nekem már új év van!!!

ugyanis az éjjel új évet, új életet kezdtem!!! :)
magamévá tettem a napi South Park adagomat, aztán éjfél előtt rágyújtottam. a Petőfin éppen a Warpigs Monte Carlo c. dala ment, a legjobbabb. aztán jött az éjfél. a Himnusz. végigénekeltem. átszellemülten.  és boldog új évet kívántam magamnak.
ugyan ez még nem az évet értékelő és új évi fogadalmakat leíró poszt kellene hogy legyen, mindenesetre:
- elhatároztam, hogy húsvétig letolok magamról még legalább 15 kg-ot. megcsinálom!!!! esténként tornázni fogok, sőt, mivel a Szecskához közel fogok dolgozni, még az is megeshet, hogy munka előtt/után úszni fogok járni.
- elhatároztam, hogy angolozni fogok, most már tényleg. nekiállok itthon összeszedni magam, aztán tavasztól nyelviskola, év végére a középfokot meg kell csinálnom. és ha megvan az angol, további nyelveket fogok tanulni. először olaszt, aztán spanyolt. most ezek izgatnak.
- elhatároztam, hogy amikor csak lehet, főleg, ha már kinyitott a ZP, minden este koncertre fogok járni. bulizni fogok. legalább a jó zenéket meghallgatom ott. vagy bárhol máshol. ahol éppen van valami. a ZP nyitására igyekszem magam formába hozni, mármint külsőre, aztán csoroghatnak a nyálak... :)
- elhatároztam, hogy anyagilag is összekapom magam, amint lehet, és a pénz, amit összegyűjtök, utazásra lesz elköltve. világot akarok látni. tehát nincs pocsékolás, nincs költekezés. gyűjtögetés, kuporgatás van, amíg nincs nagyjából rendben minden. ezt az első félév végére tervezem.
továbbá rájöttem, hogy botrány, hogy megint elbasztam, eltinglitangliztam 1 évet, úgy, hogy nem csináltam igazából semmit. persze, voltam Manchesterben, persze buliztam, fejem búbjáig merültem a fertőben ittasan és betépve egyaránt. no, ezen kívül aztán nem is tudok mást felmutatni. ebből elég. éppen ezért
- elhatároztam, hogy a pasizást a való életre koncentrálom, szűkítem le. a netes társkeresésből egyelőre elég. nagyon-nagyon elég. viszont mindenfelé nyitott szemmel fogok járni, de megközelíthetetlen és bizalmatlan leszek mindaddig, amíg ki nem érdemli az illető, hogy. érzelmi függőséget csak a legvégső esetben csikarhat ki belőlem bárki is. kemény leszek és határozott és eltántoríthatatlan. én többet pasi miatt nem vagyok hajlandó szenvedni. ha még 1-2 év kell, hogy rámtaláljon aki nekem kell, akkor annyi időt adok a dolognak. nem érdekel. BT hálistennek mindig kéznél van, ha szexuális vágyaimat kell kielégíteni. egy pasi elég is erre. bármikor szólhatok neki, ha azt akarom, hogy. amúgy meg elvagyok. el fogom foglalni magam. angolul tanulok, "edzem" a testem, a szellemem, a lelkem. és dolgozni fogok. ha kell, nagyon sokat. nyilván, elsősorban a pénz miatt... másodsorban meg azért, hogy ne okozzak csalódást a vezetőimnek.

az éjszaka folyománya még, hogy rájöttem, R nagyon sokat jelent nekem, mint Barát, természetesen. meg kell őriznem őt ebben a státuszban, mert így bizony szükségem van rá. és neki is rám. olyan érzésem volt éjjel, hogy egy darab hús szakadna ki belőlem, ha nem lenne már többé nekem. testvéri, nagyon szoros szeretet ez a részemről, irányába. (és ehhez hozzátartozik, hogy az ember ugyebár nem dug a testvérével...) úgyhogy vigyázni fogok rá, a kapcsolatunkra, ápolgatni fogom, persze, elvárom, hogy ő is ápolgassa... ezt meg is beszélem vele holnap aranyosan. már ha a könnyektől szóhoz fogok jutni egyáltalán, mikor meglátom. :) nagyon hiányzik a majompofija. az éjjel sokat gondolkodtam a közös évünkről, hogy mik történtek velünk, együtt, vagy külön-külön...

a másik emberi lény, aki közeláll, mindenek felett, az Viki. most, hogy már napi (munka)kapcsolatban (is) leszünk, remélhetőleg, még szorosabb lesz a barátságunk. ő a másik testvérem. a hugom. (R az ikertesóm inkább, hiszen majdnem egy napon születtünk, meg egyébként is, szintén sárkány-oroszlán...) szóval Viki a hugi, aki sokkal érettebb, felnőttebb nálam. sokszor anyám helyett anyám. aki ráncbaszed, aki rámpirít, aki helyretesz amikor kell. soha nem lehetek elég hálás azokért a lebaszásokért, amit kapok tőle alkalmasint. igyekszem jó keresztanya lenni majd, így talán törleszthetek a sokmindenért, amit az elmúlt másfél évben tett értem. :)

no, elég is a szerelmi vallomásokból mára. :) most megyek, készülődök, lassan jelenésem van a Hugiéknál. :)

jut eszembe, hogy még ezúton megköszönöm Sólyom Lászlónak, hogy nem kellett csalódnom benne se nekem, se még pármillió embernek, a mai napon. csak így tovább Elnök Úr!!! köszönjük!!!