még írni este. hogy alapvetően nem úgy indultam haza, hogy megint bebaszok, hanem, hogy alszok ezerrel, mert fáradt vagyok.
ehhez képest bementem a postára, mert levelem jött az APEH-től. valahogy éreztem, hogy mi lesz benne. és nem is csalódtam. a lakásra jött ki az illeték. 1.252.000,- azaz egymilliókettőszázötvenkettőezer forint. plusz 200.000,- Ft bünti, mert későn jelentettük be az ajándékozást.
na, mikor ezt megláttam, egyből világossá vált, hogy én ennyi terhet, ennyi szopatást, ennyi fost már nem tudok józanul elviselni.
nem elég a tudat, hogy életem szerelmével a legrosszabb időben találkoztunk és ezért kellett szakítania velem, de még ez a rohadt illeték is. a postáról kifeléjövet már persze bőgtem, hangosan énekeltem az utcán, elég érdekesen néztek rám az emberek... aztán boltba be, bor megvásárol, cigaretta megvásárol és ennyi. muszáj volt berúgnom. ma reggel persze megint hasmenésem van. hogyörülök. :)
szóval igen, rossz időben találkoztam a Bőgőssel. mármint neki rossz időben. nem is kész erre, meg most nem is olyan az élethelyzete. tulajdonképpen meg is mondta pénteken, hogy nem miattam szakít. hogy nem én vagyok a hibás, hanem ő. ezért sem hiszem, hogy már nem szerelmes, hogy már nem akar engem. csak most a zenét helyezi előtérbe. lehet, hogy nyár elején újra felbukkan, amikor majd vége a sulinak és kicsit lazábbak lesznek a dolgok... nem tudom. én várok rá, számítok rá.
viszont nem akarok vele találkozni és nem akarok róla tudni semmit. jobb ez így. csak feltépném mindkettőnk sebeit. hiszen én sem vagyok közömbös neki, és nyilván sohasem leszek az. csak újra belerángatódna abba, amitől "szabadulni" akart. és én meg ezt nem szeretném. jobb a békesség. zenéljen, velem meg majd lesz valami... nagyon-nagyon szeretem, nagyon-nagyon hiányzik, de meg kell értenem, hogy ennek most így kell lennie. még nyalogatom a sebeim valameddig, aztán kész. titkon, a szívem mélyén továbbra is várok rá, mert tudom, hogy fog még keresni. hogy ennek nincs örökre vége.
ahhh... olyan szájfényt lőttem az AVONból... whááááááá!!! évek óta keresem ezt és most végre megtaláltam. :) persze, rögtön az jutott eszembe, hogy ha a Bőgős látná, egyből merevedése lenne... (imádja, ha ilyen fényes a szám, ilyen csillogós. szerinte olyan, mintha nyálas lenne és ez őt nagyon izgatja.)
az éjjel egyébként fél 11-től egészen fél4-ig bírtam aludni, megállás nélkül. aztán felébredtem és kezdtem kattogni. majd szinte megerőszakoltam magam, hogy ne gondolkodjak, hanem dögöljek. én nem tudom mi van velem, de mostanában rémesen szarul alszok. ezért is kell a fű többek között, mert az legalább agyonver teljesen. reggel 6 körül meg arra ébredtem, hogy gecire fájnak a sebeim, ez átsugárzik hátra, a derekamba, meg a vesémbe, meg mittomén. csak összegörnyedve bírtam valahogy meglenni. nem tudom, hogy ez most normális-e vagy sem... lehet, hogy fel kéne hívni az orvost? csak 1 hét múlva találkozom vele, úgy beszéltük meg... addig csak nem pusztulok már el... :S
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése