keresztbe húzta a számításaimat tegnap este. miután televásároltam magam macskakajával, alommal és egyéb fontos cuccokkal (még a fülemről is szatyor lógott), összerogytam otthon. ettem, tekertem, tévéztem. aztán jött a zuhé. szóltam Juditnak, hogy ha leszakad az ég, nem megyek sehova. persze, mire indulásidő lett, még a nap is kisütött. nekem már semmi erőm és kedvem nem volt kimozdulni otthonról, de mégis megtettem. jól be voltam szívva, érdekesen közlekedtem.
a Tűzraktérbe érve egy darab ismerős arcot sem láttam. kicsit megrémültem, de aztán feltűntek bőgős fiúk, meg a többiek. egész nagy tömeg lett 10 órára már.
kimentünk egy közeli éjjel-nappaliba cigiért. persze Ajtainak is oda kellett jönnie. állunk Judittal a boltban, vásárolt, fizetett, közben Ajtai bejött.
Én: Á, hello!
A: Ti is Tűzraktér?
Én: Ja, oda várunk ahova Te is. Fogsz játszani?
A: Persze, de később.
Én: Az remek.
Közben Judit fizetett, boltos rámnéz:
B: Mit adhatok?
Én: Jaj, mi együtt vagyunk... Mármint vele - nézek zavartan Juditra, és nem vele - intek a fejemmel Ajtai felé. Ú, ez gyenge volt... - teszem hozzá.
A: Jaja... - és vihog.
na, kész, azonnal utcára ki. bazeg, az egész jazztanszak ezen fog csemegézni 1 évig. remek. hülye picsa vagyok. :(
mire visszaértünk, már játszottak a fiúk. csak a bőgős srácot ismertem. a MüPában ő szerepelt a Bőgős helyett a Földi Trióban. közben jöttek már a többiek is, Szilveszter, Gergő, később Áron is megérkezett. az ajtóból biccentett nekem, ezzel meg is elégedtem. aztán később odajött, ahol mi álltunk, letette a gitárját, odafordult és adott két puszit. (!!!!) és elnézést kért, hogy nem jött oda azonnal köszönni, mert nem tud 150 felé figyelni. én meg csak lestem és mondtam, hogy ugyanmár, semmi gond.
de mi a rák van a Tűzraktérben, hogy már a második jazztanszakos fiú jön oda hozzám, akivel kb. találkoztam eddig 4-5-ször, és ad puszit. ezek tudják, hogy nem vagyok a Bőgőssel? hogy szabad préda vagyok és azért? vagy nem tudják, csak azt, hogy külföldön van és most "ápolják" a lelkemet addig míg hazajön? vagy mifasz???
Árontól egyébként kibaszottul zavarba jöttem. tök gáz volt. szakadt rólam a víz. kibaszottul bejön a srác. jóval később Andris is befutott, a Bőgős mallorcai váltótársa... na, hát kész. :S
amúgy nagyjából fél liter rosét ittam még meg, nem akartam túlzásba vinni. (mondjuk így is szarul vagyok ma egész nap)
leültünk Judittal, dumálgattunk, hallgattuk a zenéket. ez volt talán az eddigi legjobb jammelés, amin ott voltam, mert rengeteg szaxofonos jött el. legalább 5. meg 2 bőgős váltotta egymást, meg 4 gitáros, meg vagy 5 dobos... de a fúvósok mikor egyszerre tolták... hát volt olyan zúzás, hogy kész. nagyon-nagyon élveztem. a maradék spanglit is eltoltam ott a helyszínen menetközben. az még segített.
Judittal sokat beszélgettünk, röhögcséltünk, baromkodtunk. jó volt! :) élveztük a zenét, persze, elsősorban. még egy szaxis fiút is megkörnyékezett, bele akart fújni a hangszerébe, de az nem engedte. :)
volt egy jó 5-10 perc, amikor az ajtóban állt 4 olyan ember, aki a Bőgősön keresztül az életem része lett, talán örökre... ott állt Szilveszter, Gergő, Tüsi (Gergő barátnője) és Ajtai. legalább olyan régóta ismerem őket, mint a Bőgőst. és többször koccoltunk is velük. fura, hogy ők, ott négyen, hogy ők ott voltak, meg én is, csak éppen a főszereplő nem. megszakadt a szívem, mikor láttam, Tüsi hogy enyeleg Gergővel, meg hallgatja, ahogy játszik... én meg nem tehetem ugyanezt a Bőgőssel. Szilveszter sörözött, szinte már kapaszkodott a falba, hogy állni tudjon, aztán leült a dobok mögé és akkora Isten volt, mint az állat. kurvajól játszott. de nem tudom elmondani, hogy mekkora zenéket nyomtak. hogy már tényleg ínhüvelygyulladásuk volt.
Ajtai egyébként fehér pólóban, rövidgatyában és tanga strandpapucsban volt. gondolkodtam, hogy mennyire nem tiszteli meg a hangszert ezzel a szerkóval. erre, beáll zenélni, odanézek és látom, hogy mezítláb van. :) na, ez aztán igen! :)
rögtön eszembe jutott, hogy a Bőgős Mallorcán biztos ugyanígy gyakorol a szobájában. egy szál strandszerkóban, mezítláb. már a gondolattól be vagyok gerjedve... :S
hajnali 2 után értem haza. jól szétesve, hulladékul. alig bírtam reggel felkelni. :(
Judit hívott ma estére a Fészek klubba, No Para koncertre, este 9-re. nagyon kivagyok, nem tudom, hogy el bírok-e menni. pedig megígértem neki. ráadásul anyagilag is szarul állok, szokás szerint... :( inkább pihiznem kellene.
ráadásul végre kapok pénzt az albérlőtől, el kell mennem érte a nyugatihoz, utána a Tesóm jószágait kell rendberakni, meg otthon se ártana egy kis rendet vágni. szóval nem tudom. :( így is a belemet húzom, este 9-re tuti hulladék leszek.
a munkahelyemen meg egész nap, most már napok óta minőségbiztosítást végzek, hanganyagokat hallgatok. a fülhallgató már rá van nőve a fejemre. kifolyik az agyam ettől a sok faszságtól, amit hallgatok egész nap. kurvajól megnyertem ezt a feladatot is. csak hogy ne unatkozzak. remek. :(
pasifronton: a Dobos megint udvarolgat, vagymi. keresget, írogat, kedveskedik, ilyesmi. annyira nem vagyok oda érte, de nem is gáz... ha kezelhető lenne, akkor még akár érdekelne is...
ó, persze engem senki nem érdekel amúgy. de most minek is ismételjem önmagam? mindenki vágja, ha nem írom le, akkor is. :) persze, tegnap este arra gondoltam a jammelés közben, hogy nekem vagy ezek közül a pasik közül (de minimum a jazz tanszakról) lesz valaki a pasim, vagy senki. én zenésszel akarok járni. és pont. nem kell más. hogy miért? mert csak. majd én azt tudom. ;)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése