bizony

lementem éjjel a demonstrálók közé. a körútra.
bizony néztem, a többiekkel együtt értetlenkedve és nevetve, hogy a rendőrök hogyan vesznek fel idétlen alakzatokat és  próbálnak minket kiszorítani, oszlatni.
bizony gyártottam molotov-koktélt, dobáltam ahova csak kellett.
bizony az új könnygáz nagyon durva és fullasztó.

aztán jött Gagarin. még aludtam, amikor becsöngetett. iszonyatos kupi volt a lakásban. köntösben kecmeregtem ki elé. fura, megváltozott kicsit, mióta nem láttam. megemberesedett. mint egy 30 éves. hozott fehérbort. azt iszogattuk, egy pezsgős pohárból ketten. mindenhol szállt a macskaszőr. ezt az ő rendszerető énje elég nehezen viselte.
később már nála voltam, Brüsszelben. minden 50 méternyi távolságot taxival tettünk meg a városban, mint az urak. betértünk egy kínai kajáldába. hibátlanul beszéli a nyelvet. engem is tanítgatott. nem hagyta, hogy az étlapról válasszak. neki az kellett, ami az orrunk előtt, egy nagy kondérban rotyogott. valami esti bulira főzték, kínaiaknak. aztán a vendéglős nő megszánt minket és egy műanyag szatyorral állt az asztalunkhoz, amiből szedhettünk. sok-sok rizs volt benne és közte diónyi húsgolyócskák. a kondérban persze nem ez főtt, de azzal már nem törődtünk. egyszercsak már újra Pesten voltam. lelkendeztem, hogy 2 óra Brüsszel, mennyire jó dolog ez.

tegnap egész nap ettem. nem is ettem. zabáltam. nyilván azért álmodtam a fenti dolgokat...

péntek este is bevacsoráztam, mert szombat hajnalban meg arra az álomra ébredtem, hogy Jogásszal beszélgetek egy kávézó teraszán. régi nagy szerelmekről kérdez, amikor is elhomályosul a tekintetem és próbálok beszélni, de inkább csak révedek magam elé. ezt ő a többi kávézó embernek kommentálja. majd ő is beszélni kezd magáról. kiderül, hogy nem is kell orvoshoz mennie, csak azért találta ki, hogy ha rosszul sikerülne a randink, akkor legyen menekülési útvonal, hogy nem is Tamásnak hívják, hanem Andrásnak. hogy nem is jogász, hanem állatorvos. hogy nem is pesterzsébeten lakik, hanem a Bakáts téren. hogy nem is 26 éves, hanem 28. hogy nem is kos jegyben született, hanem... és itt 5:35-kor felébredtem...

ma reggel 9 körül Joker telefonja ébresztett. nem vettem fel, de sikerült kivernie az álmot a szememből. 11-ig azért fetrengtem. a macska megint ivarzik, péntek este óta... kezdem egyre nehezebben viselni. és ő is, csórikám. most már tényleg viszem és megműttetem. szörnyű nézni, hogy folyamatosan remeg, reszket... és persze nem hagy aludni. áh. kiborít.