lehet

hogy pont az a baj, hogy ennyire fordítva vagyok bekötve??? hogy egy kicsit "fiúsabb" vagyok az átlagnál??? hogy szeretem a focit, a bandázást, az ivást, a lustulást, mint az átlag pasi? és ez nem tesz vonzóvá???
de ettől még tudok tök nőies lenni... sőt... riszálom ígyis-úgyis... meg minden. :) smink, csöcskirak, hisztizni is tudok, ha kell, meg nyavalyogni is. műkörmöm is van. mindemellett simán el lehet velem beszélgetni a hétvégi fordulók eseményeiről, vagy lehet önfeledten szurkolni velem egy BL meccsen.
még akár ki is megyek egy mérkőzésre, hogy élőben láthassam... sőt... hogy várom már, hogy legyen kivel menni...
de hát ettől még nő vagyok!!! törékeny, védelemre szoruló, szeretetre éhes nő...
tény, hogy mondjuk se polcot, se képet felfúrni nem tudok, ráadásul a villanykörte cserét sem vállalom be mindig...

lehet, hogy titkolnom kellene, hogy szeretem a férfias dolgokat? lehet, hogy titkolnom kellene, hogy tudom, mi a les-szabály? lehet, hogy titkolnom kellene, hogy foglalkoztat a politika elég intenzíven? lehet, hogy titkolnom kellene, hogy vannak a férfiakéhoz hasonló szexuális vágyaim??? kevesebbet kellene esetleg cirkalmasan káromkodnom??? (mondjuk első randin mindig visszafogom magam etekintetben) akkor könnyebb lenne a társtalálás? akkor könnyebb lenne velem bánni? akkor könnyebben belémszeretne valaki?? nem tudom...

ezen most komolyan elgondolkodtam... én eddig azt hittem, hogy az a nő a pasik álma, akivel egy meccset végig lehet nézni a tévében, vagy legalább nem nyavalyog, hogy "jaj, már megint meccs, és nem nézhetem a BarátokKöztöt..." én eddig azt hittem, hogy ez kell. lehet, hogy rosszfelől közelítettem meg a kérdést...
ha valakinek van ehhez a témához véleménye, azt szívesen olvasnám. mindkét nem köréből természetesen...