hétfő, május 19, 2008

egy kis zápor

miatt nem estünk tegnap kétségbe. mire behordtuk a cuccokat kb. ki is sütött a nap, úgyhogy visszaücsörögtünk és jó hangulatban töltöttük el a kerti parti hátralévő részét a Nyúl-Csíra lakban. :)
este fél 10-re értem haza. Repülős nagyon megnevettetett, hangosan bugyborékoltam a 123-as buszon, útban a Határ út felé. hazafelé meg repültem szinte... fél méterrel a föld felett. énekelve, mosolyogva, táncolva lépkedtem hazáig a metrótól.
asszem szerelmes vagyok. vagy ha még nem is az, de valami ilyesmi... este még kifaggattam Bétát, hogy milyennek látja Repülőst. mondta, hogy nagyon helyes, aranyos, jófej, úgyhogy ne merjem bántani. mondom, nem is tudnám bántani, nem vagyok képes rá, annyira cukorborsó. :)

az éjjel nem sokat aludtam, hulla fáradt vagyok. elvileg találkoznánk ma, de szívem szerint lemondanám, hogy alhassak. lehet, megpróbálom, hogy mit lép rá. ha nem tiltakozik, hanem rémesen megértő lesz, akkor annyira nem is biztos, hogy velem akart lenni. de ha esetleg próbálkozik, hogy valamivel meggyőzzön, akkor tényleg találkozni szeretne... és az jó jel. :)
de még az is lehet, hogy délutánig összeszedem magam. nem tudom. meglátom, hogy mikor hív fel és milyen lesz... bár szívem szerint tényleg inkább döglenék... :(
mondjuk, jobb ha megszokja, hogy ilyen is szoktam lenni. hogy néha csak aludni, punnyadni vagyok képes.

ha lenne végre egy kibaszott helyettesem, ma reggel biztos betelefonáltam volna, hogy nem jövök be. annyira nehezen keltem fel... minden bajom van. és utálom az egész világot. szeretnem kéne, mert este még szerettem. meg igazából most is szeretem. de ha őszinte akarok lenni, akkor inkább nem. vagymi.

1 megjegyzés:

  1. kibaszott helyettes.. tessék az asztalra csapni
    és akkor majd így szingózok:
    a kibaszott helyettes

    VálaszTörlés