minden szart ma már, hogy ne legyek full beteg a hétvégére. mondjuk, anyukámnak már bejelentettem, hogy meg vagyok fázva, nem is igazán van étvágyam... jól el is keseredett... éreztem a hangján a telefonban.
úgyhogy benyeltem valami köptető szart, hogy szakadjon fel ami fel akar szakadni... cserébe már kezdem a tüdőm is kiköhögni. elég gyorsan hat. este dupla adag neocitran megint, lefekvés előtt, algopirynnel tunningolva.
nyomatom az orromba az orrsprayt, hogy kapjak levegőt és ne kelljen állandóan fújkálni, pirosra dörzsölni. nem akarok bohócorrot. így nem. :)
hazafelé bementem a DM-be... egy valag pénzt elköltöttem... de legalább hasznos dolgokra. a hitelkártyám még éppen elbírta... egész hónapban nem költöttem magamra egy fillért se a kaján kívül, csak majd jövő héten a körmömre. szóval ennyit már igazán megérdemeltem. :)
elhatároztam, hogy ha ma R átjött volna (nyilván nem jön, de ezt már kedd este lehetett sejteni), akkor sem moccantam volna rá. lehet, hogy mondjuk ezzel pont azt értem volna el, hogy ő moccanjon, de akkor meg finoman hárítottam volna a közeledést. vagy maximum csóknál megállok.
rájöttem, hogy így nem lehet élni... igaza van Owennek... és nyilván, ezt már én is beláttam. de most aztán tényleg megálljt kell parancsolnom a vágyaimnak, a magányosságomnak, a türelmetlenségemnek. meg nem lehet ennyi felé szakadni... egyszerűen képtelenség... halom randi, levelezés, mit tudom én... áh... aztán meg addig kapálózok, hogy elszalasztom életem nagy lehetőségét...
úgyhogy most önmegtartóztatás, várakozás, türelmesen. semmi egyéb randi, semmi egyéjszakás kaland. SEMMI!!!!
Istenem!!! adj nekem erőt, hogy ezt be tudjam tartani... adj nekem végtelen türelmet, megértést, kitartást, hogy magamba bolondítsam ezt a Férfit...
ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése