kidőltem tegnap. lefeküdtem aludni. reggelig nyomtam, némi megszakítással. mintha kicsit ki is simult volna a fejem... :) bár ugyanolyan fáradtnak éreztem magam reggel, mint máskor. lehet, hogy már túlaludtam magam. :)
kedd délután 5 előtt jelentkezett Jazzbőgős, hogy most töltötte fel a kártyáját, azért nem írt, mert nem volt pénz rajta. (iwiwre persze belépett, azért egy emailt megereszthetett volna, na, mindegy) miután kinyögtem neki, hogy hétfőn otthon buliztam, TG-vel (neki azt írtam: "Gábor barátommal"), teljesen bekussolt... lehet, hogy féltékeny??? ejej. nem kéne... féltékenységgel nálam nem lehet semmit elérni, jobb, ha tudja. aztán még próbáltam mentegetni magam, én hülye, hogy a hétfő esti "lehet engem nem keresni egész nap..." sms csak poén volt, nem számonkérés, bár hiányérzetem az volt, ez tény. erre sem reagált. hmhm. most mi a faszt csináljak??? mondjuk leginkább semmit. majd ha feldolgozta, akkor jelentkezik. ha meg nem jelentkezik, azt is leszarom.
vasárnap reggel óta nem találkoztunk, és bár annyi, de annyi jó koncertre el akart vinni a héten, ehhez képest szerda van és még szó se volt róla, hogy akkor menjünk el valahova, vagy egyáltalán találkozzunk. nem mondom, hogy nem jó kicsit egyedül lenni, mert az 5 este együtt, már sok volt. de azért legalább tehetne egy próbát, vagy valami... mondjuk, az is elárul valamit, ha 3 hétnyi ismeretség után azt mondom, hogy 5 este együtt sok. elvileg az elején minden perc kevés a másikból. elvileg. a másikból. de nem belőle. szóval már most el kéne gondolkodni, hogyan tovább. már ha van min gondolkodni egyáltalán és nem sértetettem vérig azzal, hogy hétfőn, a saját lakásomban a legjobb barátommal csaptam szét magam.
holnap lesz egyébként 1 hónapja, hogy ismerjük egymást. rémes, hogy elszaladt az idő... nem vagyok benne biztos, hogy 2. hóforduló is lesz. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése