csütörtök, március 06, 2008

zsibbad

az arcom jobb fele. a szemem alatt. még sohasem éreztem ilyet. és ma többször is előfordult a nap folyamán. kicsit félek, hogy mi ez.
Vikivel a barátságunk mélyponton. nagyon szomorú vagyok. legszivesebben sírnék. nincs kedvem dolgozni. a jó az egészben, hogy tudunk beszélni a bajainkról. a rossz az, hogy vannak bajaink... :(
ebből következik, hogy a szombatot se fogjuk együtt tölteni. amiből viszont az következik, hogy egyedül leszek egész hétvégén.
az álom. előrevetítette. én tudtam. éreztem, hogy baj van. hogy törés lesz. mélypont. hát tessék. ma kibuggyant. előtört.
de csak átmeneti, biztos vagyok benne.
egy férfi ölelésére vágyom, még mindig. vagy tulajdonképpen bárki ölelésére. jó volt, a Szigeten, a nyáron. mikor éjjel szakadt az eső, és már ronggyá ázott mindenki. akkor jött egy lány szembe és "ingyen" megölelte azt, aki kérte. én kértem. most is kérném. egy ölelés nagyon jólesne. nagyon elanyádtlanodtam. nagyon elkámpicsorodtam. nagyon magam alatt vagyok. nagyon magányosnak érzem magam. talán még soha ennyire.
bőgni fogok.
szép.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése