éjfélig

bőgtem az éjjel. annyira felzaklatott, hogy végre láthatom az apukámat. annyi sokminden átfutott az agyamon....
reggel 4-kor keltem, persze R csak 6-ra ért ide. hulla fáradtan indultunk el. fél 9 körül már a kórháznál voltam. kattogott az agyam persze egész úton, többször elsírtam magam. amúgy R-val nem nagyon tudtunk miről beszélni. fura volt. jólesett volna, ha bejön velem a kórházba, mert egyszerűen nem tudtam, hogy mi fogad majd, egy intenzív osztályon. jólesett volna, ha mellettem van, amikor betoppanok. de sietnie kellett, így is késésben volt miattam.
a lényeg, hogy semmi szörnyűség nem fogadott, hálistennek, apu a körülményekhez képest tök jól van. vittem neki egy csomó gyümölcsöt, ásványvizet, újságokat. nagyon meglepődött, de persze örült nekem. másfél órát töltöttem nála. nagyon rossz volt otthagyni. a kórházból kifeléjövet zokogtam. pedig igazából nem volt okom rá, de nagyon sírtam. úgy battyogtam a villamoshoz.
még a kocsiban arra gondoltam, hogy Debrecen mennyire a szíve csücske apunak, mert cívisváros, mert a reformátusok városa, meg egyébként is. mindannyian szeretjük több okból. és most milyen fura, hogy ott van. pont ott. és bizony az is megfordult a fejemben, hogy ha netán meghalna, akkor a Református Nagytemplomban lenne istentisztelet érte... kerül, amibe kerül...
Debrecen egyébként egy csoda, az emberek fantasztikusak, Kósa Lajos polgármesternek pedig hatalmas respect mindenért, amit létrehozott. Debrecen a legklasszabb város az országban, ez nem kérdés számomra. minden további kedvencem csak ezután jöhet.
délután 3 után értem haza. lemondtam mára minden pasis programot. érthető okokból. nem vagyok abban az állapotban, hogy képes lennék bármire.
miután hazaértem, egyből lefeküdtem aludni. hulla voltam. és vagyok még most is. nem is tudom minek keltem fel, fekszem vissza mindjárt.

nincsenek

véletlenek.
R pont holnap megy Debrecenbe. még jó, hogy rákérdeztem. és levisz. egyedül jövök vissza (bár ha meg tudnám oldani az ottalvást, akkor hazahozna szombaton), vonattal, de az nem gáz.
zokogni kezdtem, a tudattól, hogy holnap láthatom az apukámat. egyszerűen nem hiszem el. nem tudok megnyugodni.
reggel negyed 6-ra itt van. pihennem kellene. hosszú napom lesz.
még mindig sírok. nem bírom.
faszom mindenbe bele. az emberi kapcsolatokba is. revidiálás. najó. fenntartással és a dolgok helyén kezelése. ennyi.

alighogy

kiposztolom az előzőt, rámkattint R msn-en
"®: cupp
®: mizu?
®: mesélj
®: nagyon gáz van?
Marion:?
®: már a gyár miatt
®: mit csinálsz most?
Marion: semmit
Marion: netezek
®: már ugy egyáltalán
®: mi van veled?
Marion: semmi
®: ok
Marion: mit mondjak?
Marion: 1 hete rúgtak ki
®: mittom én
Marion: most kérdezed meg
®: amihez kedved
®: van
®: igen
Marion: azt inkább nem
®: hagytam ohgy átgondold mielőtt beszélsz róla
Marion: najó
Marion: mindig meg tudsz lepni
Marion: erre a verzióra nem számítottam
Marion: :D
®: most biztos azt hiszed nem komolyan mondom
®: pedig igen
®: gondoltam hogy felhivlak akkor
Marion: jólesett volna
®:meg be is jelentkeztél ide azóta
®: de akokr szerintem inkább dühös voltál persze lehet most is
®: megértem
Marion: ha ennyire egyszerű lenne az életem, mint ahogy most onnan kinéz, kurva boldog lennék
®: honnan?
Marion: de az elmúlt 1 hétben olyan dolgok történtek, hogy inkább a Dunának mennék, kb. most
Maron: hát ahol most ülsz, onnan
®: basszameg
Marion: igen?
Marion: én cifrábbat is tudok"
itt kilépett és én naiv picsa, aki még a Jézuskában is hisz, nos, azt hittem, hogy elindult hozzám. de nem. pár perc múlva visszatért.
"Marion: nos
®: igen?
Marion: nem tudom
Marion: azt hittem akarsz még valamit mondani
®: én meg azt hittem te akarsz
®: már ha akarsz
Marion: akarnék
Marion: hogyne
Marion: ha kíváncsi vagy rá/rám
®: ne kimélj
Marion: csak nem így
®: értelek
Marion: unok pötyögni
®: hát akkor vmellyik nap
®: ha kicsit lenyugodtál
®: hétfő kedd
Marion: nem, majd ha neked lesz rám időd, akkor
Marion: nem az én higgadtságomtól függ
®: igy is jó :)
Marion: akkor kellemes karácsonyt, boldog új évet és  happy easter
®: hmm  :)
Marion: fura, én nem nevetek
®: azért ha nem muszály ne kergess el magad mellől
Marion: én????
Marion: te csinálod magadnak
®: (itt valami virágrajzot küldött át)
®: kisvirág
Marion: látom :)
Marion: a naiv picsa énem fejében megfordult az előbb, amikor offline lettél, hogy netán kocsibaültél, hogy idegyere, hogy megtudd, mi van...
Marion: aztán felpofoztam ezt az énem, hogy állítsa már le magát
®: tudom mivan
®: voltam én is ilyen szituban
Marion: nem tudod
Marion: hidd el
®: amig élsz addig nincs gáz
Marion: naja
Marion: hát az már nem sok idő
Marion: kihasználom jól
®: én az ilyesmit nem szeretem
Marion: én se"
....
ennyi...

az mekkora

hogy holnap este, egy időben két különböző pasival, két különböző helyen, két különböző programon kéne lennem, első randi gyanánt...
ja, plusz még BT-vel huncutkodás délután...
az egyik program egyébként borozással egybekötött vetkőzős póker, a másik meg belvárosban valahová beülős ismerkedős téma...
oké, vágom, hogy mondjuk a pókeres téma nem egy hosszútávú, szerelmi kapcsolat előfutára... de a pasi, akivel ez történne, 35 éves. legalább nem óvodás. :)
najó, a beülős témát áttettük vasárnapra, és szépművészeti múzeum látogatás lett belőle. :)
picsába. komolyan. az embernek revidiálnia kell az emberi kapcsolatait elég sűrűn. az, hogy R nem jelentkezik és az msnre kiírt "üzeneteim" se veszi magára, az übergáz és mindent elmond róla és arról, hogy milyen kapcsolat van közöttünk. leginkább semmilyen. hogy 1 hete nem reagál arra, hogy kirúgtak. semmit. még annyit se, hogy akarsz beszélni róla? vagy valami. és ne fogja már arra, hogy állandóan dolgozik. mikor látom, hogy a lila oldalon garázdálkodott egész este. arra van ideje, nekem odavetni két szót, arra meg nincs.
ehhez képest pl. a nagyképű majom TG, akit már totál helyén kezelek (csak ne csókolna olyan jól), az meg egyből reagált, meg most is itt vihogunk msnen. meg egyáltalán.
úgyhogy időnként, mondjuk elég sűrűn, át kell gondolni az emberi kapcsolatokat, hogy kire lehet számítani és kire nem, hogy ki az, aki felemeli a telefont és aggódva hív, és ki az, aki szarik a fejemre hetekig, hónapokig.
egyre kevesebben vannak körülöttem azok az emberek, akik az aggódós, megértős csoportba tartoznak. vigyáznom kell rájuk. nagyon.
jah, RT-nek küldtem egy "barátijótanácsos" emailt. úgy mindenféléről. zusammen. az élet dolgairól és a többi. ha elolvassa és legalább egy percet gondolkodik rajta, akkor már megérte. mármint nem azért, hogy majd jól felhív és velem akar lenni, hanem hogy jobb élete lesz. jobb, mint ami most, emellett a házisárkány picsoid mellett kinéz neki. nem ezt érdemli...

kurvajó

volt a péntek este. részegedés, betépés ezerrel. röhögés, táncolás, éneklés. fasza volt.
szombaton indulás Hsz-ra. vonaton randi RT-vel. beszélgetés. aztán 4 napig folyamatos sms-ezés vele. nagy reményekkel.
kedd este itthon. körmöshöz elfutás. aztán haza. RT jött. csodálatos, telibebaszottan kurvajó éjszaka eltöltése vele. semmi szex, beszélgetés, evés, ivás, tépés, zenehallgatás, romantika, szenvedély, hülyülés, egymásrakattanás, imádás, minden.
szerda délután fél 2-kor ment haza. akkor ki is posztoltam, hogy már nem vagyok szingli. merthogy ebben maradtunk. remélem senki nem látta a posztot. 1 óra múlva leszedtem. akkor hívott, hogy hát ez nem megy, mert a korkülönbség, meg hogy még mindig az exét szereti (igazából a kiscsaj hívott fel, aztán odaadta neki a telefont), sajnálja, stb.
paff.
aztán tesóm hív, hogy aput reggel a szállodából a mentő vitte el a debreceni kórházba, mélyvénás trombózis. a lábán. tisztára befeketedett. anyám sírva vonatozott haza, egyedül.
paff.
most akkor legyen még kedvem blogolni???
ennyi szar egy hét alatt... ez már mindennek a teteje.
RT-t felhívtam ma, hogy akkor most mi van, hogy ez most komoly, vagy csak az exének szólt a színjáték... komoly. kurvaéletbe. nem is tudom mit vártam egy 20 éves fiútól. basszameg. az a durva, hogy az elmúlt 7 évben összesen nem csókolóztam ennyit, mint ezen az éjszakán. valami hihetetlen jó volt minden. és neki is. és mégis a picsoidot választja. meg hogy a korkülönbség. pedig igazából engem zavart ez a 11 év a legjobban, aztán pont ő nem tud  mit kezdeni vele. hogy mit szól majd az anyja, meg hogy úgyse működne, meg stb.
ehh... faszom. nem nyitok többet óvodát, az tuti. de kurvára sajnálom. mert nagyon jó volt vele... de lezártam, mi a faszt görcsöljek? rövidrezártam. sok sikert kívántam neki, meg a csajának, azt kész. menjen a gecibe.
voltam ma állásinterjún, jövő hét csütörtökön meg V cégéhez megyek interjúra. valami majdcsak lesz már.
holnap BT feljön, szórakozunk kicsit. miért ne?
hogy mikor lesz pasim???? áááááhhhhhhh... én már ezen nem is agyalok...
ja, TG egy fasz, halálba idegesít. beképzelt majom.
R meg a főfasz. tőle aztán meg is rohadhatok, arra nem képes, hogy megkérdezze, mijafaszvan. kapja be. ennyit a "barátság"-ról. mármint ami kettőnk között van. van a lófaszt. max. volt. csak és kizárólag múltidő. hozza vissza a kulcsom és ne lássam többet.
kurvaistenmegbasszamár azt a büdöskurvaeget.
annyira elegem van.
nincs pénzem, hogy elmenjek meglátogatni az apámat a kórházban. asszem ennél nincs lejjebb. felkötöm magam hamarost. az lesz a megoldás.

a következő

sorokat itthonról írom. merthogy itthon vagyok. merthogy ma kirúgtak.
indoklás? az volt. hogy nem dolgozom rendesen, hogy a csapat is szarul dolgozik, hogy nem tudtam felvenni a pörgést, ami oda kell (pfff...), ja, meg a blogtéma. persze. merthogy csak megtudta. meg hogy állítólag a zaklatóm be akar perelni, meg a céget is. nem tudom mirefel... inkább a főnök perelhetné őt, hiszen visszaélt a nevével... ezt meg is jegyeztem, de amúgy meg nem fröcsögtem semmit. persze, be kellett volna olvasni, hogy folyamatosan szopatnak nyár óta, mióta ott vagyok, hogy eleve úgy kerültem oda, hogy átbasztak, hogy nem mondták el pontosan mi lesz a feladatom, amit ha tudok, be nem teszem oda a lábam. még én kérhetnék kártérítést, hogy a biztos melómat feladtam egy ilyen faszság miatt, ahol simán átvertek az első perctől kezdve. na, mindegy.
nem vagyok elkeseredve, csak még a gyomoridegem nem bír csillapodni. ahhoz innom kell, de este úgy is buller. :) most már akkor búcsúbuller. :) kollégákkal. ja, bocs. ex-kollégákkal. :) annyira édesek voltak... ahogy hányták be az irodaszereket a táskámba, hogy még ezt is vidd el, meg azt is nyúld le. és ölelgettek, meg elpityeredtek...
hát... azért szép így távozni, hogy legalább a beosztottaim ennyire imádtak. az előző gyárban is ez volt. meg végülis mindenhol. lehet, az a baj, hogy túlságosan szeretnek az emberek, akikkel dolgozom? túl jófej vagyok. ja. ez a baj.
na, majd változtatok ezen. kemény leszek, mint a vidia. :)
addig meg csak nem halok éhen... valami melót csak szerzek. máris rajta vagyok a témán. nincs ezzel gond. hülye vagyok, hogy eddig nem léptem ebbe az irányba...
TG nem jön este egyébként, R-ről még nem tudok, Palcsi itt lesz. mocskosmód berúgás ezerrel. semmi egyéb vágyam nincs. a mai nap után meg aztán főleg.

amúgy meg

azt gondolom, hogy TG egy nagyképű seggfej. aki már "milliószor volt pl. salzburgban" és hogy mennyire gáz az, hogy 5 napot ott lesz, mert uncsi, meg úgyis munka, de persze lesz buli is... és tényleg... megértem, ha a barátai se értik, hogy mi a lófasz baja van, a nagy depizéssel, mert halálosan jó minden, pörög az élete, jó a munkája, annyi nője lehet, amennyit nem akar... szóval tényleg ez a jó dolgában nem tudja mit csináljon típusú ember. akinek csak megszületni volt nehéz. vagy legalábbis nem sok más volt nehéz. nem sajnálom ám tőle, amit elért, mert tanult, dolgozott érte eleget. csak akkor ne okádja már a keservet emiatt.

és azt is gondolom, hogy ezzel az egésszel nagyon klasszul eléri, hogy kiábránduljak belőle. ha fél év kellett hozzá, akkor fél év, de valahogy csak sikerül. amikor azért kiderülnek az árnyoldalak, akkor leesik a hályog a szememről. és talán tisztábban látom, mint korábban, és a túlmisztifikálás egy csettintésre eltűnik.

na, meg azt gondolom, hogy sajnos a csókja viszont a TOP3-ban benne van. és a TOP3-ból a másik kettő már ugyebár nem szingli (Novi és R), úgyhogy... :( szóval a csókját azt nehezen feledem... nyilván addig, amíg nem jön olyan, aki tudja feledtetni, mert hasonló jó képességekkel rendelkezik... erre esélyem zéró. egyelőre. de basszus... simán aranyérmes a csókja... és van összehasonlítási alapom... belepusztulok, ha erre gondolok... már májusban is ezzel láncolt magához. az a hídon csókolózás odabaszott teljesen... meg most is elég komoly ízelítőt tartott belőle... botrányosan jól csinálja... fuck

na, majdcsak lekattanok erről is...

 

amúgy meg Palcsi jön este. legalább ő nem hagy cserben. :)

nem egyszerű

estém volt tegnap. persze semmit nem csináltam meg amit elterveztem, hanem minden mást.

8 körül végeztem a Stexben Nyúlékkal (bakker, láttam a No Thanxes videót... dzsízáááász!!!!) rohantam haza, mert RT-vel kellett beszélni msn-en, meg még enni akartam, meg bepakolni a cuccaimat szombatra, meg korán lefeküdni.

na, ehhez képest hazaértem, ettem, nekiálltam RT-vel beszélgetni (új fiú, holnap találkozunk, együtt utazunk a vonaton...), majd kaptam egy levelet iwiwen:

"Tökköm is kezd kilenni ezzel az egész Ká világgal...
Te kitől szoktál zöldet szerezni? Asszem el kéne szívnom fél dekát hogy egyenesben lássak. :(
Puszik, G."

feladó: TG pajtás.

kicsit berágtam, és az alábbi választ küldtem neki:

"ezt nem itt fogjuk megbeszélni babám...
holnap party nálam, ott kaphatsz.
ennyi. :)"

aztán írtam neki sms-t is, hogy ilyeneket ne firkováljon nekem mailben, mert megütöm. erről még elüzengettünk egymásnak egy párat, aztán kérdezte, hogy nem beszélünk-e msn-en. persze. simán.

de bár ne tettem volna. vagyis nem volt ez rossz, mert legalább kezdek egyre tisztábban látni. de azért az feldühít (nyilván én hagyom, én vagyok ilyen hülye), hogy engem lelki szemetesládának használnak a pasik. hogy mindenkinek a nőügyét én hallgatom, velem beszélik meg. MIÉRT??? basszus... járni nem akar velem egyik se, de adjak tanácsot, hallgassam meg... ááááááhhhh... ez a TG is... hát nem tudom... most megint szerelmes valakibe, egy 22 éves lányba, akinek van pasija, és még sose volt szerelmes. de hogy intelligens, meg szép a szeme, meg aranyos, meg kedves... de hogy szerinte túl sokat képzelt a csajba. erre én mondtam, hogy belém meg nyilván túl keveset... erre ő: "ne tetézzük" :) 

áááááááááááhhhhhhhhhhh... komolyan nem értem a pasikat. mindegy. egy ilyen picsáért persze kár bánkódni. egy balfasz. és hát nem ellenfél. jó, pálcipower, meg hosszúhaj, meg őzikeszemek, meg mittomén, de akkor is... 22 éves... mégis mit vár egy 27 (vagy akár 31 éves ugye...) éves pasi egy csitritől??? nem tud már ez se jódolgában mit kezdeni. ragadnak rá a csajok, bárkit megkaphat, mert intelligens, jó a dumája, és ráadásul olyan, hogy azonnal beleszeret a nőbe, aztán meg szenved. az persze tök jó, hogy beleszeret valakibe, nemcsak úgy tessék-lássék kerülgeti, hanem van érzés is (bár én most már megkérdőjelezném ezeket az érzéseket is... ami ilyen hirtelen jön és ilyen hirtelen el is múlik, az nem lehet valami nagy horderejű. mert bár én is könnyen bele tudok szeretni valakibe, akár egy óra alatt is, de az el is tart akár hónapokig is, lásd éppen TG esetét).

meg az a baja a pasiknak, hogy nem veszik észre/nem értékelik a csiszolatlan gyémántokat. sőt, az olyan gyémántot, ami már csiszolt, de egy kis por fedi. nem képesek lehajolni, felemelni, leporolni... nyilván itt elsősorban magamra gondolok, de nem feltétlenül. van még egy csomó ember, akit ismerek, értékes emberek és egyedül vannak, mert a pasik nem képesek bizonyos dolgok mögé nézni. és ez már undorító.

na, mindegy, nem nyavalygok. rá kell jönnöm, najó eddig is tudtam, hogy többet láttam bele ebbe a pasiba, mint kellett volna. persze, még mindig vonzó, meg le tudnám vele élni az életem, simán, de ez veszett fejsze nyele. és kurvára bánni fogja. nagyon-nagyon. hogy nem engem választott. se anno májusban, se most. de ez meg az ő baja. meg az összes többi pasié is, aki inkább továbblépett.

ehhh... már megint többet foglalkoztam ezzel a témával mint megérdemelte volna.

ma este party, mondtam neki, hogy jöjjön fel, de hát a kiscsajjal kell találkozni, de még nem biztos, hogy ráér a csaj... na, mindegy. leszarom. ha jön jó, ha nem, úgyis jó.

és megjegyzem, nem kapta meg a hétfő reggeli leveleket. de kikönyörögte, hogy újra küldjem át őket. megtettem. és fél percre jobb lett a kedve. és örült neki. hm.

 

RT-vel meg csak egy baj van, egyelőre, hogy 20 éves. illetve már majdnem 21. amúgy tündérbogár. és pufipower. ami nem biztos, hogy nyerő lesz nálam, de ki tudja. tiszta véletlenül hajdúszoboszlói, úgyhogy szombaton reggel együtt utazunk. már meg is vette az IC-re a jegyet. és ott lesz 2,5 óránk beszélgetni. kíváncsi leszek...

ja, egyébként a ma estével kapcsolatban a legfaszább az lenne, ha beállítana TG, R (őt is hívtam), nagy valószínűséggel Palcsi is jön (Béta lakótársa)... szóval pasihegyek... kapkodnám a fejem... az egésznek realitásalapja annyi, hogy nyilván egyik se jön el. aztán nyasgem. na, nem mintha nélkülük ne tudnám jól érezni magam. kurvajó estém lesz, én tudom. nélkülük is. sőt. a chilisbab kész, pálinka mellettem egy szatyorban ééééééééssssssss még egyebek sorakoznak otthon a hűtőben, illetve a csőrikés kistasiban. ;)

 

ja, szóval éjfél után sikerült lefeküdnöm, addig pofáztam TG-vel meg RT-vel, párhuzamosan. reggel pakoltam be nagyjából, meg rendezkedtem a lakásban, és persze alig aludtam. pedig húzós napom lesz. hosszú és fáradalmas. és holnap délig detto, mert a vonaton is formában kell lennem. ja, aztán meg anyámékkal is formában kell lennem, nem lehetek punnyadt... grrrrrrrr... fasza. csinálom magamnak a dolgokat rendesen. :)
 

PlankTónit

kaptam Bétától ajándékba. csak úgy. :) egy plüss PlankTónit kaptam, akit persze Bétának neveztem el azonnal. :)

tökjótökjótökjóóóóó!!! :)

legalább valami feldobja a napom. :)

olyan

kibaszottul szarul aludtam, hogy el nem tudom mondani.

eleve későn feküdtem le, fél 11-körül, aztán éjjel arra ébredtem, hogy görcsöl a hasam, a mérgesmacska karmolászik belülről. kiültem félálomban a wc-re, ott dekkoltam fél órát. egy hatalmas gittelés után visszatakarodtam aludni. aztán még reggelig kétszer jött ugyanez az érzés, csak fetrengtem. persze, reggel a mérleg nemhogy kevesebbet mutatott volna, hanem még többet is... a fasz kivan már ezzel a szarral. lehet, hogy elemet kéne benne cserélni?? már nem is eszem basszus... és egy dekát nem fogyok... szánalmas ez az egész.

olyan baromságot álmodtam, hogy hihetetlen. azt álmodtam, hogy Banyusnak meghalt az apukája. biztos azért került a képbe, mert tegnap Bétával a 91-essel mentünk haza és akkor említettem neki, hogy ezt a buszt szokta vezetni Banyus apukája. biztos ezért maradt a fejemben. de olyan zorall volt az egész történet... mikor felkeltem, már nem emlékeztem rá. aztán beálltam a zuhany alá, és gondolkodtam. "mit is álmodtam az éjjel??? jaaaaaaaaaa, meeeeeegvaaaaaan..." és akkor összeraktam a képeket és ledöbbentem megint. hogy mekkora szar volt az egész.

reggel bejöttem a gyárba, kollégám "kedvesen" megjegyzi: "te egyre nyúzottabban nézel ki. a szemeid alatt már utazótáska méretű izék vannak". háhhh, mondom kösz. ennyire látszik??? örvendek. próbáltam sminkkel palástolni, de ezek szerint nem sikerült. na, mindegy.

amúgy meg faszkivan. az összes pöcs bekaphatja. mármint pasi. mindegyik. BT, TG, KB... ezek így szépen sorban.

ma Stex. ez jó. nem maradok sokáig, mert még össze kell pakolnom szombatra a cuccaim, meg aludnom is kellene. a holnapi napot másképp nem tudom végigcsinálni. de legalább buli lesz végre... yesssssssssss. :)

vegyesvágott

a kora reggeli mondanivalóm.

egyrészt, most R-val álmodtam, hogy költözni akar, szerezzek neki valami fuvarozó embert, aki segít cuccolni.

TG-vel nem álmodtam, csak rá gondoltam elalvás előtt.

másrészt, nem kicsit idegesít, hogy a villamoson reggel a pasi úgy áll, hogy a szék háttámlájának tetején levő foggantyú éppen a farkával van egy vonalban (mert az adott fickó olyan magas), és ráadásul hintázik előre-hátra, ami azt jelenti, hogy vagy 2 cm-re van a farka a kezemtől, ha megfogom azt a szart, vagy 10-re. engem ez zavar. nem azért mert prűd vagyok, vagy izé, csak basszus, ne azért kelljen már máshol kapaszkodnom, hogy ő kényelmeskedjen. álljon rendesen a picsába.

harmadrészt, egyes kollégáim olyan szinten frusztrálnak, hogy legszívesebben belebombáznék a fejükbe. gusztustalanul pénzéhes, inkorrekt emberek vannak ennél a cégnél. ráadásul, azért, mert 10 éve itt van, úgy gondolja némelyik, hogy beszélhet  velem vagy bármelyikőnkkel úgy, mint egy szardarabbal. hát nem. elegem van ezekből a faszkalapokból.

már kihirdették, hogy mikor lesz a céges vacsora, a karácsonyi, és hogy össznépi lesz, nem csak vezetői. bravó. ennek csak annyi előnye lesz (mindig is utáltam az ilyen céges zombulásokat, kötelező bazsalygásokat), hogy ha még itt leszek, akkor a kis csapatommal mocskosmód be fogok baszni, megmutatjuk, hogy kell mulatni, a kurvaéletbe. ha ezért másnap kirúgnak, akkoris a cég pénzén csinálok magamnak egy jó estét. oszt mindenki bekaphatja... annyira nem érdekel már engem ez az egész, hogy el nem tudom mondani.

amúgy meg a pasikról egy szót se. egykutya mind. én már nem tudom, mit mire véljek... komolyan... elegem van ezekből a hányadék alakokból. befejeztem.

pénteken újra csoportbuli. kb. ez tart megint életben. talán R is tiszteletét teszi, most nem akar kimaradni belőle, mint a múltkor. :)

 

kavarás

van megint a gyárban. nagyon kezdem már unni. komolyan felállok a gecibe és takarodok innen...

kell valami pénzes pasi aki eltart, amíg találok valami újat.

megőrülök már.

ma reggel úgy jöttem be, hogy tökre van kedvem dolgozni, hogy csinálom, hajtok, aztán jön valami infó, amitől szétdurran az agyam, és elveszi még az életkedvem is, nemhogy a munkakedvem.

ráadásul a legjobb emberem is itt nyavalyog, hogy fel fog mondani, mert szarul megy neki. nem tudom mi a szart akar, 2 hónapja van itt. kurvajól keres. de én aztán nem csavargatom a kezét, hogy maradjon, bár értékes ember... mindegy.

a pasik meg bekaphatják. egytől-egyig.  már ha megengedem nekik.

a lány

megtette, amit kitalált, amit eltervezett.
a fiú még nem hívta fel, nem reagált.
talán hiba volt megtenni. sőt. biztos, hogy hiba volt.
a lány ma azt az okos infót kapta, hogy a fiúk nem bírják, ha kedvesek velük. akkor ragaszkodnak, ha a lány genya.
kár, hogy a lány nem képes ilyen lenni...
de most már meg kellene próbálnia.
tényleg.

nyitnom kellene

egy új blogot, álmok címmel. mert már annyi ilyen posztot nyomok. nos, a legújabb:

Budapesten "túristáskodtam". legalábbis hátizsákkal bolyongtam, valami nyári időszakban. cukorra volt szükségem. mert volt nálam valami, amihez cukor kellett. ezt úgy akartam megoldani, hogy veszek egy tejeskávét és ahhoz majd úgyis kapok cukrot. naszóval, odamentem egy félig-meddig nyitott/utcai vendéglátóipari egységhez. kértem egy tejeskávét papírpohárba, hogy elvigyem. hozzá persze cukrot.

várakoztam a pultnál. aztán átküldtek egy másik pulthoz. ott várakoztam tovább. egyszercsak ismerős hangra lettem figyelmes. jobbra néztem és ott ült mellettem egy asztalnál TG, valami családtaggal, egy idősebb hölggyel, beszélgettek. TG elmesélte a hölgynek, hogy milyen problémái vannak, hogy a nagymamája háza romokban, meg valami ilyesmi. közben én fél szemmel pislogtam felé, néha összemosolyogtunk, de aztán elkaptam a tekintetem.

mikor megkaptam a kávém, ránéztem, odahajoltam és adtam egy puszit a szája sarkára, amit ő aztán a szájára terelt, szóval mondhatni szinte csók volt. mosolyogtunk, kicsit én tán el is pirultam, majd elhúztam a csíkot a hátizsákommal meg a papírpoharas tejeskávémmal.

ő meg odafordult a hölgyeményhez, aki kérdőn nézett rá, hogy ki volt ez a lány???

ha jól emlékszem, azt mondta erre, hogy a barátnője vagyok... vagymi...

:)

a napló

mai kérdése: Ön hisz-e Kovács Ági ártatlanságában???
ez kérdés??? ez hír??? ez történés???
nemcsak arról van szó megint, hogy valamivel el kell terelni a közvélemény figyelmét??? mert olyan dolgok történnek pl. mint a tegnapi kormányzati válságstáb az ország gazdasági mutatói miatt??? egy olyan dolog, amelyikről egyik kereskedelmi televízió sem számolt be??? meg arról se, hogy gyf akkorát bakizott egy konferencián pénteken, hogy majd' leszakadt az ég????
szóval egy az egész kovácsági-ügy nem csak azért van így felfújva, hogy arra figyeljünk és ne arra a szartengerre, ami lassan elönti az országot és úgy elmossa, hogy híre-hamva sem marad???
nem erről van itt szó, kéremszépen????
...

milyen országban

élünk, ha megtörténhet az, hogy a Tűzoltónak, amikor éppen 3 nőt ment órákon keresztül, akik felcsavarodtak a villanyoszlopra, egyszercsak ellopják a helyszínről a szolgálati, kék villogós autóját, majd teljesen kifosztják és hagyják ott valahol???
milyen emberek élnek közöttünk??? ekkora lenne a csóróság??? az elkeseredettség??? vagy csak a brahi??? a vigyünkmindentamimozdítható???? de hát könyörgöm!!! ha éppen az ő hozzátartozójának az életét próbálnák menteni és kellene az a készülék a kocsiból, amit ellopott, és a családtag meghal.... akkor mit szól???
milyen országban, milyen emberekben élünk, hogy ilyen megtörténhet???? van még ennél lejjebb???

32. születésnapomra

azt kérem, hogy a születésnapom estéjén Bauxittal szeretkezhessek. azt szeretném, ha őrült, szenvedélyes éjszakát töltenénk együtt.
szeretném hátulról, szeretném előlről, de a lényeg, hogy közben énekeljen. nyomja a dumát. brümmögje a fülembe: "Hello B.A.Z. megye, tell me how you do it..." aztán meg úgy dugjon, hogy nézze magát a tükörben és mondja: "Azt a betyár mennyire szép vagyok, azt a betyár mennyire nagy vagyok, azt a betyár mennire jó vagyok, azt a betyár ez mind én vagyoooooook!"
hihetetlen orgazmusaim lennének... totál rá vagyok kattanva erre a pasira.
de ezzel az este még nem érne véget. ha már halálra élveztem magam tőle, akkor jöjjön be Tokyo és Még5lövés is, és én mindhármukat kényeztetném, sorban, míg ők nyomnák a nótákat.
dugnék mind a hármójukkal. reggelig.
ezt kérem a szülinapomra. cirka 9 hónap van addig. ha szerettek kedves Olvasóim, megszervezitek nekem. :)

kilégzés

pfhűűűűűűűűűűűűűűűűűűűű

kitaláltam

mit teszek.
küldök neki emailt. sokat. egymás után. holnap reggel a munkahelyére. így lesznek a szövegek sorban.
bocs a szombat esti fárasztásért
meg a filozofálásért
najó most is fárasztalak
többet nem írok bocsi
tényleg!!!
látod? nem írtam! ügyes vagyok?
upsz, ezt elcsesztem, mégis írtam. bocs.
najó, megpróbállak kiengesztelni. jön egy ajándék.
legyen szép napod!!!!!!! :D
naaaaaaaaaa, mosolyogj már végreeeeeeee!!!! :D

és akkor ül ő, a fejét a kezébe támasztja, úgy, ahogy senki más nem tudja, és bámulja a monitort és túláradó mosoly ül ki az arcára. és közben ezt gondolja:

"hm. itt ülök és a monitort bámulom. és mosolygok. és nem bírom abbahagyni. itt ez a pocsék hétfő reggel és én mégis vigyorgok. mert kaptam egy rakat levelet egy lánytól. aki alig ismer, mégis azzal foglalkozott, arra fordította az idejét és energiáit, hogy engem jobb kedvre derítsen. még ha egy percre, akkor is. ez a lány törődik velem. pedig mennyi fájdalmat, álmatlan éjszakát, könnyet okoztam neki az elmúlt 5-6 hónapban. mégis. nem hagyja annyiban, hogy rosszkedvű legyek. milyen kedves, figyelmes ez a lány. tényleg.
hogy most mit fogok tenni? felhívom ezt a lányt és találkozót kérek tőle. jóvá teszem minden ballépésemet. egy romantikus estét fogok eltölteni vele, és udvarolni fogok neki. és törődni fogok én is vele. és szerelmes leszek belé és szeretni fogom és ezt minden percben tudatni fogom vele és érezni fogja, mindig, addig amíg élünk..."

belégzés

sziiiiiiiiiiiiiiiiiiiip

HTML

kód beillesztésével szarakodtam másfél órán keresztül. mármint a blogomba. asszem most sikerült. félig-meddig, de sikerült. kicsit tanulgatni kéne ezt a HTML dolgot. érdekel.
most éppen szilvalekváros gombócot eszem. az anyukám csinálta, eddig a fagyasztóban volt. nem is rossz.
2 perc múlva pedig kivágom ezt a South Park dévédét a francba, kezdem unni... Értem??? :)

nekiálltam

South Parkot nézni. kezdtem az első évadtól. most ehhez van kedvem.
délben keltem fel. mikor már nem bírtam tovább hallgatni a szomszédból jövő zenét. fel is ordítottam: "picsába, kapcsold már ki ezt a szart, te köcsög! majd adok én neked zenét mindjárt!!!" most már persze elhallgatott.
lejárt szavatosságú szarokon élek. tök gáz. csóróság van. felélem ami még itthon van. übergáz.
egyébként hajnali 3-kor feküdtem le, addig beszélgettem egy soproni fiúval. gyönyörűséges... de hát egyikőnk sem hisz a távkapcsolatokban... :(
az éjjel felhívott 42, akivel 2 hete beszélgetek kb. még nem találkoztunk. totál őrült pasi, éppen ezért bejön. azért hívott, hogy a Nagyvárad téren vannak, persze tök részegek, filmeznek szokás szerint, és hogy hova menjenek bulizni. mondtam, hogy a WB-be, de ott 600 pénz a beugró. egy fillérjük se maradt. úgyhogy elindultak a belvárosba. ha mégis a WB-ben kötöttek volna ki, én is lementem volna... :(
ehhh... már a South Parkot is unom. picsába. asszem spanyolozok egyet délután. jót fog tenni. :)

meguntam

hogy a köcsög IE állandóan lefagy mostanában. pusztuljon. firefox a király. tudtam eddig is, nem tudom, mi a francért vártam a beüzemelésével.
TG-vel leveleztem kicsit. depis. bárcsak tudnék rajta segíteni... az legalább kiderült, hogy nem azért nem jelentkezett, mert velem van/volt baja. egyszerűen így jött össze az élete. hiszek neki. egyelőre.
picit talán túl is lőttem persze a célon, mert azt ecseteltem egy mondatban, hogy szerintem mennyi közös vonásunk van... ezt talán nem kellett volna. sőt. biztos, hogy nem. tutira sokkot kapott a "nyomulástól". megértem.
visszaveszek az arcomból. hátha megnyugszik és keres magától. vagymi.

nem sok

szánalmasabb dolog van annál, mint szombat este itthon ülni egyedül... illetve bocsánat, a macskámmal...

se barát, se barátnő, se kedves, se szerető... senki...

megnéztem két filmet (Vaskabátok és Hasutasok) aztán ennyi... egyelőre...

nem mondom, hogy unatkozom, mert azt nem tudok. hálistennek van egy csomó könyvem, bármelyiket leemelhetem a polcról és ideig-óráig társam lehet. de most nyilván nem erre van szükségem.

csapongok. sokszor azt gondolom, csak az élvezetekért érdemes élni, azokat kell hajszolni... máskor meg azt gondolom, szerelmes akarok lenni végre, újra. dühítő kettősség, hezitálás... mi lenne a jobb. hosszútávon nyilván az utóbbi. viszont arra van a legkevesebb esélyem.

mindenesetre jó lenne valakit átölelni, összekucorodni vele a kanapén és hallgatni egymás szívdobogását... nem vágyom sokkal többre... de erre nagyon.

érzésekre vágyom, szerelemre, persze viszonzott szerelemre, mert csak abba nem tudok belepusztulni.

úgy gondolom, még egy viszonzatlan szerelem lesz az éltemben. már csak egy. amibe belehalok. többet már nem bírok elviselni. még egyet, de az utolsó lesz minden szempontból.

egy kölcsönös érzelmi kapcsolat tudna éltetni... nagyon is... igazából már csak ez az, ami éltetni tudna, amitől tovább tudnék élni.

anélkül lassan elfogy a levegő, eltűnik minden, minden ami miatt érdemes felkelni reggel és csinálni tovább ezt az egész szart, amit az életemnek nevezhetek...

faszért vagyok társas lény... picsába... :(

 

25 perc boldogság

ennyi jutott nekem ma BT-ből. igazából megint majdnem lemondta, de csak miattam mégse... tök jó volt egyébként. olyan kár, hogy ennyire jó vele lenni. a szexre értelemszerűen nem sok idő jutott, de beszélgetni is jó vele. jó volt átölelni, csókolni... végre valaki olyat, aki értékel. mint nőt, mint embert. legalább is egy bizonyos pontig. jelenleg ez is valami. próbálom programozni, kódolni az agyamban, hogy ez csak és kizárólag szexkapcsolat. mert nem lehet más. nehezen megy, mit ne mondjak. túlságosan édesbogár ahhoz, hogy minimális érzelmeket ne tápláljak iránta. igyekszem megmaradni ennél a minimális szintnél. ennyi.

TG-nek csak muszáj volt írnom tegnap, mert frissítette a wiwes adatlapját, és olyan szöveget írt a "magamról" rovatban, hogy nem állhattam meg szó nélkül. a lényege a szerelem volt. fura ez a pasi. nem gondoltam volna, hogy ennyire érzelmes tud lenni. hogy ennyire tud szenvedni egy szerelem miatt, hogy ennyire fontosnak tartja magát ezt az érzést... ebben az egészben csak az a szomorú (ha az egyáltalán), hogy nem én vagyok/leszek érzelmeinek tárgya. majd kiheverem. megbékélek vele. furamód tényleg kevesebbet foglalkoztat a dolog, mint abban az 5 hónapban, ami eltelt az első és második találkozásunk között. úgy tekintek a második találkozásra is, hogy ennyi, becibáltam az ágyamba, behúzhatom a neve mellé a strigulát és kész. így talán könnyebb feldolgozni, hogy nyilván nem jöttem be neki annyira, mint reméltem...

kezdek éhes lenni, kellene enni valamit. aztán asszem filmnézés jön. punnyadok, pihizek és várom, hogy felhívjon a nagy Ő. :)
jah, az éjjel Mérnöktől kaptam sms-t, hogy ma fussunk össze a Stexben. ha még keres esetleg, akkor meggondolom, addig nem is válaszolok.
és még az éjszaka történése, hogy 23:47-kor volt egy hívásom "Ismeretlen" számról. nem azt írta ki a telefonom, mint amit szokott, hogy "Rejtett szám", hanem, hogy ismeretlen... felébredtem és csak néztem a kijelzőt, de nem vettem fel. igazából azt hittem, csak álmodok. aztán reggel néztem a híváslistát és benne volt ez. szóval nem álmodtam. de vajon ki lehetett az??? talán sosem fogom megtudni... lehet, hogy a nagy Ő volt... ha igen, akkor azzal, hogy nem vettem fel, elkúrtam. nem kicsit. nagyon...

a huncutkodás

elmaradt ma BT-vel. egész nap sms-eztünk meg chateltünk. köcsög egy munkája van. (najó, csinálnám én is szívesen, de semmi esélyem...) egyszerűen nem tudtuk megoldani azt, amit szerettünk volna, amit elterveztünk.

persze ma viszonylag korán végzett, feljöhetett volna, de inkább haza ment. sebaj. elvileg holnap napközben meglátogat. arra gyúrtunk ma egész nap. nem semmi stílusban és témákban nyomtuk. :)

bírom, mikor írja, hogy így "drága", meg úgy "kedves", aztán meg egyszercsak ribanc vagyok vagy szajha. bírom amikor gyengéd, mert akkor szinte olyan, mintha... aztán meg átcsap állatba, és az is bejön. :)

 

felhívtam ma HT-t, hogy mi van a dévédékkel. hogy nem hozta még a posta. mondta, hogy dolgozik, folyamatosan, nem volt rá ideje. és hogy ő szólt, hogy ez lesz. mondom, aha, persze. 1 hónapja folyamatosan dolgozik. én meg madár vagyok. simán.

 

éppen 10 napja, hogy nem tudom, mi van TG-vel. se kép, se hang azóta. most akkor kerüljön be ő is a Balfaszok Csarnokába? azt gondolom, igen. az illúzió elszállt, a misztikum elpárolgott, az a bizonyos világ összeomlott... mármint vele kapcsolatban. már szinte eszembe se jut. jó, néha igen, de annyira nem foglalkoztat. vagyis nem annyiszor, mint mondjuk a múlt héten. úgy látszik ennyi kellet csak, hogy lekattanjak róla. hogy kihúzza a gyufát. én biztos nem fogom keresni... na én aztán nem. azon már túlvagyok. mármint azon az énemen, aki ilyenkor levelekkel/smsekkel bombázza az adott személyt. másfél év kellett hozzá, de megcsináltam. én nem kaparok már senki után.

 

egész héten a Belga új albumát hallgatom. tegnap óta már csak a számomra bestof számokat. bár kurvajó az egész lemez. nagyon korrekt. Bauxit hangjába egyszerűen szerelmes vagyok... kész... meghallom és bepörgök. a szövegeken meg annyit röhögök még mindig, hogy folynak a könnyeim. pl. munkábamenet a villamoson. nem néznek sokan emiatt... áhhh... :)

 

álmos vagyok. még mindig. vagyis folyamatosan. a hétvégén igyekszem sokat pihenni. rámfér.

 

megint furcsát

álmodtam az éjjel. TG-vel kapcsolatban. valahogy mintha összejöttünk volna. de úgy ténylegesen, igazán. és nálunk volt. az apámmal tévézett, meg beszélgetett, egészen jó benyomást tett rá, ami nagy szó, mert az apám igen válogatós.

nos, ezek után elkezdtem hisztizni, meg elmondtam magamról olyan dolgokat, amiket nem kellett volna.

nagyon összebalhéztunk és otthagyott. elment. én meg tök szomorú voltam, és csalódott és persze magamat hibáztattam, hogy milyen hülye vagyok, hogy össze-vissza dumálok.

ja, meg valahol Kínában túristáskodtam még, álmomban, valami csoporttal. néha velük csavarogtam, néha egyedül. egyszer felmentem egy magas hegyre, aminek a teteje már a felhőkben volt, de annyira, hogy nem láttam a felhőtől az utat, meg csúszott is, nyirkos volt, meg keskeny, és meg kellett állnom, hogy lássak továbbhaladni, hogy ne zuhanjak le a mélybe. aztán valahogy tisztult a ködszerű felhőzet és tovább tudtam haladni. akkor valami kínai templomfélébe jutottam, vagy nem is tudom. fizetni kellett belépőt, de ki lehetett játszani úgy, ha más irányból kezdjük meg az épület megtekintését.

esküszöm, nem vacsoráztam be kegyetlenül, csak egy levest ettem. :)

BT-vel már megy az smsparti. újfent hihetetlen jó programja van. :) nem is akarom (nem is szabad) részletezni, de klassz... :D kíváncsi vagyok, megcsináljuk-e ma az őrültséget. igazából bennem kell bátorságnak lenni hozzá, neki nem para. össze kell szednem magam. de totál rákattantam. :)

imádom az őrült pasikat, ezt talán mondtam már ezerszer...

:D

a csók

elmaradt mára BT-től. egész nap sms-eztünk. vagy chateltünk, vagy ami jött éppen. úgy volt, hogy este jön, de megint a munka baszott neki (nekünk) keresztbe.
holnapra újfent őrültséget tervezünk, nekem nagyon tetszik az ötlet, ha összejön, majd elmesélem.
a hatalmas szexelést meg áttettük szombatra. akkor talán jobban össze tudjuk hozni. meg tán én se leszek olyan kurva fáradt. mert most hulla vagyok. ma végre 10-kor lefekszem aludni. végre. már ez is valami...
tök jó BT-ben, hogy egyrészt egy perverz állat, másrészt meg tud nagyon kedves, gyengéd is lenni, szavakkal, tettekkel is.
másról nem igazán tudok beszámolni. holnap utolsó munkanap a héten. valahogy csak túlélem...

a buszhoz

menet, reggel, megállított egy autós, hogy hol kell a Béla Király út felé menni. mondom passzolom. meg szerintem az kurvára nem arra van, ahol éppen voltunk. de hogy szerinte a Kútvölgyi út folytatása. mondom passzolom, de ha az, akkor se ezen az úton menjen, amin éppen most áll, hanem jobbra fel.

szerintem úgy elirányítottam a kisöreget, hogy azóta is ott bolyong...

faszom... nem vagyok odavalósi. csak kefélni járok oda. most mondtam volna ezt?

:)

crazy day

volt tegnap. meg crazy night. meg minden.

próbáltam dolgozni a gyárban, több-kevesebb sikerrel ment is.

az egyik pasi, aki felbukkant, BT, szóval vele sms-eztem egész nap. megbeszéltük, hogy jön este, 6 körül. rohantam haza, készülődtem, erre mondja, hogy még dolgoznia kell, nem tud jönni. tiszta ideg lettem. közben KB is cseszegetett, hogy talizzunk. aztán persze ő is lemondta, mert elúszott a munkájával. BT édes volt, vagyis inkább ideges, a kollégái miatt, mert majd szétrobbant egész nap a farka, ahogy rám gondolt, de benyomtak neki halaszthatatlan melót. megbeszéltük, hogy áttesszük mára. totál pörögtem pedig, nagyon vártam, minden bajom volt. sajnáltuk mindketten.

közben kaptam egy telefonhívást, aminek nem örültem, sőt baromi ideges lettem tőle. nem vettem fel, de felidegesítettem magam, hogy az a valaki telefonált. aztán a Tesómmal beszéltem másfél órát, elmondtam neki ezt a telefont, meg ki is elemeztük, meg némi pasitémát is bedobtunk. közben írtam KB-nek, hogy szexelhetnékem van, ne legyen már papírkutya. végül "nagynehezen" ráállt a dologra, 9-kor indultam el hozzá, 10-re értem oda. boroztunk, spanyoloztunk, szeretkeztünk. aztán a spanyol hatására filozofálni kezdett, aminek persze az lett a vége, hogy tök jó csaj vagyok, de még jobb csaj lehetnék, ha fogynék még. és akkor az ő csaja is lehetnék. erre kifejtettem azt a nézetemet, hogy nekem olyan pasi nem kell, aki nem szeret teljes mértékben. olyannak, amilyen vagyok. akinek valamimmel valami problémája van. mert ha én változtatok magamon, azt úgyis magam miatt fogom tenni elsősorban, és nem azért, hogy mondjuk KB a pasim legyen. lófaszt. ezek szerint, jól gondoltam, hogy azért találkozunk csak, hogy. de tulajdonképpen nem kíván, és akár még undorodik is. de mindemellett jófejnek tart, meg intelligensnek, tehát a csaja is lehetnék, ha. de nekem meg így pasi nem kell. amúgy sem hiszem, hogy ő lenne álmaim férfija, mert elég érdekes figura, de most meg aztán totál elvágta magát. reggel köszönés nélkül jöttem el. soha többé nem fog látni. nem fogok emailjére válaszolni. nem. itt ezennel tényleg be is fejeztem. maximum további fogyás után majd felhívom, hogy találkozzunk, megmutatom magam, hogy még pálcibb lettem, nem miatta, magam miatt, aztán meg intek egy viszlátot, és hagyom, hogy a nyála csorogjon utánam.

BT-vel sokkal jobb dolgom van. megőrül értem, a testemért (ha nem is én vagyok a nőideálja, de akkor is megőrül minden porcikámért), egy szenvedélyes, dögös nőnek tart. szerencsére vagy nem, azzal nincs probléma, hogy akarja-e, hogy a csaja legyek vagy sem, mert nem akarja, nem akarhatja. bizonyos okokból. de legalább nem maszatol olyan dolgokkal, hogy fogyjak le, meg mit tudom én. és vele aztán nincs olyan gond, hogy hetekig eltűnik. ugyan fél év szünet volt a kontaktunkban, de azt én kértem. viszont mikor újra felbukkant, nem tudtam neki ellenállni. mert nem lehet. mert azt írja nekem sms-ben "te ribanc" és elolvadok. mert ez kell nekem. :) tán mert ribanc vagyok??? lehet... hogy szégyenlem-e? nem. hogy bánom-e? nem. egy percig sem. hogy miért? mert csak. mert ez az én életem. és ha én így érzem jól magam, akkor kb. leszarom mindenkinek a véleményét. még a Tesómét is, aki egyébként furamód nem tolt le azért, amit művelek... egy életem van, ez az, amiben éppen leledzek, ki tudja, meddig fog még tartani, ki akarom használni minden percét. és amíg nincs szerelem, míg nincs olyan pasi, akivel randitéma van, addig pörgök jobbra-balra. lehet, hogy csak BT-vel pörgök, még nem tudom. ő most elég fix pontnak néz ki az életemben. és vele meg tudom oldani, hogy ne szeressek belé. bár hihetetlen jófej, és simán el tudnám képzelni magam mellett, de lezártam én ezt már magamban több, mint egy éve.

ma éjjel persze nem tudtam KB mellett aludni a horkolása miatt, kitakarodtam a szobából hajnalban. aztán azt álmodtam, hogy KB jött ébreszteni, csókkal, meg kávéval, meg mit tudom én. ennek esélye egyébként zéró. nem is volt igaz. :) amikor felébredtem a telefonomra, ránéztem a dátumra, láttam, hogy nov. 19. uhhh... Erzsébet nap... letettem a telefont magam mellé. aztán megint kezembe vettem, ránéztem, akkor már november 15-ös dátumot mutatott. pfff... furcsán ébredek mostanában.

rájöttem a körszakáll tulajdonosára... BT az... :) ha minden igaz, ma tényleg meg fog csókolni... :) ez az állat kitalálta, hogy az ebédszünetemben idejön a gyárhoz, és a kocsijában bukjak rá. vagy addigra frissen facsar nekem fehérjét, egy pohárba, hogy igyam meg... :) őrült... :) kíváncsi vagyok, mikor jön ma tőle az első sms... tegnap én kezdtem, ma rajta a sor. :)

jól vagyok egyébként, csak nagyon keveset aludtam. álmos vagyok. ha nem alhatok végre egy normális adagot, fel fogom dobni a pacskert. nincs mese. végem van.

valóságos

álmom volt az éjjel. annyira igyekeztem, hogy ne felejtsem el. hát tessék. itt van.
valami szállóféleségre mentem, mert fáradt voltam, pihenni akartam. emeletes épület volt. a fura az volt, hogy a szobáknak üvegfalakat csináltak. tehát beléptem a szobámba, és láttam, hogy a szomszédban egy fiatal fiú meg egy lány szerelmeskedik.
az ágy a fal mellett volt. leültem rá és leskelődni kezdtem a szomszédok iránt. azért függöny volt a falon, de közötte kukucskáltam. viszont annyira álmos lettem, hogy pillanatokon belül eldőltem az ágyon, és elaluldtam. aztán arra ébredtem, hogy valaki, egy borostás (talán picit körszakállas?) férfi megcsókol. erre csak úgy picit kinyitottam a szemem, de nagyon nem reagáltam. csak éreztem a csókot, a száját. mivel nem reagáltam, a mellemet kezdte böködni, majd a hasamat. összerándultam és felébredtem. annyira valóságos volt az egész, hogy a borosta/szakáll dörzsölését éreztem az arcomon, illetve a böködést a hasamban.
nagyon durva volt. felültem az ágyban és nézelődtem, hogy most akkor mi van...
de ki lehetett a férfi, aki megcsókolt? csak egy szájat meg egy orrot láttam. ebből nem tudom beazonosítani...
hm. egyébként csorgó nyállal ébredtem ma reggel, annyira jót aludtam. de a fejem úgy néz ki, mint akit alvásmegvonással büntetnek. horror. a szemeim alatt brutális fekete karikák és táskák. a napszemcsi alapkellék minden reggel. :)

százezredik

újrakezdés. itt és most. remélem, most már nyugtom lesz.
persze, tanultam megint az esetből és elővigyázatosabb leszek. eddig sem ártott volna, de hát naivságom határtalan...
amúgy semmi extra... még mindig egyedül, ki tudja meddig...
holnapra bejelentkezett egy régi szexpartner, akinek persze igent mondtam.
ahogy ezt most leírtam, egy másiktól jött sms, hogy menjek át hozzá... bravó... mekkora sikerem van... :) kár, hogy egyik se akar ennél többet. mondjuk az egyik eleve kizárt, a másik meg... ehhh...
na, mindegy. ez még így lesz egy darabig... csak járok ágyról ágyra, vagy az én ágyamban fordul meg hol ez, hol az...
hol van a vége??? ki tudja...