újra

itthon. azért már jó itthon. közben otthon lenyugodtak a kedélyek... remélhetőleg. és nemcsak lenyelték a további sérelmeket. vagy a már meglévőket.
ah. nem tudnának egymás nélkül élni, hiába mondanak bármit is az ősök... igazából nem lepődtem meg, hogy kiborult a bili, ez bizonyos időközönként megtörténik. immáron 47 éve... ugyanis március 5-én volt 47 éve, hogy a szüleim megismerték egymást. akkor kísérte haza az apukám először anyukámat a bálból. azóta együtt. egészségben, betegségben, gazdagságban, szegénységben, míg a halál el nem választja őket... ez persze gyönyörű... csak kibaszott rögös az út... és egy idő után már baromira unalmas. ők is unják egymást néha, nyilván, meg valahol mi is unjuk ezt az örökös hadakozást. hogy ezt hallgatni kell. főleg amikor végre együtt a család, havonta egyszer, akkor ez aztán beteszi a kaput.
tegnap bemenekültem a szobámba, és kétségbeesésemben küldtem egy smst TZ-nek "Miss You..." tartalommal. nem válaszolt. gondoltam, hogy nem fog. igazából csak azért írtam neki, hátha valamivel fel tud vidítani válaszban.
nos, ma jött a "válasz"... valami vicceskedést, hülyeséget küldött húsvétra. érezhetően nem volt szomjas mikor írta, és hát eléggé erotikus töltete volt. nyilván megint velem álmodott. :)
közben tegnap este a Tesóm azzal szívta a vérem, meg azóta is, hogy majd milyen jól összejövök Dr.BI-vel, akivel pénteken találkozom. mert hogy mi milyen jól összeillenénk, stb. és majd ügyvédné leszek, meg doktorné, meg mit tudom én... szóval fejben már simán hozzáadott feleségül... látni/hallani kellene, hogy miket tol, hogy mennyire drukkol, hogy mi együttlegyünk. nem mondom, én is eljátszottam a gondolattal... de ez a pénteki találkozó "elméletileg" nem erről fog szólni. pusztán barátilag jól berúgunk. :) aztán, hogy mi sül ki belőle, az még kérdés.
igazából továbbra is TZ-re koncentrálok, gőzerővel. aztán majd lesz valami. már azon is gondolkodtam, sőt, lejátszottam ezerszer, hogy megint le fogja mondani a talákozót. inkább így is állok hozzá, hogy ne érjen nagy csalódás.
hazajöttem. nekiálltam mosni, hajat festeni, rendbekapni magam. aztán mára ennyi. próbálok pihenni. az éjszaka nem sikerült sokat. tök szarul aludtam. ja, és végre megjött. dejó. már éppen kezdtem gondolkodni, hogy kitől lehetek terhes és hogy mit teszek... persze senkitől, de ilyenkor azért átfut az agyamon. pont két hete voltam utoljára pasival, úgyhogy akár... de nem. hálistennek.