rémálom

lett a vége a tegnap estémnek... egyszerűen hihetetlen...
viszonylag jól indult, a Stexben ücsörögtünk 3 órán keresztül, szórakoztatott, bókolt, fogta a kezem... megjegyzem, mikor megláttam, megint majdnem felvagdostam az ereim. olyan pulcsiban volt, hogy már csak a rénszarvas hiányzott róla. ilyen gyógyegér pulcsi. ja, mert sakkozik is, és éppen a klubból jött, ahol sakkot és pókert tanít és valami szánalmasan nézett ki. tipikus begyöpösödött sakkozónak volt öltözve. igénytelen szürke nadrág, rémes pulóver... szerinte ez csak egy álca. nem mindig ilyen. háááááttt... erre nem vennék mérget. mindegy.
aztán hazakísért. már útközben előadta azt a klasszikus dumát: "pisilnem kell, had menjek fel hozzád, aztán már ott se vagyok".
de én nem akartam, hogy feljöjjön. mert nem. mert első randi, meg különben sem. aztán a kapuban csókolóztunk, illetve inkább úgy mondanám, ledugta a nyelvét a torkomon, mert az minden volt, csak csók nem. és nem engedett fel a lakásba. hogy fel a akar jönni. mert hogy mit titkolok, stb. mondtam semmit, csak aludni szeretnék végre, mert összeesek.
(eleve úgy indult az este, hogy fél 7-kor már aludtam a kanapén, alig tudtam összeszedni magam, úgy volt, hogy lemondom az egészet. aztán beálltam a forró zuhany alá, kb. 20 percet töltöttem ott és a Bors néniből énekelgettem ezeket pl: "fent, fent legfelül, ott ahol a varjú ül, fent, fent magasan, Bors néninek kertje van. Benne három mályvatő, kivirul a háztető, Bors nénié három mályva: rózsaszínű, lila, sárga. Hogyha hullik tarka hóóóóóóó, az a mályváról valóóóó. Hogyha pedig eső esik, fenn a mályvát öntözgetik..." vagy azt, hogy "piros bab, fehér bab, de legszebb a futóbab")
1 órán keresztül kellett könyörögnöm, hogy engedjen már el és húzzon haza végre. nem mertem a kaput kinyitni, mert féltem, hogy bejön utánam, azt vártam, hogy tisztes távolba kerüljön. teljesen rámgerjedt. én meg majd szétfagytam. és annyira elegem lett az estéből, hogy az nem igaz. ha nem műveli ezt, még talán adtam volna neki esélyt, így viszont elvágta magát.
mellesleg elmagyaráztam neki, hogy tavaly májusban életem szerelmét se engedtem fel pisilni, pedig... pedig én már akkor tudtam, hogy az az ember a végzetem, az életem, hogy kell nekem és nem akarom elengedni soha többé, mégis erős voltam és határozott és nem engedtem a csábításnak. mondom, életem szerelméről van szó. nos, akkor hogy képzeli ez a kis csíra, hogy őt felengedem??? áhhh... felejtős.
éjfél lett mire a lakásba jutottam. egyből 2 szál cigit elszívtam, olyan ideges voltam. aztán lefeküdtem aludni.
azt hiszem, egyelőre most nagyon-nagyon elég ezekből a hülye vakrandikból. ELÉG!!! én még egy hülyével vagy gyógyegérrel összeakadok... hát komolyan... leszbikus leszek és kész. és minden pasi tehet egy szívességet, ha megengedem... hogy miért csak hülyékkel találkozom??? vagy bénákkal??? vagy csúnyákkal??? vagy mindez egyszerre??? áááhhh... elegem van...

amúgy meg a mai nap híre, hogy a Naaaaaaaagy TG személyesen, saját kezével kommentelt a blogomba. :) újra. anno is így kezdődött... ez vajon adjon okot messzemenő következtetésekre??? lécci-lécci, mondd hogy IGEN!!!! :)