földrengés volt nálam

is szombat este. bár csak akkor jöttem rá, hogy az volt, amikor Barbi felhívott és közölte. :) először azt mondtam, hogy "ááááá, nálam nem volt semmi", aztán eszembe jutott, hogy meccs nézés közben, ahogy döglöttem a kanapén, egyszercsak megmozdult az egész alattam. én, hülye fejjel, azt hittem, hogy a macska ugrott fel és azt éreztem, de aztán ahogy Barbival beszéltem, egyértelmű lett, hogy ez bizony a földrengés volt. a Tesóm is mondta, hogy nála is az volt. remek. bezzeg a munkahelyem épülete teljesen sértetlen, úgyhogy most innen nyomom. :(

mit is csináltam hétvégén? a nagy büdös semmit, nagyjából. szombaton az utcára se tettem ki a lábam, vasárnap csak annyira, hogy televásároljam a hűtőm jóféle, olcsó joghurtokkal. most ezen élek. :) újra beindult valami fogyásféle, most megint új erőre kaptam, főleg, hogy Zsó többről indult, aztán meg majd mindjárt lehagy... igaz, ő nem alibizik és jár sportolni is. nekem ehhez agyilag nincs erőm. de komolyan. el tudnám vonszolni magam, meg pénzem is lenne rá talán, de olyan idegroncsként, zombiként érek haza, hogy egyszerűen már nem akarok embereket látni, nem akarok emberekkel érintkezni. semmilyen szinten.  csak hagyjon mindenki békén a picsába. ennyi. 

ja, este még megmarhultam, és nekiálltam tócsnit sütni. először életemben. kútfejből. nem is lett rossz. :) kicsit túlvállaltam magam, pedig az összes nem volt sok, így a maradékot behoztam ma ebédre. jól teleraktam fokhagymával, hagymával, borssal. szerintem fini lett. :) picit túlsütöttem talán, de akkor is jó. :)

fú, mit is akartam még írni? fogalmam sincs... :( no, mindegy. :) biztos nem volt fontos. :) 

máma Barbizok végre megint, ez már sikítás kategória. :))) 

ja, tudom. megvan a forgatás időpontja!!! :)) február 24-től március 3-ig. :)) a részletek majd e-mailben jönnek, de már ez is valami, hogy ezt megtudtam végre. a hétvégén kezdtem már idegroncs lenni emiatt, hogy csak ígérgetik az időpontot, aztán sehol semmi, pedig a meló miatt fontos lenne.

úgyhogy ha minden jól megy, akkor febr. 24-ig interjúzok az álommelóban, meg el is döntik, hogy felvesznek, aztán forgatok, aztán március 7-én meg kezdek az új melóban. :) ja, és március 27-én meg már adásban leszünk. :))) na, ez is durván sikítás kategória. :))))

a munkahelyem még mindig egy szar, ma reggel nem volt semmi bajom, de fél perc alatt felbaszott egy köcsög, aki valakinek képzeli magát azért, mert az emeleten ül... no, mindegy is. nem sokáig kell ezt már nekem elviselni, hálistennek. :))

azt se tudom

hol kezdjem az elmúlt napok feldolgozását.

elég sok minden történt, vicces dolgok is, meg bosszantóak is, de alapvetően úgy elrohant ez a hét, hogy észre sem vettem. :) mondjuk ezzel nincs semmi baj, szeretem az olyan heteket, amikor hétfőn kettőt pislantok és már péntek is van. :))

nos, szégyen, nem szégyen, kedden nem hívtam fel apukámat a névnapján. egyszerűen nem éreztem, hogy telefonálnom kell, nem volt mit mondanom. szarul éreztem magam utána, főleg tegnap délután, amikor a 70. születésnapját ünnepeltük Abonyban, a Mészáros vendéglőben. totál titokban, meglepiként toppantunk be, a Tesóm meg én. örült nekünk, volt nagy meghatódás, én szinte hazáig bőgtem a kocsiban. 

félelmetes belegondolni abba, hogy egyszer majd nem lesznek... tudom, nem szabad ezen rágódni, de bizony nagyon sokszor eszembe jut. és apu akármilyen is, alapvetően szeretem, és nemcsak azért, mert az apám, és kötelező szeretnem, hanem mert annyira egy ívásúak vagyunk, mi ketten, hogy nem is tudnám nem szeretni. nyilván, egy csomó vonását örököltem, rámragadt, vagy nem tudom, de bírom is a stílusát. az időskori depressziót, meg a "meghülyülését" is értem, valamilyen szinten. ezzel is csak az a baj, hogy anyut bántja. meg minket is persze, de keveset találkozunk vele, viszont anyu mindennap elszenvedője a hülyeségnek. és ez gáz. de talán kicsit most rendeződnek a sorok odahaza. 

szóval kedden csak lazulgattam otthon. én marha lemondtam Barbikámat a fospumpa meccs miatt. úgy bántott a dolog. főleg, hogy másnapra akartuk áttenni, de akkora meg Barbi lebetegedett, szóval a héten megint nem látom és ez olyan szar. :( a meccs egy kalap szart nem ért az utolsó 20 perctől eltekintve, úgyhogy ennyi erővel simán találkozhattunk is volna. őrjöngtem az idegtől. (azért a lényeg, hogy végül győztünk... :D)

szerdán munka után elrohantam aláírni a Viasathoz a szerződést. ebben persze benne volt, hogy semmit nem mondhatok az egészről. :))) itt a blogban sem. :))) de azért majd csöpögtetek olyan infókat, amiket lehet. mert baromi izgalmas lesz ám! 8 napot fogunk forgatni, bentlakásos lesz a történet, fővárosiaknak is egy szállodában kell lenniük, hogy a forgatásokra mindenki ott legyen időben stb. tök izgi. Zsóval már rendesen be vagyunk sózva. :))) ha minden igaz, ma kiderül, hogy mikor lesz pontosan a forgatás, meg egyéb részletek. ezt már nagyon várom, mert az álommelóból is kerestek, éppen tegnap (de nem tudtak elérni, majd talán ma sikerül), és jó lenne a március elsejei belépésig (mármint az új céghez lépnék be akkor) túl lenni a forgatáson. én küldöm a pozitív energiákat, gondolatokat ezzel kapcsolatban, úgyhogy ezen már nem is múlhat. :))

tegnap már 12 előtt itt volt a Tesóm, és indultunk Abonyba, kocsival. apukámat még a vendéglős Mészáros úr is köszöntötte ilyen dumával: "isten éltesse Fiatalember!" :) mindenki elolvadt, hogy a tulaj odajött. :) volt torta, részemről meg volt hányás is. harmadszor a kocsihoz mentem ki (hátha a friss levegő segít), ott dobtam ki a taccsot a hóba. előtte körülnéztem nem lát-e valaki. erre nem a konyhás Marikanéni lesett le a teraszról? én meg szabadkoztam vigyorogva, hogy "nem a kaja szar, csak izé..." na, úgyhogy vicces volt. :)

ajándékot nem is vittünk, mi fizettük az ebédet, meg a tortát, meg hát az volt az ajándék, hogy ott voltunk, meglepisen. :) 3/4 5 körül értem haza, aztán indultam is tovább, mert Zsó tegnap ment szerződést aláírni, és utána beültünk kocsmázni, borozni, dumizni, este 9-ig evett a fene az Ördögsarokban. :)

ma meg ma van. beszéltem FA-val. mondta, hogy a fizumon csökkenteni nem fog, de mivel nincs annyi opi, így azért túl vagyok fizetve, de nem fog lefokozni (és ezáltal vágni a pénzemből), de emelésre se számítsak. cserébe céges szinten mindenkinek úgy kompenzálják az új adótörvény miatti -2000,- Ft-okat (ez engem is érint. ilyen faszán keresek...), hogy adnak fizuemelést, 3000-et, de kajajegyben. parádés. kár, hogy hitelt nem lehet kajajeggyel törleszteni... mondjuk én tudtam, hogy ez lesz, már OJ-nak megmondtam előre. veszek is egy lottót asszem, hátha az is így bejön. :) ja, azért még elmondta FA, hogy hosszú távon tervez velem, de ha esetleg találnék mást, akkor vérző szívvel, de elenged. MUHAHA. én erre csak vigyorogtam, és bólogattam, és biztosítottam arról, hogy persze, azon vagyok, hogy felfejlesszük a létszámot, stb. lófaszt. csak húznék már innen a rákba.

mára punnyadás, hétvégre mittomén mi van kilátásban. leginkább mosás és takarítás. Tesóm győzköd, hogy menjünk sportolni. hát, nem ártana. de nincs erőm. mekkora szardarab vagyok. :((( nade, még lehet, hogy összeszedem magam. :)))

nem csinálok semmit

ma. de otthon se csináltam semmit tegnap. de itt a munkahelyen se. jó, azért van némi alibi meló, de nem viszem túlzásba.

tegnap hazaértem, megnéztem a sorozataimat, aztán megtörtént, ami még soha, bealudtam egy olyan meccsen, amit Horti Gábor szpíkelt. na, az ő dumáján nehéz bealudni, most is nyilván a fáradtság győzte le a kommentárját, meg a meccset. szóval nagyjából 9-kor már a kanapén hortyogtam, 11-kor mentem be lefeküdni aranyosan. reggel fél8-kor keltem fel.

volt egy fura álmom, még hétfő reggelre. kicsit hajazott a Hullámok hercege c. film sztorijára, de talán mégsem egészen. valami olyasmi volt, hogy Londonba kellett utaznom, de a repülőgép indulása előtt kb. 5 perccel értem a reptérre, könyörögtem a check-in pultoknál, hogy engedjenek előre, mert megy a gép. aztán elfelejtettem a poggyászom felrakni a gépre, csak én értem oda a kapuhoz valahogy. vagy nem értem oda? nem emlékszem, de valami pasi leszóllított, hogy majd segít, meg terelget a reptéren, mert nem találtam merre kell menni, aztán valahogy összemelegedtünk. :) igen, valóban hasonlított a fickó Nick Noltera, de ennyi erővel Gordon Ramsay is lehetett akár... :))) magas volt és szőke, erre emlékszem. :) és valami idősebb figura. 

fú, ma van az exférjem 37. szülinapja. jejejeeeeeeeee. :) meg az apukám névnapja. :))

egyéb nincs, joghurton élek. muszáj ledolgoznom a hétvégi szénhidrátbevitelt. :)

megsütöttem életem első

három tepsi pogácsáját szombaton. :)))

az általam neten talált receptet Kriszti is megerősítette levélben, hogy jó és egyszerű. úgyhogy megcsináltam. melegen kibaszott finom volt. hidegen nekem már nem annyira, leginkább a sót hiányoltam belőle (elfelejtettem belerakni...), de elfogyott. :) pár darabot megmentettem OJ-nak, aztán annyi. :))

szombat reggel a dawntempo miatt keltem fel, megérte nagyon, mert Chromatic live act ment, és a srácok eszméletlen jól tolták. sikerült szombat reggel 9-re úgy befújnom, hogy alig láttam ki a fejemből. 10 körül jött LAndie, akinél fent voltam pénteken dumizni egy kicsit. ennél még sokkal többet kellett volna, meg majd kell is (mert kibaszás, hogy ő mindent tud rólam, én meg róla semmit :D), de most ennyire volt energiánk, időnk. ja, és mondtam neki, hogy van egy kis hazai, jöjjön át érte, aztán lakmározzon. szívesen odaadtam neki, legalább nem én eszem meg. (abált szalonna, meg tepertő... jobb nem tudni!!) és ezért jött szombat délelőtt. akkor még a lakás romokban, én romokban... pfff... :)))

délután 1 óra lett, mire észheztértem, lerohantam a boltba, bevásároltam, aztán meggyúrtam a tésztát és betettem a hűtőbe pihenni. míg pihent, elmosogattam, rendet raktam (porszívózás megint kimaradt), lezuhanyoztam, hajat mostam, majd leültem meccset nézni. MU-Birmingham 5:0. kurvajó meccs volt, végre játszott a MU és nem szenvedett, vagy tologatott. ha ez így marad, mindenkit szarrá verünk és veretlenül nyerjük meg az idei bajnokságot. :))

a BL-ben meg úgyis csak a Barcelona az ellenfél (najó, meg a Real), aki őket megveri, az nyeri a BL-t. ennyi.

szóval jó volt a meccs, meg a hangulatom, szünetben már nekiálltam pogácsát szaggatni, meg sütögetni. :) mire Gina 6 után pár perccel megérkezett, már frissen sült darabok illatoztak egy tálban. :)

Ginával mozis hétvégét tartottunk. ezek mentek sorban: Berlin Calling, How High (Fűre tépni szabad), Shine a light (Rolling Stones film), a Fekete ország c. filmből a Szakik c. rész (még nem ismerte, úgyhogy kötelező jelleggel ment!), A Ravasz, az Agy és a két füstölgő puskacső, O.Z.O.R.A. 2006-2007 (ez már inkább csak nekem, a hangulat miatt). hajnali 3-kor feküdtünk le aludni, 11-ig döglöttünk, akkor tévézgettünk, majd megint belecsaptunk mozizásba és megnéztük a Spílert is. :) nagyjából délután 5-kor indult haza. addig rengeteget röhögtünk, elfogyott kb. másfél üveg bor, a rengeteg pogácsa, némi csokoládé... nyammm. :)) 

én aztán még folytattam a mozizást, megnéztem a Hullámok hercege c. Barbra Streisand filmet (nagyon tetszett!!!), majd a Philip K. Dick könyvéből készült Kamera által homályosan c. nagyon érdekes scifit (bár a végébe belealudtam), aztán meg a Köszönjük, hogy rágyújtott c. film következett, de az felénél megállt (OJ írta a dvd-t), azon már bosszankodtam, mert kíváncsi voltam a végére, de még nem tudom, hogy mikor tudom pótolni. 

persze este 11-ig ébren kellett lennem, mert pornóhiányom volt. be kellett pótolni. :) aztán eltakarodtam aludni.

no, így telt a hétvégém. nem sokat pihentem, de azért jó volt, nyugis volt, kellemes volt. :))

pótoltam némi alvást

az éjjel. már este fél9-kor ágyba parancsoltam magam. az a biztos. :) jól is ébredtem reggel, bár megint csak fél8-kor keltem. valahogy nem megy nekem a felkelés mostanában. :(

szerdán délután hívtak az álommelóból. telefonos interjú volt. 10 perc. 1-2 hét és jelentkeznek a személyes interjú ügyében is. nagyon várom már!! :)

Zsóval bekerültünk a Viasat3 Jól nézek ki c. műsorába, február végén vagy március elején lesz a forgatás. majd szólok, ha adásba megy. :) egyelőre fosok, mint a gép, hogy milyen lesz, de most már nincs más hátra, mint előre. :) az a jó, hogy addig még fogyhatok, de majd a műsorban is lesz olyan feladatunk, hogy kipróbáljunk valami új, fogyós gépet, szóval jó lesz. utána jöhet a nyálcsorgatás a pasiktól. :))

holnap Gina lesz a vendégem, otthon. csapunk egy mozizós, ivós, panaszkodós, röhögős, lazulós estét. :) kitaláltam, hogy sütök pogácsát. persze nem tudtam magamban tartani, elmondtam neki az ötletet. azt mondja, már most csorog a nyála. :) este meggyúrom, lesz, ami lesz, bár ahhoz nem ártana elmosogatni is, mert a vasárnapi romok nemhogy nem tűntek el, de még szaporodtak is azóta... pfff.... lusta, trehány disznó vagyok, ez van.  

de holnap lesz időm rendbekapni a kecót. és már muszáj is, nem halogathatom. 

amúgy meg minden oké, még a nap is süt. mi bajom lehet? :)))

létezik az a

fényviszony, megvilágítás, vagy nem is tudom micsoda, amiben még mindig 21-22 évesnek látszom. ez azért jó hír. :) tegnap egy sminkbemutatón és tanácsadáson voltunk Andival. persze be akartak szervezni sminktanfolyamra (én lennék a legboldogabb, ha belevághatnék, mert nagyon-nagyon érdekel, de hát 4 hónapig havi 75.000 a költsége. felejtős.), meg el akartak adni sminkcuccokat, amik szintén nagyon professzionális termékek, de hát kurvadrágák. na, mindegy, csináltak nekem egy jó sminket, meg láttam egy ilyet közelről és ennyi. Andival jól szórakoztunk. bár a tárgyalóban a faszit már majdnem felrúgtam, mikor nem lehetett lelőni a dumáját. nem akartam neki mondani, hogy ne kezdjen el kifogást kezelni, mert az én szakmám is ez, szóval hagyjuk már egymást békén. az Andrássy út elején van a cég egyébként, nagyon patinás helyen. kicsit szarul is éreztem magam az elején, de aztán leszartam. az járt a fejemben, hogy ezek ránéznek az emberre, aztán olyan pofát vágnak, hogy "na, neked tényleg nem árt egy sminktanácsadás...". aztán beültem a sminkes székbe, és mondta a csajszi, hogy valójában 21-22 évesnek nézett, de most már látja, hogy picit idősebb vagyok. a valódi koromat azért kétkedve fogadta. én meg majd elszálltam magamtól, hogy mennyire jók az adottságaim, még kialvatlanul, karikás szemekkel is inkább tinédzsernek néznek, mint mammernek. :)

tegnap 9-re értem haza, utána még persze tévéztem. a buzi viasat3 átvert. arról volt szó, hogy megszakítás nélkül fog lemenni a film, ehhez képest telebaszták reklámokkal, így a végébe persze megint belealudtam... pff... hulladék vagyok, de egyszerűen nem vagyok képes időben lefeküdni aludni. mert nem. és nem tudom miért. de majd ma. :) 

hétfőn voltam 2. körös interjún. szakmai kérdésük nem volt (nem is lehetett), a HR-es erőlködött, de nagyjából feleslegesen, mert mikor bemondták az összeget, akkor elmosolyodtam leginkább. ma még visszahívnak talán, de az álláspontjaink szerintem nem közeledtek egymáshoz, úgyhogy felejtős. ennyi pénzért egy lépést sem teszek innen. akkor már kibírom itt addig, míg az álommeló nem realizálódik. annyira nem gáz a helyzet, csak jobb lett volna egy kicsit több pénz már. de most inkább maradok nyugton. illetve azért nézelődök, hátha még találok valamit. közben jött is egy e-mail tőlük (már fel se hívtak), hogy nem engem választottak. sejtettem én, hogy nem akarnak több pénzt adni. amit ők ajánlottak, annál még most is jobban keresek. ja, de amúgy se akartam odamenni dolgozni, szóval tényleg nem veszteség.

a vasárnapom remekül sikerült, hogy visszafelé haladjak szépen az időben. reggel 6-kor keltem, mert szombat este már nem volt kedvem pakolászni és takarítani, aztán Zsóval találkoztam, elmentünk egy Viasatos castingra. úgy néz ki, be is kerültünk a műsorba. :)) másfél éve még túl nagy volt az önbizalmam ahhoz a másik műsorhoz, most párban lehetett jelentkezni, és úgy néz ki, jól nyomattuk. :) még nincsenek konkrétumok, de a kontaktom a Viasatnál annyit mondott titkos infóként, hogy szupik voltunk és fog hívni. :) nagyon izgulok. :) Zsó is. :)

a casting után hazamentünk, felpattintottunk egy üveg bort, iszogatni kezdtünk. dumálgattunk, bőgtünk egymás vállán... parádé. már nem is volt kedvem a disznótoros partyhoz, de aztán csak belevágtam. Andi és Balázs 5 körül érkeztek, közben Zé is befutott, mert jelentkezett, aztán áthívtam. először nyavalygott megint, hogy nincs pénze metrózni, de elég határozottan válaszoltam neki, szerintem attól indult el végül. Zsó is maradt 8-ig, a többiek 10-ig. én hulla fáradt voltam, de a kaja nagyon jól sikerült, jól bezabáltunk, meg bepálinkáztunk, meg dumálgattunk jókat. :) 

Zétől kezdek megint eltávolodni. vagy nem is tudom. ha nagyon magányos vagyok, akkor persze csak ő jut eszembe, de már ez is egyre ritkább. nincs nekem erre szükségem. erre a nyavalygásra, meg körülményeskedésre. annyira akart velem bulizni tavaly év végén, aztán meg nem lett belőle semmi. nem is érdekel ez már engem. szombatra hívtam valahova, ami persze elmarad a WB-s őrület miatt (mondjuk ez geciség. és nem akarok morbid, vagy gusztustalan lenni, de az, hogy mások faszsága miatt, "kegyeletből" elmaradnak a bulik, az szar. jó lenne, ha 18 éven aluliakat nem engednének be ilyen helyekre, és akkor nincs hasonló probléma. ennyi.), de már az sem érdekel. a szart is leszarom. Zé meg végképp nem fog tudni soha többé visszautasítani, semmilyen indokkal, mert soha többé nem kérek tőle semmit, és nem keresem, és nem hívom sehova. ez itt be is van fejezve. nincs nekem erre szükségem és passz. kurvajól elvagyok egyedül. vagy a Barátnőimmel, vagy a barátaimmal. ennyi. ki a faszomat érdekli Zé? mert engem aztán nem. sokszor mondtam már, hogy végeztem, és elég volt. most aztán úgy is gondolom. nem vagyok én rászorulva senkire és semmire. 

a múlt héten emlegettem itt a Bőgőst, hát nem beregelt facebookra? pedig nagyon tiltakozott ellene. persze egyből be is jelölt, meg tolja a hülyeségeit. még mindig azzal a csajjal van, akivel utánam jött össze. parádés. ha megnyerte, had vigye. én őt is leszarom. 

haladok vissza az időben, szombaton volt a disznóvágás. nem ment zökkenőmentesen, mert persze apu már a reggeli kávéjával elesett a lépcsőn, aztán elakadt a kocsival, aztán nem volt ott az ember, aki a disznót intézte volna, aztán alig találtak egy normális példányt. úgyhogy fél9-kor álltak neki pörzsölni, délután 5-re végeztünk. nem sok mindent csináltam, de pl. én kevergettem 10 kg rizst az üstházban. már ameddig tudtam. aztán átadtam anyukámnak, mint egy hülyegyerek, hogy segítsen. kóstolásban persze mindig ugrásra készen voltam, de nem zabáltam tele magam. hoztam egy csomó kaját, de nem is értem, hogy minek... na, mindegy. majd elfogy. vagy bekúrok mindent a fagyasztóba, amit lehet, a többit meg odaadom a macskának. had gömbölyödjön. :))

a disznóvágás persze nem múlt el apu faszságai nélkül, ez nagyon fáj, sokat agyaltam rajta, ha anyu eszembejut, csak bőgni tudok... áhhh... rémes, milyen állapotok vannak otthon. :( és nem tudok segíteni. :(

egyébként már pénteken este hazaérkeztünk, hogy szombaton ne kelljen korán kelni. az utazás zökkenőmentes volt, a Tesómmal jól elbeszélgettünk. a csütörtöki ivászat miatt olyan voltam egész pénteken, mint a mosottszar, nagyjából állva el tudtam volna aludni, bárhol, bármikor. és még most sem pihentem ki magam, de majd talán ma. :) MUHAHA :)

a múlt héten, unalmamban, felregeltem megint egy nyomorék társkeresőre. de minek? áhhh... amikor még csak egy fotó volt kint rólam, akkor dőltek a levelek, meg a jelzések, de Bivalybasznádtól Csajágröcsögéig, 19 és 60 év közötti pasiktól... én nem is értem. aztán mikor egy 23 éves, nyíregyházi, mulatós zenét kedvelő fiúnak sokára sem válaszoltam, akkor megkaptam tőle, hogy modortalan bunkó vagyok. na, erre kitöltöttem szépen a regisztrációmat, és leírtam rendesen, hogy milyen elvárásaim vannak, kik azok, akik keressenek. most már nem dől annyira a levél, de még mindig nem olvassa el mindenki, és egy-egy hülye naponta betalál. és nem veszik a lapot, hogy ha nem reagálok, akkor off. ennyi. nem bazmeg, nyomkod tovább. nagyon gyorsan le fogok pörögni erről az oldalról is. én nem idegesítem magam egy balfasz miatt sem. randi? még szóba sem került. annyira selejtesek, hogy egyszerűen nem találtam még egyetlen olyat sem, aki legalább szódával elmenne... áhhh... rémes. :( időtöltésnek, unalom ellen remek dolog interneten társkeresőzni, de én már ott tartok, hogy nem unaloműző, hanem csak felbasz. de nagyon. jobb, ha véget vetek a dolognak megint. főleg, hogy az egyik férfi olvasóm is megtalált ott. benyögte kapásból, hogy ugye én vagyok Marion. mert hogy jóideje olvas. na, remek. nemcsak a Világ kicsi már nekem, hanem a világháló is. legszívesebben egyébként sokszor eltűnnék mindenhonnan. unom, hogy a társkeresőn is ugyanazok az arcok forognak és mozognak. meg az expasik. áh. egyik se kell. hozzám ne érjen. jujj. :)

egy órát csúsztam

a tegnapi ivászatról, de a lényegre odaértem. mármint a konkrét ivásra. :) forralt boroztam, de nem lettem totál készen tőle. szerencsére. :) fél11 körül vergődtem haza. akkor persze még tévézés. a Real meccs második félidejét muszáj volt megnézni, aztán meg a Nancy heti részeit (66., 67. és 68. rész). bele-belealudtam ebbe már, de néztem. :) 

berendezkedtem a kanapéra aranyosan, hogy majd ott alszok, elővettem az egyik hálózsákot, amit Ozora óta még ki sem bontottam. tök jó volt. :) volt egy kis Ozora feeling. :) már úgy várom az idei bulit, mint a Messiást. :) 

ah, tegnap találtam néhány nyári képet a Bőgősről, Takáts Eszternél a facebookon, mert az ő zenekarában játszik. bár a nevét nem írom le, de azért eldicsekszem vele, mert ha valaki hozzáfér ezekhez, vagy bármilyen más képekhez, ami a zenekarról készült, akkor láthatja a Bőgőst, láthatja azt, hogy milyen iszonyatosan jó pasival volt szerencsém járni 5 hónapig. még most is csorog a nyálam utána. főleg azért, mert az egész pasi, meg az egész kapcsolatunk is egy merő szexuális izzás volt. hogy mindig szikrázott körülöttünk a levegő. vagy röhögtünk és állatkodtunk. és ez annyira, de annyira jó volt!!! nem sírok utána, mert ha nem kellek, hát nem, de minden együtt töltött pillanatra szívesen emlékszem vissza. és nagyon irigylem azt a nőt, aki mellett aztán kiköt egyszer. már ha kiköt egyáltalán valaki mellett valamikor...

na, milyen formám van... mikor már éppen lemondtam róla, és már éppen megnyugodtam, hogy nem kellek oda, ahova nem is szívesen mennék dolgozni, hát nem behívtak ma második körre? úgyhogy hétfőn 3-ra megyek. úgyis a matek a lényeg. és bár az önéletrajzomban szerepelt egy összeg, azért nem leszek pofátlan, és meg fogom kérni az árát annak, hogy én ott dolgozzak. de nem akarok ott dolgozni, így olyan összeget mondok, amit biztos nem kapok meg. vagy nem tudom. létezik az az összeg, amiért én képes vagyok vérgenny lenni, de nem akarok az lenni. meg már supervisor se akarok lenni. az álommelóm egészen más. csak oda még nem hívtak be, mert el vannak havazva. de lélekben erősen arra gyúrok. :)

jójó, persze ne válogassak, meg örüljek, hogy kellhetek máshova, de most minek menjek olyan helyre, amit már előre utálok? azért, hogy aztán onnan keresgéljek másikat? akkor már inkább maradok a seggemen és ennyi. bár persze ha addig is több pénzt kereshetnék, míg nem találok mást, vagy az álommelóra fel nem vesznek végre... hát nem tudom. bizonytalan vagyok. persze, még semmi nem dőlt el, meg fogom mondani hétfőn a második körön is, hogy én még várok máshonnan is visszajelzést, és hogy "a matekon múlik minden. mennyi az annyi?". ezt már Golyófogú Tommy is megmondta a Blöffben. :))

ma munka után takarodunk haza anyuékhoz. én a zéró alvás miatt egy darab szar vagyok kábé, úgyhogy hazaérünk és megyek is aludni, hogy holnap ne a belemet húzzam egész nap a disznóölés során. szerencsére szombat este már jövünk is haza. ez rövid látogatás lesz. csak vérengzünk egyet és kész. :) 

vasárnap délelőtt Zsóval közös program (casting a Viasatnál megint. remélem, sikerül!! :D), délután meg disznótoros, piálós, lazulós házibuli nálam, nyilván Zsóval, meg még jön Andi kolléganőm és a barátja Balázs (akiknél olyan jót aludtam a nyáron az antikvár könyvek között). szóval jó lesz. :) 

egy a gond, vasárnap reggelig ki kéne takarítanom. DE MIKOR???? pfff... nem akarom tudni... :(

a várvavárt levél

megérkezett Krisztitől. végre tudok róla valamit. el is szégyelltem magam a levele olvastán, és ezennel be is szüntetem a panaszkodást, nyavalygást, sopánkodást. mert nekem tulajdonképpen semmi problémám nincs. a szüleim korukhoz képest egészségesek, van hol laknom, van munkám, a fizetésemből úgyahogy megélek (még fűre is jut alkalmasint, szóval pláne pofám lapos). nincs mondjuk pasim, de ez legyen a legnagyobb problémám jelen pillanatban. meg emiatt aztán kár keseregni. ha volna, akkor meg az lenne a baj.

tegnap már viszonylag korán, fél10-kor lefeküdtem aludni, mégis fáradt vagyok. persze, mert rengeteg alvás hiányzik, amit pótolni kellene, de majd valamikor pótolom. 

ma Ördögsarokban ivászat, kollégákkal, előtte körmözés. csupa izgalom az élet. :))

hülyére köhögtem magam

hétfőről keddre virradóra, így persze nem bírtam reggel felkelni, mert szinte alig aludtam. ugyan csak fél napot lettem volna bent az interjú miatt, de már arra se jöttem be. mármint a fél napra. OJ-t sms-ben értesítettem erről. biztos örült... bár ma nem volt morci. :) mert volna az lenni, ha már megette a fasírtokat, amit benthagytam. :) najó, úgyis neki szántam. :)

11-ig döglődtem az ágyban, aztán felkeltem, készülődtem. amit először terveztem felvenni nadrágot, az végül mégsem lett okés. már kabátban álltam, mikor rájöttem, hogy kuka, úgy rángattam magamra egy másikat.

tök korán odaértem a céghez. egészen normális körülmények fogadtak. egy nőcivel interjúztam, fél óra alatt összecsaptuk. a végén megbeszéltük, hogy mindketten a nyóckerben lakunk és hogy milyen közel van a meló. ma reggel az utcánkban láttam beszállni egy taxiba, úgyhogy még nagyjából szomszédok is vagyunk. :) kicsi a világ. lesz még második kör, ha beválogatnak, de éppen most beszéltem az egyik opimmal, akinek a lánya ott dolgozik opiként, hogy milyen hülye elvárások, meg baszogatások vannak. hiába keresnek jól, az nem az én lelkivilágomnak való, hogy valakinek állandóan a sarkát tapossam, meg egy percnyi szünetidő túllépésért rinyáljak. ha meg nem rinyálok, akkor az én főnököm (a szomszédcsajszi) baszogat engem. na, ez nekem nem kell. amúgy se akarok én már supervisor lenni, de nincs az a pénz, hogy én ilyen környezetben, ilyen körülmények között dolgozzak. ennél még itt is jobb, ahol most vagyok.

interjú után Barbival találkoztam a Stexben. több, mint 6 órát sikerült ott töltenünk. csak nézem ma, hogy miért fáj a seggem, meg a combom. hát miért? mert azon a vacak széken ültem tegnap 6,5 órát. :) olyan, mintha szteppereztem volna egész délután. :) volt mit megbeszélnünk, az elmúlt 4 hónap történéseit. és nagyon jó volt!!! és egy barom vagyok, hogy elengedtem a kezét. nem is tudom mi jött rám tavaly augusztusban, hogy egyszercsak nem kerestem már egyáltalán... áhhh... néha olyan hülye tudok lenni. komolyan. szégyen. :( 

a lényeg, hogy ott folytattuk, ahol abbahagytuk. bepótoltuk a lemaradást, és imádjuk egymást. :) 

tegnap gyorsan át is rendeztem a telefonomban a számokat, van Barbikám, van Marikám (Viki) és van Spanci-Mancim (ő Zsó). anyukám és Tesóm után a 3 legfontosabb nő az életemben. :)) 

meg van még egy távoli kedves ember, ő Kriszti. aki mindig olvas, mindig érdeklődik irántam, hogy mi van velem, és remélem, hogy 150 év után idén össze tudunk már futni végre, meg talán sűrűbben is, mint 150 évente. és remélem, hogy a régen várt levél is megérkezik tőle. ;)

no, a tegnap esti két mojito nem volt elég, vagy csak arra, hogy felpörögjek, mert éjfélig még tévéztem. megnéztem a Nancy 67. részét... nagyon durva a vége!!! már várom a következőt ezerrel. ebből hogy másznak ki?

most persze hulladékság, alig látok ki a fejemből, és különben is mindenki monnyon le. :) áh, nem. kurvajó kedvem van, a tegnap este teljesen feldobott. :)))

hiszek benne, hogy 2011 az én évem. hogy végre minden rendeződik körülöttem. mindez váljon valóra hamarabb, mint gondolnám, és könnyebben, mint gondolnám. :)

nem voltam képes

felkelni ma reggel. egész éjjel a köhögéssel voltam elfoglalva. no, nem mintha nem lett volna jobb programom, de így sikerült. többször is olyan fullasztó és görcsös köhögésre ébredtem fel, hogy majdnem kiköptem a tüdőm. persze reggel 7-kor meg nem ment a felkelés. úgyhogy küldtem sms-t, hogy kiveszek szabit. amúgy is csak 1-ig lettem volna bent, mert utána interjú. rájöttem, hogy a csilli-villi interjúcuccban amúgy sincs kedvem bent parádézni. szóval mindenképpen ez volt a legjobb megoldás.

tegnap befestettem a hajam. egészen jó lett. meglepő. :) sokat vacilláltam a boltban, aztán végül sikerült egy egészen jó árnyalatot találnom. :)

most iszom a citromos vizemet, aztán lassan elkezdek készülődni. nem akarok elkésni. bár szerencsére hozzám közelebb van ez a hely, mint a munkahelyemhez. onnan 100 átszállás lett volna. innen csak 1 és összesen fél óra. mindenképpen jó ötlet volt itthon maradni nah, nem győzködöm magam tovább. :) legalább OJ is szokja a szántást. :)

egyéb betegség nincs, ezzel a köhögéssel egyébként csinálni kell valamit, úgyhogy megkísérlek elkapni egy orvost most már tényleg valahol, mert ez nem állapot. néha még a fülem is fájdogál, és az meg pláne gáz. :(

a legfontosabb hír

hogy fogyok!!! :) jelentem, a diétám működik!! :) fehérje fehérjével. ennyi. 1 hét alatt -3 kg (jójó, egy része biztos víz, de ha csak 1 kg ment le 1 hét alatt, akkor is jó vagyok.). ennél nagyobb motiváció nem is kell. :) cserébe nem éheztem soha, és még finomakat is eszem. :) ja, és a mozgást is hanyagoltam a betegeskedés miatt, de most már kezdek jobban lenni, úgyhogy lassan felveszem a fonalat ismét. :)

a másik hír, hogy holnapra van interjú időpontom egy helyre. supervisornak. nem álmaim melója, de megpróbálom (nem is biztos, hogy pont én kellek oda). ha csak átmenetileg, akkor is valami, a lényeg, hogy el innen. 

az álommelóra még nem hívtak be, de hiszek benne, hogy hamarosan be fognak hívni. :))

szombaton felköszöntöttem az egyetlen Testvéremet a 44. születésnapján. kapott 3 könyvet. örült is nekik. :) segítettem neki főzőcskézni. aztán Zsóval találkoztam. beültünk a Jelenbe piálni, mert be akart rúgni mindenáron. aztán javasoltam, hogy mivel ott azért drága mulatság lenne lealjasodni, folytassuk nálam, így is lett. hazafelé bevásároltunk alkoholt, meg házipálesz is volt otthon. jól eldumáltuk az időt. nem rúgtunk be végül nagyon, csak lightosan, pont kellemesen. szóval jó kis este volt. :)

vasárnap azért voltam annyira másnapos, hogy emiatt otthon vergődjek és ne csináljak semmi mást. ah, öreg vagyok én már a piáláshoz. :(

ezen kívül sok extra nincs, hacsak nem az, hogy megint csalódnom kellett valakiben, ráadásul egy olyan emberben, akit már több ideje ismerek, mint nem. szóval csalódás nekem a nő, és bár még ma reggel pörögtem ezen agyban, mikor álmatlanul forgolódtam egy köhögőroham után, de rájöttem, hogy nem érdemes. eltávolodtunk egymástól és ennyi. úgy látszik, nekem ilyen köreim vannak. eltávolodunk, aztán meg vissza. bár ebben az esetben most kurvára nem érzem, hogy ez visszafordítható folyamat lenne. illetve nincs is rá igényem, hogy visszaforduljon a dolog. ah, már túl is beszéltem.

elaludtam tegnap reggel

de még így is simán beértem. fél8 előtt 5 perccel néztem a telefonomra, hogy na, mi van már, mikor ébreszt? aztán kiderült, hogy elbasztam a beállítást, és nem is volt ébresztés beállítva. fuck. de 8 előtt már úton voltam így is. és még kaját is kutyultam magamnak reggel. zseni vagyok. :)

szerdán este sem jutottam be az orvoshoz, úgyhogy most már bele is szarok. remek, hogy a cigányoknak van ez az egész kibaszott rendelőintézet a nyóckerben. és azok miért este járnak oda? mintha nem ráérnének egész nap. én nem állhatok oda délben, mert dolgozom, este meg olyan sor van, hogy lehetetlenség kivárni. pláne úgy, hogy azt mondja az asszisztens, csak akkor veszi be a kartonozóba a papírom, ha a már beadott kartonos emberek elfogytak. namost, ha addigra letelik a rendelési idő, akkor ott ültem potyára 3 órát a retkes cigányok közt, akik még rámköhögnek és bele is halok. inkább eltakarodtam a Tesómhoz dumizni egy kicsit. amúgy sem fáj már annyira a mandulám. az arcom még igen, de majd elmúlik. egyre jobb egyébként.

a munkahelyen sokat nem teszek hozzá a GDP-hez. csak a legszükségesebb dolgokat csinálom meg, a fennmaradó időben meg állást keresek, önéletrajzot gyártok, motivációs levelet írok, meg ilyesmi. :) mindenki leszophatja a lónak a túrós faszát és ennyi. :DD

jut eszembe, túró. :) megy még a diéta. és eredményes is. edzeni nem voltam a héten, mert örültem, hogy élek a fájdalomtól, meg a láztól. de a jövő héten folytatom az erőltetett menetet. muszáj!! :)

tegnap csak egy kósza, apró mantrát mondtam el, és csak 30 mp-ig küldtem pozitív gondolatokat az adott mantrával kapcsolatban, és bejött!!! nem akartam elhinni!!! :) köszönet érte Barbinak. :) igen, Barbival újra felvettük a fonalat. és ez nagy boldogság nekem. :))) 

untam már a

sápadt arcomat, ezért mostanában dobok fel reggelente egy kis hegyipírt, egy kis pirosítót. OJ ma megjegyezte, hogy nem vagyok-e lázas, mert olyan piros vagyok. higgye csak azt, hogy lázas vagyok (ami egyébként lehetséges, mert ráz a hideg egész nap és a fejem is szétmegy). ma amúgy is elmegyek korábban, mert tegnap a köcsög rendelőintézetben nem volt fül-orr-gégész. talán ma délután lesz. hurrá. persze, nem a recepciós tehet róla, de mondtam neki, hogy "oké, visszajövök holnap, ha még élek akkor"... najó, szeretem a műbalhét, meg a nagy parádét, de hát tényleg. minek van egy kerületben egy százemeletes rendelőintézet, ha délután 5-kor nincs ott fül-orr-gégész szakorvos? persze, elmehettem volna a Klinikákra is, de ott meg ügyelet van csak. este ott úgy néznek rám, mint a véres rongyra, vagy órákat kell várnom, mert az ügyeletes orvos vagy ráér, vagy nem. mert persze 1 orvos van 1000 betegre. na, mindegy. talán majd ma... legalább írjon antibiotikumot, hogy lemenjen a gyulladás, mert már annyira fáj, hogy aludni nem bírok. még fájdalomcsillapítóval sem. és azon meg amúgy sem élhetek. a manduláim (most már mindkettő) olyan kemények, mint a kő. :(

az álláskereséssel párhuzamosan a munkahelyemen felpiszkálom a népeket. mondjuk, nem is kell már őket nagyon piszkálni, mert így is ki vannak borulva a körülmények, a bánásmód és a rossz keresetek miatt. többen is mondták, hogy állást keresnek, ráadásul a legjobbak. az parádés lesz, ha majd megfogyatkoznak az opik, nem lesz kivel pótolni őket, illetve a pótlás is mire betanul, meg termelni kezd, az egy csomó idő... háttt... tetszettek volna előbb gondolkodni... be lehet zárni a kapukat szépen, ha itt elszivárog egy pár ember. aztán OJ is gondolkodhat, ha majd rá sem lesz szükség, hogy esetleg jobban kiállt volna az embereiért... 

mindenkinek tele van egyébként a fasza, nemcsak a mi részlegünkön, máshol is. mert itt csak a gyépés ivócimborák vannak megbecsülve, senki más. azoknak dől a lé, meg a hátbaveregetés, a többi meg rohadjon meg. dögöljön éhen. és alázzuk, ameddig csak bírja. 

jelentem, még mindig nem cigizek és nem is okoz nehézséget. sőt, már egyenesen félek attól, ha majd egyszer rá kell gyújtani. :) otthon a dohányzóasztalon van egy dobozban egy szál cigi, teljesen szem előtt, bármikor rágyújthatnék, de nem kell. és tök jó, hogy nem csupa füst a lakás, meg én sem vagyok füstös. élvezem. :) lehet, teljesen le fogok szokni róla? tök jó lenne. :))

emellett nyomatom a fehérjét, meg a C vitamint. ma is grillezett csirkemellfalatokat (én csináltam), meg tojásos körözöttet hoztam ebédre. fehérjebomba. :) eszek hozzá teljes kiőrlésű, magvas kiflit, akkor egy kis szénhidrátot is beviszek. reggelire meg citromos víz volt, és 2 mandarin. :)

idén nagyon egyszerű volt a fenyőfát eltávolítani a lakásból, mivel kb. 34 évnyi hagyományt törtem meg karácsonykor. a szüleim által hozott, összekötözött fenyőt betettem ugyan a tartójába, de szét se bontottam. végig össze volt kötve madzaggal. fel sem díszítettem természetesen. 2009-ben még dobtam rá egy égősort a fára, 2010-ben már azt sem. de mondom, szét se bontottam. minek? szilveszterkor pedig nem énekeltem himnuszt vigyázban állva. sőt, a Picasso kalandjai c. filmet néztem, dvd-ről. leszartam, hogy éjfél van. gondoltam, próbálok újítani, hátha majd ettől lesz jó az újév. :) idén szilveszterkor majd ne felejtsek el beszámolni róla, hogy tényleg jó lett-e. :))

szombaton végre találkozom kettesben Zsófival. már mindkettőnknek nagy-nagy szüksége van a másikra. úgy várom!!!! az egész napot együtt fogjuk tölteni!! a tervünk, hogy május 15-ig ledobunk 20-20 kg-ot, csináltatunk magunkról dögös fotósorozatot, aztán az összes expasinak elküldjük, és persze ennél a hímsoviniszta, diszkrimináns, seggfej cégnél, ahol dolgozom, vagyis a nyomdájában fogjuk előhivatni, hogy mindenki nézzen nagyokat, és csorogjon a nyáluk. mert itt csak a pasik az emberek, és akik még számításba jöhetnek, azok a 20 kg-os, rajzolt szemöldökű, műkörmös, tangabugyi kirakós picsák. hiába dolgozik itt jól valaki, ha van egy kis súlyfeleslege (mondjuk 5 kg), akkor már elküldik, hogy ne jöjjön többet. mert kövér. mintha a borítékhajtogatáshoz sok köze lenne annak, hogy valaki milyen súlyú. istenem. ebből a cégből könyvet fogok írni, de komolyan. ez egy hányinger. ráadásul már megint ennél a gennyes témánál kötöttem ki. utálom. :(

vasárnap a Tesóm szülinapját ünnepeljük szerintem. a 44-et. azért az elég meredek... :S ezt még időbe telik feldolgoznom... :(

nagyon jó érzés

hogy vannak olyan emberek körülöttem, akik segítenek, ha bajban vagyok. ráadásul szó nélkül, önként. ez az érzés már legalább 2 hónapja kerülget, folyamatosan bennem van, és nem győzök eleget hálálkodni a Barátaimért, hogy vannak, hogy éppen Ők azok, és hogy történjen bármi is, legalább megkérdezik, hogy segíthetnek-e. és nekem ez már elég. mert ha kell a segítség, pl. mint jelen esetben, állásügyben, akkor nem nekem kell kuncsorogni, hanem célirányosan azoknak tudok szólni, akik már felajánlották a segítségüket.

meg egyáltalán. jó érzés, hogy van, aki törődik velem. :) jó érzés, hogy távolról is figyelnek emberek, és együttéreznek, és aggódnak, még ha napi kapcsolatban már, vagy most éppen nem is állunk.

amúgy a fejem jobb oldala már elég durván dagad. olyan fájdalmaim vannak, hogy beszarok. és bár az ínyem fáj, de a mandulám is kőkemény. úgyhogy szerintem hazafelé beugrok az orvoshoz. írjon rá valami szart. nem bírom ezt a szenvedést. :(

a munkahelyem meg monnyon le. ez nem kérdés. :(

nem volt kedvem

netezni már a múlt hét további részében, így inkább be sem kapcsoltam a laptopot. hülyeségre nem akartam elbaszni az időt, komolyabb dolgokhoz meg nem volt kedvem.

a szilvesztert végül egyedül töltöttem itthon, a tévé előtt. az elmúlt években erre úgysem volt példa, szóval annyira nem is sajnáltam. Zé felhívott este 5 körül, hogy boldog új évet kívánjon. aztán pár mondatból kiderült, hogy mindketten ugyanúgy töltjük a szilvesztert (egyedül, a tévé előtt), de nem kérdezte meg, hogy találkozzunk-e. vagy nem merte (akkor nem Férfi, hanem pöcs), vagy nem akarta a pofámat nézni szilveszterkor, én meg aztán pláne nem kérdeztem meg, mert bár eszembe jutott, de nem akartam, hogy esetleg visszautasítson. (mostanában már egyébként egyre kevésbé merek kérni, kérdezni bárkitől, annyira félek, hogy visszautasít.) 

na, mondjuk ahogy nekiállt piálni Zé, kb. este 8-ra itt is kiütötte volna magát, úgyhogy az lett volna a szilveszter, mint tavaly, hogy én tévézek, ő meg bent alszik, és úgy kell a himnuszra felébreszteni. na, ez meg minek?

úgyhogy remekül elszórakoztam itthon, egyedül, hajnali 5-ig pörögtem. 

ma viszont nem volt kedvem bemenni dolgozni, és ezt már szombaton tudtam, hogy így lesz (szopjanak nélkülem, nem érdekel), úgyhogy küldtem egy kimért sms-t OJ-nak, hogy a mai napot offolom. főleg azért akartam még ezt a napot, mert végül ma mentünk el a csilli-villi fitneszbe itt az utcában. és elég jó. najó, nem tökéletes még minden, ráadásul a medencét se lehetett használni, de faszák a gépek (bazz, lehet, hogy vidéki vagyok, de hogy a monitoron a Sport2-t nézhettem bicajozás közben, az nekem ultrajó), jó fejek a teremben a srácok, akik segítenek. összesen kb. 40 percet kardióztunk a Tesómmal, aztán finn szauna, gőz, infra szauna. hmm. ezek jók voltak. mondjuk olyan fáradt vagyok, mint a dög. :( kb. délben csekkoltunk be és 3-ig ott voltunk. persze, mire megtaláltunk mindent, mert még kitáblázva semmi nincs... meg az öltözködés. de megérte. :) vettem egy 5 alkalmas bérletet, azt a héten asszem le is fogom tolni. és utána meg havi bérlettel nyomulok. 

a terv, hogy havi 5 kg-ot lekoptatok magamról, az étkezésnél a fehérje bevitelt emelem meg, a szénhidrátot, cukrot és egyéb ilyen szarokat próbálom kizárni az életemből. szóval sok fehérje, és sok mozgás. ha a havi -5kg meglesz, az azt jelenti, hogy május végére egészen gusztusos formába tudnék kerülni. és az nagyon jó lenne. :)

(az a durva egyébként, hogy nem vagyok éhes. ha nem tupírozott cigit szívok, akkor nem jelentkezik éhségérzet. egyáltalán nem. délelőtt 11-kor ettem egy főtt tojást egy fél kétszersülttel, meg egy bögre teával, de most, 6 körül úgy kell leerőszakolnom a kaját. egyszerűen nem kell. és most már a cigi sem kell. mármint a sima. nem akarok cigizni. tupírozott az jöhet, de másfajta nem kell. viszont spangli is csak hétvégén, vagy buli alkalmával (tehát egy darabig biztos nem). )

rettentő nagy elhatározásban vagyok most ezzel kapcsolatban, és bár tudom, hogy leginkább soha semmit nem csinálok végig, és a sikertelenség visszavet, azért most elhatároztam, hogy a végsőkig kitartok. legalább értelmes dologgal töltöm el az időmet. ja, hát ezen kívül még az angolozás a feladat, meg az új állás megtalálása.

nem akarok már call centerbe menni megint, de lehet, hogy ha nincs más, akkor legalább átmenetileg oda megyek. mindegy, csak mozduljak már el ettől a cégtől, mert ma reggelre például pszichésen megbetegedtem megint (megint begyulladt a fél fejem, és iszonyatosan fáj). most már vágom, hogy ez miért történik, és miért mindig akkor, mikor nagyobb kihagyás után vissza kell menni melózni. tök szarul vagyok, így ébredtem reggel, és igazából már a hányinger kerülget, ha a munkahelyemre gondolok. szóval sürgősen találni kell valami mást, mert ez így nem mehet tovább.

a pasiügyben meg arra jutottam, hogy megfogadom a Csúf igazságban elhangzott alapigazságot, hogy a pasik egyszerűek és csak a külső fogja meg őket, utána kezdik csak megismerni, megszeretni a nőt. szóval ezért addig nem is roncsolom az idegrendszeremet ócska randikkal, amíg nem kerülök olyan külső formába, ami számomra is, meg a nagy átlag számára is megfelelő, és nemcsak a gyépéseknek. aztán ha már úgy fogok kinézni, ahogy nekem tetszik, akkor majd nem kell a net előtt kuksolni, hanem akár egy bulin, vagy az utcán is rám találhat a szerelem. vagy bárakármi. :)