kapirgál már

Jazzbőgős.
napközben írt iwiwen: "Arbeit macht Frei!!!" ennyit. hú, de vicces. (a hétvégén egyébként fasisztának titulált, mondván a sapkám terrorista sapka, és a Lonsdale táskám is rátesz...) komolyan elgondolkodtam, hogy mit válaszoljak rá, de TG leállított, hogy hagyjam már a faszba, szokja meg, hogy az ilyen fasz üzenetekre nem válaszolok. úgy is lett.
aztán este 6 után jött egy sms:
"Jó bulizást Kedves!" (nofene. már "Kedves" vagyok? nagy K-val... ejha...) 2 óra múlva válaszoltam rá:
"Kösz. Már vége."
erre ő: "A bulinak?" (szeretném azt hinni, hogy itt beparázott, hogy neki van vége, nálam...)
én: "Mi másnak?"
ő: "Akkor nem is volt Dajdaj..."
én: "Egy 8 hónapos terhes nővel esély se volt rá."
ő: "Azt hittem a Gáborral találkozol."
én: "Az holnap lesz."
ő: "basszus!! azt hittem ma csütörtök van... amúgy hogy vagy?"
én: "Megvagyok."
és erre már nem jött válasz. mi is jöhetett volna??? most ha úgy gondolkodna, ahogy nekem tetszik, ahogy a naiv énem elképzeli, akkor összekapja magát és elindul hozzám. hoz egy tábla csokit vagy valamit és megszeretget, megölelget és összehúzza magát kicsire és még talán bocsánatot is kér. bár nem tudja (max. sejti), hogy haragszom rá és a tegnapi húzása kurvaszarul esett. illetve nem haragszom rá, csak megbántott és így beleszarok a palacsinta közepébe és kicsit sem vagyok hajlandó édibédi lenni, nyalni a seggét, gügyögni és nyafizni, hogy hiányzik. még ha hiányzik is a mocskos pofája... :S
ha játszma kell, hát legyen. megkapja. az a baj, hogy át fogok esni a ló túloldalára és olyan kibaszott undok leszek, hogy még... na, majd meglátjuk. hátha ez kell. mindegy. én nem agyalok. agyaljon ő egy kicsit. a faszomat meg beleverem már mindenbe... :S
SzöZsöVö... készülök a holnapra... vettem egy üveg bort. plíz. ne csesszkivelem. :) ja, meg magaddal se. ;) senki és semmi nem éri meg, hogy emésszük magunkat. naja, ezt pont én mondom... jogos a két pont... de más faszával... tudod... ;)