kicsit berágtam

tegnap este Repülősre. de igazából inkább bevettem a "leszarom" tablettát.
merthogy szervezzük ugyebár a következő agárdi hétvégét, megvan végre az időpont, 4 ember egyeztette le, hogy jó legyen. ő lenne az ötödik. erre benyögi, hogy vagy dolgozni fog akkor, vagy barlangászni. hurrá.
én meg erre válaszul: jó, most hívtunk utoljára. ennyi.
ja, és még az is, hogy júliusban alig-alig lesz Pesten, szinte semmit, de amikor igen, "akkor majd kitaláljuk hogy legyen..." ???????
kitaláljuk hogy legyen??? mit kell ezen kitalálni, meg átgondolni??? ja, hát végülis nem kell velem találkozni tulajdonképpen egész júliusban. nem akarom rá erőszakolni magam. véletlenül sem. csapja ki a mosdóba, aztán kész. kúrjon kecskét... :)
miután ezeket így előadta, csak annyit dünnyögtem magam elé: "Casablanca..." ("ha ő kibírta, én is ki fogom...") szóval ennyi. ha ő kibírja a júliust így, nélkülem, akkor bizti nem én leszek az, aki majd nyüszög, hogy találkozzunk. hát a faszt.
a héten is szombaton látom legközelebb... varázslat.
ja, és persze azt is eldünnyögtem neki, hogy "dejó, írnom kell PASO-éknak, hogy nem tudok menni a nagySKAlandra, és passzolják el a kedvezményes heti bérletemet, valamint ne írjanak fel arra a listára, hogy 'soha többé ne írjuk fel sehova, semmire'..."
annyira fasza, hogy fesztiválszezon, meg bulihegyek, meg persze menjünk mindenhova, hogyne, aztán mikor oda kerül a sor, hogy na, buli van, menjünk, akkor sosem ér rá. hurrá. bezzeg a szombati Santana koncertet megoldja. arra mindenképpen visszaér vidékről. hívott engem is, de ha van valami, ami kibaszottul nem érdekel, az Santana... valszeg kurvára nem fogok elmenni. márcsak azért sem. inkább kimegyek a Rómaira, Tigrisre. előtte Irie Maffia a ZP-ben. ezek inkább megmozgatnak...
már látom előre, hogy a Sziget is milyen lesz. inkább nem is számítok rá, hogy bármit is együtt csinálunk, mert abbból csak a pofáraesés van. :(
reggel persze vigyorog a liftben, mondom mi van? azt mondja: "jó a kedvem, nagyon jól érzem magam, nagyon jó volt az este..."
próbáltam természetes mosolyt erőltetni az arcomra (nem tudom mennyire sikerült) és úgy mondtam: "ennek örülök..."
no, hát ennyi. ezt már ki kellett puffognom magamból.
amúgy persze, szerelem, meg minden. édipókság. csak az ilyenekkel kikerget a világból...