akartam is

meg nem is, megírni azt, amin gondolkodtam tegnap este, de inkább megírom. kiírom magamból.
ahogy TG-t vártam, azon gondolkodtam, hogy mit érzek iránta... mit gondolok vele kapcsolatban...
szerelem??? nem, nem tudom... persze, szívcsücsök, de valahogy máshogy. pici bizsergés mindig van és lesz is vele kapcsolatban (némi féltékenység is befigyel persze, ott legbelül, ha igazán őszinte akarok lenni...), de nem vagyok halálosan szerelmes belé. már nem...
úgy vagyok vele, hogy szükségem van a barátságára és ezt nem akarnám holmi nyomulással, értetlenkedéssel, kínos szituval elrontani. szerintem mindkettőnknek jobb így.
szex??? nem, nem tudom... igazából, vágyom is rá, meg nem is... vágynék hozzáérni, vágynék csókolózni vele, ez tény... de szerintem olyan szinten zavarban lennék megint (mint ugye tavaly év végén), ha le kéne előtte vetkőznöm, vagy úgy érne hozzám, hogy... izé... szóval... szerintem kiszaladnék a világból... és nem azért, mert nem kívánom, vagy mert nem lenne jó... hanem mert zavarban lennék, mert ciki lenne, meg fura...
nyilván az alapvető baj az, hogy annyira magas polcra van téve nálam, hogy egyszerűen nem tudnék megbirkózni vele, még mindig nem, hogy A TG, a NAGY-NAGY TG, az én ágyamban, az én testemmel bíbelődik... áhhhh... a csókjára, az ölelésére vágytam tegnap este, de semmi többet el nem tudtam volna képzelni... egyszerűen nem...
és ez nem túldimenzionálás. mert nekem ez az Ember ennyi mindent jelent, és én ennyi mindent látok és érzek benne, és ennyire nagyon szeretem, és ennyire jól érzem magam Vele... és bárcsak mindenkinek bemutathatnám és megmutathatnám, hogy mennyire igazam van...
ahhoz képest, hogy 76-os is a barátom... volt... áhhh... ez a két Férfi egyáltalán nem említhető egy lapon... 76-ossal már nem is akarok békülni, nem keresem a társaságát, hetekig eszembe sem jut, egyszerűen nem érdekel, hogy mi van vele...
a TG-vel való error viszont nagyon-nagyon megviselt. még ha nem is írtam itt róla annyit, mégis, rá sokkal-sokkal többet gondoltam. hogy mi van vele, hogy mikor fogunk újra cimbizni, stb. az ő ideiglenes elvesztése sokkal jobban fájt, mint 76-osé.
mert 76-os egy hazug pöcs. aki a saját bőrét menti inkább és a barátságunkat feladja. (ebből is látszik, mennyit jelentettem neki... engem is csak kihasznált...) mert hogy én mit tettem. és hogy haragszik rám. hát remek. magára kellene haragudnia, de az persze nem jut az eszébe. no, mindegy, nem foglalkozom vele.
szóval TG. hm. most már biztos vagyok benne, hogy őt keresem minden pasiban, aki az utamba kerül. és ha kanyarban nincsenek hozzá képest, akkor leves... ő az etalon, a zsinórmérték... mindenben.
azért én egy nagyon-nagyon szerencsés ember vagyok, hogy van egy ilyen Barátom... ;) egyszer csak meglelem a klónját is, akivel majd szerelembe is esünk... ;)

azért, hogy ne csak TG-ről szóljon ez a poszt (még elbízza magát... :D), jelzem, Kos jelentkezett. édesdrágaaranyos... érdeklődött, hogy s mint... felvetettem, hogy elhúzhatnánk egy pancsolós, avarrugdosós, sétálós hétvégére, valahova vidékre... támogatta az ötletet. mondjuk, amennyi programja van állandóan, szerintem nem avart fogunk rugdosni, hanem hógolyózás lesz a vége, de az sem rossz... nem, nem vagyok szerelmes. de tény, hogy már baszott a dolog, hogy hétfő óta nem hallottam róla. :) meg tény, hogy nem rossz vele lenni. persze, nem akkora arc, mint TG... :) de még lehet... ;) hm. lehet, hogy gázul hangzik, de amíg nincs más, elfutkorászok vele, erre-arra... aztán majd meglátjuk. nem tudom én ezt az egészet mirevélni, barátkozásos szexelés... áhhh... ilyennek sosenemvolt jó vége... meg nem is lesz, nem is lehet...

tegnap reggelre megint Ozorával álmodtam. ez valami döbbenet. pedig már lassan két hónapja, hogy ott jártam. de még mindig oda vágyom, vagyis hát folyamatosan. :) valami olyan volt az álom, hogy már a helyszínen voltunk, kerestem a sátramnak a legjobb helyet, a lányokkal persze nem jöttem ki, ők itt duzzogtak, én meg ott... próbáltam önállósodni, és a saját utamat járni a bulin. vagyis hát már a kezdetén... én teljesen bele vagyok ebbe a fesztiválba pusztulva... én nem is hittem, hogy ilyen létezik... pedig mostanában, mióta tönkrement a telefonom headsetje, nem is hallgatok goa vagy trance zenét egyáltalán... és mégis... még mindig a véremben van... :) meg az agyamban, meg a lelkemben legbelül... még TG-t kell meggyőzni, hogy mennyire jó, hogy jövőre együtt kell abszolválnunk... nem hagyhatja ki... áhhh... kizárt dolog. :)

ja, kedden már azt is kitaláltam, mit kap TG a 30. szülinapjára. (az még 2 év, jelzem...) de nem mondom meeeeeeeeeeeeeeeeg!!! :P