nem akartam én

minden este bebaszni, aztán mégis úgy lett. szombat este is borral tértem haza, vasárnap is bevásároltam egy üveggel.
tegnap este pl. már este fél8-ra kész voltam. rettenetesen kiborultam, meg depis lettem. hiányzott az a faszfej. :( sajnos ezt újfent sms-ekben hoztam a tudtára.
nem fogom ideírni, hogy miket toltam, mert én is kurvára szégyenlem, hogy ennyire gyenge voltam és a méltóságomat dobtam a sárba, hogy azon páros lábbal, vihogva ugrálhasson, de übergáz volt. ja, persze közben találtam valami fűmaradékot egy régi pipámban, még azt is eldurrantottam. beraktam a Dívás cd-t, hogy végigbőgjem/üvöltve énekeljem. aztán már csak Palya Bea nyomatta 20-szor a Portugált, majd Esperanza Spalding Precious c. száma szintén 20-szor.
de most viszont GAME OVER. Bőgősről beszélni nem fogok soha többé, nem akarok beszélni róla, nem akarok rá gondolni és ennyi. tényleg lezártam ezt a történetet, mert rájöttem, hogy szarik ő a fejemre magasról. ennyi volt. hogy miért volt ennyi, nem tudom. hogy mitől kattant be, nem tudom, de én részemről tényleg lezártnak tekintem az ügyet.
ha netán találkozom vele, átnézek rajta, idegennek fogom tekinteni. de leginkább kerülni fogom azokat a helyeket, ahol találkozhatnánk. én innentől kezdve nem ismerem őt. törlök minden gondolatot, ami vele kapcsolatos. a szívembe elraktározom, hogy jártam egyszer egy Jazzbőgőssel, de ennyi és nem több.
és elhatároztam, engem mégegyszer pasi nem fog megszopatni. engem mégegyszer pasi nem fog dobni. vagy én szakítok, vagy semmi. ezt az örömet mégegyszer nem adom meg senkinek. hogy belémrugdalva élje ki magát bárki is. hát a lófaszt.
a cuccait meg ki fogom baszni a tárolóba, a gecibe, hogy ne lássam nap, mint nap. nem akarok tudni róla semmit. igazából az iwiwen is törölni akartam az ismerősök közül, de az túl kicsinyes húzás lenne. aztán persze lehet, hogy pár hét/hónap múlva azt is megteszem.
amúgy persze vasárnap, napközben már kitöröltem a számát a telefonomból, meg minden szaros sms-t, amit egymásnak küldtünk, csak egyet nem, ezért volt meg a száma sajnos, és mostanra már kívülről tudom, pedig pont azért töröltem mindent, hogy ne essek a részegen/betépve sms-ezés hibájába. na, mindegy.
ma reggel viszont ünnepélyes keretek között kibasztam a fogkeféjét a gecibe. látni se akarom azt se többet.
az a legnagyobb gáz, hogy a piálás most már tényleg minden este hiányzik. már rutinosan veszem a bort, már úgy iszom, mint a vizet. a vásárláskor egyébként elsődleges szempont, hogy rosé legyen, lehetőleg félédes és legalább 12%-os. hogy egy üvegtől bebasszak. eddig mindig sikerült. :)
ja, szombat este annyira sikerült berúgnom este 9-re, hogy a lakásban (!!!!) elhagytam a mobilomat. éjszaka fel-felkeltem, hogy keresgessem, de nem találtam. aztán visszadöglöttem. aztán reggel, mikor kicsit tisztult a fejem, akkor jutott eszembe, hogy hol lehet. végül meg is találtam persze.
szóval önpusztítás rulez. :)
nagyon kellene a zöld, mert egyrészt a bor drágább mulatság, másrészt tényleg kezdem unni. a fű egészen máshogy hat. mondjuk tegnap este, mikor a kettőt kevertem... na, az se volt gyenge... de inkább maradnék a zöldnél. most nem fájna a fejem, mint állat. :(