kedd, március 03, 2009

a sokadik kilépőpálesz

után tudtam csak "megszabadulni" tegnap Vikiéktől. jujjj... alig találtam el a buszhoz. :)
nagyon jól éreztem magam náluk, Gyuszival sikerült jól benévnapoznunk. :) büntető házipáleszből csúszott le már nem tudom hány pohárral. :)
hazafelé felmentem a Koshoz, már a lépcsőházban énekeltem. örült nekem nagyon. mint mindig. :) persze nem tanult egész nap, csak szüttyögött. zenét hallgattunk, mutogatott ezt-azt, dumálgattunk. csináltunk melegszendvicseket (pedig már Vikiéknél is bevacsiztam rendesen), jól bekajáltam. volt vagy hajnali 2, mikor lefeküdtünk aludni. jó kis zenéket nyomatott elalváshoz, kicsit összeszívódtunk, de inkább csak bújtunk, semmi több. úgy is aludtunk el, kifliben. aztán meg lökdöstem el, mert valahogy nem ment úgy a pihi. meg igazából máshogy sem, csak forgolódtam. nagyon keveset aludtam, úgyhogy most persze hulladék vagyok megint. mára ugyebár takarítást terveztem, de ebből szerintem annyi lesz, hogy hazaérek és beleájulok az ágyba. :(
a Kostól még iwiwen írtam levelet a Bőgősnek. úgy éreztem, meg kell tennem. (najó, Edinka levele is hozzásegített) szóval tegnapra megint nem tudok pipát behúzni a naptárba, de már nem is bánom.
hogy mit írtam? hát ezt:
Téma: izé e
Feladás dátuma: március 2., 22:40
Üzenet szövege:
na, figyi. nincs hiszti. nincs semmi.
várok türelmesen. gyakorolj. drukkolok, hogy a koncertjeid jól sikerüljenek. gondolok rád minden percben.
aztán majd jelentkezz...

csókollak.

Boci

a múltkor Gergő (a Trió névadója és gitárosa) barátnője is sok-sok türelmet javasolt, mert annak idején ő is megküzdött Gergővel, meg a zenéléssel. hát ennek szellemében leszek most jófej.
valójában tényleg csak azért ronyóztam be, mert a felfokozott idegállapotban, ami a műtét előtt van, jól esett volna, ha az az ember törődik velem kicsit többet, aki a legközelebb áll hozzám. aki a legfontosabb nekem. viszont pont összejött, hogy neki is bele kell zúzni a rock'n roll-ba. úgyhogy ez egy szerencsétlen véletlen.
biztos vagyok benne, még mindig, hogy meg fogja hálálni ezt a türelmet. és remélem, hogy a levélre is majd valami nagyon kedveset válaszol. :)
szerintem a kórházból sem fogom cseszegetni. egyrészt lesz olyan, aki foglalkozzon velem, másrészt jobb, ha a nyavalyámban, kínlódásomban nem lát. mondjuk, igen, ha már egy kapcsolatról van szó, még ha nem is házasság, akkor is, ugyebár "egészségben, betegségben, etc. ...". de ez nem az a szitu, amikor számonkérhetek bármit is.
jobban esett volna, ha nem így történik, de túlélem. ha szénné stresszelem magam miatta, attól nem lesz jobb. egyikünknek sem.
ejha. nem is hiszem el, hogy ezeket a gondolatokat én írom. hogy ez belőlem jön. pedig igen. :) kicsit azért büszke vagyok magamra. vagy ne legyek??? na, mindegy.
tegnap rászívódtam egy számra, ami persze már tök régi, de nekem most ütött be nagyon, kb. ez ad most erőt, hogy túléljek. (tehát már nem Esperanzát hallgatom, hanem ezt, folyamatosan, üvöltve)
íme. (tudom, gáz, meg nem az én stílusom, de nekem bejött.)
ehhh... az eredeti videót nem engedi beilleszteni, de tolok ide egy zene+szöveg verziót. igazából úgyis az a lényeg. :)

4 megjegyzés:

  1. Megint lemaradtam vagy három hetet, de a legjobbkor zárkóztam fel a jelek szerint.
    Azt az el nem küldött levelet én asszem elküldtem volna (ámen és örökkön örökké nélkül), mert kultúrált sokmindenre rávilágító és érzelmes volt. Szóval az egy jó levél na :-P
    A jelen állásról picit más a véleményem, de az most szart sem számít. A lényeg, hogy én is szorítok holnap érted.
    Szép legyél és igényt tartok majd az aktfotókra ;-)
    Egy kalappal! :-)

    VálaszTörlés
  2. ööö... egyszer majd nyilván meg fogom mutatni neki azokat a sorokat, de még nem érett meg rá az idő...
    mi a véleményed a jelen állásról??? ez igazán érdekel... akár külön, mailben is.
    köszi, hogy szorítasz, nagyon sokat jelent nekem!!!
    és meg is sértődtem volna, ha az aktokra nem tartasz igényt. ;) naná, hogy te leszel az első, aki megkapja őket. :)
    ölellek!!!

    VálaszTörlés
  3. Semmi mélyenszántóra ne számíts, csak egyszerűen nem értem én az ilyesmit. lehet, hogy régimódi vagyok, vagy nagyon vidéki, de én sosem taktikáztam egy kapcsolatban. Most nem Rád gondolok, mert Te max. rákényszerülsz. Én csak azt gondolom, ha valakit szeretek, akkor másfél hétig nem tudnék felé sem nézni. Ha fontos nekem, nem tudnám elfelejteni, hogy megy a kés alá és nem tudnék más következtetésre jutni, minthogy biztosan jól esne neki ha mellette lennék. (el sem tudom képzelni, hogyan lehet egy ilyen szituban máshol lenni és nem tudni, nem érdeklődni a történésekről) Rogyásig szaladgáltok, buliztok, vagy csak éppen valamiért nem alszotok hajnalokig a hét majd minden napján és akkor nem lehet egy ölelésnyi időt (vagy csak válasz sms-nyit) szakítani a másikra? Aki hajnalban még kajtat valamerre az pont a szerelmére nem tud hetekig egy csoffadt fél órát szakítani? Sosem voltam menő zenész, nem tudom csak sejtem mivel jár, mindent meg lehet magyarázni, ha attól jobb nekünk, de amit itt felvázoltál az az én agyamnak túl laza "összetartozás". Mert talán ha Te őt szereted, ő pedig téged, akkor nevezhetjük ilyesminek. De hát én egyszerű vagyok mint a szög. Viszont tartottam már az altatásból ébredező párom elé a hánytálat és cserélgettem egy fél délután. Igaz összekötött a papír is, bár szerintem nem ez inspirált. Hogy kedvenc filmes szövegemet idézzem, "az élet furább a szarnál". Ilyen alapon miért pont ezen a hozzáálláson kellene fennakadni. Nekem érdekes, ennyi. Szard is le máris, mert tényleg nem szerettem volna elbaszni ezzel a hangulatod.
    Megkérdezted és nem akartam én is a fejedre tojni. De tényleg ne is törődj ezzel(se). Igen szorítok majd és ha túl vagy a dolgon mielőbb jelentkezz le itt légyszi :-)
    Puszi

    VálaszTörlés
  4. sokszor elolvastam a soraid. legszívesebben változtatás nélkül megmutatnám a Bőgősnek. lehet, hogy ez is lesz. hátha elgondolkodik.
    köszönöm.
    meg az aggódást is. jólesett.
    szrtlk. :)

    VálaszTörlés