ma, nyilván nem először, hogy olyan vastag páncélt növesztek, amin senki, de senki nem tud majd átjutni.
tudom, fogadkoztam már ezerszer ilyen téren, de most aztán tényleg kemény leszek és következetes.
egyik, hangsúlyozom, EGYIK faszkalap sem érdemli meg, hogy. semmit. még a lábamat beletörölni se... azt se.
menjenek ezek a büdös picsába. magamra is haragszom, de a pasikból is elegem van. mindegyikből.
tisztelet a kivételnek persze, de Vele az előbb ezt már négyszemközt közöltem. :) (gyk.: TG)
szóval a fasz kivan. najó, túlélem, nem arról van szó. ahogy túléltem már az eddigieket is.
a Jazzbőgősös kapcsolatot már buktam, mert ha most kezdek el keménykedni, az veszett fejsze nyele, édibédi meg nem leszek, nem bírok már lenni vele, az tuti. legegyszerűbb megmondani neki, hogy hagyjuk a faszba az egészet.
majd a következő, ha lesz olyan, belátható időn belül, majd annál páncélososkodhatok.
JB-nél se az volt a baj, hogy lemondta a tegnap estét. hanem ahogy lemondta. és hogy pont a tegnapit. (hóforduló) lehetett volna ezt máshogy is közölni. már vasárnap délután egyébként azt mondta a Casino Royal legromantikusabb jelenetére, hogy a szentimentalizmus butaság... már akkor jött egy kis vészcsengő... azóta az egy hatalmas haranggá nőtte ki magát a fejemben és kongat, kongat, rendületlenül.
nem tehetek róla. én nőből vagyok. tudok baromállat, meg kemény lenni, de alapvetően a gyengédség, a romantika, a "nyáladzás" a részem, hozzám tartozik és igényem van rá. és ha ezt valaki nem tudja megérteni, elfogadni, tolerálni, netán biztosítani a számomra, akkor bazmeg húzzon a gecibe. ennyi.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése