és megcsap a mota illata... wháááá!!! jó kis cucc. na, csak érjek haza. ;) nem győzök szellőztetni az irodában, az üvegkalitkában, hogy ne álljon be ide a szag. :)
még nem is meséltem, hogy pénteken mekkora poén volt, míg én a szülinapi partin voltam.
kaptam 2 smst, szinte egymás után. azt hittem, hogy a hitelkártyáim egyenlege, mert fordulónap volt. de nem.
nagy megdöbbenésemre a Borásztól jöttek az üzenetek. úgy volt, hogy találkozunk, május elsején, de aztán az a Bőgős miatt elmaradt. később is még akartunk randizni, de aztán ő eltűnt, nem keresett. erre péntek este az első sms:
"Köszönöm a szép estét, nagyon jól éreztem magam, remélem lesz lehetőségem máskor is élvezni a társaságodat. Szép álmokat. :)"
majd jött a második 5 perc múlva:
"Bocsi, téves helyre küldtem az sms-t ne hari"
MUHAHA!!! én még soha nem kaptam félrement sms-t. :) igencsak jól szórakoztam rajta. na, mondjuk akkor már mindenen... :) ja, nagyon nem rázott meg a dolog. sőt egyáltalán nem. szarabb lett volna (nem kicsit, nagyon), ha ugyanez a Bőgőssel történik meg. mármint ha az ő sms-e megy félre és hozzám kerül. egy ilyen típusú. akkor nyilván összeomlottam volna.
épp mondtam reggel LAndienak, hogy a hétvégén annyit beszéltem idegeneknek, ismeretleneknek, az életem sztoriját részletesen egyáltalán nem ismerőknek a Bőgősről és erről az egész szenvedésről, de kb. mindenkinek aki szembe jött, annak erről a sztoriról nyavalyogtam, hogy lassan benne leszek a Fókuszban, vagy lehet, hogy az esti Híradóban, mégpedig úgy, hogy: "a nő, aki mindenkit a saját nyomorával fáraszt, bárkit megállít és elmeséli, mennyire halálosan szerelmes egy jazzbőgősbe..."
na, hát ez lennék én. szóval járókelők reszkessetek!!! :)
tegnap munka után az új biznisszel foglalkoztam. remélem, hogy be fog jönni, illetve nagyon bízok benne. természetesen már elképzeltem a havi félmilliós jövedelmet, amit ebből szakítok. az egész életem megváltozna tőle...
ezután hazamentem, vettem a görögnél kaját és bepunnyadtam a tévé elé. tekertem, sorozatokat néztem, meg még a Híradó21-et, az EP választás utáni első nap eseményei miatt, majd fél10-kor aludni mentem.
reggel LAndieval összefutás, majd be a melóba. már fél8-kor bent voltam. mint egy sztahanov. :) ma hazafelé veszek macskakaját meg almot, meg valami ennivaló félét is kellene végre, mert egyáltalán nincs otthon semmi, viszont már van kajajegyem. :) este Katinka feljön a kis cuccáért, amiért már 3 hete görcsöl és végre megvan. (gondolom majd jól betépünk vele gyorsan. :D) geci voltam, mert bár nekem volt, az enyémből nem adtam neki. túlságosan rosszul tűrném Joe nélkül, ú meg már úgyis egy ideje nélküle van, szóval 2-3 hét pluszban már nem a világ. :) mondom, geci vagyok, ha velem csinálta volna ezt valaki, totál kiborulok...
pasifronton semmi, de semmi változás. csak 40 év feletti, kövér, vidéki, szakmunkásképzőt végzett IQfighterek keresnek, senki egyebet nem érdeklek. de valahogy engem sem mozgat meg senki. na, hát ezek meg főleg nem. ez talán nyilvánvaló.
tököm televan az idei nyárral, hogy végig melózom. semmi hosszú hétvége, semmi bulizás, semmi pihi (strandra meg ki se tehetem a lábam), semmi nyaralás. úgy várom már Ozorát, mint a Messiást. erősen gondolkodom egy táboron még előtte, forgatókönyves és filmkészítős tábor, Orosházán.
ott lesz annak a könyvnek a szerzője is, amiből tanulok, meg Rudolf Péter, meg Kamarás Iván, meg Szabó Győző, meg Pálfi György rendező, meg mittomén... biztos tök jó lesz. és igazából nem is túl drága. olyan szívesen elmennék. ez is egy lehetőség lenne még több új embert megismerni, esetleg értelmes pasikkal találkozni, ráadásul Kamarás Iván szingli... ;) ja, és Bódi Szilvi is ott lesz. az meg egy istennő, akárki akármit mond (persze Sarah Jessica Parker után... na jó, teljesen más típus a kettő, de nekem nagyon bejön mindkét csaj...). szóval kéne menni. osztálytársam is akar jönni. aki szerintem kőleszbi. ami persze nem baj, csak úgy mondom. :) szóval ő is jönne, tehát nem is lennék vadegyedül. hmhm. meggondolom. még van időm rá. bár ahhoz pénz is kell...
lehet, hogy inkább Ozorára tartalékolom az energiáimat, meg a pénzemet. na, meg a fassetuggya. lehet, dafke elmegyek. azt' bekaphatja mindenki.
na, mondjuk amúgy is bekaphatja mindenki. már akinek megengedem.
nem véletlenül ittam ám hulladékra magam az osztálytalálkozón. gondolkodtam ezen sokat azóta. az az igazság, hogy miután kiderült, hogy rajtam kívül mindenkinek, értsd: MINDENKINEK van párkapcsolata (férj, barát, élettárs, szerető), kivéve talán rajtam kívül 1, max. 2 embert (ebből is a másodikról nem tudunk semmit, tehát nagy valószínűséggel ő is boldog családi életet él) 37 lány közül. (lány osztály voltunk, basszameg)
szóval nagyjából mindenkinek sínen az élete, van, ahol már több gyerek van, az egyik lány éppen 10 hetes terhes és már van egy csodálatos kislánya... én meg... ÉN MEG??? én meg beszámoltam a halálos szerelemről, meg arról, hogy két végén égetem a gyertyát és ennyi. ezt bírtam felmutatni. nem mondom, hogy szégyenkeznék emiatt, de basszus, hogy nincs senkim, 33 évesen, az azért gáz. főleg olyan helyen, ahol mindenkinek van. na jó, cserébe fogytam 50 kg-ot és nagyon-nagyon jól nézek ki, megdöbbentően jól, ahhoz képest amilyen voltam (néztem 5 évvel ezelőtti képeket magamról, amik az előző osztálytalin készültek... hát gyomorforgató volt...), szóval emiatt büszke is lehetek, és igenis, van mit felmutatni, na de hát olyan egyedül vagyok, mint az ujjam... :(
na, persze ha megkapirgálnánk a dolgokat, biztos találnánk sok helyen fost, hogy nem működik a kapcsolat, vagy nincs sunshine happy, meg azért van már több elvált csajszi is, aki újra férjhez ment, vagy már a nemtom hanyadik pasival van, de legalább van.
oké-oké, mindenáron ne legyen az embernek pasija. ennél a szitunál már egyedül is jobb. mármint egy fos szitunál. de akkor is szarul éreztem magam. na jó, csak egy picit. de én mint társfüggő, szóval engem szarul érintett, hogy csak én vagyok szingli. meg csak én bagózok. meg csak én piálok. mindenki rendes kislány, kocsival jött, vezet, gyereke van, faszom.
eddig mindig annyira vártam az osztálytalálkozókat, most már annyira mégsem fogom. vagy nem tudom. persze, ha majd 5 éven belül nekem is kedvemre való módon változik az életem, akkor jó. de addig?
na, asszem ezt már túlagyaltam megint. majd elmúlik. heh. valaki mintha már mondta volna ezt nekem. nabazmeg. AZ is bekaphatja.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése