hétfő, június 09, 2008

vasárnap délben

érkezett meg Repülős. én addigra lementem szoliba, vettem neki söröket, meg tejet a kávéba, és egyéb apróságok.
nagyon jó volt újra látni. szeretkeztünk (a nap folyamán 3-szor), dévédéztünk, megnéztük a meccseket. sokat beszélgettünk. régi kapcsolatáról, meg az enyémről, meg más egyebekről.
egyszerűen nem tudtam elaludni éjjel. igazából az baszott, hogy kicsúszott a számon: "Kellesz nekem!" és nem úgy reagált rá, ahogy vártam... ahogy szerettem volna. nem is tudom mit vártam. mert előtte azért már mondott pozitív dolgot, szóval egy szavam se lehet. de már kezdődik a picsoidkodás, hogy "besértődök" faszságokon. elfordultam, majd forgolódtam, majd végül kimentem rágyújtani. azt hittem alszik. negyed 3 volt ekkor. mikor mentem vissza a hálóba, épp nyitotta az ajtót, hogy akkor ő is rágyújt. visszamentem vele. még egy cigi. kérdezte mi a baj, min agyalok, miért nem alszok. nem mondtam semmit.
bementünk az ágyba. lefeküdtem. ő később jött. vártam, hogy mit csinál. neki háttal feküdtem, odabújt hozzám és átölelt. és simogatta a fejem. ezt szerettem volna, hogy így legyen. :) majdnem elbőgtem magam örömömben. :)
reggel botrányos állapotban ébredés. kérdezte, kérek-e kávét, mert megcsinálja. és annyira-annyira édes volt... villamoson csókcsata... jajnekem... hihetetlen... eleve még azt sem hiszem el, hogy itthon van. de hogy ennyire tündérbogár... áhhh... őrület...
fel kell fognom végre, ha nem is mond semmit, vagy semmi olyat, amit én várok, attól függetlenül biztosan érez irántam valamit, szeret velem lenni stb. és ez elég kell, hogy legyen. ne akarjak már mindig szavakat. hiszen a tettek... azok sokkal fontosabbak...
én persze nyakig benne vagyok... bele vagyok szerelmesedve... meghalok érte... imádom... kész...
holnap délután találkozunk legközelebb... egy örökkévalóságnak tűnik addig az idő... :(

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése