várakozásaimon felül teljesített

a magyar válogatott kedden este. mire 2:1-re vezettünk, én már rekedtre üvöltöttem magam, szétvertem majdnem a dohányzóasztalt örömömben, meg persze volt ablakon kiüvöltés is: "HAJRÁ MAGYAROK!!!" :))) remek második félidőt produkáltunk, bár így nyomatták volna a fiúk pénteken is. de való igaz, erre már lehet építeni, és azért a hollandoknak otthon 3-at rúgni mostanában nem sok csapatnak sikerült. szóval ez mindenképpen eredmény és bizakodásra ad okot. :)

mondjuk a játékvezető ténykedése miatt én azonnal megóvtam volna a meccset, de úgy látszik, ezzel nincs kedve senkinek foglalkozni. :(

egyébként pörög az élet. kiderült, hogy Zé bnője féltékeny, azért volt a hiszti. (állítólag még a saját nővérére is, azért ez eléggé gázos) Zé szerint én vagyok "a legjobb fej, akit ismer", és újfent "bír". hát én is bírom, de nálam ennek már semmi plusz jelentése nincs. no, mondjuk ki tudja, hogy nála most van-e éppen... vagy nem is tudom. nem is rágódok ezen, igazából csak tényközlés, hogy ez van. :) 

amúgy meg bekerültem a pozitív spirálba, ahogy Péter előre jelezte... NAGYON DURVA!!! :))) tegnap táncot jártam örömömben, mert megjött a nyugdíjpénztártól az elszámolás, amit már nagyon-nagyon vártam! :) hát nem véletlenül... legmerészebb álmaimat is felülmúlta az összeg, amit a papíron találtam. :) VÉGRE EGYENESBE JÖVÖK!!! juhuuuuuuuuuuuu!! egyből felhívtam a Tesómat az örömhírrel, ő nem akarta elhinni, vagy 5-ször megkérdezte, hogy nem néztem-e el egy nullát, vagy valamit... DE NEM!!! nem mondanék többet, de csinos kis összegről van szó. :) egyetlen szépséghibája, hogy július 20-tól kezdik a kiutalást, szóval nem tudom, mikor kapom meg, de hát erre várni örömteli. :)))

aztán ma reggel, a régen elveszettnek és lejártnak hitt útlevelem találtam meg, teljesen véletlenül, és kiderült, hogy jövő nyárig még érvényes!!! :))) juhuuuuuuuuuu!!! erre se kell elcsesznem még idén 7500,- Ft-ot!!! :))) irány GÖRÖGORSZÁG!!!!! :DDDDDDDDD

jut eszembe, kedden még Zsóval is sikerült a meccs előtt összefutnom. napközben felhívott, hogy mit csinálok munka után. nyilván semmit se csináltam. azt hittem szabadnapos és bent van a városban, de nem, dolgozott, de már nem bírta tovább nélkülem, ezért munka után vette az irányt Érdről és bejött, hogy talizzunk. :) a Himnuszra pont haza is értem takkra. :) és annyira jó volt látni, és dumizni. :))) 

ah, a héten már reklámozzák a műsort a Viasaton. durva volt látni... bár még ugye nem minket reklámoznak, mi jövő hét vasárnap leszünk, de akikkel forgattunk, ők lesznek most. ahogy néztem a képeket, el tudom képzelni, hogy az interjúknál egy merő arc lesz az egész képernyő. hogy ezt ki találta ki? én nem tudom. a fejem be fogja tölteni a legszélesebb plazmákat is, olyan a felvétel. no, mindegy. :) hálistennek délelőtt lesz, olyankor úgyse néz senki tévét. :))) (Viasat3, vasárnap 10:20)

öööööö... mi van még? semmi különös. boldogság, szabadság, optimizmus, boldogság, szabadság, optimizmus... folytassam??? :)))

pasim is lesz nemsokára ám! mert hiszek benne. és mert kurvajó csaj vagyok!!! szép, aranyos, kedves, csinos, okos, humoros, szexistennő... soroljam??? :)))

előkerült és kiderült

hogy mi volt Zével pénteken. bár ne tudnám... áhhh... szóval az volt, hogy csütörtökön bejelentette a bnőjének, hogy pénteken átjönne hozzám meccset nézni, az meg cserébe beronyózott, és mire Zé hazaért pénteken, addigra úgy kiütötte magát, hogy jobb nem tudni. és egész hétvégén nyomatta a hisztit. 

zsigerből azt mondtam erre, hogy kell ez Zének? mert ha nem lát a rózsaszín ködtől, mármint a szerelmi ködtől, akkor rendben van, csinálja csak. még irigykedem is, hogy talált végre valakit, akit annyira szeret, hogy mindenféle faszságát elviseli. 

de ha nem szerelmes, akkor minek? mit tud ez a nő, amit más nem, hogy ennyi mindent elvisel neki valaki?? főleg, ha nincs is az a húdenagy lángolás. mondjuk, ha sose volt lángolás, akkor pláne nem értem, de az is fura, ha 8 hónap után nincs. bár amin ők már keresztülmentek... hát nem tudom. 

lehet, hogy féltékeny a leányzó? Andi szerint ő is ideges lenne, ha Balázs 3 vadidegen nővel nézne meccset, nade ők már 5 éve együtt vannak, 5 év után én is megengednék magamnak ennyi hisztit. bár, ha egy kapcsolat rendben van, ha megvan a kölcsönös bizalom, akkor mi a fasznak kell hisztizni és nyavalyogni? raádásul az, hogy "kiütöm magam, mire hazaér, hogy nehogy kedve támadjon elmenni" a legunintelligensebb megoldás. duzzogjon másnap, vagy egész hétvégén, de ilyet??? csajok, Ti csináltatok már ilyet? jó, hogy nem öngyilkossággal fenyegetőzött (bár nem ismerem a részleteket, lehet, még ez is előkerült)... tipikus picsoidság, és persze önbizalomhiány és bizonytalanság érzet, mármint a kapcsolattal összefüggésben. de ilyen kapirgáló, hisztiző, nyavalygó, kétségbeesetten a másikba kapaszkodó, szánalmas nő meg kinek kell? (én is ilyen voltam, nem is kellettem senkinek. illetve ha ilyen pasival találkoztam, az meg nekem nem kellett. ez egy egyszerű képlet.)

akinek meg ez is jó, az saját magát sem becsüli többre. és ez újabb ékes bizonyítéka annak, hogy Zével nem vagyunk egy kategória. nagyon nem. én az ilyen dolgokon most már lendületesen túllépek. mint Férfi, már ő sem érdekel. haverként aggódom érte, bár ha jobban belegondolok, valóban értelmet nyer ebben a szituban amit írt: "mindenki azt kapja, amit érdemel". nem akartam ezt elfogadni, de tényleg ez van. ha ő magát nem tartja annál többre, hogy egy vele egy szinten lévő csajjal próbálkozzon, akkor erre már nem igazán lehet mit mondani. és ilyenkor aztán kurvára mindegy, hogy F-kosár, meg 20 cm-es derék paraméterezi az illető nőt. ha valaki ennél nem lát tovább, akkor egye meg amit főzött.

meg ha valakinek annyira nincs önbizalma, hogy egy sovány, nagymellű csajjal érzi csak embernek, férfinak magát, az is elég sajnálatos. érdekes, a Bőgősnek soha nem voltak szép barátnői (kivéve engem persze :D), én se voltam akkor sem piszkafa, amikor vele jártam, meg a mostani nője is inkább rút és öreg, mint nem. de a Bőgősnek akkora arca van alapból, ami egyrészt a külsejének is szól, másrészt az intelligenciájának, a humorának, a tehetségének, hogy nincs szüksége arra, hogy valami műanyag nő virítson mellette. mert nem ez a legfontosabb. hibátlan önbizalommal rendelkezik, és nem mástól, pláne nem az aktuális bnőjétől várja, hogy őrá felnézzenek, vagy emberszámba vegyék. hanem saját magáért történik mindez, függetlenül attól, hogy éppen kivel jár. 

és mellette például soha nem éreztem egy percig sem, hogy szégyellene engem. sőt! ő volt az egyetlen, aki úton-útfélen, világosban, sötétben, buliban, utcán, kapualjban, bárhol rám tudott moccanni, és meg tudott kívánni, és meg tudta úgy fogni a combom, vagy a seggem, hogy azt éreztem, ez a pasi úgy szeret, ahogy vagyok.

akkor persze nekem még nem volt elég önbizalmam, nem véletlenül állt tovább, hiszen nem voltunk egy kategória. ma már azok lennénk, de most már ő nem kell nekem. talán egy lépéssel most én kerültem feljebb, nem tudom. mindegy is. a lényeg, hogy tanultam tőle, meg a kapcsolatunkból is. már máshogy csinálnám, de ezen meg nincs értelme rágódni. a múlton soha nincs értelme rágódni. a mai nap a legfontosabb, és ennyi.

ezen kívül nem sok minden történik. fél10-kor kerültem tegnap ágyba. a macska megint ivarzik. szombaton villásreggelizek Ediékkel a Stexben (annyira régen találkoztunk, hogy azóta Edi kihordott és megszült még egy gyerkőcöt... őrület...), aztán meg nemtom. vagy csavargunk egyet a csajokkal (Andi+Gina), vagy nálam hülyülünk meg. valami ilyesmi a terv. :) muszáj ezen kattogni egész héten, különben itt bolondulunk meg. :(

ó, ma este visszavágó, vagy inkább "agyonvágó"? pénteken azt tippeltem, hogy ma este 42 gólt fogunk kapni. ezen Gina nagyon jókat kacagott, én azért remélem, hogy 10-nél megállnak a hollandok. :S 

a meccset kivéve

minden tökéletesen sikerült a hétvégén. najó, a torta epres lett, nem málnás, de hát ki nem szarta le?? :)

a meccsről csak annyit, hogy nem is tudom, mit vártam, meg úgy egyáltalán mit várt az ország... Isteni szerencse, hogy végül nem mentünk ki a meccsre, se sok pénzért, se kevésért, mert tuti, hogy amilyen ideges lettem, szétbasztam volna valakit/valamit. annyira látszott, hogy nem egy súlycsoport a két csapat, meg valahogy a magyarokból hiányzott a tűz, a küzdés. kaphattunk volna 8-at is akár... :( és akkor Király Gábor, akinek a hónaljszőrén suhant be az első gól, ilyet nyilatkozik a meccs után: "most már legalább tudjuk, milyenek a hollandok..." hátbazmeeeeeg, eddig nem volt világos? nem néztétek a vb-t? a föld alatt voltatok egész nyáron, tv nélkül??? hátmijafasz? áhhh... Királyt is a faszért nem felejtik már el a kapuban. ott van Gulácsi, a 'Pool kispadjáról is többet mutat, mint ez a vén fasz.

pénteken Zé nem jött egyébként (nem is baj), hívtam, de a telefonja nem volt kapcsolható. hát leszartam. azóta se jelentkezett. azért remélem, nem történt baja, bár csalánba nem üt... :)

szóval hárman csajok álltunk neki a meccsnek, Balázs fél12-re érkezett meg kb. onnantól aztán ledobott a lánc mindent. :) megtaláltuk a tökéletes kombót a bulizáshoz, DuckTV hang nélkül (csak a kép) + Rise FM (vagy Face, a tök tudja, hogy mi ez most, a lényeg, hogy FM 88.1 Bp-en) zenéje. aztakurva. sikítva röhögtünk, de mindenen! :) hajnali 3-ig néztük és hallgattuk ezt így. közben piálás, fújás...

szombaton 11 körül keltünk fel, azonnal bekapcsoltam a fenti kombót, és néztük/hallgattuk tovább. :)

Andiék aztán elmentek családi ebédre, Gina meg haza, feltöltődni (én is ezt csináltam otthon), majd este 6-ra jöttek vissza Andiék, Gina kicsit később, és mentünk házibuliba ahhoz a sráchoz, aki a görögországi utat szervezi. na, a házibuli annyira tré volt, hogy bár nem akartunk menni Balázst megnézni hokizás közben, mégis úgy döntöttünk, hogy megyünk. főleg, mikor a Best of AC/DC albumot kezdték nyomatni. mi meg még rá voltunk szívódva a RiseFM zenéire... hűűű, az gyilkos volt. :( úgyhogy le is koccoltunk hamar. állítólag utána jó lett a buli. állítólag... 

el kell, hogy mondjam, hogy nekünk is. :) először olyan röhögést csináltunk a sportlétesítmény mellett, hogy én már kiabáltam Ginával, hogy hagyja abba a sztorizást, mert fáj a hasam a röhögéstől. Andi csak visított, Gina meg tolta. aztán megnéztük Balázst, de a jégcsarnokban hidegebb volt, mint a szabadlevegőn, este 10-kor, úgyhogy nem sokat álltunk a pálya mellett. végül inkább beültünk a kocsiba, nyomattuk a bort, cigiztünk, üvöltettük mélynyomóval (350W) a RiseFM-et, fotóztunk és röhögtünk. :) 

végre előkerült Balázs, elindultunk hazafelé, mármint hozzám. ott folytattuk, ahol abbahagytuk: DuckTV+RiseFM. beszarás. :) Andiék végül még éjszaka elindultak haza, Gina nálam aludt, vasárnap délután 5-ig volt ott. majdnem délben keltünk fel, kávéztunk, ebédeltünk, sorozatokat néztünk, és ennyi. :)

már tervezzük a szombatot, hogy mekkora partizás lesz megint. :)) kb. így tudjuk túlélni az egész hetet. :)

a ráncfelvarrás időszerűnek

bizonyult a blogon. mint bizonyára észre vettétek, új a külső, és a mottó is. :) ez utóbbi saját gondolat. :) szerintem pont idevaló. :) pozitív vagyok, mert egyedül is boldog vagyok, pláne szabad (bár ki tudja még, meddig), teljes az életem, amit vidáman élek. nem kesergek semmin, nem nyavalygok semmin, csak előre tekintek és sohasem hátra.

egyébként pedig úgy éreztem, hogy bennem is annyi változás történt, hogy ennek a blogon is meg kell jelennie valamilyen formában. :)

tegnap is akartam írni, de már kifutottam az időből, ezért most pótolom, hogy tulajdonképpen semmi érdekes nem történt sem tegnap, sem ma (eddig legalábbis). :)

najó, tegnap este azért némi történelmi eseményként végre nem csak arra használtam a zenét, hogy bulizzak, táncoljak otthon, a nappaliban (ha már buliba nem jutok el), hanem egy váratlan ötlettől vezérelve tornázni is kezdtem. zenére, tudatosan. éreztem a csökött izmaim, és most is érzem őket. jól átmozgattam magam, minden csontom átropogtattam, hajolgattam, törzskörzés, meg ilyenek. és nagyon jól esett! :) az álom is gyorsabban elnyomott. bár annyira nem volt szükség altatódalra, mert bár mikor hazaértem, akkor bepunnyadtam, de 8 után nekiálltam zenét hallgatni, felpörögtem, egyből el is mosogattam, takarítgattam (még mindig nincs minden kész a ma estére, de már alakul), pakolásztam. aztán jutalomból táncoltam, amiből még torna lett, este 10-ig. :) a szomszédok nyilván örültek a hangerőnek, de hát ez csak így jó, sehogy máshogy. :)

a Rise FM szolgáltatta a talpalávalót, egy nagyon jó kis szettel. fú, őrjöngtem, annyira jó zenék mentek! és remekül lehetett a ritmusukra tornázni is. :)

ma disznótoros-meccsnézős este. Andi, Gina és Zé, majd 11 körül Balázs is csatlakozik. ők lesznek a vendégeim. egy csokis-málnás tortát sütök, ha szerzek málnát addig valahol, ha nem, akkor helyette majd kitalálok mást, bár málna lenne a legjobb. jókor jut ilyesmi az eszembe, nem? :))

holnap lakásavató buliba megyünk, Andiék haverjához, akivel majd nyáron Görögországba is együtt megyünk. ez a buli azért is született, hogy az utazós társaság már előbb megismerje egymást, még az út előtt. én utána szeletelni mennék, szokás szerint, aztán, hogy mi lesz belőle, még nem tudom. vasárnap este is jó buli lesz valahol (VASÁRNAP??? omg), nem messze tőlem, hát majd elválik, hogy azzal is mi lesz.

éjjelente most már menetrendszerűen felébredek hajnali 3-kor, függetlenül attól, hogy korán fekszem le, vagy sem. ezt már kezdem unni egy kicsit. :( mindegy, talán vasárnap pihizek egy kicsit. ha már meccsek úgysem lesznek a hétvégén. :(

ma viszont nagyon fontos meccs lesz, tegnap este láttam Dzsudzsák Balázst nyilatkozni, és örvendetes, hogy mennyire pozitív az egész csapat, mennyire meg akarják mutatni, hogy mit tudnak. remélem, a hollandok hétvégéjét sikerül elbaszniuk. :))

a lényeg, hogy HAJRÁ MAGYAROK!!!!  és ez persze a visszavágóra is vonatkozik. ;) 

nem éri meg

korán lefeküdni. hiába tettem le a fejem este negyed9-kor, mégis fáradt vagyok. hajnali 3-ig szerintem ki is aludtam magam, utána már csak szenvedtem, persze reggel 7-kor meg már aludtam volna simán, de akkor már nem lehetett. :( 

azért jól el is késtem, a mai tárgyalásra muszáj volt rendesen felöltözni, meg sminkelni. :) én legalább nem égettem le a cégünket. :) 

mondjuk kezem-lábam remegett előtte, mint egy állásinterjú előtt, pedig nem volt ilyen tétje, de a lényeg, hogy túl vagyok rajta. :)

ma reggel felhívott Zé, hogy mi van a pénteki meccsel. mondtam neki, hogy nem megyünk ki a Stadionba, otthon nézzük a tévében. kérdezte, hogy csatlakozhat-e... rábólintottam. úgyhogy pénteken este jön ő is. remek lesz. :)

már nem vagyok biztos benne, hogy jó ötlet volt, de most már mindegy. egy estét csak kibírunk együtt. annyira nem hiányzik egyébként. 

amúgy meg a Nagy Testvér figyel, sehol nem vagyok biztonságban. :( ezt csak én értem, de ez pont elég. :S

ja, és olyan csini vagyok ma, hogy csak kapom sorba a bókokat. :) ódeszép nap ez a mai is. :) hogy a csodálatos tavaszi időjárásról már ne is beszéljek. :) az a legjobb az egész hétben. :)

egyéb betegség nincs, mára ennyit. :)

farsang már elmúlt

de anyukámnak mindig szokása ebben az időszakban fánkot sütni. vasárnap is ezt tette. :) ott voltam mellette, figyeltem, hogy mit csinál, hogyan dagaszt, de a fánkokat már én sütöttem ki. hoztam persze haza egy csomót. úgy volt, hogy OJ-t is megkínálom belőle, de annyira önző vagyok, meg persze annyira finom volt a fánk, hogy egy üveg lekvárral inkább bekebeleztem én magam. najó, két este alatt, de eltűnt. nyami. :)

na, holnap én megyek tárgyalni FA-val egy új megbízóhoz. parádés. :) mivel egy megbízót megint elvesztettünk, kötelességemnek éreztem, hogy rápörögjek a témára. meg igazából várható is volt, hogy szükség lesz erre az újra. és az, hogy Bertával dumáltam a múlt héten, meg hogy 2 év után újra találkoztunk, erre is jó volt természetesen, és ebből is látszik, hogy semmi sem véletlen, hiszen akkor még megvolt az előző megbízás. :) ja, merthogy Berta ennél a jövendőbeli partnernél dolgozik, ráadásul pont olyan munkakörben, hogy ő tartja a kapcsolatot a külsősökkel. :) hát mekkora jóság ez! :) hiszek benne, hogy valami plusz juti is leesik majd nekem ebből a melóból. :) méghozzá egyszerűbben, mint gondolnám és hamarabb, mint gondolnám. :) most már csak az opik agyát kéne úgy átmosni, hogy menjen az értékesítés. :) én nagyon pozitív vagyok, meg alapvetően a dolgaim mostanában viszonylag jól alakulnak. (azt akartam írni, hogy nagyon jól, de az még talán túlzás lenne, viszont valahogy most minden pont úgy történik, ahogy szeretném)

nem titok, a pozitív gondolkodás, a pozitív megerősítések hatnak ilyen jól az életemre. :) belekerültem egy spirálba, ami felfelé húz, és ez nagyon jó érzés. :) valahogy most minden összejön. :) apró dolgok egyébként, tehát a lottó 5-öst még nem nyertem meg (no, nem is lottózok), de ezek az apróságok is be tudják aranyozni a napjaimat. :) este meg megy a hálálkodás és a köszönet, hogy milyen jó kis napot csináltak nekem. :) mert megérdemlem. :) jójó, magamnak csinálom, de akinek meg kell, annak megköszönöm. :)

azt persze el is felejtettem megírni a nagy őrület közepette, hogy a múltkori, Owenes randira menet 3 pasival is szemeztem a villamoson, tegnap összemosolyogtam egy nagyon helyes pasival hazafelé... egyre többen megnéznek, és szerencsére már nemcsak a helyi kissebbséget képviselő gusztustalanságok, hanem zsönyörűséges fiatalemberek is. :) szerintem az új hajam is közrejátszik. addig-addig, hogy megbékélek vele. :) najó, máris megbékéltem vele. :) csak még fura. :) 

holnap csiniben jövök, vagyis mégcsinibben, mint ma. :) najó, ma sportosban nyomom inkább, nem csajosban. :) de jól nézek ki, és ez a lényeg!! :))

csodálatosan zsönyörűséges ez a tavasz, a napsütés, a meleg, a jó idő... annyira élvezem!!! :)) lassan beindul a Kopaszi-járat, hazafelé, megyek napozni, meg olvasni, meg lazulni. muszáj színt magamra szednem, mert nem akarok Görögországban az első nap pecsenyére sülni. felkészülök inkább, előre. :) 

ésssssss, a jövő héten már 7-essel fog kezdődni a súlyom. :) hiszek benne. :)

néhány gondolat erejéig

visszatérnék még a csütörtök esti, Owen történetre... 

nos, LAndieval beszéltem erről pénteken, és kérdezte, hogy ha már fél éve nem szexeltem, akkor legalább "eü" jelleggel miért nem csaptam bele. 

persze, egyrészt igaza van, megtehettem volna. másrészt viszont két dolog miatt sem.

az egyik, hogy még egy eüszexhez is két ember kell, aki kívánja egymást. és hát én Owent egyáltalán nem kívántam meg. nem mondom, hogy nem futott át az agyamon egy röpke, elbódult pillanatban, de alapvetően nem. mert ha megkívántam volna, akkor simán leteperem és nem nyavalygok ezen.

a másik pedig, hogy én most már csak akkor akarok szexelni bárkivel is, ha megvan a kölcsönös vonzalom, egymás kívánása, akár még érzelmek is (tehát van néhány találkozó, udvarlás, ciccergés...). nem mondom, hogy csak majd akkor, ha halálosan beleszeretek valakibe és viszont, de legalább úgy induljon már, mint egy egészséges kapcsolat. még az sem biztos, hogy ettől örök életig tart, ezt tudom, de legalább ne úgy essünk más egymásnak, hogy semmi vonzalom, semmi kívánás, csak teljesítjük a kötelezőt. 

és ha nekem erre még fél évet kell várnom, az sem érdekel, de nem akarok semmiféle érzelemmentes, egyéjszakás szarba belemenni. én is akarni akarom a másikat. én is akarok érezni valamit, bármit, ha mást nem, vonzalmat, érdeklődést a másik iránt. ezek nélkül nekem már nem megy. és nem is akarom, hogy menjen. mert szerintem nincs ezzel baj, hogy én ezt akarom, hogy erre vágyom.

pénteken este nagyon korán lefeküdtem aludni, mert hulladék voltam persze. nem is tudom, hogy éltem túl az egész napot. örvendetes hír, hogy átmentünk az ISO-n, volt a cégnél "enyhe nem megfelelés", de nem a mi területünkön, úgyhogy mindenki bekaphattya. viszont ma reggelre elveszítettünk egy újabb megbízást (várható volt, hogy ez lesz), ami annyira nem nagy érvágás, mint a másik volt (ami miatt nem kaptam tavaly év végén bónuszt), de mégiscsak veszteség. szerencsére ezt a megbízást alapból OJ-ra bízta FA, nem rám (az már más kérdés, hogy ettől függetlenül ami foglalkozva volt vele, azt csak én csináltam), bár így is számítok arra, hogy le leszünk baszva kollektívan, mindketten, de már ezt is leszarom. ha baj van, akkor én is hibás vagyok, ha minden oké, akkor csak OJ csinál mindent jól. nálunk ez a megítélés. ja, mert OJ férfi, én meg nő vagyok. ennyi. az már egy másik kérdés, hogy az auditáláskor egy csomószor át kellett vennem a szót, sőt, OJ direkt átadta a szót, mert rengeteg dologról fogalma nem volt. FA végig a hátunk mögött állt, én meg parádéztam a táblázataimmal, az auditorral teljesen egy nyelvet beszéltünk (anno, a főiskolán, csak egy hajszálon múlott, hogy nem szereztem meg az auditori képesítést, és már nagyon bánom ezt), szóval élveztem, hogy végre én vagyok az okosabb mindenkinél. nyilván, ettől még nem értékeli senki, főleg FA nem, mert ha jól csinálunk valamit, akkor az a normális, a természetes, azért semmi dícséret nem jár. azért nekünk az is öröm, hogy nem nálunk volt a gebasz. :)

szombaton kb. fél napra jöttem be, délután 1-re már otthon is voltam. végül 3 körül indultunk el anyuékhoz. jó rövid volt a hétvége, ráadásul a Hold miatt aludni sem nagyon bírtam, de most újra hétfő, és újult erővel vetem bele magam a munkába. :)

nagyon belenyúltam megint

a fos közepébe. hűha. fura estém/éjszakám volt tegnap Owennel. omfg. nem is akarom tudni. :( 

csak röviden, 7-kor találkoztunk Oktogonon, aztán beültünk kávézni. aztán egy óra múlva, hogy menjünk fel hozzám fújni (mondta ő). hát menjünk. sejtettem, hogy mi a célja, bár igazából nem hittem el magamban, hogy tényleg az (szex), ezért gondoltam, hogy oké, jöjjön fel hozzám, barátilag fújunk egyet, hallgatunk zenét, beszélgetünk, aztán szépen hazamegy.

ehhez képest úgy befújtunk (de főleg ő, mert nem szokott hozzá), hogy szinte kidőltünk. én azért persze kurvajól voltam, főleg, hogy beraktam az Ozora dvd-t, és pörögtem mint a gép, ő meg csak pihegett. kicsit aggódtam érte, de néha megszólalt azért. :) aztán mire vége lett, csak kinyögte, hogy ő azért jött, mert. 

na, akkor egy picit lefagytam. persze, legyezgette a hiúságomat, hogy engem akar, de több aggályom is támadt ezzel kapcsolatban. illetve ahogy neki is elmondtam, írtam fejben az ellene-mellette listát, közben nagyokat sóhajtoztam, vagy kuncogtam hangosan.

mert hát persze mellette szólt a dolognak az, hogy:

- fél éve nem szexeltem

- engem akar

- megmutathatom, hogy én mit tudok

- beválthatom a régi ígéretemet, miszerint ha úgy gondolja, egyszer, akkor feküdjünk össze. (ez kb. 2 éve történt, és Owen még szűz volt akkor, tavaly karácsony előtt esett át a tűzkeresztségen)

ellene szólt viszont, hogy:

- "egyéjszakás", érzelmek nélküli szex lett volna, ami annyira már nem vonz

- féltem, hogy csak a fű hatására akar engem (bár már a kávézóban is a melleimet bámulta)

- nem szexelésre készültem tegnap este, ezért mondjuk egy mikrofonpróba fért volna bele, de hát megint én szopjak le valakit, és csak Neki legyen jó?

nagy hümmögés, meg gondolkodás után azt válaszoltam, hogy "...de nem most..." aztán görcsöltünk még ezen egy darabig, én igazából vártam, hogy akkor elindul haza, de kiderült, hogy annyira rosszul van, hogy nem bír/mer elindulni. megkérdezte, alhatna-e a kanapémon. persze. eldől, betakarózik, éppen mennék én is aludni, mire kirohan a wc-be, és orbitális hányásba kezd. (mi van ha ez mondjuk szex közben jön rá??? azt szerintem 100 élet alatt se hevertem volna ki...) felhangosítottam a zenét, hogy ne halljam. iszonyú volt. aggódtam érte, de valójában szabadultam volna a szituból. a hányás után persze megkönnyebült, de még mindig nem volt járóképes állapotban, így végül ott aludt a kanapén. reggel fél6-kor kellett ébresztenem, hogy beérjen a munkahelyére, bár akkor már az ablakban nézelődött, mikor én feltápászkodtam, hogy szóljak neki: "idő van". 

erre ő a konyhapultnál téblábolva és nézelődve: "hm. jól esne egy kávé." bazzzz... egész éjjel nem aludtam, mert egyrészt rágódtam az estén, másrészt vártam, hogy mikor ébreszthetem, nehogy elaludjon, erre ilyennel fáraszt reggel fél6-kor. "hát, adnék kávét, ha lenne itthon, de nincs. sajnálom." 

na, akkor felöltözött és elindult haza. én meg visszafekhettem végre. persze nem bírtam azonnal elaludni, aztán meg ugyebár felkelni. áhhh... mindezt úgy, hogy ma volt a nagy ISO audit, ahol egyébként vért hugyoztunk, és én ezt nagyon jól tudtam előre, hogy így lesz (bár hittem benne, hogy nem fogunk megbukni, és nem is buktunk meg igazából). mindezt ilyen éjszaka és körülmények után.... hát reggel majdnem sírtam. :S

azért rákérdeztem Owennél ma egy levélben, hogy mégis mióta gondol arra, hogy engem megfektessen? amióta megígértem neki? (bár akkor még személyesen nem találkoztunk) vagy csak azóta, mióta elvesztette a szüzességét és felbátorodott? vagy csak tegnap óta, mikor meglátott, hogy milyen csinos vagyok? vagy csak a fű hatására? mert egyik sem mindegy. és ami a legfontosabb: én mégegyszer nem dugok azért valakivel, mert részegen/betépve megkíván. a francokat!!! kívánjon józanon is! nekem nem kell még egy Zés történet. még egy éjszakára sem akarok ebbe belemenni. és mi lett volna ha ledobom a textilt, szembesül a félzsömlémmel, és megint ugyanaz történik, mint Zével, hogy besokkol? hiányzik ez nekem megint? akarok én ezen agyalni megint hónapokat? akarom én ezzel rombolni az önbizalmamat?

persze, nem kell mindent túlagyalni, meg lássam egyszerűen a dolgokat, hogyne. az is lehet, hogy elalélt volna a testemtől gyönyörében, mikor meglátja. nyilván ez is benne van a pakliban. de és ha nem? mivel nem volt egyértelmű az indíttatás, ezért bizonytalankodtam. én meg mégegyszer azért nem szopok le senkit, hogy nekem ne legyen jó, csak a másiknak. az a világ elmúlt. egy ilyen szopásra kurvára nem vagyok se rászorulva, se ráhangolódva. 

én most már a szerelmemet akarom éjjel-nappal, úton-útfélen leszopni. mert ha párkapcsolatban van az ember, akkor ez kölcsönös.

picit más lett volna a helyzet tegnap este egyébként, ha mondjuk hazafelé beránt egy kapualjba és megcsókol és elkezd taperolni. az megint más. mert akkor tudom, hogy még nincs semmilyen szer befolyása alatt, meg az mégis Férfias megnyilvánulás lett volna, akkor tényleg azt érzem egyből, hogy engem akar, és hogy tényleg akar.

de így, hogy csak célozgatott egész este, meg bámult, aztán meg nagy félve kinyögi, hogy tulajdonképpen azért jött, hogy megmutassa nekem magát, meg hogy kezdjünk egymással valamit. hát persze, hogy zavarba jöttem, és nem mentem ebbe bele. valahogy nem passzolt az egész. 

az első, amit megfogadtam a tegnap este után, hogy én még egyszer olyan emberrel nem fújok, akit egyáltalán nem ismerek (lásd Tűzoltó), vagy nem fújtam még vele (lásd Owen). nekem még egy ilyen parás éjszaka nem hiányzik. öreg vagyok én már ehhez. vagy fújok én bárkivel, de vagy semleges helyen, vagy legyen az illető otthon, az a biztos. de nálam aztán még egy ilyen nem lesz.

mindenesetre érdekes, hogy régebben mindig azt gondoltam, hogy Owennek egyáltalán nem vagyok az esete, és hogy tulajdonképpen bottal sem piszkálna meg soha. ez egy ideig baszta a csőröm anno, aztán túlléptem rajta, mert haveri alapon olyan jókat beszélgettünk, hogy már nem is érdekelt a skalpja. ja, és azt mondta, jobb az új hajam, mint a régi. már akkor sejtettem, hogy szexelni akar és csak ezért mondja, úgyhogy innentől ez megint csak nem mérvadó. :S

na, erről a sztoriról ennyit.

amúgy meg Drogbáékkal háromszor találkozunk 1 hónap leforgása alatt, már készítem a hányós zacskókat, mert a Chelseatől undorodom. de ha kipicsázzuk őket a BL-ből, akkor jöhet az Inter (mondjuk), és ha őket is szétalázzuk, akkor meg vagy a Barca vagy a Real lesz a döntőben az ellenfél. a Real talán verhető (bocs TG), de a Barca nem. viszont amilyen fostalicska a védelmünk, meg SAF se ülhet a padra 1 hónapig... hát nem tudom. mindenesetre hiszek benne, hogy a srácok összekapják magukat és megnyomják a szezon végét. így meg főleg, hogy az Edzőbá'-ért hajtanak. :))

és kurvára várom már, hogy Ozorán lehessek. kb. semmi más nem érdekel jelenleg, csak ott lehessek végre. tegnap este, a film újranézésével felelevenedtek a jó kis emlékek, amitől csak a szívem facsarodik egyelőre, de augusztus 2-a mindjárt itt van. :)

egy óra sétával

kezdtük a dumizást Bertával tegnap. majdnem hazáig sétáltunk a munkahelyemtől. ha nem esett volna útba a Keleti pu. és környéke, valamint a büdös Thököly út, még élvezhető is lett volna, bár a sztorizás elterelte a figyelmünket a zavaró körülményekről. 

vagy 2 éve nem találkoztunk, és elég sokminden történt azóta, főleg Bertával. kedvemre valóan változtak körülötte a dolgok, meg talán ő maga is sokat változott, és ezeket örömmel könyveltem el. kiderült (7 éve ismerjük egymást), hogy Berta trance rajongó, úgyhogy már meg is van, hogy kivel fogok én táncolni és megőrülni. mivel ő még szarabb anyagi helyzetben van, mint én, nyilván az olcsó/költséghatékony bulikat fogjuk továbbra is preferálni, de legalább van Valaki, akivel el lehet menni ilyen helyekre. :) ja, és kiderült, hogy Berta is fúj, elég rendesen... na, ezen lepődtem meg a legjobban. :) persze ezt is örömmel konstatáltam. :) "mindenki függ valamitől..." ugye-ugye? 

szóval Berta-vonal megújítva, felgöngyölítve, felfrissítve. :) mindig is imádtam ezt a Nőt egyébként, csak sokáig azt hittem, hogy alapvető dolgokban nagyon különbözünk egymástól. na, tegnap este 9-ig kiderült, hogy kurvára nem, sőt. :) 

és nem is agyalok azon (meg szerencsére ő sem), hogy mi volt az elmúlt 2 évben, valamiért így kellett lennie, hogy mi eltávolodtunk egymástól. most meg úgy van, hogy újra összeakadtunk. ennyi. ezek természetes dolgok, és semmi sem véletlen, minden történik valami miatt. 

ma is zsönyörűségesen csinosan sikerült felöltöznöm. bár kaptam egy laza idegrohamot a liftajtóban reggel, mikor szembesültem azzal, hogy a szénné igazgatott hajam szarrá fog menni az esőben. a hangoskodó, gitáros szomszédék épp léptek ki az ajtón, én talpig csiniben és sminkben, közben picit dühöngök... ja, és még azt is megpendítettem, hogy este megint későig buliztak. erre mondják, hogy ők aztán nem, biztos másik szomszéd. hát én nem tudom, de éjfél körül megint az öblös férfihangokat hallottam, nem értem, miért tagadják. :) 

de semmi nem érdekes, mert nem tud senki kizökkenteni a jókedvemből, a szépségemből, a csiniségemből. este 7-kor Owennel találkozom, az első Férfi lesz, aki az új designt látja. márint olyan Férfi, akinek a véleménye mérvadó számomra. kíváncsi vagyok. :)

najó, ma reggel már az új opival is flörtöltem kicsit. jójó, nagyon fiatal, de azért jólesett. :) mármint nekem, hogy volt kit húzni és rebegtetni rá a pilláimat. :) és most, hogy nem müxik a telefonom headsetje, és nem tudok zenét hallgatni, valahogy jobban észreveszem a pasikat is mindenfelé. a fürkésző tekintetüket például. :) szemezgetek a nekem tetszőkkel, aztán hátha... muszáj lesz ezen az úton elindulni, mert az internetes társkeresés számomra egyértelműen zsákutca, tegnap az utolsó helyről is töröltem magam, ahonnan még nem. elég volt.

a hétvégi nagyzabálás miatt/óta büntetem magam és szinte koplalok. mert megérdemlem. :) amúgy nem esik nehezemre, szerencsére, a koplalás, és a hajam is még mindig tart. :)

najó, lekoptam. :)

szimpla hétvégén vagyok

túl. és most passzol a "túl vagyok rajta" megfogalmazás, mert őszintén szólva már vártam, hogy jöhessek dolgozni. tegnap legalábbis. komolyan, untam magam. ki voltam pihenve, csak bámultam a tévét... najó, nem mondom, hogy ma reggel, mikor fel kellett kelni, akkor nem szakadt ki belőlem az "utálom a munkahelyem" tartalmú üvöltés, de alapvetően nem is a munkahelyem utálom, meg a melóm, hanem magát a munkát. hogy fel kell kelni, be kell jönni, itt kell szopni 5-ig, és még csak nem is esik jól.

nekem olyan pasim lesz, aki majd eltart. és leszarom, hogy ki mit gondol erről, de én olyan pasival akarok élni, aki nem csóró. aki mellett megtehetem, hogy olyan dologgal foglalkozom, ami örömet okoz, mert nem lesz kényszer pénzügyileg, hogy bármi szart elvállaljak. 

szóval utálok dolgozni, legalábbis ezt a H-P és 8,5-17 mókuskereket nem bírom. ha kötetlen munkaidőm lenne, vagy egy olyan meló, amit tényleg élvezek, az más. vagy csak 4, vagy 6 órában... mittomén. de ez a taposómalom nem nekem való. nem mondom, hogy megszakadok a melóban, bár az ISO is itt liheg a nyakunkban még mindig, de ez az egész itt már nem tud megmozgatni egyáltalán. 

szabad akarok lenni, munka szempontjából is. önállóan akarom beosztani az időmet, energiámat. persze jó pénzért. :)

úgyhogy az általam preferált Férfinak jól menő Cége van, amiben persze neki már nem kell sokat melózni, vagy csak szezonálisan, és így megengedheti magának, meg persze nekem, hogy eljárjunk hosszú hétvégékre kirándulni, félévente egyszer külföldre valahova (akár egy meccsnézés keretében) pihenni, és amúgy meg rengeteg a szabadideje és a pénze. és nem sajnálja rám/kettőnkre költeni.

a péntek amúgy bulizós lett volna, mire Gina megérkezett hozzám, addigra bepunnyadtam, de később felébredtem, ő mégis inkább úgy döntött, hogy ne menjünk bulizni. én meg persze beadtam a derekam. de most utoljára. én nem hívom őt többet bulizni, vagy ha ilyen lesz, akkor nem leszek nyúl, és megmondom, hogy én menni akarok és kész.

volt még vasárnap is táncolásos buli, ahova szívesen mentem volna, meg ma is lesz, de hát nincs kivel. Ginát én meg nem kérdezem. amúgy is kezd kissé unalmassá válni. elég beteglelkű lányzó, és ez valamilyen szinten/szintig oké, de bizonyos ponton túl meg halálosan fárasztó. ráadásul a 23 éves lányok szemével nézi a pasikat, meg egyáltalán, a Világot, és hát ebből én már jóideje kinőttem. és nem is nagyon szeretnék visszazuhanni a "minden pasi patkány" témakörbe. mert nem igaz. meg különben is csak pozitívan. :)

szombaton dél körül kecmeregtünk fel, mert Gina azért nálam aludt (megnéztünk még valami ótvar filmet a tévében aztán ennyi, tánc helyett...). bevásároltunk néhány dolgot, én kitakarítottam a fürdőt, mert azt már végképp nem bírtam tovább, majd punnyadtunk. 

Andi és Balázs 5 és 6 között érkezett valamikor, pont a MU-Arsenal meccs kezdődött, mikor a legnagyobb fennforgás volt a lakásban. mindegy, feltalálták magukat, sőt, mondták, hogy én nézzem a meccset nyugodtan, ők majd főznek. zsír. :) el is készült a mézes-mustáros csirke, héjában velesült burgonyával. uhhh... leírni is orgazmus, az evést meg nem bírtam abbahagyni. 8-kor is ettünk belőle, meg aztán éjfél körül is... ja, meg finom salátát is összeraktak hozzá. szóval zseinálisan sikerült. :) nekem nem volt kedvem sütni szombaton, de vasárnap délben megcsináltam az epres spiráltortát, igaz, barackkal, de meglett. :) és szinte pillanatok alatt el is fogyott. :) 

Andi és Balázs kb. délután 3-kor, Gina később, úgy 6 körül húzott el. de már nem is bántam. ennyi elég volt egyelőre. 

a hétfő és a kedd teljesen csendesen telt. már szinte untam magam, de persze ki nem tettem volna lábam a levegőre, az utcára. emberek közé nem akartam menni, de mondjuk elsétálgattam volna a természetben valakivel... najó, annyira azért nem. :) ez abból is látszik, hogy csak az 5 m-re lévő boltba voltam képes lemenni, mindkét napon. egy lépéssel se tovább. otthon aztán a behúzott függönyök mögött gubbasztottam. 

de jó már, hogy jön a tavasz, mert igazán jó lenne friss levegőt szívni végre. legelőször a hétvégén lesz rá lehetőségem, anyuéknál, ha eljutok végre oda. 

és táncolni már megint nincs kivel. és ez baj. már ott tartottam, hogy riasztom Zét, hátha, de minden egyes alkalommal, amikor táncolhatnékom támad, nem szólhatok neki. egyrészt azért, mert úgyse ér rá/nincs pénze, másrészt azért, mert kurvára nem vagyunk már úgy. igazából nem is hiányzik a társasága sem, csak hogy ne egyedül kelljen elmennem valahova.

mindegy, április 23-án Normafa Open Air megint. :) oda egyedül is elmegyek, illetve várható, hogy Csillagászék is ott lesznek, szóval nem para. Zé meg monnyon le. :)

rövid estém volt

tegnap, negyed 9-kor már aludtam. végre egy jó hosszú alvásban volt részem. beauty sleep. :)

ma este elmegyünk Ginával csörögni. én már nem bírom tovább. a múlt hét szombati partyzás nem jött össze, mert hajnali 1-kor még senki nem táncolt a helyen, remélem, ma jobban fogunk járni. :)

holnap aztán délig döglés, utána meg jönnek Andiék is, Balázs főzni fog, én sütni, aztán ő elmegy hokizni, mi meg csajok otthon őrültködünk tovább. :) orbáncos berúgás lesz a vége, már érzem. :)

ja, és még Gerard Butler hétvégét is tartunk, mert imádjuk a faszit, és néhány filmjét megnézzük együtt, biztos ami biztos. :)

a program természetesen áthúzódik vasárnapra, még az is lehet, hogy elmegyünk valahova kirándulni a szabadba, piknikelni kicsit, meg jó levegőt szívni. de ha nem, akkor nálam jobbra-balra dőlés. :)

hétfőn és kedden viszont egyedül leszek, mármint akkorra még nincs programom. illetve tulajdonképpen hétfőn délutánra már terveztem egy randit. egy nagyobb darab emberrel. :) majd meglátjuk. :)

és egy szolgálati közlemény: Gyuri (Kai), ha Te olvasol Belgiumból, akkor lécci jelentkezz, és dobj rám egy mailt, mert nagyon régen hallottam felőled, és ezt így nem nagyon bírom már tovább. köszipuszi. :)

minden kedves Olvasómnak csodálatosanszép, napsütéses hosszúhétvégét kívánok!!! :) 

aki meg ma este táncolni akar és/vagy velem találkozni, az jöjjön a Brick Clubba (ex-chacha) a Margitszigetre. :) a zene tuti jó lesz. :)))

furán érzem magam

a bőrömben. az új külsőmmel. vegyes visszajelzéseket kapok ugyanis. alapvetően mindenkinek tetszik az új hajam (vagy legalábbis nem akar senki megbántani), de míg a Tesóm szerint pont jó, mert most 35-ös nőcinek nézek ki, mások szerint meg valóban öregít, ahogy én is éreztem, és hogy jobb volt a vörös szín.

az a baj, hogy én magam sem tudom, hogy mit akarok.

mert a jelenlegi hajammal (ha nem is öregít nagyon), de pont annyinak nézek ki, mint amennyi vagyok. a vörössel meg mindenki 25-nek nézett maximum, aki nem ismert. el kellene döntenem végre, hogy milyennek akarom mutatni magam. hogy inkább a szeleburdi, fiatalos külsőt toljam (mert alapvetően az öltözködésem nem változott meg, ugyanazokat a ruhákat hordom, mint eddig, nem "középkorú"-nak öltözöm továbbra sem), vagy "komolyodjak" meg, és a koromhoz "illő" fejjel és ruhákkal operáljak.

nem tudom.

az tény, hogy egy komoly, határozott, FELNŐTT Férfire vágyom, nem egy nyikhajra, nem egy huszonévesre, de még csak nem is 30-32 évesre, hanem inkább nálam idősebbre. de hát az idősebb pasiknak is bejön a fiatalos külső, nem? igazából azt érzem, hogy ha kicsit visszavennék magamból, és maradna ez a stílus ami most van, mármint a fejemen, meg próbálnék ehhez öltözködni, akkor komolyabb, idősebb Férfit vonzanék be. de és ha nem?

a másik, hogy kezdem átértékelni az ideális Férfi külső jellemzőit. mármint amit eddig gondoltam magamban, hogy az nekem ideális, egyre inkább rájövök, hogy nem is biztos, hogy az. a testalkatról van szó konkrétan. élvezettel hallgattam Zsó beszámolóját az új pasijáról, aki egy hatalmas ember (mármint nem pacalos kövér, hanem magas, izmos), és úgy rakosgatja az ágyban, hogy Zsó 20 kg-osnak érzi magát mellette. lehet, hogy nekem is ez kellene? az tény, hogy eddig mindig tartottam a pilinckáktól, nehogy összetörjem őket egy véletlen mozdulatsor közepette. egyedül a Bőgős volt masszívabb és nem csontbőr figura, imádtam is vele lenni. :)

az exférjem 192 cm magas, de mondjuk nem izmos, inkább soványkásabb típus. igazán nagydarab, izmos pasival még nem volt dolgom. mert nem is érdekelt soha ilyen paraméterekkel rendelkező. meg valahogy a nagyon magas pasik azért nem jönnek be, mert én nagyon élvezem azt, ha közel egyforma magasak vagyunk, és egymás szemébe lehet nézni könnyedén, meg bárhol csókot lehet lopni, nem kell csimpaszkodni, meg sámlira állni. olyan maximum 180-185 cm-ben húznám meg a határt. és a súly? hát ezaz. pacal, meg hájtenger, meg sörhas, meg puhosság nem kell. de azért egy vastag bicepsz, egy izmos kar, széles váll és hát, biztonságot nyújtó ölelés... ezek azért tetszenének. 

nyilván, ha végre sikerülne nőként viselkednem egy férfi társaságában, ha végre mernék törékeny és gyenge lenni, akkor jó lenne nekem egy ilyen oltalmazó "mackó".

ezzel szemben nekem olyan természetem, olyan egom van (és erre is tegnap este jöttem rá), hogy én nem vagyok képes a törékeny, védelmezendő nőt előadni, sőt, a pilinckákat is azért választom szerintem, mert még testileg, testalkatilag is föléjük akarok kerekedni. hogy minek? hát én ilyen vagyok. :( az is benne van a pakliban, hogy egy nő mindig olyan pasit keres és preferál, aki az apjára hasonlít. azt a mintát keresi. az én apukám velem egyforma magas és pocakos. na, a pocak nem bejövős, de a magasság igen. egyszerűen ezt szoktam meg, ez a minta, így szocializálódtam. anyukám is olyan magas, mint apu. ennyi. máshol meg máshogy van, nálunk ez a szitu. szerintem szarul is nézek ki egy 2 méteres fickó mellett, bár még ezt tényleg nem nagyon próbálgattam. 

jó, persze, kár ezen agyalni, mert ha jön a nagy Ő, akkor ha 3 füle lesz, én úgy is szeretni fogom. csak például milyen pasit kérjek magamnak? milyenre vágyakozzak? hogy kellene ezt magamban lerendezni és eldönteni? annyira meghatározó élményem sajnos nincs, hogy egyértelműen le tudnám tenni a voksom egyik, vagy másik mellett. ha belegondolok, hogy 2,5 éve, ősszel, mikor a Szűz fickóval összejöttem, aki a buszmegállóban szólított le hazafelé, buli után, aztán meg szinte megerőszakolt, no, az is egy nagyobb darab pasi. még csak nem is túl izmos, inkább puhos. és mégis imádtam. (najó, lehet, hogy akkor csak kétségbe voltam esve, és azért ragaszkodtam hozzá... nem tudom... ) de ha belegondolok, hogy a Csillagászon például mai napig nem értem, hogy mit ettem... ő is egy magas, vékony pasi... egyszerűen nem érzem jól magam mellettük. 

csak azért filózok ezen, mert alapvetően már a társkeresőkön (igen, megint esz a fene vagy kettőn, de minek?) sem szelektálom ki egyértelműen és azonnal a nagyobb darab pasikat. vagy tegyem mégis? 

hmhm. na, jól kianalizáltam magam... kíváncsi lennék az Olvasók véleményére, elsősorban persze a Csajokéra, hogy ők mi alapján választanak külsőre, és miért. írnátok erről nekem? marionlove76@gmail.com címre. ja, és ha nem ismerjük még egymást személyesen, kedves Olvasó, akkor megírnád, hogy te milyen külsővel rendelkezel? csak hogy mégis viszonyítani tudjak... előre is köszönöm Mindenkinek, aki megosztja velem a gondolatait, tapasztlatait. :)

egyéb most nem is nagyon van. fáradt vagyok, mert hajnali 1-kor kerültem ágyba, de megérte, mert Barbival 3 mojitotól sikerült berúgni tegnap este... nem sajnálták belőle az alkoholt, az biztos. :)

ma végre csütörtök, a mai, meg a holnapi napot már fejenállva is kibírom. :) holnap munka után meg benézek a forgatásra (mintha nem lett volna még éppen elég belőle), hátha ott lesz az operatőr, akivel flörtöltem a múltkor. :) najó, nem miatta megyek, be kell vinnem még egy taxiszámlát, de akkor összekötöm a kellemest a hasznossal. :)

teljesen bedepiztem mire

hazaértem tegnap. totál elszállt az agyam ettől a fos nőnaptól. oké, hogy "komcsi" ünnep, meg pont leszarom, de ahogy néztem hazafelé, még az utolsó szánalmas nőszemélynek is volt a kezében egy szál virág, vagy bármi, meg a pasik is virágokkal rohangáltak mindenfelé, nálam meg semmi.

a munkahelyen ez annyira gáz, mert ez a tahó cég még arra sem veszi a fáradságot, hogy egy csokor, 100,- Ft-os hóvirágot hozzámbasszon (vagy bármelyik nő kollégámhoz). vagy egy szem bonbont, vagy bármit. de szóban se történt semmi. ebből is látszik, hogy ennél a cégnél milyen szinten semmibe veszik a nőket, hogy itt csak a férfiak számítanak senki más. hányok tőlük. az összestől. mármint aki itt dolgozik. kivéve OJ persze, bár ő is szart bele a nőnapba, de hát ezt már megszoktam tőle. se karácsony, se névnap, se szülinap (mondjuk nem is szeretem munkával tölteni a szülinapom, az is igaz, 3 éve már, hogy szülinapom előtt és után jó pár nappal a kerületbe se teszem be a lábam)... nem várom el, csak egy vakkantás, vagy valami... 

aztán hazafelé még átfutott az agyamon, hogy pasim sincs (egyelőre), aki megörvendeztetne legalább egy kedves szóval. na, ettől jól be is fordítottam magam, mire hazaértem.

a vicces az egészben egyébként, hogy az egyetlen, valóban csak nekem szóló, ráadásul kedves üzenetet, még reggel kaptam a Kostól, akivel lassan 1 éve nem találkoztam, és nem kommunikáltam. ő mégsem felejtett el, ő fontosnak tartotta, hogy üzenjen. őszintén szólva egyre többet gondolok arra, hogy újra találkoznom kéne vele... nem tudom, hogy most milyen párkapcsolati (v)iszonyban van, de alapvetően annyira vágyom egy kis gyengédségre, hogy még az sem érdekelne, hogy otthon várja a nője, ha engem kényeztet és leápol egy kicsit (testileg, lelkileg egyaránt). csak attól félek, hogy majd megint az agyamra fog menni, és nem tudom lerázni... bár hiányzik a bulizós társasága is, hogy vele lehetett jókat piálni (ráadásul ő fizette), meg táncolni, állatkodni, kirándulni... háttt... még gondolkodom, hogy előkerüljek-e a számára... 

otthon szomorúan konstatáltam, hogy a Dadus c. sorozat lecsengett a Viasaton, és ez az Éden hotel meg gáz, bármennyire is azt hittem, hogy majd jó lesz. hát nem az. tévézgettem, de közben hívott Zsó, meg aztán beszéltem Barbival, és Vikivel meg sms-eztem, és már egyáltalán nem voltam befordulva, mert igazából azok a Nők, vagy inkább Csajok (és ezzel talán nem sértek meg senkit), akik fontosak nekem, azokkal pont tudtam beszélni tegnap. és igazából minden pasi bekaphattya, mert a Nők a Világ urai, és ennyi. ha Mi nem vagyunk, akkor egy pasi sincs ezen a Földön. és mindent a Nők irányítanak. MINDENT!!! és amikorra ezt végiggondoltam, meg azt, hogy mennyire jó Nőnek lenni, és mennyire jó, hogy vannak Barátnőim, és akkor már nem is voltam befordulva. :)

megnéztem a Barcelona-Arsenal meccset természetesen. csodálatosan játszottak a hazaiak, Messi első góljánál kirázott a hideg, annyira trükkös volt és pimasz. az Arsenalnak egyébként a védőmunkáját dicsérném meg mindenképpen. nem volt esélyük támadni (úgy szereztek egy gólt, hogy nem is lőttek kapura... öngól volt bazz...), de a védekezést zseniálisan megoldották. csak persze látható és sejthető volt, hogy nem lehet kibekkelni a Camp Nouban 90 percig. (űristen... mekkora stadion az!! nagyon szeretnék eljutni egyszer oda is. :D) Robin Van Persie meg felelőtlen volt. én úgy láttam, direkt elrúgta a labdát, mielőtt elzavarta a bíró zuhanyozni, szóval járt a lap. 

hujjuj, ez nem egy fociblog. bocs. sajnos a Szarsenálosokat már annyit cinkeltem, hogy nem engednek hozzászólni semmihez. :) itt élem ki magam. :) bár van saját focis blogom is. de hülye vagyok... :)))

ma találtam egy állás hirdetést, ami megtetszett, és a profilomba vág (a jelenlegibe, de több pénzért már ez sem izgat). el is küldtem azonnal a jelentkezésemet. olyan magabiztos vagyok az új külsőmmel, meg persze a full pozitív belsőmmel, hogy nyilván behívnak, és nyilván felvesznek. ez nem kérdés. :)

a MU-s blogon nagyon jók a cikkemre írt visszajelzések, kommentek. tök boldog vagyok!!! a hétvégén nekilátok a következő fejezetnek, mert most egészen belelkesültem. :)

és kérem szépen

MEGJELENT A CIKK!!! :)

itt olvasható. :)

a képeket is én válogattam hozzá, kivéve a legelsőt, a színeset. a többit én szedtem össze. és nagyon büszke vagyok magamra!! :)

ennyi. :)

éjfélig írtam a

vendégcikket a MU-s blogba. de megírtam. :) jellemző, hogy az utolsó pillanatban álltam neki, de készen van. :) hogy megjelenik-e? fogalmam sincs. lehet, hogy vállalhatatlan, nem tudom. :) ha netán megjelenik, majd kilinkelem. :)

a tegnapi randi jó volt Grafikus-Fotóssal. attól az egy dologtól eltekintve, hogy hazudott a korával kapcsolatban. nem 44 éves, hanem 50. és ez már nekem sok. pedig jól éreztem magam a társaságában, ittam egy tejeskávét, meg 3 dl bort is, beszélgettünk kb. 2 órát. nem látszik egyébként 50-nek, mondjuk 44-nek igen. csak ez olyan gáz volt, ahogy benyögte. persze, én meg 10 kg-mal kevesebbnek mondtam magam, de azért a két hazugságot szerintem nem lehet összehasonlítani. picit csalódott vagyok, de annyira azért nem. ahhoz képest, hogy szinte zéró infó alapján találkoztunk, kellemesen sikerült. egy jó beszélgetésnek is nagyon tudok örülni. :) de nem Ő lesz Az, ez már biztos. :)

amúgy minden csodálatos. :) reggel szépen elaludtam, rohamtempóban ment a hajmosás, sminkelés, öltözés. áhhh... ultragáz. most meg meetinget tartok. csak hogy ne unatkozzak. :)

nőnap van. deszép. komcsi ünnep. :) áh, lófaszt. ez is Ámerikából indult. majdnem mint a Valentin-nap. parádés. annyira felesleges, hogy az nem igaz. megint csak a virágüzletek járnak jól. :)