tökéletes hétvégén

vagyok túl... rengeteg minden történt. :)
pénteken 17:30-kor találkoztam a Kossal a Corvin mozinál. megnéztük a Quantum csendjét. (bocs TG... bár szinkronos volt, úgyhogy igazából szenvedtem, mint a dög...) na, hát ez nem lesz a kedvenc filmem. ilyen fost... egy raklap szar. kapkodó, zavaros, érthetetlen, ki-kivel van, stb. és ebben tényleg "paraszt" James Bond van... rémes. a Casino Royale eleganciája, szenvedélye, fanyar humora teljesen eltűnt... M is mintha 30 évet öregedett volna. és a Bond lány se volt szép. nekem legalább is nem. na, mindegy. :(
mozi után elmentünk a Chagall Caféba, a Hajós utcába. a kisteremben egy lánybúcsú zajlott, csippendél fiúkkal. egyik rondább volt, mint a másik. a Kossal próbáltunk beszélgetni, ittunk egy-egy páleszt, meg egy üveg rosét. én kellemesen becsíptem. mikor meguntuk a helyet, elindultunk a Sandokanba. (kikönyiztem) viszont nem bírtam tovább, az utcán elkaptam a Kost és megcsókoltam. nem tiltakozott. valamiért jó ezzel a pasival dumálni, meg berúgni, és ilyenkor persze nem tudok uralkodni magamon. más természetesen nem történt, már most mondom. nem is akartam többet. csak a flört hiányzott. az incselkedés. közben folyamatosan Jazzbőgősre gondoltam, hogy mennyire szeretem. ez nyilván ellentmondás, meg akkor én most egy hülye ribanc vagyok, stb. stb. nem érdekel. ez így jólesett, ez így kellet és kész.
na. Sandokan. a legjobb hely a városban. :) Long Island Ice Tea-val indítottunk. kezdtem lerészegedni. kibaszott jó zene ment, a hely szinte tömve, fergeteges hangulat... nem is folytatom. :) beszélgettünk, néha megcsókoltam a Kost. kezdtem berúgni. aztán jött még egy ilyen koktél. aztán jött a büntikoktél. a Kos receptje, megcsináltatta a pultban. 7 fajta alkohol van benne. fel se sorolom. viszont megittam. na, ott lett végem. aztakurvaélet. a Sandokan közepén, a DJ pult előtt táncoltam (akkor már kezdett elszivárogni a tömeg), énekeltem... huhhh... gecijó volt. a Kos meg nézte és élvezte. néha megcsókoltam, incselkedtem vele és ennyi. ez bőven elég is volt mindkettőnknek. nyilván ezért szeretjük az ilyen estéket, mert igazából benne van a levegőben, hogy bármi megtörténhet, de nem történik meg. viszont a vibrálást, a feszültséget maximálisan élvezzük és kellemes élmények, emlékek születnek, amiből az ember táplálkozhat a hétköznapokban.
nem tekintem megcsalásnak, és hűtlenkedésnek sem. egyszerűen csak szórakoztam. nekem ez belefér. szerintem Jazzbőgős sem mondana mást. persze nem biztos. :) mindegy, nem kell róla tudnia. azt elmondtam, hogy egy sráccal voltam, meg hogy mennyit ittam és buliztam, de többet nem. jól is van ez így.
szombat hajnali fél 3-kor kerültem ágyba. a paplan tetejére dőltem le, ruhástól. hogy majd mindjárt levetkőzöm. nadrág, zokni, pulcsi, kontaklencse, minden. no, hát ugyanebben a pózban ébredtem reggel 3/4 7-kor. akkor keltem fel, hogy levetkőzzek. visszafekvés. még mindig tök részegen. 10-kor újra felkeltem, szomjas voltam és éhes. ettem, ittam. és határozottan éreztem, hogy még részeg vagyok. újabb visszafekvés.
délután 2-kor keltem fel végül, ráncbaszedtem a lakást és magamat egy kicsit. jött Banya, majd én meg elindultam a kiállítás megnyitóra. végül elmentem. bár ne tettem volna... :( JB édes volt, meg jól játszottak, a képek is jók, de az exnő miatt kurvaszarul éreztem magam. úgyhogy soha többé ilyet. kerülgettük egymást, nem mutatkoztunk be egymásnak, még csak nem is biccentettünk, de láttam, hogy méreget. joggal. én már a végén annyira kellemetlenül éreztem magam, hogy felöltöztem kabátba, meg minden és kimentem dohányozni az udvarra, meg zenét hallgatni. vártam, hogy JB összepakoljon és elinduljunk végre haza. de ez legalább 40 perc volt. nagynehezen elindultunk. hozta az Asszonyt is. :)
a buszmegállóban beszélgettünk. kérdeztem, hogy szerelmes volt-e az exnőjébe. mondta, hogy nem. mert ő nem tud szerelmes lenni. aztán hozzátette, hogy kötődni viszont nagyon tud...
uhhh... mi a fasznak kérdezek???? teljesen elkámpicsorodtam. arra gondoltam, hogy már megint egy egyoldalú kapcsolat, amiben én vagyok a szerelmes, a másik meg nem, csak úgy van... meg hogy belém már megint miért nem tud szerelmes lenni valaki??? olyan savanyú lett a képem, hogy csak na. észre is vette. mondta, hogy nagyon hidegen nézek. nekem már megfordult a fejemben az is, hogy akkor befejezem vele. minek feccöljek energiát olyanba, aki nem tud szerelmes lenni??? fájt a szivem, de átfutott ez is az agyamon.
aztán hazaértünk. úgy volt, hogy Bétáék feljönnek megint, de aztán bepunnyadtak, mert későn telefonáltam. így kettesben voltunk. megigérte, hogy majd csinál rakott krumplit, de nem volt hozzá kedve.
leültünk a konyhában a pulthoz és inni kezdtünk. meg beszélgetni. 3 feles pálesz, 3 üveg bor, egy spangli. este fél 10-től hajnali 2-ig... és nyomtuk. rengeteget beszélgettünk. leginkább a múltunkról. a régi kapcsolatainkról. és egymással kapcsolatos érzéseinkről, gondolatainkról.
én még ennyit, ilyen mélyen, ilyen komolyan és ilyen jól nem beszélgettem senkivel. mármint férfival. mármint potenciális "jelölttel"... eszméletlen jó volt. főleg azért, mert bizony megcsillant az, amire vágytam.
több dolog is elhangzott, csak címszavakban:
- jó neki velem, úgy ahogy van, nem hiányzik most semmi
- időt kér ahhoz, hogy megszerelmesedjen, mert tulajdonképpen képes rá, volt már ilyen, csak kéri, hogy lassan, fokozatosan haladjunk, hogy ne legyek türelmetlen
- 3 hosszabb, komolyabb kapcsolata volt eddig (6, 5 és 3 éves dolgok), és mindig úgy váltakoztak, hogy valakivel a szex volt jó és agyban nem passzoltak, vagy agyban minden oké, tudtak beszélgetni, de a szex az nem működött. na, és hát velem meg mind a kettő megvan...
- nem volt még olyan nője, aki vele együtt fel tudott volna kelni. :)  hogy már ébredés után ugyanúgy pörög, mint ő. :) de én ilyen vagyok... ;)
no, hát ezekből (is) gondolom, érzem, hogy van keresnivalónk egymásnál. nagyon jó volt őszintén beszélni, és nyilván dagadt a májam azoktól amit mondott. és bár este még el voltam kenődve a buszmegállóban, de éjjel már rájöttem, hogy ha türelmes és édi-bédi leszek a továbbiakban, akkor bizony ez az ember az enyém lesz. és én akarom őt. mindenestül. :)
sikerült persze mocskosul berúgni és betépni. ő egy idő után eldőlt a kanapén, én meg buliztam, táncoltam, énekeltem. próbáltam ébren tartani, hiába... és nem is tudtam bevonszolni a hálóba. én viszont egy idő után lefeküdtem. Banya reggel 5-kor jött haza, aztán húzta is a csíkot el. gondolom meglepődött, hogy külön alszunk... :) JB aztán persze betalált hozzám. valahogy pont egyszerre ébredtünk meg. szexeltünk is egy jót. :) aztán felkeltünk. bár én tudtam volna még aludni. délelőtt 10-volt ekkor. megnéztünk pár South Park részt, aztán nekiállt főzni. én voltam a kiskuktája. :)
olyan isteni finom rakottkrumplit csinált... hmmm... és annyira jó volt a főzés, sokat nevettünk, hallgattunk zenét... komolyan mondom, mintha ezer éve lennénk együtt, egy varázslatos vasárnap délután... egyszerűen nem tudtam betelni vele. mikor kész lett a kaja, ettünk, majd én meccset kezdtem nézni (Man City-Man UTD 0:1), ő meg letusolt és lefeküdt aludni egy picit. ja, hozzá kell tennem, délelőtt úgy ébredtünk, hogy még csont részegek vagyunk. nem másnaposak, hanem részegek... uhhhh...
a meccs szünetében elmosogattam, rendet raktam. aztán előkerült a szobából. odabújt hozzám a kanapén. majd evett. majd nekiállt gyakorolni a bőgőjén. (úgy volt, hogy hazamegy gyakorolni, mert kell a számítógépe hozzá, meg nincs ott a kotta. de aztán ott volt a kotta. meg látszott rajta, hogy egyszerűen nem akaródzik elindulnia. és nem azért, mert szakadt az eső, hanem mert jó neki ott, nálam.) én ültem a nappaliban, néztem a meccset, ő meg a kisszobában gyakorolt... valami idillikus volt az egész... varázslatos... pont ilyenre vágytam egész életemben... ilyen vasárnapokra. ébresztő szex, sokáig alvás, együttfőzés, evés, röhögcsélés, zene, foci, harmónia, nyugalom, béke, boldogság...
valahogy nem ment neki a gyakorlás, nem volt jó formában, kezdett már inkább másnapossá, nyomottá válni. netezett egy kicsit (bőgőket nézegetett az ebay-en) én meg az HBO2-n a Casino Royalet néztem. a legjobb James Bond filmet. nem tudom megunni... :)
aztán megmasszíroztam a hátát. majd vacsiztunk. belapátoltam a maradék rakott krumplit, neki meg csináltam melegszenyákat. hogy ez mennyit bír enni???!!!... úrjézus... újabb bélgép... de ő legalább ínyenc. :)
vége lett a filmnek, megvacsiztunk, majd bezavartam a szobába, hogy gyakoroljon. legalább egy órát. én addig South Parkot néztem, majd letusoltam és befeküdtem az ágyba, olvasni. 10 után jött be, hogy mi van, totál felpörgött, ne aludjunk még. lement cigiért. mire visszajött, megtaláltam az mp3 lejátszóján a Rammstein: Du Hast Mich c. számát. na, ettől egyből felpörögtem én is. mire visszajött már ment az üvöltés. :)
beraktam a Fűre tépni szabad c. filmet. elszívtam egy spanglit. végignéztük. kurvasokat röhögtem. ő pont ilyen idióta filmre vágyott, nekem meg aztán mindegy volt... éjfélkor vonultunk végül az ágyba. aztán szexeltünk. aztán még egy cigaretta és alvás.
ma reggel majdnem megint bemondtam az unalmast, hogy nem jövök be. de megerőszakoltam magam.
holnap találkozunk legközelebb. este Gödörbe megyünk.
valami összegzést írjak esetleg? nem is tudom... kell-e egyáltalán. érdemes-e... mindenesetre nagyon-nagyon-nagyon jól érzem magam Jazzbőgőssel. imádom a mocskos pofáját. :) ő meg bírja a hülye fejemet. azt ennyi. :) ez az együtt töltött hétvége, a hatalmas, őszinte beszélgetés, a közös programok (pl. főzés)... szóval mind csak erősíti bennem, hogy kell nekem. hogy őt kerestem. hogy jó lesz vele. sokáig.
baromállatok vagyunk együtt, nem vesszük komolyan az életet, csak annyira, amennyire muszáj. én tisztelem őt a zenélés miatt, ő tisztel engem a munkám, az eszem miatt. felnézünk egymásra kölcsönösen valamiért, és szerintem ez nagyon fontos. egyezik a humorunk, az érdeklődési körünk, nagyon jól be tudunk rúgni, és az ágyban is kattanunk egymásra. mi kell még??? nyilván rengeteg apróság, de kezdetnek szerintem ez bíztató. :)
holnap leszünk 2 hónaposak... jujjj... ;)