félek

meg fogom fojtani a szeretetemmel, a rajongásommal, a ragaszkodásommal Jazzbőgőst. :(
nagyon vissza kellene venni magamból. tegnap is olyan sms-t küldtem neki, hogy persze már hatszor megbántam utána. nem volt benne, hogy szeretem, vagy ilyesmi, de nyálas, ömlengős és ragaszkodós volt. félek, hogy ezzel fogom elüldözni. bár nem mondhatja, hogy rátelepszek, mert nem hívogatom, nem tolok neki napi 10 üzenetet, nem nyafogok, hogy minden este aludjunk együtt... mégis...
ha együtt vagyunk akkor viszont nem bírok magammal és egyértelműen tudtára adom, hogy mit érzek. nem mondom állandóan, hogy szeretem. sőt. csütörtök óta nem is mondtam. de az egyéb megnyilvánulásaim egyértelműen jelzik felé, hogy én aztán már kész vagyok, és oda vagyok meg vissza...
és ugyebár mindig az a lehetetlen, hogy ebből az állapotból visszavegyen az ember. mert ha egyszer elszaladt a ló, ha egyszer átestem a túloldalára, akkor abból már lehetetlenség jól kijönni.
najó, azt megfogadtam, illetve megtanultam, hogy szerelmesverses, szerelmesképes képeslapot többet nem adok senkinek. max. válaszként. ha majd én kaptam az illetőtől.
szóval nagyon vissza kellene vennem magamból, de képtelen vagyok. :S nem az én műfajom a hidegség, a keménység, az önmegtartóztatás, a 3 lépés távolság, a magamat kettővel elosztás.
egy másik oroszlán, pl. 76-os ezt tudta értékelni. mert ugyanolyan mint én. ő sértve is érezte magát annak idején, ha nem a 100%-ot adtam magamból. hogy ő akkor így nem csinálja.
de Jazzbőgős más. illetve... nem biztos, hogy más... vagyis nyilván nem ugyanolyan, de a lényeg, hogy nem ismerem még annyira, hogy tudjam, mitől fullad meg és mi az ami még éppen jó neki. nem véletlenül kért időt, kérte a fokozatosságot, kérte a türelmet a részemről...
azért kíváncsi lennék, hogy milyen amikor szerelmes... igazából azt se tudom testközelből, hogy milyen egy pasi amikor szerelmes... még soha nem tapasztaltam ilyet... :(
ez az én keresztem. Istennek legyen hála... :(