majdnem találkoztam

tegnap Jazzbőgőssel, aztán mégsem. az iwiwes levelére ugye reagáltam, hogy mikor láthatom. erre visszaírt, hogy este 10 után. erre én, hogy oké, feljön hozzám, vagy találkozunk valahol? meg még annyit írtam egy következő levélben, hogy "már ha tényleg akarsz velem találkozni. tudod, nem erőszak a disznótor, csak a disznó... :)" erre visszaírt: "mi van?"
na, itt sokkot kaptam, mert nem ilyen választ vártam. csak az volt a szándékom, hogy egyszer ő mondja már, hogy találkozzunk, ne én. csak annyit vártam, hogy visszaír: "persze, hogyne akarnék veled találkozni, már várom..." vagy mit tudom én. de valahogy nem vette a lapot. azonnal nem is válaszoltam erre, mert tök felidegesítettem magam, inkább elszívtam két cigit és utána írtam annyit: "jah, semmi. legyen inkább holnap. ha nem baj. :)" ezt elolvasta és nem írt rá semmit. azóta sem.
most persze nyilván egy picsoidnak tűnök, és TG meg is mondta, hogy ne pörögjek ezen, de hát mit tudom én... valamit várnék tőle... valami akarást, valami ragaszkodást, valami tüzet, valami olthatatlan vágyat, amit végre kifejez, 1 hónap után, ha tényleg úgy érzi. nyilván nem érzi úgy és nincs mit kifejezni. akkor meg hagyjuk a francba az egészet. szerintem. jó, persze, lehet, hogy majd csak 2 hónap után jönne az a bizonyos olthatatlan vágy... de hát én pont arra vágyom, hogy valakivel már az elején megőrüljünk egymásért, hogy minden egymástól távol töltött perc az maga legyen a Pokol. és akár lopott percekre, órákra fussunk össze, csak azért, hogy együtt legyünk. és ne azért jöjjön fel hozzám hétköznap, este 10 után, hogy megdugjon és aludjunk. na, azért aztán ne. mert ez az egész már megint úgy néz ki, hogy feljár hozzám, dugunk, azt annyi. ebből nem kérek, köszönöm. ennyire nem lehet valaki elfoglalt. vagy lehet ezt egészen máshogy is tálalni.
kíváncsi vagyok, hogy ma fog-e jelentkezni. őszintén szólva, baromira nincs kedvem vele találkozni. egy mákszemnyi kedvem sincs hozzá.
az a nagy büdös helyzet, hogy ha igazán őszinte akarok lenni, már pedig miért ne lennék, hiszen ez a saját kis naplóm, hogy szerelmes vagyok. szeretek valakit, de az nem Jazzbőgős. és itt vége is van a történetnek. nem tudok, nem vagyok képes másba beleszeretni, mást megszeretni, mert a szívem az foglalt. elég durván. próbáltam tenni ellene, de nem ment. ideig-óráig tudták feledtetni emberek, vagy csak halványítani a dolgot (mert feledni Őt sohasem tudom), de ez mind szánalmas próbálkozás volt.
és ma persze jött a depi. hogy már megint viszonzatlan szerelem. hogy már megint egy elérhetetlen ember iránt. hogy már megint ugyanabban a folyóban léptem, pedig... pedig hányszor fogadkoztam, meg letisztáztam magamban, hogy nem. hogy lekattanok. hogy elfelejtem. hogy továbblépek. DE NEM MEGY!!!! basszus... nem és nem megy. nem kell más. SENKI MÁS!!!! és ez egyre rosszabb lesz. vagy nem tudom. újra elkezdett pörögni az agyamban az a dolog, ami egy hónappal ezelőtt kezdődött. Jazzbőgős halványította azt a pörgést, de ma újra előjött. és folytatódik. és nem szűnik. és nem csitul. én ebbe bele fogok pusztulni. ha nem történik valami sürgősen, akkor beledöglök...
amúgy tegnap "tartalmas" estém volt. vérellátós leleteket felmarkoltam, előtte felkacsintottam Kéményseprő ablakára (ott tett le a troli előtte) vágyakozva, vettem hajfestéket meg macskakaját. hazaértem. befestettem a hajam. persze most másik festéket vettem, nem a megszokottat, mert 200 ft-tal olcsóbb volt. és persze egész máshogy működött. de nekem újítani kell, basszus. a legnagyobb bajom az volt vele, hogy úgy nézett ki összekeverve a cucc, mint a három napos, tüdőrákos turha. na, mindegy. ja, és a kontaktlencsetartóm se esett bele a hajfestékbe... áááá... minek... csak egyszer. :) meg minden tiszta kék lett megint. a lényeg, hogy a hajam az jó. míg kötött a festék a fejemen, addig ettem. hajmosás után cigi megteker, Betépve c. film berak, cigi fele elszív. 1 tábla csoki elfogyaszt. jól betép, majd fél 10-kor takarodás aludni. ennyire vágytam, semmi másra. mondjuk jobb lett volna, nem egyedül abszolválni mindezt, de hát ez van...
a mai nap örömhíre egyébként, hogy megszületett Edinka és KiPe kisfia, Kolos!!!! tegnap este 7-kor, 58 cm és 4 kg a baba!!! szép nagy gyerek!!! :) ezúton is gratulálok nekik!!! :)