olyan pillanat

nem lesz most. szerintem mégsem. bár nem tudhatom. meg talán még nincs itt az ideje... mindegy.
félek, le fogja mondani a holnap estét. de akkor én majd megértő leszek és nem hisztizek. és nem nyavalygok.
más kérdés, hogy ez után mikor akarok majd én találkozni vele. hogy majd én is leszek fáradt és kész.
valahol igaza van Bétának: mindkettőnknek kell áldozatot hozni. hogy ha ő fáradt, attól még találkozzunk. nekem is volt már, hogy hulla voltam, mégsem mondtam le a randit. szóval szerintem joggal elvárhatom, hogy ő is hasonlóképpen gondolja a dolgot. vagy hasonlóképpen cselekedjen.
lehet, hogy nem akar a barátaimmal találkozni??? mert akkor mi van??? ezt se biztos, hogy meg tudnám érteni...
nade, ne szaladjunk ennyire előre, hiszen még nem mondta le... :) még az is lehet, hogy kurvajó estét fogunk együtt tölteni. jelentem, rajtam nem fog múlni. :)