a kimerültség megtette

a hatását. csak egyszer ébredtem fel éjjel, most fél 3-kor, de aztán gyorsan vissza is aludtam.
tegnap hazafelé a Tesómmal dumáltam pénzügyekről, erről az illetékbalhéról, meg mit tudom én... meg persze a Bőgősről is. hogy mennyire hiányzik. hogy mennyire nem kell más, nem mozgat meg senki más. teljesen kiborultam egyébként, majdnem elbőgtem magam előtte, szerintem látta rajtam, hogy kivagyok. a pénzügyek miatt is, meg a Bőgős miatt is. egy nagy halom szarkupacnak érzem magam és az egész életem.
hazafelé persze újabb üveg bor (kéne a ződ, unom a bort, de nagyon), vacsiztam, megittam, berúgtam. most nem volt érvagdosós számok hallgatása, csak tévéztem. meg nem volt picsogás, önsajnálat, inkább csak az agyam tompítottam. mer' az jó nekem. és tényleg. :)
fél10 körül aludtam el, fél 3-kor ugye felébredés, de aztán gyorsan visszaalvás.
reggel meg vadbaromság álmodása. ha ezt valaki megfejti...
nos, azt álmodtam, hogy terhes vagyok. ráadásul a volt férjemtől. a terhesség alatt Viki és Edinka adtak tanácsokat. a terhesség egyébként szinte egyáltalán nem látszott rajtam, az alakomon. aztán megyek egy buszon, a kórház felé, mert már nemsokára megindul a szülés, aztán a következő, hogy otthon vagyok, ott a gyerek, egy gyönyörű kislány, akinek a Jázmin nevet adtam. pont azt mondtam a volt férjemnek (természetesen rá hasonlított a baba), hogy semmire nem emlékszem a szülésből, a buszozás után teljesen kiesett minden, semmi emlékem nincs. aztán az álomban haladva tovább, a kislány nagyon szép, és hol legalább 1 éves forma, hol csecsemő. pedig nem telt el idő a dolgok között. nem a mostani lakásunkban laktunk, hanem valahol, máshol, Nyúllal (????) közösen. két lakást, az övét, meg a miénket (?) nyitottuk össze, és így éltünk hármasban, voltférj, Nyúl meg én. Nyúl állandóan üvöltözött a voltférjemmel, de minden szarért azonnal, aki nem bírta, és olyankor elment sétálni, én meg jól lebasztam Nyulat, hogy hagyja abba és húzzon el a francba.
aztán jött a család látogatni, voltférj nagymamája, szülei, meg az én szüleim. aztán apámmal veszekedtem, hogy 33 évesen nem fogok vele együtt lakni (mert azt akarta, hogy költözzek haza, hozzájuk), oldja meg máshogy a lakáskérdést.
egy csodálatos szőke, nagyon sok hajú kislányt képzeljetek el egyébként, de hogy miért Jázminnak neveztem el, azt senki ne kérdezze... (najó, hétvégén láttam egy filmet, XL szerelem volt a címe, amiben kövér nők találtak pasit maguknak és a főszereplőt Jasminnek hívták... lehet, ezért???)
ezután az őrület után ébredtem fel reggel és csak fogtam a fejem, hogy gyerek, voltférj, Nyúl... mifasz???? :S
tudtam volna még aludni, de hát már nem lehetett... :(
a villamoson két kövér cigány (egy nő, meg egy pasi) ki akarták fosztani a táskámat. már a Rákóczi térnél le akartam szállni, mert idegesített, hogy a pasi hasa a hátamban van és csak nyomakszik ezerrel, mikor észrevettem, hogy a táskám felé nyúlkál. ránéztem, és magam elé vettem a táskát. erre, a mellettem álló nő kezd kotorászni felé. na, akkor eldurrant az agyam. kivettem a fülhallgatót a fülemből és ordítani kezdtem, hogy "látom, hogy a táskámba nyúlkálnak, nem hagynák abba? menjenek már a büdös picsába!!!!" a két roma persze csak áll, mintha nem is róluk lenne szó, a tömött villamos megdöbbenve pillog, hogy mi van, mindenki szorítja a cuccát magához. még hogy nincs cigánybűnözés... bazmeg... Ferenc testvértől lopjanak, attól a köcsögtől, ne tőlem bazmeg. én is csóró vagyok. hálistennek persze nem tűnt el semmi. leszálltam a Blahán, addig érfelvagdosós, lagymatag zenét hallgattam, de olyan ideges lettem, hogy muszáj volt SOAD-ra váltanom. zúztam egészen a melóhelyemig.
whááááááá, Dr. BI megint megtalált a társkeresőn. nekem persze megint nem esett le, hogy ő az... bazeg... na, mindegy, a lényeg, hogy megyünk szombaton Flashre. egyéb se érdekel. :)
holnap meg fodrász... az éltet, de komolyan... semmi más. végre lesz normális frizurám. remélem. ;) tök fura egyébként, hogy ma már csütörtök van. teljesen elkavarodtam a hét napjaiban, teljesen felborult az életem... egyáltalán nem vagyok képben a héten, hogy merre vagyok arccal... na, mindegy, majd kialakul. :)