltakarodni innen a véreres francba. nagyjából teljesen mindegy már, hogy mit kellene csinálnom az új melóhelyen, csak el innen, és picivel keressek többet. más nem számít. bármit megcsinálok (szopok, nyalok, gombot varrok), csak hagyjanak békén és ne rúgjanak belém minden percben. ennyi.

valahogy megint nincs karácsonyi hangulatom. otthon van a fenyő, amit anyuék hoztak a múltkor, és ugyan már beleraktam a tartójába, de még mindig össze van kötve. lehet, hogy szét se bontom, mert minek? így összekötözve teljesen jól le lehet majd vinni a szemetesbe január 6-án. úgyis csak egy égősort terveztem rárakni, semmi mást... tényleg annyira felesleges. egyedül mi a francot karácsonyfázzak? már tavaly is csak bajnak volt. idén dettó nem érzem jobban a karácsonyt. ha persze nem lennék egyedül, hanem lenne valakim, akkor egészen más lenne. de egyedül vagyok. vagyis ez a karácsony is ugyanolyan fostenger lesz, mint az elmúlt 4-5 évben mindegyik. 

amikor még férjnél voltam, és vele éltem, akkor sem volt sokkal jobb, mert az exférjem hihetetlenül kocka és érzéketlen és antikarácsonyista (az egész családjával együtt). amióta meg őt elzavartam, azóta karácsonykor soha nem volt pont senkim igazán. najó, a Bőgős. de az is pont 2008 karácsonyán ronyózott be. tavaly meg Zé. hát éppen karácsony előtt közölte be, hogy csak barátkozzunk, mert ő többet nem akar. úgyhogy a karácsony ezek miatt az emlékek miatt is szar. meg azért is, mert mindig egyedül töltöm. 

persze, a családi karácsony az más, meg bele is hülyülnék, ha nem lennék velük karácsonykor. mi a faszt csinálnék egyedül a lakásomban? ööö... illetve a macskával. nagy valószínűséggel felvagdosnám az ereimet. úgyhogy jobb is, hogy megyünk haza, ott legalább elterelődik a gondolatom. no, persze mire vége lesz a 3 napnak, akkor meg már azért akarom felvagdosni az ereimet, mert nem bírok a családommal ki egy percet se többet. de legalább majd megint fogom értékelni az egyedül eltöltött napokat, estéket, amikor nem kell 142-szerre megnéznem ugyanazt a fos, fekete-fehér, 1802-ben készült filmet, stb. :) ja, és amikor nem kell zabálni, ha azt mondom, hogy elég volt. (de unom már a tukmálást, istenem...)

minden évben elkesergek ezen az egyedülléten, meg a karácsonyhoz való viszonyomon. mindig reménykedek, hogy a következő évben majd jobb lesz. hogy lesz pasim, aki tényleg szeret, meg én is őt. és úgy szeretjük egymást, ahogy vagyunk. mert hát a remény hal meg utoljára. illetve nem is. :) a remény után a rock'n roll még mindig és örökké él. :)))

ma, munka után Owennel találkozom. taktikai megbeszélést fogunk folytatni a netes társkeresésről, ha jól sejtem. :) fasza, hogy ebben lettem "guru". inkább családanyaságban, boldog párkapcsolatról való tanácsadásban lennék már az. :) és azért, mert az enyém müxik. :) 

őszintén szólva, én, aki már éltem együtt férfival, nagyon-nagyon tudom értékelni az egyedüllétet. hogy azt csinálok, amit akarok, és akkor amikor én akarom, és úgy, ahogyan én akarom. nem is szándékozom én valakivel állandóan egymás seggében lenni, csak néha küldjön már rám valaki egy sms-t, vagy írjon egy mailt, hogy hiányzom neki és szeret. ez bőven elég. néha fussunk össze valami közös programra, meg szexeljünk jókat, és a lelki békén talán már helyre is állna. nem kell, hogy valaki állandóan a nyakamon lógjon. arra én jelenleg nem vagyok alkalmas. és nem is vágyom rá. kurvajó egyedül, egy csomó dolgot pont leszarok. :))

sál+sapka+kesztyű

kombót kértem a Tesóm Jézuskájától, ezért tegnap minden üzletben sapkákat próbálgattam. az a nagy büdös helyzet, hogy bármelyik fajtát vettem fel, mindegyik jól állt. :) a Tesóm irigykedve nézte és mondogatta: "baszki, neked ez is jól áll. meg ez is. meg ez is...." én meg ott parádéztam a nagy üzletek kellős közepén, a tükör előtt és élveztem a tükörképem nyújtotta látványt. mert nekem is tetszett. :) pedig fos volt a hajam, de mondjuk a sminkem jól sikerült (smink nélkül még a sarki plázába se megyek be), meg jól voltam felöltözve is. lila színben nyomulok most, mármint sálsapkakesztyű téren, és a lila minden árnyalata nagyon jól állt. :)

szerintem azt a sapkát fogom választani, amin van egy masni. az olyan lányos. :) 

persze képes lettem volna elvadulni, a New Yorkerben néztem másféléket is, de majd azt inkább megveszem magamnak, ha úgy állok. :)

jah, fent voltam az előbb a főnöknél. ígéretet kaptam rá, hogy holnap már meglesz a fizum. 21-én... pfff... mosolyogtam, bazsalyogtam, nem álltam le pörölni vele, mert még képes és nem ad borítékot. mondjuk, attól még simán benne van, hogy nem ad. de legalább ezzel ne vágjam magam alatt a fát. sőt, még segítettem is neki. mert jófej vagyok. mert tudok megbocsátani, bármennyi sérelem is ért már itt az elmúlt 3 évben.

természetesen a megbocsátás nem jelenti azt, hogy hajlandó vagyok itt maradni. bármi legyen is a borítékban, a jövő év végét én már nem itt akarom megérni. ez biztos. :)

sajnos a hétvégén kattogtam olyan dolgokon, amiken nem kéne. beleéltem magam olyan dolgokba, amikbe nem kéne. de talán a közeljövőben pont kerül erre a történetre is, aztán majd jól elmesélem. addig csak rágom magam belülről. nem akarok tanácsot kérni, és beszélni sem róla, senkinek. most inkább csak emésztgetem, és megvárom, mi lesz a következő lépés. de fel vagyok vértezve masszív ellenállással, és vérgenyasággal. nem hagyom többé magam megvezetni. :)

közben leugrott a filmem aranyosan. :) tök örülök neki. :) mindjárt kiiratom dvd-re, aztán huss. takarodok is haza. :)

túl sokáig tévéztem

az éjjel, és nem volt kedvem reggel felkelni. meg amúgy is felbasztam magam, mert még mindig nem jött sms, hogy megvan a fizum. úgyhogy írtam OJ-nak, hogy nincs pénz, bankba kell mennem, majd érkezem. és visszafeküdtem aludni a faszba. :) 9-kor keltem fel, még hajat mostam és vasaltam, sminkeltem, aztán elcammogtam a bankba, elintéztem amit kellett és úgy jöttem be 10:30 körül. ahogy bejöttem, egyből kávé+cigi, leszartam mindent. amíg nem fizetnek, dolgozni sem vagyok hajlandó.

a pénteki opibuli egészen jól sikerült. csillogó szemek voltak már reggel óta, főleg, amikor a karácsonyfát is felállítottuk és beindítottuk rajta a fényt. :) én nagyon vártam az ajándékozást, meg a versmondást, amit kitaláltunk. volt evés-ivás, jólmulatás, de persze csak szolidan, semmi lerészegedés. bár apukám pálinkája nagy sikert aratott. :) aki megkóstolta, dícsérte. :)

este már nem is csináltam otthon semmit, örültem, hogy végre otthon lehetek. :)

szombaton nem tudtam sokáig aludni, inkább tévéztem. elcsíptem a reggeli Spongya Bob részeket a tv2-n, és nagyon örültem neki. meg magamnak. hogy még mindig vinnyogva tudok röhögni bármelyik részen. :)

2 körül indultam el Vikiékhez, útközben LAndiehoz beugrottam. vittem neki csokikát. :) Vikiéknél nem volt nagy lerészegedés hálistennek, mert most valahogy nem kívánta a szervezetem. inkább beszélgettünk, meg a Kinectet gyötörtük. :) vagy inkább a Kinecttel gyötörtük magunkat? én nem voltam túl jó formában, úgyhogy rám az utóbbi állítás igaz.

hajnali 1-re értem haza. az éjszakain pont egy fiatal lány volt az egyik bakter, aki tőlem kérte volna a jegyemet. kotorásztam a zsebemben, rákérdezett, hogy bérletem van? mondom: az. erre azt mondja: köszi, ne keresd tovább. :) végre egy kellemes élmény a bkv-n. :) 

otthon persze nem ment az alvás. nem is tudom meddig tévéztem még. sajnáltam az időt az alvásra, meg fel is voltam pörögve. nagyon élveztem a szűz hó ropogását a talpam alatt, és a zsebemben lapuló rizsescsokinak is nekiestem útközben, az meg a számban ropogott. gyönyörű volt az ég, majdnem telihold, tiszta égbolt. varázslat és zsönyörűség. :) úgyhogy pláne pörögtem. :)

vasárnap 11 körül kecmeregtem fel. megnéztem a legújabb, legkedvencebb filmemet. most töltöm éppen lefele nagy serényen. :) ez a film a Tükröm, tükröm címmel fut, egyébként The Mirror has two Faces. Barbra Streisand filmje. szirupos, nyálas, romantikus, de nagyon aranyos, és hát az olyan csúf békáknak, mint én vagyok, alapmű. annyira alapmű, hogy a délutáni shoppingolásból, amit a Tesómmal műveltem, miután hazaértem, megint adták az HBO Comedyn, és megint megnéztem. :) varázslatos a történet, a vége természetesen happy end, de bele is pusztultam volna, ha nem az. 

este meccset néztem, meg a sírsz faktor döntőjét. de csak Nikolas miatt, mert valami zseniálisan énekel a srác. erre nem az a másik nyert? aki halálgyenge volt? pfff... gáz ez. de ennyi elég is volt belőle. :) fél szemmel inkább a Madrid meccset néztem, bár az meg elég ergya volt. végül beindult a pornó. 45 percig csiszoltam, mire eredménye lett. 3 csatornán nem találtam 5 percnyi olyan filmet, ami jó lett volna. hú, de mérges voltam!! :) de aztán csak sikerült. :) és jó is volt nagyon. :) 

aztán még a 22-es csapdáját néztem, bár a végébe már bele-bele aludtam, és így fél 2 körül feküdtem le. 

naná, hogy reggel meg nyavalyogtam. de mivel nem jött fizu, volt indokom. ráértem volna ma hazafelé is elintézni a bankot, de hát basszameg az egész cég. inkább munkaidőben intézem, mint utána. nehogymár ennyi ne járjon. legszívesebben már be sem jönnék az elkövetkezendő 2 napban, de hát muszáj lesz. :( 

remek programot találtam

ki magamnak ma estére. szétküldöm az önéletrajzom a szélrózsa minden irányába. :)

najó, nem boldog-boldogtalannak, de most találtam néhány olyan pozíciót, ami tetszik, és jó esélyt látok rá, hogy egyáltalán behívnak interjúra. jó lenne, ha megcsillanna valami fény az alagút végén, mert nyakig ér itt a szar, de a legnagyobb baj, hogy lötyögtetik. :(

na, itt a megbízó. a sütizéssel. ahhoz képest, hogy mennyit dolgozunk nekik, hát a múltkorit nem überelték. de nem elégedetlenkedek, meg nem akarok olyan színben feltűnni, hogy nekem semmi sem jó. kapott mindenki egy-egy bögrét, egy-egy tollat, meg egy-egy jegyzettömböt, ami a megbízó logojával van ellátva. 

a sütik meg ócskák. de pont leszarom. :)

fura, mert mindenki olyan rosszkedvű, totál savanyú fejjel ülnek fönt az opik a tárgyalóban. kripta hangulat van. pedig az ilyen megmozdulásokat szokták szeretni. :) na, mindegy. :)

tiszta idegroncs vagyok

már ettől a pénzmizériától. még mindig nem kaptam meg a fizetésem, és most már kurvára kezd elegem lenni. semmi többet nem kérek, csak azt, ami jár, és addig, ameddig a szerződésünkben meg van határozva. ehhez képest semmi.

és OJ sem tudja megérteni, hogy ez nekem probléma. hogy nekem nem úgy megy, hogy majd kölcsönkérek, vagy mittomén. de nem is ez a lényeg. a fizetésemről van szó, nem jutalomról, meg semmi egyébről. arról a pénzről van szó, amiért az elmúlt hónapban dolgoztam. 16-a van, és még mindig nincs sehol semmi. és 1 hét múlva karácsony. hogy a faszomba tudjak így vigyorogni? meg várni a karácsonyt?

persze, nem arról van szó, hogy a toronyórát akarnám bárkinek is megvenni, persze láncostól, és ahhoz hiányzik pénz. hanem arról, hogy a rezsimet kifizessem. 

boldog karácsonyt, mi? parádés.

ma jön az egyik legnagyobb megbízónk, ünnepelni. holnap a mi részlegünknek lesz az évzáró ünneplése. mitől ne legyen savanyú fejem mind a két nap??? minek örüljek? mitől legyek boldog? vagy mitől ne legyek egyáltalán rossz kedvű? miért mindig velem történik mindez? miért én szopódok állandóan azzal, hogy nem kapom meg a pénzemet időben? miért kell nekem mindig ilyen szar cégeknél dolgozni? bár ez a mostani viszi a pálmát mind közül... komolyan mondom, ilyen gennyes cégnél még nem dolgoztam. pedig az elmúlt 15 évben ez már a sokadik munkahelyem. de ezek überelnek eddig mindenkit. ha egyszer elhúzom a lábam innen, biztos, hogy néhány hatóság vizsgálódása fog itt következni. nem adom alább. mindenhol felnyomom őket, ahol csak lehet. 

fura, mert tegnap reggel még azt hazudtam Mikinek, hogy megjött, hogy lemondhassam a kufircolást, ehhez képest délutánra tényleg megjött. szóval nem is hazudtam. egy kicsit könnyebb így a lelkemnek, bár igzaából Miki lelkivilága pont nem izgat. csak az enyém. pasiké egyik sem.

a bőgés határán állok megint. kaptam egy olyan kedves levelet, amitől azonnal ki kellett rohannom a dohányzóba, hogy ne zokogjam szét az arcom az irodában. meg úgy általában leginkább csak sírnék egész nap. pattanásig feszültek az idegeim. totálisan elegem van mindenből. kibaszott hormonok. kibaszott élet. kibaszott minden. :(

a vicces, hogy már OJ-ból is olyan szinten elegem van, hogy már őt sem sajnálom itt hagyni. tele van vele a tököm, konkrétan. fárasztó, felzabálja a kajáimat, megissza a teáimat, és persze okosabb mindenkinél. kurvára elegem van belőle. alig várom, hogy ne lássam az ünnepek alatt.

sürgősen találnom kell egy másik melót, mert lassan ott tartok, hogy reggel inkább felmetszem az ereimet, mint hogy bejöjjek dolgozni. nyilván a másfél hét szünet majd jót fog tenni, de január 3-ától visszatér minden szar, és egy centivel sem lesz jobb. mármint a melóhelyen. 

a 2011-es évtől egyébként sokat várok. tudom, hogy sokat kell tennem nekem is ahhoz, hogy a következő évből a legtöbbet kihozzam, de megrázom és megemberelem magam, és megcsinálom. lesz új munkám, megtanulok angolul és lefogyok. ennyi a terv. pasikkal nem foglalkozom, ha lesz jó, ha nem, az is jó. nem érdekel. nem fecsérlem az energiámat ilyesmire. meg az időmet. úgyis mind seggfej, vagy defektes. meg amúgy is unom már a netes társkeresést, meg randizgatást, meg levelezgetést. áh. kalap szart nem ér az egész.

tegnap este rájöttem, hogy mit kíván a szervezetem, de nagyon. aranygaluskát. :) a múlt heti céges bulin volt ez a desszert (én mást nem is ettem), és olyan finom volt, hogy mindenképpen szeretnék karácsonykor is ilyet enni. úgyhogy vagy megkérem anyut, hogy csináljon (csináljunk együtt, ha hazamegyek), vagy két ünnep között csinálok én. jó sok vaníliaszósszal. hmmmm. nyami. :) 

annyira nem akarom

a karácsonyt. egyszerűen rosszul vagyok, ha rá gondolok. nincs egy fillérem sem, de kedvem sincs pénz nélkül bóklászni, hogy mégis kinek mit. üres zsebbel azért elég nehéz. főleg azt nézni az üzletekben, plázákban, hogy mindenki két kézzel szórja a lóvét, csilliárdnyi pénzt költenek ajándékokra, én meg szívom a fogam, mert ugyan hitelkártyával elég sokminden elérhető (bár annak a kerete is vastagon véges), de akkor is éhezés a vége januárban. felesleges pénzem meg nincs, amit én ajándékokra költhetnék. decemberben még a hiteleim aktuális részleteivel sem biztos, hogy megleszek, vagy a rezsivel fogok lógni. tök mindegy. januárban úgyis éhenhalás van. illetve már most is. hetek óta egy fillérnyi készpénz sincs a pénztárcámban.

tök ciki volt a múltkor is, mikor mentem Lackót megnézni a színházba. a bejáratnál jutott eszembe, hogy nincs nálam egy forint se, és ha a ruhatár fizetős, akkor nagyon kínos szituba kerülök. végül ügyesen kihagytam a ruhatárat, így úsztam meg a cikit, de kurva szar érzés volt, hogy ilyenen kell görcsölnöm.

az, hogy jön a karácsony, és egyedül vagyok, mint az ujjam, a pénztelenség után már nem is hat meg. nem is vagyok kíváncsi senkire. mármint pasira. Mikit offoltam, illetve a tegnapot végül ő mondta le, a mai napot meg én. nem kell ez nekem. teljesen felesleges ilyen faszságokba belebonyolódni. szexeljünk? minek? úgyse akarok tőle semmit hosszú távon, meg ő sem tőlem. akkor meg? nem kell ez nekem. remekül elvagyok a pornóval, ha arra van szükségem. 

Tűzoltó nem jelentkezett szerencsére. ne is adja neki a Jóisten, hogy eszébe jusson előkerülni. 

Zé sem jelentkezett. ez mondjuk nem lep meg. néha eszembe jut, hogy miért akart mindenáron szájonpuszilni búcsúzóul vasárnap, de nem pörgök a témán. szerintem nem jelent ez neki semmit. és jobb, ha nekem se jelent. az a biztos. az is eszembe jutott ma, hogy anno említette, hogy szerinte mi még akkor is össze fogunk járni, dugni is, ha már lesz egyikőnknek, vagy mindkettőnknek valakije. hátttt... sokat fordult a világ. erre én ma már esélyt sem látok. 

a munkahelyem utálom. az idegrendszerem labilis (PMS), már olyanon elbőgtem magam, ami máskor egyáltalán nem jelent problémát (az egyik reportban hiányzott valami adat. tehát tényleg hangyafasznyi probléma). antiszoc és undok vagyok. ráadásul fáradt és éhes. gyűlölöm a mai napot. meg az összes többit is. és szeretném, ha már dec. 27. lenne. hányok a karácsonytól vastagon. 

kíváncsi vagyok, lesz-e a melóhelyen évvégi jutalom. boríték. egyelőre még a novemberi fizetésem sem kaptam meg teljes egészében. mikor rákérdeztem, a rettentő jófej pü-i igazgató csak annyit mondott: "oh, még csak 13-a van..." 

valóban, és anyád hogy' van??? a szerződésem szerint viszont minden hónap 10-ig meg kellene kapnom a szaros pénzemet. ma 15-e van, és még sehol. no, nem mintha ezt költhetném ajándékokra... megvan a helye, a bank várja nagy szeretettel, hogy a törlesztőrészleteket levonhassa. csak mondjuk a bank türelme sem végnélküli. nem szeretnék a végrehajtókkal találkozni azért, mert a munkahelyemen nem hajlandóak egy kibaszott számlát elutalni. kurvaistenmegbasszamár. annyira elegem van ebből a mocskos, hímsoviniszta, diszkriminatív, kizsákmányoló, igénytelen, geciláda, szarevő cégből. 

ja, hát a legszebb, hogy időm sincs vásárolni, vagy egyáltalán nézelődni... najó, de a kedvem és a pénzem a legkevesebb. kb. a Tesómnak kéne még kitalálni valamit, aztán ezzel be is fejeztem. család kipipálva és ennyi. nekem idén erre sem telik, de ez "kötelesség". faszom tudja. én nem is értem, hogy miért csinálunk minden évben ekkora hisztit a karácsonyból. a Tesóm erőlteti, hogy vegyünk meg minden szart a szülőknek. ők meg mondják, hogy nem kell nekik semmi. de mi azért csak visszük a következő serpenyőt, az előzőt meg még anyu ki sem bontotta. áhhh... baromság az egész. és persze a Tesóm ettől is idegroncs, hogy neki sincs se ideje, se pénze ezekre, de azért nyomatja. ő erőltet mindent, ennek ellenére. NORMÁLIS??? halálosan jól meglenné(n)k enélkül a felhajtás nélkül. menjünk haza, kap mindenki egy-egy könyvet (nem mintha az lenne a legolcsóbb, de talán a legjobb választás mégis), aztán zabálnánk három napig és ennyi. 

nem, ehelyett megy az ideg, hogy kinek mit, meg még rohangálás az utolsó percig, meg a Tesóm már eleve idegroncsként és hulla fáradtan jön haza. ki a faszom kíváncsi erre? azt a három napot ne így töltsük már el, ahogy tavaly, meg azelótt, az elmúlt 30 évben. áhhh... amíg a szüleim élnek, ez már így marad, nem tudok mit tenni. de attól még utálom. :(

fel tudok pörögni

ha muszáj, ezt tegnap délelőtt már nem először bizonyítottam. 

anyukám vasárnap reggel 8:15-kor hívott fel és ébresztett fel azzal, hogy cirka délben itt vannak, mert hozzák a fenyőfát. fúdejó. állhatok neki takkerolni. 

jelentem, délig elmosogattam, elpakoltam, mostam, fürdőszobát kitakarítottam, port töröltem (még a tévéről is, Viki büszke lesz rám, ha ezt elolvassa :D), porszívóztam (még a kanapét is a macskaszőröktől), felmostam, és még én is megfürödtem, hajat mostam, hajat vasaltam, sminkeltem. 

igaz, mire a fürdéshez jutottam, már szakadt rólam a víz. nem is értem, minek pilatest nyomatni. egy délelőttnyi takarítás nálam eléget egy csilliárdnyi kalóriát. de nemcsak ezért érte meg, hanem mert csodaszép rend lett, meg tisztaság. tökre élvezem. pedig nincs is minden kész, de azért a lényeg igen. :) most pont olyan állapotban van a lakás, hogy bárkit szívesen felviszek, mert nem ciki, nem égés. és most persze vigyázok is mindenre, én idén már biztos nem fogok takarítani. :) a macskát pedig halálosan megfenyegettem, miközben egyesével szedtem le a szőrét a kanapéról, hogy vigyázzon magára, mert leborotválom csupaszra, aztán nézelődhet. :)

őszintén szólva nemcsak anyuék miatt takkeroltam, hanem Zé miatt is. ugyanis átjött vasárnap délben. még szombaton küldött egy sms-t, hogy éppen az Andrássy úton halad, és hogy milyen szép este, szűz hóban, kivilágítva karácsonyilag. erre visszaírtam neki, hogy én meg pont azon gondolkodtam, mikor mentem haza, a liftnél, ahogy megláttam a szűz havat az udvaron, hogy milyen jó lenne, ha építenénk együtt hóembert. a két gondolat (mármint az övé, ami rám irányult, és az enyém, ami őrá irányult) között nem telt el 10 percnél több. nyugtáztam is magamban, hogy nem változott semmi a kettőnk szoros kapcsolatában. mármint a lelki kapcsolatban. aztán még visszaírt később, hogy ha aktuális a részemről, akkor átjönne vasárnap dumálni egy kicsit. én meg örömmel vettem ezt a szándékát. nemrég én ajánlottam fel neki, még a szülinapja után, mert akkor folytatódott a levelezésünk, és leírta, hogy mennyire gáz az élete Aporral és megsajnáltam, és már akkor írtam neki, hogy találkozzunk és dumáljunk. na, ez tegnap realizálódott. 

persze pont akkor ért oda, mikor anyuék megérkeztek a Tesómhoz (végül ott volt a találkozó), úgyhogy leültettem nálam, hogy találja fel magát, én meg átrohantam a Tesómhoz 40 percre. aztán meg haza. 

4 órányit voltunk együtt. beszélgettünk. meccset néztünk. vihogtunk. megittunk egy üveg bort. ő hozta. a szülinapja óta újra iszogat. de talán nem olyan durván, mint régen. meg persze vicces cigi. ő legalább nem mulyul el tőle. bár a végén már mindketten csak pislogtunk ki a fejünkből, mert ez a cucc most baromira odaver. nagyon durva. :) nem véletlen egyébként, hogy Tűzoltó kidőlt tőle. bár tényleg minek szívja aki nem bírja? én nagyon bírom. :) néha úgy érzem, már immunis vagyok rá. ez mondjuk nem jó hír, de legalább nem készít ki. :)

jót beszélgettünk, bár már az elején beküldte, hogy van valami "barátnőféléje". ő fogalmazott így. már együtt laknak. oda költözött hozzá a csaj, mert Apor elhúzta a csíkot. nem akartam visszakérdezni, de gondolom a "barátnőféle" az csak dugásra kell. viszont, ha arról a csajról van szó, akire tippelek, akkor nagy csalódás nekem ez a pasi már megint. mindegy, nem feszegettem a nőjének a témáját, mert alapvetően leszarom. csak elgondolkodtató, hogy már van barátnője, már együtt laknak, pedig nem is akart senkit, főleg nem összeköltözni valakivel. és akkor még a múlt héten olyat írt nekem sms-ben, hogy úgy érzi nincsen senkije. most akkor mi van??? 

akire tippelek egyébként az 20 azaz húsz éves, vékony, jó seggel, nagy csöcsökkel, festett, vörös hajjal, pókharapó fogsorral. ha ez kell, hát ez kell. dugni biztos jó, én nem kételkedek benne. de hogy mennyit tudnak beszélgetni? azt már inkább nem firtatnám...

(ez most azért megint adott egy löketet abba az irányba, hogy megcélozzam a 60 kg-ot. tornázással együtt. januártól csak fehérjét zabálok, meg tornázok, meg angolt tanulok. ennyi. nagyon szeretnék valami csodálatos testben ébredni a 35. születésnapomon. és ezért mindent el fogok követni, amit csak tudok. nagyjából ezek a dolgok nem függnek a pénztől (mármint a tornázás, mert otthon is lehet, meg a fehérje diéta), csak akaraterőtől és kitartástól. de most megint van egy olyan löket bennem, ami ki fog tartani, míg el nem érem a célomat. és nem azért, mert nekem Zé kell. mert ha nem kellek neki, hát leszarom. hanem azért, mert meg akarom mutatni, hogy én igenis jó csaj vagyok. hogy tudok sovány lenni. és hogy az eszem a szépségemmel párosul. most is szép vagyok, csak nem mindenkinek. de én mindenkinek akarok tetszeni, hogy végre én válogathassak. és ne csak olyan balfaszokkal hozzon össze a sors, mint ez a Tűzoltó például.)

gondolkodtam reggel is Zén, munkába jövet... persze, hogy bassza a csőrömet, hogy van nője. főleg, ha tényleg az, akire gondolok... szarul esik, na. és a legdurvább, hogy úgy gondolok az egészre, hogy mi a francért idegesít ez még mindig engem? miért zavar ez engem? egyértelműen nem vagyok túl rajta... bármennyire is azt hittem. ez a találkozó, főleg ezzel a plusz infóval, csak feltépte a sebeimet egy kicsit. 

hatalmas elégtétel lenne, ha majd közölné, hogy tévedett, és nem lett volna szabad engem elengednie (mármint hogy ez a tegnapi találkozónk után vált számára világossá), de inkább nem kergetek hiú ábrándokat, mert minek. annak jó vége úgysem lesz. 

cserébe holnap dugok Mikivel. elmeséltem neki nagyjából, hogy mi volt a bajom a Tűzoltóval. azt mondta, ő ugyan szintén bak, de ennyire nem balfasz, szóval van remény, hogy holnap este végre le leszek rendezve rendesen. :) ahogy az nekem kell. :) cserébe ő is le lesz rendezve, attól nem kell félnie. komolyan mondom, már olyan régen szoptam, hogy hiányzik. jólvan, hát imádom csinálni, ez tény. de már csinálnám is nagyon. :)))

felhívták a figyelmem

egy blogra tegnap. hát igen. itt dolgozom. és amióta a blogban írottak történtek, semmi nem változott, sőt, még inkább rosszabb lett. csoda, ha menekülnék? 

bárki tud valamit, amihez nem kell nyelvtudás, azonnal írjon. :)

köszi! ;)

volt már rémes

éjszakám, randim, de a tegnap esti viszi a pálmát. annyian érdeklődtek már (és persze drukkoltak is, amit ezúton is köszönök), hogy nincs pofám húzni tovább az időt (meg most rá is érek), inkább megírom, hogy mi volt. :)

Zsóval és Eszterrel a Könyvtárba ültünk be piálni és dumizni. este 9-kor indultam el onnan a Tűzoltóhoz. a Déliben várt. felmentünk a lakására, ami egy második emeleti patkánylyuk. nem tudom, hogy ennyire csóró-e, vagy ennyire igénytelen... de valami rémes volt. azért persze nem volt mindegy, hogy melyik papucsban mászkálok a konyhában (ami egyben előszoba is), meg hogy abban a papucsban a fürdőbe ne menjek be, de a szobába se, mert oda másik papucs van. pfff... a wc-nél amúgy nem volt wc papír, csak pzs. és mindenütt kurvahideg. :(

odaértem, megterített asztal várt, meg forralt bor. nem voltam éhes, úgyhogy csak ittam pár korty bort, mert amúgy már a fülemen jött ki a Könyvtár után. leültünk egy-egy fotelba. a talpamat kezdte simogatni, meg masszírozni, de aztán hamar abbahagyta. a katonaéveiről, meg fiatalkoráról mutatott képeket, megnéztük a heti totót, hogy tudunk-e valamit tippelni. aztán a fürdőben, a kád szélén ülve elszívtunk egy-egy cigit. majd elszívtunk egy vicceset is. 

én ettől nagyon jó, felfokozott, ellazult állapotba kerültem. vártam, hogy történjen meg a dolog. kívántam. el is kezdődött a smárolás, le is vetkőztetett, ott feküdtünk az ágyán, és aztán el kezdett ölelgetni, mert hogy ez volt a célja, hogy ruha nélkül feküdjünk ott. remek.

aztán folytatódott az előjáték, nem is ment ez rosszul, de egyszercsak be akarta dugni a farkát. én meg mondom "hohó, már itt tartunk? hova sietünk ennyire?" na, akkor lelassított. csókolgatta a hasamat, mondta, hogy gyönyörű vagyok és érzéki, meg finom. hát persze, tudom én. :)  aztán egyre felfokozódott a kedvem, gondoltam bekerül a feje a lábam közé is. hát nem került. némi nyünnyögés után lefeküdt mellém és azt mondta: "lassítsunk? jó, akkor most ölelkezzünk, élvezzük ki a pillanat végtelenségét, aztán majd reggel folytatjuk." pfff... nem sok van, amit jobban utálok a reggeli szexnél. húztam a számat, próbáltam inkább még este dűlőre vinni a dolgot, főleg, hogy én aztán totál fel voltam pörögve. de nem hagyta. ölelt, szorított magához, puszilgatott, ami egy darabig nagyon kedves és aranyos volt, de egy idő után irtó terhes. pláne, hogy úgy szorított, hogy többször rá kellett szólnom, hogy engedjen el, mert nem kapok levegőt. és azért sem volt így kényelmes, mert a keze a fejem alatt volt, nyomta ezerrel. kértem, feküdjünk kifliben. tehát ne szemből. engedjen megfordulni. nem engedte. kurvára szenvedtem. 

csókolóztunk egy darabig, felizgatott megint, mert nagyon gyengéd volt, de közben elkezdett kérdezgetni, hogy hány pasim volt eddig, könnyen mondok-e igent egy találkára, meg hogy meg akar ismerni. úristen. csak azt ne!!! 

aztán csak kiharcoltam, hogy megfordulhassak, de a fejem és az egész testem még mindig szorította magához. a nyakam majdnem kitört és remegtem, annyira fáztam, ugyanis csak egy vékony plédet dobott ránk. pedig ott volt a paplan, ami aztán végre előkerült, mikor már 142-szer mondtam, hogy fázok. még sokáig dideregtem a takaró alatt (a vicces cigi hatására elkapott a hidegláz), jégcsap volt a lábaim és a kezeim helyén. kitúrtam a kezét a fejem alól, kerítettem egy párnát, és végre elaludtam. azon gondolkodtam, hogy már megint mibe keveredtem, hogy mit keresek én itt, és hogy nagyon le kéne lépni. ha nem lett volna olyan hideg, biztos elindulok haza. szóval végre elaludtam, hogy hamár nem dugunk, akkor legalább pihenjek, hiszen nekem ma dolgoznom kell. erre felébreszt: "basszus, te alszol? nemár!" hát kész. azt hittem sírvafakadok. se alvás, se szex. picsába. 

na, akkor újra megpróbáltuk a nagy semmit. a farkát fogdostam, hátha történik valami. fel is állt nagynehezen, erre fölém kerekedik és tuszkolja belém. a száraz sivatagba. erre felüvöltöttem, hogy fáj, mert száraz vagyok. erre ő nagy bociszemekkel: "nem izgattalak fel? egész este nem, ugye?" erre én: "de igen, aztán leálltál, aztán most megint akarod. de őszintén szólva azt hittem, hogy fogunk normálisan szexelni, de abból sincs semmi és aludni sem hagysz... nem fog ez így működni..." ezt már elég ingerülten mondtam. aztán megint lefeküdt mellém, próbáltunk aludni, vagy én nem is tudom, hogy ő mit próbált, de én leginkább aludni szerettem volna. megint 1 órába telt, mire megtaláltam egy kényelmes pozíciót, amitől nem görcsöl be a nyakam, nem didergek és nem hallom a faliórájának a kattogását. aztán felébredtem, akkor már elhúzódott tőlem, nem volt rámcsimpaszkodva, mint egy kismajom az anyjára. pislogtam ki a fejemből, fogalmam sem volt, hogy mennyi az idő, csak azt vártam, hogy a telefonomon megszólaljon az ébresztő és húzhassam a csíkot. végre megszólalt, akkor még hagytam egy szundit, majd 7-kor felkeltem. a jéghideg lakásban keresgéltem a cuccaim, amit szétdobáltunk este, felöltöztem és huss. 7:15-kor már az utcán voltam. kérdezte még, hogy nem akarok-e kávézni, vagy letusolni nála. hát nem. köszi. majd megoldom. mondogatta, hogy nagyon szétszívta magát. hát remek. aki nem bírja, az minek szív? nekem pont jó volt, elég volt, pont kellett ahhoz, hogy ellazuljak és rá tudjak koncentrálni és az érzékszerveim kinyíljanak, és ne parázzak azon, hogy milyen a testem. de rá mulyulós hatással volt, mint Mikire. (egy jó tanács: BAK jegyű fiúk ne szívjatok!!! nem tesz jót!!!)

ráadásul nem volt megborotválkozva, az én érzékeny bőrömet szanaszét dörzsölte az arcomon. úgy fáj és olyan csúnya, hogy még. de hogy nem tudta, szeretem-e a borostát. szeretem én, csak ne fájjon. bezzeg máshol csupa dzsumbuj volt minden (pedig ott aztán elég lett volna a borosta is). brrrr!! :(

fura ez a figura. látszik, hogy nem egy bunkó pasi, mármint nem egy macsós köcsög, mert tényleg a terítés, meg a forraltbor, meg a velem foglalkozás az nagyon cuki volt. az ágyban viszont néha nagyon erőszakosan bánt velem, nem érdekelte, hogy tépi a hajam (és nem olyan szituban, ahol én is bírnám, ha tépné), nem érdekelte, hogy nekem nem kényelmes, ahogy neki az. most akkor ez odafigyelés vagy sem? 

reggel indulás előtt még a zsebembe tömött pár csokit, amit végül a szívás után nem ettünk meg. ez is nagyon aranyos volt tőle, bár én akkor már rá sem bírtam nézni, csak a menekülési útvonalakat lestem, és kértem, engedjen ki végre. ami még felmerült bennem, hogy megkérdezem tőle, hogy a nyalást azt úgy teljes egészében rühelli, vagy csak velem tett ilyen kivételt, csak tőlem borzadt-e el. de nem töltöttem ezzel az időt, meg nem is volt olyan állapotban, hogy egyáltalán beszélgetni tudjunk. meg őszintén szólva annyira már nem is érdekel.

remélem, nem gondolja azt, hogy neki ezek után jelentkeznie kellene. egyszerűen megfojtott a szeretetével, a ragaszkodásával, vagy a hülyeségével, én nem tudom mivel, de nagyon fárasztó volt és kellemetlen számomra. oké, hogy ölelkezzünk, meg bújjunk össze, meg csókolózzunk, de én ilyen szinten, ennyire sokáig nem bírom ezt. nemcsak fizikailag, de lelkileg is úgy éreztem, hogy megfulladok. pedig én bújós vagyok, meg ciccergős, de ez már nekem is sok volt. néha annyira bepörgött, hogy egyrészt nyomatta, hogy most mekkorát fogunk szexelni, másrészt meg rakosgatott jobbra-balra, de durván elkapva engem, ahol csak ért (ilyenkor szinte féltem tőle). máskor meg úgy bepunnyadt, hogy az nem igaz. reggel mondtam neki, hogy ő bizony aludt, nem is keveset. erre sem emlékezett. 

tudom, nem kéne mindenkivel vicces cigizni, de szerintem ha nem csináltuk volna, akkor is gáz van, úgyhogy teljesen mindegy az ő esetében. legalább kiderült, hogy nagyjából milyen, mire lehet számítani. és köszönöm, ebből nem kérek.

ó, édes Istenem... Zével bármelyik, akkor legócskábbnak hitt reggeli 3 perces menet is sokkal, de sokkal jobb volt, mint ez az éjszaka. ráadásul Zé lakása sem egy palota volt, de mérföldekkel jobban éreztem ott magam, és rendesebb volt, mint ez a lyuk. és az a dohos szag. az összes ruhámba beleivódott. a pulóverem annyira büdös, hogy alig várom már, hogy otthon levehessem és kimoshassam. fujjj! viszont most kénytelen vagyok ebben ülni, mert kb. 5 fok van az irodában, ugyanis pont ma szerelnek megint egy radiátort, és nem megy a fűtés. lassan újraindul, de mire itt elviselhető idő lesz, nagyjából mehetünk is haza. egy nagy vacogás a mai nap is, a vacogós éjszaka után. kurvára elegem van. otthon befűtök, mint állat, lefekszem aludni és ennyi a terv mára. pedig hú de kéne menni bulizni már megint. vagyis hát kéne menni bulizni már végre. táncolhatnékom van, de álmos is vagyok. meg hát megint nincs kivel menni. szóval bukó a történet. de jól elleszek én otthon is. főleg, hogy csak 1 szabadnap van. szegény macska már nem látott tegnap reggel óta. biztos nagyon vár.

holnap délután 3-kor megint lenne egy randim, de őszintén szólva újra elment a kedvem az összes pasitól. most nem azért, mert átbaszott volna, csak még egy ilyen fos éjszaka nem hiányzik. meg persze a visszautasítás sem. 

Mikifiún gondolkodom még, hogy mégis kéne tenni vele egy próbát... de ő is bak, és ettől már most a hideg ráz. azért, hogy szexeljek 2,5 hónap után újra, én nem megyek bele megint olyan faszságba, mint tegnap este. áh! nem ér annyit az egész!!! inkább nézem a pornót és kész. 

cserébe jön Vérnénnye jövő hét közepén, úgyhogy ezzel asszem meg is van oldva a kérdés egy időre megint. aztán karácsony, utazok haza, oszt jónapot.

szilveszterezni Zsóval fogok. csinálok házibulit. egyelőre kettőnknek, aztán ha lesz még csatlakozó, az jó, ha nem, az is jó. :) vagy elmegyünk partyzni, vagy bárakármi. az is lehet, hogy csak otthon ülünk és röhögünk. :) de legalább van már valami szilveszteri progi. :)

a hullámhegy tetején

vagyok most éppen. most sokkal jobb a kedvem, mint tegnap volt. :)

a Tesómmal jöttem reggel kocsival, úgyhogy még át sem fagytam, biztos ez is hozzájárult. :)

amúgy meg este már fél9-kor lefeküdtem aludni, majd éjfél után felébredtem, 3-ig forgolódtam az ágyban, kimentem rágyújtani, visszafeküdtem, aztán 6:30-kor ébresztő. :( 

de gyorsan kipattantam az ágyból, mert a ma esti randira muszáj volt rendbevágni magam. :) 2,5 havi prémet gyaktam le magamról. parádés volt. :)

ja, mert hogy mégis lesz ma randi. de Tűzoltóval. :)

előbb persze Zsóval ivás, dumizás, aztán startolok Tűzoltóhoz. aki vacsorával és borral vár. pedzegette a habfürdőt is, de szerintem még nem vagyunk úgy, hogy azt bevállalnám. mert mi van, ha meglát ruha nélkül, megijed, megcsúszik a kádban és kitöri a nyakát? akkor már inkább száraz terepen kezdjen el menekülni. az biztonságosabb. :)

szóval reményeim szerint 9 körül érkezem hozzá, és nyilván ottalvós buli lesz. legalább is arra készültem. csak nem lesz szíve kirakni a hideg éjszakába hajnalban. főleg, hogy reggel jövök dolgozni. kibaszott szombati munkanap. de legalább OJ nem lesz. :)

úgyhogy ez a mai program, a többit meg majd meglátjuk. :)

vicces, hogy Zsuval a szerelmi ügyeink most már a második ponton keresztezik egymást... :) de nincs ezzel semmi baj. :) eddig legalább is nem volt probléma belőle. :)

ja, örömteli esemény, hogy volt ma itt az egyik Megbízónk, talán a legjobb fejek az összes közül, és megint hoztak egy tortát, mert annyira jól dolgoztunk nekik, sőt ajándékot is kaptunk, sőt, most OJ és én is kaptunk ajit. és ez teljesen feldobott. meg eleve az, hogy valaki megköszöni normálisan az éves munkámat. a gesztus maga hatalmas értékű. hogy veszik a fáradságot, eljönnek, elég magas szinten képviselik ráadásul a cégüket, és hoznak mindig valamit. erősen gondolkodom azon, hogy privátban megkeresem őket, van-e náluk munka a számomra. ott még úgysem dolgoztam. :) még jó viszonyban is vagyok velük, úgyhogy tényleg megpróbálom. és bár náluk is alap az angol (egy kurvanagy amerikai bankról van szó), hát csak összerakom már valahogy.

elhatároztam, hogy egyetlen újévi fogadalmat teszek: megtanulok középfokon legalább angolul. (azért ezt kiegészíteném azzal, hogy le is fogyok) a többit úgyse tartanám be, tehát nincs is értelme megfogadni. ezt a kettőt viszont muszáj lesz, ha boldogulni akarok, ha életben akarok maradni.

Mikifiút még nem építettem le, de szerintem érzi, hogy levesben van. Tűzoltótól függetlenül egyre inkább világos számomra, hogy nem Mikire van szükségem, továbbra sem. amúgy sem akarok második lenni, szóval pláne. ennyi.

betelt a pohár

a munkahelyemmel kapcsolatban. most már tényleg itt a vége. intenzív álláskeresésbe kezdek, nagyjából bármi jó, ahol legalább ennyit tudok keresni, mint itt. abban már nem is reménykedek, hogy ennél többet. de ha már ennyit, akkor talán nem halok éhen.

elegem van, abból például, hogy most már egyetlen használható női wc sincs, mert mind a kettő (KETTŐ!!! 50 nőre!!!) el van dugulva, ezért fel kell járnia mindenkinek az irodákhoz. amiből egyébként nem is csinálunk ügyet, menjen mindenki, bár ugye a pórnépnek egyébként nincs ehhez jogosultsága, de igenis felküldjük őket, hátha észre veszi valaki, hogy lent mi a helyzet.

undorító, hogy az emberek milyen szinten semmibe vannak véve. annyira elegem van ebből. :(

azért képes vagyok pozitív dolgokról is írni. :) pl. amit elfelejtettem tegnap, hogy Tűzoltó mennyire kedvesen bókolt nekem. mielőtt leszálltam a Móriczon a villamosról, hogy akkor majd megyek haza, még megláttam valami feliratot, és arról kezdtem neki beszélni. erre odahajolt hozzám, megpuszilta a szemöldököm és a szemem közötti részt (hihetetlen érzékeny területem ez, főleg, ha gyengéden közelít valaki hozzá. Zé volt az első, akinél erre rágerjedtem), majd azt mondta: "te bolond vagy." és mosolygott. de nem kinevetett, inkább mintha tetszett volna neki, hogy tényleg nem vagyok egészen normális. :) valahogy úgy éreztem, mintha már ezer éve ismerne, és úgy mondaná. mindenesetre az ilyen bókokkal lehet engem teljesen levenni a lábamról. mert a szép szememről tudok, de ha valaki azt értékeli, hogy bolond vagyok, az nagyon jól tud esni. :)

ma reggel levelet írt egyébként. a sorok között benne volt, hogy folytassuk már, amit elkezdtünk kedden este. én is hasonlóképpen válaszoltam. remélem, hamarosan újra találkozunk.

Mikit lemondtam péntekre, leginkább azért, mert Zsót nem láttam már 1 hónapja, és csak pénteken ér rá, és az nekem mindennél fontosabb. Mikivel amúgy is egyre inkább úgy vagyok, hogy nem küzdök egy félénk gyerekkel. megvan annak is a varázsa, de nekem erre most nincs szükségem. egy normális, határozott Férfi kell, nem egy kisfiú. úgyhogy majd leépítem valahogy.

egyéb történés nincs. nagyjából mindenki bekaphatja, ha megengedem. ez a mai lelkiállapotom. 

nem először játszom

el, hogy két randit szervezek egymáshoz közel, aztán azt lemondom, amit kevésbé tartok értékesnek, a másikra elmegyek, de az persze nem mindig bejövős. úgyhogy az első, a lemondott randiarccal is felveszem a kapcsolatot, módosítok, aztán az lesz a kurvajó randi, amiről nem is gondoltam volna, hogy az lesz. :)

na, hát ez történt tegnap is. :)

a szombat délutánról lemondott randit tegnap munka utánra tettük át... éssssss... áhhh... kivagyok. :) 

ott kezdődött, hogy a Móriczon taliztunk. külsőre nem igazán jött be nekem Tűzoltó. velem egyidős, hatalmas orra van, meg egy pici pocakja. idősebbnek tűnik nálam, de nem azért, mint Zé (túl sokat élt rövid idő alatt), hanem mert egyszerűen ilyen az arcberendezése. és igen, Tűzoltó. 14 éve. de elvileg hivatali időben fog dolgozni jövő héttől, elege volt a tűzoltásból, amit meg is értek. nade nem is ez a lényeg. :)

hát az volt, hogy taliztunk, ittunk 3-3 bögre forralt bort. mégpedig azért, mert ő bak, és nehezen indul be a beszélőkéje. ehhez kellett bátorságot gyűjtenie az alkohollal. egy darabig nagyon nem akart beszélni, voltak kínos csöndek is, meg folyton bámult. levetkőztetett a szemével. halálosan zavarban voltam. rebegtettem a pilláimat. meg zavartan röhögcséltem, meg pofáztam mindenféléről. valakinek muszáj volt. :) engem a pia is hamarabb megütött. 

naszóval, kimentünk sétálni. aztán elmentünk az Alleeba pisilni, mert mindkettőnkre rájött. de már közben nyomatta, hogy berúgott, és hogy mikor smárolunk már. :) én meg csak vihogtam. az Allee wcjében csináltam egy cigit, Tűzoltó már kint támasztotta a falat, mire végeztem, azt hitte, belefulladtam a wc-be, vagy otthagytam. áh, nem vagyok én olyan... nem, mi? :) naszóval cigi készen, meg is lebegtettem az orra előtt. de kérte, hogy menjünk olyan helyre, ami nyugisabb, ne a Móriczon pöfékeljünk. :) 

végül a vasúti sínek mellett kötöttünk ki egy kis parkban. jól láthatóan hajléktalanok kedvelt helye lehet az, még egy vajaskés is volt a földön. sár volt, sötét, kezdett hűlni is az idő. érdekes volt. :) ott cigiztünk, ami persze megütött rendesen mindkettőnket. de legalább végre elkezdett beszélni. persze nem is a beszéden volt a lényeg, hanem azon, hogy mindenáron csókolózni akart velem. én meg nem akartam. vagy nem is tudom. vihogtam, mint egy tizenéves tini, hogy most mit csináljak... de mindketten úgy álltunk ott, 34 éves fejjel, mintha az áltisiben lennénk, és ott tartanánk, hogy "akkor megfoghatom a kezed?"... kész. kurvajól éreztem magam!!! :) aztán csak megcsókolt. :) és az is kurvajó volt. :))) finom, puha, kellően erőszakos azért persze, csak hogy érezzem, hogy mégis ő a férfi. úristen. teljesen rámkattant. :) aztán ölelkeztünk még egy darabig, majd kértem egy kis szünetet. vagyis ácsorogtunk megint tovább a sötétben, meg a hidegben, a töltés aljánál, egymástól fél méterre kb., egy-egy betonlapocskán, ami a sártengerből kiemelkedett. :) 

aztán megint magához húzott. és már nyúlt be a kabátom alá, már a mellem simogatta, amikor éreztem, hogy elindul bennem valami kurvajó bizsergés. éppen kezdett kicsúszni a talaj a lábam alól, de persze ez most a kellemes szétcsúszás volt. szóval éreztem, hogy elgyöngülök, és ha most nem hagyom abba, akkor a lakásában fogok kikötni, amit nem akarok. legalább is első este nem. 

úgyhogy itt kiszedtem magam a karjaiból és azt mondtam: "na, most kell elindulnom haza..." és el is indultam. aztán még elkapott a lámpa alatt is, fényben is, ott is csókolóztunk. kicsit a villamoson is, de csak pillogott inkább. aztán mikor már leszálltam, akkor nagyon nehezen akart elengedni. még akkor is megcsókolt. én meg leszálltam és aranyosan integettem neki. :)

majd felültem a 6-osra, próbáltam zenét hallgatni, meg összeszedni magam, de csak néztem ki a fejemből és vihogtam. erre felhívott Tűzoltó. hogy nem megyek-e mégis hozzá. mondtam, hogy nem, de majd legközelebb. és elköszöntünk. :) 

legközelebb tényleg felmegyek hozzá. mert alapvetően jó volt vele. :) és kíváncsi vagyok egy érett férfira már megint. :)

nem tudom, hogy lesz-e közös jövőnk, vagy abban mi lesz benne, kapcsolat vagy csak szex... nem tudom. de szívesen találkozom még vele, mert nagyon jó volt. :) mondom, nem szép ember, nem az esetem egyáltalán, de van benne valami!!! :) mondjuk Mikihez képest, aki szintén bak, szintén nem szófosó (még cigitől sem, attól is csak bemulyul), de zsönyörűséges és 27 éves, mérföldekkel jobban éreztem magam Tűzoltóval. már az, hogy mert lépni, hogy meg mert csókolni, meg egyebek. szóval férfiként viselkedett, és nem kisfiúként, az nagyon sokat lendített a dolgon. :) 

este még smseztünk egyébként, meg már ma reggel is keresett. elnézést kért a nyomulásért, én meg visszaírtam, hogy eszébe ne jusson, mert nagyon jól éreztem magam!!! :)

Mikivel egyébként elvileg péntek este szexelünk. de már semmi kedvem hozzá. nemcsak Tűzoltó miatt, hanem azért is, mert annyira kis béna. nekem kell megerőszakolnom ezt a pasit is, már látom. mindent tőlem vár, hogy majd én így meg úgy. közben még az exbnőjét is dugogatja. (ez az az ex, akivel 3 éve is együtt volt. én már akkor tudtam, hogy nem fognak szakítani. nem tévedtem. :D) szóval annyira nem pálya. hosszú távú kapcsolat nem lesz belőle, az biztos, egy szexért meg minek törjem magam? jó, azért töröm, mert kíváncsi vagyok rá, hogy a félzsömlémtől elszalad-e. mert ha igen, akkor ez is ugyanolyan pöcsfej, mint a többi. ha nem, akkor majd még gondolkodom. :) persze Tűzoltó is elszaladhat a félzsömlémtől, bár őt ennél intelligensebb embernek gondolom. nem fog ezen problémázni. de hát ki tudja? :) én egyelőre nem. :) a puding próbája az evés lesz, és ez mindkettőjükre igaz. :)

a céges karácsony egyébként remek volt. halálra untam magam. ráadásul az egyik lánnyal baleset történt gokartozás közben, mert az állat, hímsoviniszta, seggcsimbók kollégák (köztük 2 tulajdonos a háromból) nem bírt magával és tolt le mindenkit a pályáról. ez a lány meg felszaladt a falra úgy, hogy függőlegesen állt meg. megrepedt egy nyakcsigolyája, kórházba kellett vinni, nyakmerevítőt hord... szóval nem sorolom. teljesen kiborultam. a nézőtéren a 3. főtulajdonos mellett bazmegoltam és sikítoztam, hogy miért kell ezt a szart csinálni, miért kell ezt engedni, miért nem állítják le a versenyt, és hogy "na, pont ezért nem ülök én bele ilyen szarokba". szóval az est hangulatát megadta az esemény rendesen. tegnap meg csak dohogtam egész nap, mert a bűnösök még a szemüket sem sütik le a történtek miatt. úgyhogy undorodom az összes seggfejtől, aki itt dolgozik és férfi. hányok tőlük, és ez a hétfő este volt az utolsó csepp a pohárban. el fogok innen menni, mert olyan helyen nem kívánok dolgozni, ahol a karácsonyi ünneplés arról is szól, hogy esetleg valaki nyomorékként megy haza és éli le úgy az életét. mert ezek nem kímélnek se Istent, sem embert. mert állatok. de bocs, nem sértem meg az állatokat azzal, hogy ezeket a seggszőröket is oda sorolnám. ezek még annyira kifejletlen létformák, hogy egy amőbának több esze van. de komolyan. és az egyik a pénzügyi igazgató, a másik a produkciós igazgató. hát normálisak? de komolyan. semmi tétje nem volt az egésznek, hacsaknem annyi, hogy a parányi farkukat a gokarttal toldották meg. komolyan nem értem, hogy ezek az emberek hogy bírnak tükörbe nézni ezek után. és ha az a lány tolókocsiba kerül élete végéig, mert eltörik a gerince? akkor mi van? jót buliztunk, mi? rémes. :( szerintem még ennyi barom nem dolgozott sehol. én még ilyet nem láttam. hogy ezeknek csak az a buli, ha a másikat megalázzák, eltapossák, agyonverik stb. ugyanez ment Lajosmizsén is, a "csapatépítőn", ahol ugyebár úgy szarrá zúztam magam 2 perc alatt, hogy a lábam még mindig nincs rendben, de az persze senkit nem érdekel. csináljak meg mindent, ne alibizzek, ne lógjak, 50 fok van árnyékban, fáj a lábam, nem baj, csináljad paraszt. menjenek ezek az anyjukba vissza. oda. budhizmus mi? az. lófasz ez. hányok az összestől.

a buliból az egyik kolléganőmék vittek haza. a pasija vezetett, én csak Szempillának hívom, mert zsönyörűséges szépfiú ő is, 20 éves... és persze kikezdett velem a kocsiban, míg a nője hátul ült. kacsintgatott, meg flörtölt, meg a combom markolászta. parádés. :) 3/4 9-re már haza is értem. 10-kor már ágyban is voltam, bár eléggé felzaklatott az egész este. amúgy 3 dl rosét ittam, meg elszívtam egy fél cigit. ettől teljesen kellemesen éreztem magam. gondolatban még Mikire is rászívódtam, meg is írtam neki sms-ben, hogy milyen jó lenne kicsit kocsikázni, meg csókolózni, de hát nem ért rá, bár értékelte. :)

úgyhogy ennyit a céges karácsonyról.

ja, és TG-nek boldog 3. X-et. 2 éve kitaláltam, hogy mit kapna ma tőlem a szülinapjára. hát már nem vagyunk úgy, hogy megkaphassa, de azért elmondom, hátha a szíve se fájna érte annyira: a TOLDI moziba szerveztem volna egy bulit, ahova elhívom a barátait. meg mondjuk a Varga Zsuzsát. :) és csináltam volna valami meglepit még, de hát jó régóta nem gondolkodtam ezen. de annak idején ez volt a terv. :) na, mindegy is. persze azért még ölelgetés, meg minden, így a 30-ra is. :))) bár ma szerintem nem én voltam az első köszöntő, ellentétben az előző évekkel.

Máriák az Úrban és persze Marionok (mint én) boldog névnapot!!! :)

és még valami. hogy miért érdekes, hogy az esélytelennek tűnő randiarccal, akinél már egyszer lemondtam a találkozót, sokkal jobb este kerekedik, mint mással? hát azért, mert a Bőgőssel ugyanez volt. az elsőt lemondtam. mikor taliztunk végre, akkor kurvára nem tetszett, aztán mégis bele akartam halni, mikor elhagyott. 

hát így. és ez. :)

micsoda gyásznapok voltak

a múlt hét elején számomra az európai labdarúgásban. a Real kapott egy 5-öst hétfőn (pfff... és még kaphatott volna többet is), a MU kapott egy 4-est kedden, meg a Fradi is kikapott a Pakstól... áhhh... szánalom. :(

a Barcelona oktatott, parádézott, a MU annyira tartalékos volt, hogy nem véletlen semmi, a Fradi meg... hát na. hagyjuk is. :(

2 napig szemüvegeztem múlt héten, annyira bedurvult a szemem. emellett még rengeteg melóm is volt. azért is nem írtam. ráadásul újra visszakapcsolódtam a bulinet felhasználóinak sorába. ez nagyban hátráltatott, főleg a munkában, de a blogolásban is. :) felpörögtek az események, aztán inkább oda koncentráltam, mint máshova. :)

kedden Tesómékkal ügyvédnél voltunk, céges ügyet intéztünk. 

szerdán elseje volt, hó végi zárás, seggünkön vettük a levegőt. alig vártam, hogy hazaérjek. :)

csütörtökön másodika volt. :) jól berúgtam otthon, mert már nem volt kifli. egy üveg bort akartam inni csak, aztán kettő lett belőle, mert az első még nem hatott. de a második ki is ütött. hallgattam jó kis érvagdosós számokat. valahogy ahhoz volt kedvem. kikészültem, mint a medvebőr. áh, nem szabad piálnom. mindig depresszív leszek tőle. a másnapról meg már ne is beszéljek. brrrr..... :S

pénteken munka, beteg gyomorral. aztán úgy volt, hogy Ginával partyzunk, de mire hazaértem, akkorra már pont a tököm volt tele az egész héttel, így lemondtam. pedig vérzik a szívem, mert Ozora óta nem táncoltam egy lépésnyit sem, de valahogy nem volt erőm pénteken elindulni. meg aztán szombaton sem, bár a Csillagász végül felírt, ingyen buli lett volna. de nem. 

szombaton lett volna egy randim, arra sem voltam képes elmenni. fél órával előtte lemondtam. tök gáz. de holnap bepótoljuk. :) fotó alapján nem nagy szám a figura, de a dumája hatalmas. ráadásul focirajongó. szóval közös téma van dögivel. igaz, Juve drukker, de ez legyen a legnagyobb problémám vele. :)

aztán vasárnap tényleg randiztam. de egy másik pasival. illetve fiúval. 27 éves a szentem. egyszer már találkoztunk, pont 3 éve, 2007. dec. 13-án. Miki és Mike néven emlegettem akkor a blogban. még mindig zsönyörűséges, de nagyon félős, parás. se egy bók, se semmi. csak levélben nagy a szája. személyesen meg rám sem mert nézni. mondom, csodaszép fickó (életem egyik legjobb pasija lenne), parádézni lehetne vele, de azért meg minek? félig-meddig az esetem, mert vékony, de legalább olyan magas, mint az exférjem, szerintem szarul nézünk ki egymás mellett. meg nem is volt semmi szikra. úgy szálltam ki a kocsiból, hogy ebből megint nem lesz semmi, mert nem jövök be neki (nem mintha én annyira oda lettem volna, meg vissza), erre írt azonnal, hogy nagyon szeretne még velem találkozni stb. hát jó. legyen. feljön pénteken. valszeg szexelünk, aztán megy haza. én ennél többet nem akarok. ennél jobban nem is érdekel. ha a szex jó vele, akkor megtartom esetleg kúrópartnernek, amíg nincs valami komolyabb, de ahogy most elnézem, képtelen lennék beleszeretni. meg hiába mondja nekem, hogy hosszú távra tervez, hát akkor is mit akarok én egy 27 éves fiútól? 35 leszek jövőre. 8 év különbség. azért az nem egy hosszú távú kapcsolat alapja. még ha a nő is az idősebb, nem a pasi. 

mi volt még? semmi. most megint hétfő, munka után céges karácsony. parádés. már alig várom, hogy mehessek haza. :)))

félig nyúlként ébredtem

ma reggel. hajnali 4 óta a kontaktlencsémmel baszakodok. alig aludtam. a jobb szemem tiszta véres és piros... boldog hétfőt. :)

pénteken nagyon-nagyon jó volt a színház! :) éppen időben sikerült odaérnem. teljesen véletlenül beültem Lackó sporttársai mellé. nem volt egészen egyértelmű, hogy ők azok, de aztán az egyik párosból egyértelműen világossá vált. sóvárogva néztem őket, jobbnál-jobb pasik, és mind meleg... :( MIÉRT??? :(

Lackó hatalmasat alakított, nagyon hálás szerepe volt. természetesen, az előadás után megvártam. úgyis olyan rég vártam már művészbejáró előtt, ideje volt frissíteni az ezirányú emlékeimet is. megvártam, mert mindenképpen azonnal gratulálni akartam neki. és hát az a boldog arc, ahogy ő kijött... na, ezt az arcot szeretném látni mindig. persze ehhez az kellene, hogy sokat legyen színpadon. lubickolt a szerepben, az előadásban, és nagyon hálás közönséget fogtak ki, mert mindenen térdcsapkodva vihogott mindenki. :) najó, voltak is jó poénok. az egyik dal meg még azóta is állandóan a fejemben jár... mindenki jó volt egyébként, kiemelném azért Hűvösvölgyi Ildikót, aki fantasztikus formában van, és hát őstehetség, nah, nincs mit szépíteni. :) de Lackó volt a legjobb, talán az ő szerepe volt a leghálásabb. és hát zseniálisan megoldotta. :) 12 éve ismerjük egymást, de még csak most volt szerencsém színapdon látni. de remélem, hogy nagyon sok lehetőségem lesz még erre. :)

a színházra szépen hajat mostam és vasaltam, meg zsönyörűséges smink. mire hazafelé indultam, elkezdett esni, meg fújni a szél. leginkább az a havasesős őrület kezdődött. rettentően örültem neki, hogy szarrá ázhattam. :( a szép hajamnak annyi lett. :(

otthon próbáltam még tévézni, mert nem volt kedvem lefeküdni, de a fos időjárás miatt elszállt az adás. pont a filmek kellős közepén. mert mikor belekezdtem egy másikba, akkor meg ott ment el az adás... pfff... na, mindegy, a pornócsatornákon legalább ment a műsor. :) az is valami. :)

szombaton otthon jobbra dőlés, balra dőlés. meccsek, sorozatok, szokás szerint. a MU vágott egy hetest a Blackburnnek. nem is tudtam elszakadni a tévé elől, pedig már indulnom kellett volna Vikiékhez. így 1 óra csúszással értem oda. ami gáz. viszont Kökin majdnem rossz buszra szálltam, úgyhogy ahhoz képest meg még időben oda is értem. :)

Vikiéknél benyomtunk hárman fél litert a hazai vegyigyümiből. Gyuszi meg én 2-2 körrel többet ittunk, mint Viki, én ráadásul egy idő után már forralt borral öblítettem le, úgyhogy sikerült kikészülnöm, mint a medvebőr. :) az egyórás éjszakaival indultam haza. a buszon Digweedet hallgattam, révedeztem magamban. sajnos nem volt közönség ahhoz, ami bennem lejátszódott, de azért így is jól elvoltam. még a megállóban szippantottam a hazai cigimből, aztán a buszon meg már azon röhögtem, hogy "fújd ki Hód, fújd ki!!" :) 

remek utam volt, az biztos. :) Digweed zenéje egyébként mindent visz. bármikor berakom akár a Los Angeles, akár a Transitions 4. albumot, mindig jó. odafelé az utóbbit hallgattam, hát végigvigyorogtam a metrót, meg ülve táncoltam. néztek is rendesen az emberek. :) 

vasárnap elég sokáig az ágyban fetrengtem, aztán nyomattam a meccseket. leugrottam a boltba is, hogy olcsóé bevásároljak. nagyjából sikerült is. córesz van, úgyhogy csak bizonyosfajta kajákat engedhetek meg magamnak. főzni nem volt kedvem, így maradt a Vifon leves krémsajttal (saját recept), ami olcsó, hamar készen van, főtt étel és laktató. mi kell még? :) a Palermo-Roma meccs második félidejét még megnéztem, aztán húztam aludni. hajnali 4 óta meg csak forgolódok, meg a fürdőszobába mászkáltam a lencsém miatt. picsába. :( 

és így a kör be is zárult. :)

még annyit, hogy Zé péntek este válaszolt a szülinapi köszöntésemre. aminek örültem is, meg nem is, mert ezt írta: "Köszönöm,kedves Tőled.Most volt csak energiám gép elé ülni és megköszönni.(Mielőtt lebunkóznál.)" .... pfff... ha a zárójeles részt nem teszi hozzá, akkor még tudtam is volna maradéktalanul örülni. így azért kicsit felcseszett, de nem nagyon. inkább elszomorított. hogy ilyennek ismert volna meg? feszültséget és keserűséget érzek benne, és sajnálom ezért. nagyon jól tudom, hogy mennyit dolgozik, és egyszer sem fordult meg a fejemben az elmúlt héten, hogy "na, a köcsögje, hogy még nem bírta megköszönni!!", mert tudom, hogy nem mindig ül gép elé, meg egyébként is. nem kérek rajta számon semmit. nem vagyunk úgy. ha vissza se böffent, az is oké. nem izgat. ha annyira bunkózni akartam volna, vagy annyira be lennék rá rágva, akkor annyit se írtam volna a szülinapjára, hogy "bazdmeg." 

fura ez az egész. most én is érzem azt, amit Zsu szokott mondani, hogy fél tőlem. vagy félt tőlem. de miért? túl jó vagyok. az a baj? nem tudom. nem is érdekel.

tegnap este 7 körül álltam az ablaknál, néztem ahogy szakad a hó... eszembe jutott az egy évvel ezelőtti november utolsó vasárnapja. akkor találkoztunk Zével először, személyesen. akkor beszélgettünk több, mint 6 órát elsőre. és mindkettőnknek nagyon jó volt. ah, azok voltak a szép napok. az első 2-3 hét. (aztán jöttek a démonai, meg a mittomén micsodái. amik miatt nem akart tőlem többet...) szóval eszembe jutott az egy évvel ezelőtti vasárnap. akkor volt az El Clásicó, 29-én. idén 29-e hétfőre esik, és megint most lesz a nagy meccs. :)

meg még sokminden eszembe jutott, Zével kapcsolatban. már Vikiéktől hazafelé majdnem írtam neki sms-t, de aztán annyira kikészültem, hogy ki is ment a fejemből. ami persze nem is baj. :) jó volt vele a szakadó, térdig érő hóban sétálni, baromkodni, fagyoskodni. még a szex is hiányzik. mármint vele. nem volt az olyan rossz. :) és ezt most nem azért írom, mert éppen 2 hónapja nem nyúlt hozzám pasi, hanem mert tényleg. :) a szexnek bizonyos részében, bizonyos olvasatában eddig minden faszi közül Zé vitte a pálmát. egy bizonyos másik részében nem feltétlenül, de az most mindegy is. :) 

gondoltam a Bőgősre is mostanában. hogy mellette mennyire NŐ lehettem. hogy felvállalt, és szerette az öltözködésemet, a sminkemet (sőt, ő kérte néha, hogy milyen sminket tegyek fel, mi a kedvence), vele is nagyon jó volt baromkodni, meg itt-ott megállni szexelni... mármint nyilvános helyen. :) hát ez is hiányzik. de a Bőgős annyira nem. 

volna pár ötletem, hogy kikből lehetne összegyúrni a számomra ideális férfit. de nem is agyalok inkább ezen. majd jön az, akivel egymást keressük, most már csak kibírom addig. :)

na, ma este meccs. sőt. MECCS!!! :) mivel rohamosan fogy otthon a kifli, ezért asszem ma forraltborozok. úgyis ki vagyok bélelve szesszel szombat óta, fel sem fog tűnni. :)

a nap híre

hogy Csillagász összejött Andival. :))) és már hivatalos!! :) valahogy éreztem én, hogy ez lesz. és tökre örülök neki!! valahogy össze is illenek, meg nem is tudom... mondjuk, ha belegondolok, hogy 1 évvel ezelőtt ilyenkor a Csillagász még nálam "nyomult", meg magyarázkodott, hogy miért tűnt el, meg ilyesmi... 

érdekes, hogy semmi sértettséget, vagy féltékenységet nem érzek. Csillagász tulajdonképpen annyira nem jött be anno, hogy nagyon. jófej, meg haverkodni nagyon jó vele, de nem az én esetem. meg fiatal is hozzám. Andinak viszont pont jó. két idétlen. :) 

a nap másik híre, bár ez már inkább tegnapi hír, hogy Zsó végleg szakított a pasijával. mégiscsak. illetve a srác szakított vele. mert hát szereti, de nem szerelemmel. az meg Zsónak nem kell. amit én meg is értek. úgyhogy még december végéig ott marad, együtt laknak, aztán nagy valószínűséggel, legalább is reményeim szerint, hozzám költözik. átmeneti jelleggel, de minimum addig, míg el bír viselni, vagy amíg jól érezzük magunkat együtt, vagy nem talál valami jó kecót. szóval a szinglipáros összeáll, és együtt fog garázdálkodni Budapest szórakozóhelyein. PASIK!!! RETTEGJETEK!!! :)

aztán mi van még? ja, mégiscsak felregeltem két, eddig számomra ismeretlen, társkeresőre. egyik szar, másik fos. szóval semmi nem változott. és a véleményem sem változott arról, hogy a neten csak a selejtes, defektes pasik keresgélnek. mert ez van. ez ismét megerősítést nyert. úgyhogy rövidre zárom ezeket a tevékenységeimet megint.

tegnap korán lefeküdtem aludni, elég fáradt voltam. a macskával szerelem van, ma meg megyek színházba, megnézni Lackót, meg persze a többieket is. :)

holnap pihi, este Vikiékhez megyek piálni, ha minden igaz. vasárnap megint csak pihi. :)

reggel elgondolkodtam azon

hogy nem kelek fel, nem jövök be. de aztán mégis felkeltem és bejöttem. még jó, mert OJ beteget jelentett. enyém a CC 2 napig. :) ami jó is, meg rossz is. de inkább jó, mert tegnap már pont azon nyavalyogtam otthon, magamban, hogy OJ néha mennyire fárasztó, és mennyire unom sokszor amikor elkezd dumálni filmekről, vagy bármiről, amit én nem láttam, vagy nem érdekel. és akkor muszáj figyelni. közben a munka sem halad (tegnap is délelőtt 10-ig eldumáltuk az időt, aztán meg kezdhettem kapkodni), meg uncsi is, meg mittomén. na, mindegy. szóval éppen vágytam egy kis "szabadságra", már azon agyaltam, hogy nem várható-e neki valami meetingje, ami miatt legalább pár órára békén hagy.

de ez most jobban alakult, mint vártam. :) 2 napig nyugtom lesz. :) a munka menni fog, nincs pánik, és legalább nekem is jól telik majd a hét második fele. :)

tegnap este megint a hazait dézsmáltam meg. a macskával jól belakmároztunk. reggel fel se kelt az ágyból, ahol végig mellettem aludt éjjel. na, ő aztán nem kelt fel. szóval meg se moccant, annyira tele volt. igazából a kaja nagyrészét inkább neki adtam. most macskakajára úgysem telik, a sült libacombra meg nem húzza a száját. :) olyan elégedetten pislogott az ágyamból reggel, hogy öröm volt nézni. :) még elköszönni sem szaladt ki, én mentem vissza, hogy megpuszilgassam az édes pofiját. :)

meccset akartam nézni a nap levezetéseként, de hát a Rubin-Koppenhága nem volt nagy dobás, úgyhogy inkább átnyergeltem a sorozatokra. egyszerűen olyan a felhozatal, hogy nem tudok betelni. :)

Viasat3: A dadus (The Nanny)... a címszereplő valami hihetetlen nőszemély. zseniális. olyan dumák, olyan sztorik vannak. de a többi karakter is ötletes. térdcsapkodós-röhögős az egész. (pedig mikor először belekapcsoltam, azt hittem, valami gagyi. 2 napja viszont rájöttem, hogy nem az, és azóta őszinte rajongója vagyok minden résznek.)

aztán Jóbarátok, de hát az kötelező és megunhatatlan. :) 

a Jóbarátok reklámszünetében, és utána Angolkák (ez a két fickó, meg az angol humor bámulatos!!), majd Al Murray tudathasadásos személyiségzavara. (itt annyi karakter van, ami kedvenc... az egyik a focista, mikor nyilatkozik, erről már meséltem, hogy kurvajó, de van egy meleg Hitler "udvartartásában"... hát az kész... rózsaszín lakk egyenruha, szőke haj... meg az apa, aki állandóan a szexről beszél, meg hogy imád dugni, és a lánya udvarlóját ezzel traktálja... szóval parádés poénok. sikítás. :D)

ennyi sorozat után azért meccs nélkül nem bírtam volna ki. bár egész nap azon dohogtam, hogy miért a Schalke-Lyon mérkőzést közvetíti élőben a DigiSport, mikor annyi más kurvajó meccs volt ezzel egyidőben (pl. MU, de akár az Inter, Spurs, Barca...) ami szerintem több embert érdekelt volna... na, de azért csak belenéztem, és leesett, hogy a Schalke csapatát erősíti Raúl... nem is kicsit erősíti az öreg... úgyhogy tulajdonképpen megnéztem az első félidőt és nem bántam meg. 

majd kapcsolgattam tovább, és rámentem a Törtetők (Entourage) c. sorozatra, ami azért jó, mert jó. :) mert jók a pasik, mert Hollywood, mert filmipar, mert csillogás, mert csak. :) 

és a Törtetők után kezdődött egy vadiúj sorozat: Egyszer fent, ... inkább lent (Eastbound & Down). folyamatos káromkodás megy benne. a főszereplő egy tuskó. baromi vicces az egész, főleg a mocskos szája miatt. meg az egész figura annyira poénos, hogy kész. ez is sikítás. :) 

mikor ennek vége lett, még elkaptam a Schalke meccs végét, így a 3. gólt is láttam élőben, aztán még csekkoltam az eredményeket facebookon, hogy a MU és a többi csapat mit játszott, majd eltakarodtam aludni. tegnap már nem volt erőm pornót nézni, kedden még volt. nem vagyok kipihenve, de mindjárt hétvége, és majd akkor sem pihenem ki magam jól, de hát ez az élet rendje és értelme. :)

ma reggel összefutottam LAndieval az utcán. hallgattam a zenéimet (Willy Wonka set a FractalFM oldaláról. nagyon zsír!!!), rohantam, meg zombi is voltam, így hát úgy kellett beleintegetnie az arcomba, hogy észrevegyem. :) még mondta is, hogy tudta, hogy nem fogom észrevenni. :)) hát ilyen vagyok reggelente. :) ezúton is elnézést kérek tőle. :)

amúgy meg szép macskaszemet festettem magamnak, olyan füstöset. szerintem egészen jól sikerült. persze a sminkem mindig lehet jobb, mint amilyen éppen. :) sokat kell még fejlődnöm make up terén. de igyekszem. képzem magam. :)

holnap este színház!!!!!!! juhuhuuuuuuuuuuuuujjjjj!!! :) fúdevárommár!!! :D 

picit elszaladt a

ló velem tegnap este. az anyuéktól hozott kajáknak nem nagyon tudtam ellenállni... :( najó, mondjuk egy részét kihánytam. szinte már tudatosan. ez már a bulímiára hajaz talán. és ennek tudatában is vagyok, de egyelőre nem szándékozom tenni ellene. mindent alárendelek annak érdekében, hogy fogyjak. úgyhogy egyelőre az van, hogy az érzet, hogy ettem, az megvan, az ízek megvannak, aztán meg legfeljebb hamarabb végzi a kaja a wc-ben, mint normális esetben. amit kihányok, azt sem kell már megemészteni, az sem rakódik rám. de olyan, mintha ettem volna. persze, pazarlás, pocsékolás, főleg anyukám főztjével szemben csúcskibaszás az egész, és tiszteletlenség, de most ez van. 

néztem a Real meccset este, az Ajaxra már a szünetben rá kellett számolni... egyértelműen látszott a hatalmas különbség a két csapat között. 

azon gondolkodtam még, hogy Vikit talán még soha ennyire nem éreztem közel magamhoz, mint mostanában. sokat gondolok rá, és nagyon jó vele találkozni, beszélgetni. úgy érzem, eljutott a Barátságunk egy olyan szintre, és egy olyan mélységre, ami mindkettőnknek nagyon hiányzott már, legalább is nekem nagyon. :) szóval ez most egy nagyon jó érzés. :)

Lackó meg gyógyuljon túl, mert pénteken játszás van! :)

és akkor mai üzenőfalam egyelőre off. :)

mindig lemarad valami

mert alig van időm/lehetőségem firkálni. 

szóval amit még mindenképpen meg kell örökítenem, hogy tegnap láttam egy nagyon jó filmet. Az energia (Push) a címe. sci-fi. nekem nagyon tetszett. többen lehúzták kommentekben, de szerintem baromi érdekes. mostanában amúgy is rá vagyok szívódva a sci-fire, bár inkább a tudományos részével foglalkoztam a Discovery Science segítségével, de azért egy-egy jó könyv, vagy film, ebben a témában, mindig megfog és megmozgat. teljesen véletlenül kapcsoltam oda, az első 8 percről le is maradtam, de aztán lebilincselt a történet. nyilván van ennél jobb, érdekesebb sci-fi is, de nekem bejött. 

a másik, hogy megnéztem tegnap Madár boxolásának ismétlését. a 2. menettől láttam. és nagyon drukkoltam neki. bár tudtam már az eredményt, hogy pontozással győzött, de azért jó volt megnézni. nem vagyok boxrajongó, meg a küzdősportokért sem rajongok, de régebben Kokó miatt néztem a boxmeccseket, mármint Kokó meccseit. aztán ő kiszállt, most van új ember, akiért lehet ismét lelkesedni. illetve lehetett volna már pár évvel ezelőtt óta is, de valahogy nem bírtam rávenni magam, hogy nézzem a meccseit. párat láttam talán, de most, hogy 1 év után újra boxol, ráadásul Amerikában, ahol remélhetőleg beindul igazán a karrierje. a meccs után felhívták telefonon, és annyira szimpatikusan nyilatkozott, hogy eldöntöttem, megpróbálom követni a történetet ezután, és persze drukkolok neki. mint magyar, nyilvánvaló, hogy drukkolok neki. elbőgtem magam a meghatottságtól, amikor felharsant a nézőtéren a "Ria, Ria, Hungária", meg az "Üsd ki! Üsd ki!"... az valami fantasztikus volt. Atlantic Cityben ennyi magyar hallatta a hangját, és szurkolt hazánk szülöttének... szóval jó érzés volt. és tényleg Madár egy nagyon szimpatikus ember. talán a Jézuskától a róla szóló könyvet fogom kérni karácsonyra... :)

ma és holnap BL meccsek, legalább van elfoglaltság. :) péntek este színház. szombaton Vikiékkel piálás. :) ezen a héten sem marad száj és szem szárazon. :)

a tegnapi rohanásban

elfelejtettem néhány Ady Endrén kívüli fontos dologról megemlékezni. bár nála kevés fontosabb van most az életemben, de azért mégse felejtődjön el, hogy tegnap volt egy éve, hogy Zével az első sms váltásunk megtörtént, néhány levélváltás után. ez tavaly vasárnapra esett. tisztán emlékszem arra a vasárnap estére, mert nagyon kellemes érzéseim voltak ezzel a fiúval kapcsolatban. 

aztán a másik, hogy ma van Zé 34. születésnapja. facebookon csak felköszöntöttem. nem bírtam ki. és bár ha jobban belegondolok, rászolgált arra, hogy figyelmen kívül hagyjam, de alapvetően meg tökre nincs értelme duzzogni, vagy haragudni. ami volt, elmúlt, ami megtörtént, megtörtént. kár a múlton rágódni. 

és ma van a születésnapja Vincent Casselnek is, a 44. aki az egyik első számú kedvenc színészem. bármit csinál, imádom. :) 

egyéb? hát... kavarodik a szar körülöttem. pénz- és melóügyileg. a malacperselyem kong az ürességtől, fillérjeim vannak a következő fizuig, és még csak 23-a van... :(

és még egy fontos dolog. Ady Endre: Megöltem egy pillangót c. verse zseniális... ez a vers eddig számomra kimaradt a "szórásból" úgymond. pedig. ezért, hogy Ady születésnapjáról vastagon megemlékezzek, álljon itt eme csoda, és köszönet érte LAndienak. :)

MEGÖLTEM EGY PILLANGÓT

 

                       

Megölök egy pillangót,

Óh, áldott isteni perc,

Szent kéje az ölésnek:

Minden gyűlöletemért

Hal meg e szines féreg.

Ki várja a holnapot:

Igy várja azt a holnap.

Vágjon elé a halál

Minden boldog mosolynak,

Szakadjon meg az erő,

Kezdetén nagy vívásnak,

Ne legyen víg lakoma

Az élet mindig másnak.

Tűz legyen minden arany,

Minden boldog csók méreg.

Szárnyad van, csapkodsz, örülsz?

Hát ezért öllek én meg.

S boldog vagyok, mert öltem.

valahogy eltelt a

hétvége. nem volt rossz, de nem is volt semmi különös. igyekeztem nem sokat enni, ennek meg is lett az eredménye: már 7 kg-ot fogytam a szűkítés óta. ami nem rossz, bár lehetne jobb is, de ne legyek telhetetlen. :)

hazafelé persze beszopódtunk a dugóba, mert bár a rádióban azt mondták, hogy 7-től zárják le a gyorsforgalmit, ehhez képest 6-kor tették meg, és mi negyed7-re értünk oda. parádés. nem is értem, hogy akkor minek mondják be?? na, mindegy... :(

visszafelé is volt egy kis dugó, de az már szinte nem is jelentett problémát. na, mondjuk a köcsög taxisok nem szaroztak, kikerülték a lezáró táblát és felhajtottak simán... ezeknek mindent lehet? de komolyan... :(

ma csak az ideg, meg meló, meg minden fos. alig várom, hogy hazaérjek és relaxáljak.

a pénzügyeim egyre szarabbul állnak, egyszerűen nem látom az alagút végét. rémes. munkahelyet kell váltanom, sürgősen. :(

Mr. X-hez meg csak januárban utazom. :( fuck. 2 hónapja nem voltam pasival, januárra már úgy ki leszek éhezve, hogy a reptéri wc-ben leszopom. :)))

ó, hát a legfontosabb mára, hogy éppen 133 éve született Ady Endre. mára mindenkinek, kötelező jelleggel feladok egy Ady verset, elolvasásra. :) legalább a blogon keresztül gyakorlom a magyartanárságot, ha már nem végeztem el azt a fősulit anno. :) nem írom elő, hogy melyiket olvassátok el, de egyet muszáj. :) nem árt egyikőtöknek sem. :)

egy kedvencet azért idetolok. csakazértis. :)

HALÁLVIRÁG: A CSÓK

Fekete pillangók fogatján
Megyek majd az utolsó csókra.
Az asszonyom: Halálvirág,
Még sohse láttam: legkülömb,
Tavasszal nyíló őszirózsa.

Halálvirág, ha majd az első
Májusi Hold az égre följön,
Ringó ágyadon pihenek.
Vigyázz, vigyázz, Halálvirág,
Minden kis szirmod tündököljön.

Szent test-kelyhed nyisd ki a Holdnak,
Hadd ámuljon el csodaverten
S amíg mi összetapadunk,
Minden kis bokrot zengjen át
Nászmuzsika a forró kertben.

Kis virágok súgjanak össze:
»Ez volt itt a csóknak Lázárja,
Holott csók-úrnak született,
Méltó csókokat nem kapott,
Most aztán csókol utoljára.«

Hajad, karod, szemed tüzeljen,
Ajkad, csipőd, isteni melled,
Bársonybőr-lábad, mindened.
Édesítsd meg, Halálvirág,
Nekem az utolsó szerelmet.

Fekete pillangók fogatja
Térjen vissza üres batárral,
Halálvirág, szaladj te is,
Ne tudd meg, hogy én egyedül
Mit beszélek majd a halállal.

két feles csúszott

le szerdán Vikinél, de meg is csapott rendesen. :) jó kis csajos dumizást csaptunk. nagyon jól esett (ha szólhatok Viki nevében is) mindkettőnknek. :) pont elértem a buszt, meg az utolsó metrót, így értem haza 3/4 12-re. persze nem bírtam magammal, és még meg kellett néznem a válogatott meccs gólösszefoglalóját, aztán meg még az első félidőt, úgyhogy hajnali 1-kor kerültem ágyba. tegnap meg alig bírtam felkelni. :S

aztán valahogy eltelt a tegnapi nap is. bár azt hittem, sose lesz vége. munka után a Stexben Zsuval találkoztam. úgy eldumáltunk, hogy csak otthon vettem észre, mennyi is az idő. 10-re értem haza. :) még megnéztem a Fábry show második felét, aztán húztam aludni.

ma 4-kor tipli, aztán indulás anyuékhoz. hátha kipihenem magam a hétvégén. :)

nem ment egyszerűen

a randi tegnap Lackóval. kicsit elleveleztünk egymás mellett. Árkádot írt nekem levélben, de az Arénára gondolt. én meg Árkádot olvastam ugyebár és oda is mentem. majd kiderült, hogy ő az Arénában vár. pfff... :) úgyhogy átkocsikázott az Árkádba és ott ültünk be egy bő órára dumizni. :)

feltörtem a perselyt otthon, amibe Ozora óta gyűjtöm megint a 200-asokat. muszáj volt. csóróság van. :( ebből fizettem ki a színházjegyet Lackónak. de persze nem sajnálom, mert végre megyek megint színházba, ráadásul Lackó is játszik, úgyhogy ez dupla öröm. :)

8 körül botorkáltam haza, a hasam úgy görcsölt, mint a fene. a busz meg rázott. azt hittem, hogy a méhem egyszercsak elhagyom. leszakad a rázkódás+görcs kombótól és kiesik belőlem. rémes érzés volt. 

otthon még darvadoztam a tévé előtt kicsit. vannak most új sorozatok az HBO Comedy műsorán. nemcsak viccesek, de angol nyelvűek is, magyar felirattal. kicsit legalább a nyelvet is gyakorlom, meg persze ki is kapcsolódok. :) az Angolkák, illetve a Little Britain USA örök kedvenc ugyebár. 

aztán volt egy Spoons c. sorozat. meg most az Al Murray tudathasadásos személyiségzavara c. sorozat. hát nagyon brutál. van benne egy rész, ahol focista nyilatkozik mindig és baromi vicces. meg a többi is. életszagú, ötletes, kreatív. :) ajánlom mindenkinek a figyelmébe. :) zseniális angol humora van az előbb említett összes sorozatnak. :)

múlt hét pénteken reggel összetalálkoztam az "új" szomszéddal. kiderült, hogy fél éve lakik a házban, pont mellettem. a hálószobám fala közös az ő lakásával. bemutatkoztunk, én pont a legdögösebb, széprevasalt hajjal, friss sminkkel jöttem munkába, ő meg mittomén. :) kérdezte, hogy nem szokott-e zavarni, hogy gitározik, hogy gyakorol. én meg válaszoltam pillarebegtetve: "ó, bárcsak hallanám..." :) aztán szótlanul haladtunk le a liftben a földszintig. aztán egy este már az ajtaja előtt elhaladva hallottam a gitározást, jó kis zúzdát nyomott. majd tegnap este 3/4 10 körül már lefeküdtem, amikor hallok egy nagy tüsszentést tőle. félhangosan átkiabáltam: "jobbulást!" :)

aztán elkezdett gitározni. na, most aztán tisztán hallottam. :( egy darabig figyeltem, bluesfélét pengetett, próbáltam elaludni, de elég nehezen ment.

viszont rájöttem, hogy hallottam én ezt már máskor is, csak azt hittem, hogy egy méhet haluzok éppen és azt hallom. :) kiderült, hogy az egyetlen méh a hálószobámban a testemben van, és maximum azt hallhatom, ahogy percenként 168-szor görcsbe rándul. :( ófuck. :( hétrét görnyedtem megint és úgy aludtam el nagynehezen. :(

ma reggel hajmosás+vasalás. a sminkem szar lett, de nem jutott időm nagy korrigálásra. felöltözni cserébe egészen jól fel tudtam. :)

Lackó szerint egyébként ne nyavalyogjak, mert nem vagyok kövér. megmondtam neki, hogy mennyi a súlyom, azt mondta: egyáltalán nem látszik. ez parádés, mégse kellek senkinek. :( node sebaj, majd lesz ez még másként is. :)

ja, és a nemevésem pazar méreteket ölt. :) alig-alig csipegetek, de nem vagyok éhes. remek kombó. :) úgyhogy fogyogatok szépecskén. :) 

és van egy meghívásom Svédországba, Mr. X által. egy jó kufircért szívesen megyek. kettőért meg pláne. :) évek óta nem volt olyan jó szexuális élményem, mint anno vele, az Astoriában. és legközelebb talán csak februárban jár errefelé, de kívánjuk egymást ezerrel, mert mindkettőnknek jó volt a februári akció. szóval akár... bár nem tudom, mennyire gondolta komolyan. én halálosan. :) arrafelé még úgysem jártam. :) arrafelé sem. :)

a takaró alatt

összekuporodva lenni most a jó. úgy görcsöl a hasam, hogy belepusztulok. reggel óta. picsába. :( milyen gecidolog nőnek lenni. (ez meg micsoda képzavar volt. :D)

kezdve a PMS-sel, a hormonokkal, aztán a görcsölő has, a mindenféle eszközök használata, cserélgetése bizonyos időközönként (amik persze nem ingyen vannak), és persze a szexmentes napok. full kibaszás nőnek születni, én mondom. :)

no, sebaj, most megyek és Lackóval jól megbeszélem, mennyire szar nőnek lenni. ennyi. :)

pápuszi. :)

kezdem teherként megélni

a blogolást. a focisba már nem is írok jóideje. úgyse kíváncsi rá senki (nem az itteni olvasókra gondolok természetesen, hiszen az tematikus blog). meg az úgy lenne a legjobb, ha realtime írogatnám. amikor a meccs megy és eszembe jut valami. ehhez kéne egy olyan teló legalább, ami támogatja a blogolást, vagy legalább a twittert, és akkor ott önthetném azonnal a hülyeséget. 

ez a blog meg... lassan kezdem úgy érezni, hogy elvárások vannak az olvasók részéről, hogy írjak. ráadásul érdekeset, szórakoztatót. pedig sokszor nincs kedvem írni, érdekes és szórakoztató meg pláne nem történik velem. vagy én nem látom annak.

azért persze röviden beszámolok mégis, ha már belekezdtem... :)

szóval pénteken Zsó szülinap és búcsú ünneplés volt. inkább zöldeztem, mint ittam. ettől annyira nem is lettem kész. mondjuk a hangulatom se volt a tetőfokán. néha vihogtam, de nagyjából ennyi. Csillagászék írtak, hogy bent vannak a buliban, mit mondjak majd be a bejáratnál. aztán mire odakerültem volna, hogy akkor elinduljak, már írtak megint, hogy leléptek, mert babazsúr a buli. tehát tele van tizenéves iskolásokkal, akik műanyaggal tömik magukat, meg egymást, és persze ezzel együtt elviselhetetlenek is. erre még ingyen sem vagyok kíváncsi, úgyhogy haza is húztam a csíkot. 

szombaton csak feküdni voltam képes. nézegettem meccseket, de mind szar volt. még a MU meccs is. úgyhogy inkább sorozatoztam, meg néhány film azért becsúszott, persze már mind agyonnézett, de örökkedvenc. :)

fél óra alatt letudtam a bevásárlást a plázában. szépen felöltöztem, sminkeltem (meg is néztek páran a boltban), aztán vettem ezt-azt, és már húztam is haza.

vasárnap is csak döglöttem, meg tévéztem. ennyire futotta az erőmből, meg a kedvemből. 

hát, nagyjából ennyi. hajat végül nem festettem, talán majd ezen a héten, még nem tudom. vagy lehet, hogy hagyom még így. 

pénteken megyünk anyuékhoz, az jó lesz. :) meg szerdán Vikivel találkozom, az is jó lesz. :) holnap meg Lackóval (akinek ma van a 18. szülcsinapcsija!!! :D), az is nagyon jó lesz!!! :) csütörtökön meg Zsuval? remélhetőleg... na, az is jó lesz, ha összejön. :))) 

addig meg igyekszem a pénzügyeimmel úgy lavírozni, hogy mindenre maradjon és jusson. :) na, ez is jó lesz. :)