Levél a távolból 2.

"Szia!
megjottunk a Niagaratol, bar nem volt egyszeru: volt vmi
tuz, emiatt nem jott a vonatunk, ugyhogy 2 oraval kesobb
busszal jottunk haza.
A vizeses meg nagyon tuti volt, csinaltunk jopar kepet,
vettem kepeslapot is, holnap majd feladom. Holnap
muzeumos nap lesz, aztan szerdan utazunk tovabb a Hugi
egyetemvarosaba, csutortokon lesz a diplomaosztoja.
Neztem mar Neked meglepit, de meg nem sikerult kitalalnom,
h. mit vigyek. Majd csak lesz valami!

Puszi!"

jujjjj... azért ez már alakul, nem??? :) nyüszögés off. szeretés on. :)

nagyon-nagyon-nagyon, kibebaszott jó estét töltöttem tegnap 76-ossal. juhuhuuuuuuj!!! az úgy volt, hogy még 1 körül hívott, hogy a melóm felé lesz dolga, szóval bejönne értem, és menjünk együtt haza. 5 után érkezett. hazamentünk. bár előbb próbáltam a hentesnél darálthúst venni a chilis babhoz, de persze a hentes nem volt nyitva. varázslat. bementünk a CBA-ba, ott szénné vinnyogtam magam a röhögéstől. szokásos baromkodás ment ezerrel.
6 körül hazaértünk. elmosogattam. ő ledőlt a kanapéra pihizni kicsit. mindig hulla fáradt szegénykém. még csütörtökön vettem egy ELLE magazint (Madonnával mindent el lehet adni, még nekem is...), és volt benne egy Veet gyantacsík. na, akkor kitalálta, hogy gyantázzam le a szőrt a mellkasáról. basszus... ez nem normális. :) ültem a combján és vinnyogtam a röhögéstől. egyszerűen nem kaptam levegőt. annyit nevettünk. mit nevettünk? visítottunk??? najó, ő inkább üvöltött, mikor téptem róla a szőrt... basszus... taknyom-nyálam folyt, annyira vihogtam. a sminkem persze szétkenődött rajtam. áhhh... azt nem tudom elmondani, hogy mekkora királyság volt. :) úgy érzem, most mélyült el a kapcsolatunk egy olyan szintre, ahonnan már nem igazán van feljebb. még az exférjemnek se csináltam ilyet. senkinek. annyira, de annyira jó Barátom, hogy el nem tudom mondani. ez mondjuk nemcsak a gyantázásból derült ki.
később pipáztam kicsit (a Kockafejek után a Spangli c. sorozat következett... muszáj volt... :D), aztán incselkedtem vele. nem is tudom miért. napközben kívántam, főleg mikor már vártam rá. (a kocsiban meg is haraptam a nyakát) de alapvetően nem készültem arra, hogy szexelni fogok/akarok vele. csak valahogy jó volt hozzábújni, talán leginkább a csókolózás hiányzott. de addig meg el sem jutottunk.
leállított ugyanis. beszélgetni kezdtünk. illetve elmondta, hogy ő mit gondol az én ilyenfajta viselkedésemről. nem akarom részletezni, talán elég is, ha csak én tudom, hogy miről beszéltünk.
a konklúzió, hogy legeslegeslegeslegeslegjobb Barátom ezen a Világon, és történjen bármi, ez már nem változik. olyan őszintén tudtunk beszélni, mint még soha talán. a kettőnk dolgáról, az övéről, meg az enyémről. elmondta, mennyire boldoggá teszi az, hogy nekem van valakim, hogy ne basszam már el, legalább próbáljam meg, hogy működik-e, aztán ha nem, akkor lépjek tovább, de ne amiatt menjen gallyra, mert félreQrok. pláne ne vele, mert neki is elég sok teher nyomja a vállát. ott a bnője, de igazából az exmenyasszonyához fűzik még mindig, vagy újra, olyan szálak, hogy szerintem folytatni fogják. aminek én örülök, mert szerintem ez a buta kis liba nem hozzá való. persze én ezt nem tudhatom. szóval kérte, ne csináljam vele ezt, mert rettentően kíván, nehéz tűrtőztetnie magát, de nem akar már csapongani, főleg így, hogy 2 nő miatt is szenved.
úgy érzem felnőtt. már mintha sokkal inkább felnőttebben gondolkodna, mint én. és ez jó. mert ettől függetlenül hálistennek ugyanolyan barom és ökör és állat maradt, mint volt. :)
jujjj... még azt is mondta, hogy az a baja, vagy azt hiszi, hogy én csak azért akarok vele találkozni, mert abban reménykedek, hogy majd szexelünk. és hogy nekem csak azért hiányzik, mert.
na, hát ez aztán... ettől kiakadtam, hogy ilyet gondol. mert amikor hiányzik a majomfeje, akkor tényleg ő hiányzik, hogy velem legyen, hogy hülyéskedjünk, hogy Casino Royale-t nézzünk. hogy szívjunk. hogy igyunk. hogy együnk. hogy akármi. hogy együttlegyünk. nekem a társasága hiányzik és nem a farka... totál kiakadtam, hogy ő esetleg ilyenre gondolhat, hogy ezt érezheti. hogy mennyire hülyén viselkedhettem, ha ezt vette le belőle... nagyon szégyenlem magam. :(
mindenesetre, hálistennek, tök jól meg tudtunk beszélni mindent. fontos este volt ez a tegnapi.
örökké hálás leszek a Sorsnak, hogy találkoztam ezzel az emberrel. tudom, mondtam már ezerszer, hogy nem érdekel, meg történt már millió olyan dolog, amitől kiborultam, mégis, rá kell jönnöm, hogy fontos az életemben, nagyon-nagyon fontos. tényleg ott tartunk, hogy olyan, mintha a Testvérem lenne. de ha nem is az, akkor Barátom. sőt. BARÁTOM. csupa nagybetűvel.
és ő is ugyanígy érez irántam. és ez nagyon jó.
valahogy egészen máshogy áll közel hozzám, mint mondjuk Viki. persze, egyrészt mert fiú. de másrészt meg annyira egyformák vagyunk, hogy azért. Viki nagyon sokszor meg tud bántani. valószínűleg akaratlanul, de a szóhasználata sokszor bánt. vagy a feltételezése bizonyos dolgokkal kapcsolatban. 76-os egész más. ő tudja, hogy kell velem bánni, hiszen vele is úgy kell. mert tényleg, mintha ikrek lennénk... :)
na, nem is ragozom tovább. a lényeg, hogy kurvajó estén vagyok túl, kapcsolatunk hihetetlenül elmélyült és ezáltal hihetetlen magasságokba emelkedett. amitől nagyon boldog vagyok.
ráadásul, rájöttem, hogy kell Repülősnek még esélyt adni. TG is győzködött már napközben, de 76-os tette fel a pontot az i-re.
igazából napközben már annyira síkideg voltam, hogy lecseréltem a Repülős hátteremet Amerikai Pszichósra. (Patrick Bateman hatalmas véres késsel) aztán éjjel, lefekvés előtt meg jól visszacseréltem Repülős arcképére. azóta is puszilgatom, ha csak tudom.
ja, az gáz, hogy azzal a cd-vel a párnám mellett alszom, amit Repülőstől kértem kölcsön? (hogy legyen nálam valami, ami az övé) azért ez tényleg gáz kicsit...
igaz, 2 éve Kéményseprő pendrivejával aludtam, és akkor még az exférjem is ott szuszmákolt az ágyban mellettem... erről jut eszembe... 2 éve írok blogot!!! 2 éve kezdtem az "ámokfutást"!!! 2 éve ismerem Kéményseprőt!!! juuuuuuuuujjjjj... mennyi izgalom... :) mennyi jubilijum!!! :)