a tegnap éjszakám annak, amit itt napközben vernyogtam, de igazából meg nem is...
baromira hiányzik a Bőgős, az estét és az éjszakát viszont a Kossal töltöttem...
egy csomót beszélgettünk, lelkiztünk, több órát... ami mindkettőnknek jólesett... aztán szeretkeztünk... az is jólesett... aztán kikönyiztem, hogy aludjon ott, velem (najó, sokat nem kellett nyavalyogni érte), talán az esett a legjobban...
nos... gondolkodtam ezen azért elég rendesen... még éjjel is bennem volt, hogy nem kéne szexelnem a Kossal... de aztán persze a lendület magával ragadott...
sokszor igazat adok magamban TG-nek, hogy csak azért hiányzik a Bőgős, mert magányos vagyok... ez az éjszakából is látszik. társaság kellett, kényeztetés kellett, szex kellett, dumálás kellett... megkaptam, s most jól vagyok.
a francokat vagyok jól... :( péntek óta most először lépett be Bőgős iwiwre, most láttam meg, a torkomban dobog a szívem, görcsöl a gyomrom, hogy ír-e, hogy változott-e valami az adatlapján... totál kivagyok...
másrészt meg mégiscsak az jár a fejemben, hogy elhidegülök tőle... hogy ha például a Kos foglalkozik velem, keresget, velem van, stb. akkor tulajdonképpen annyira nem is akarok a Bőgőssel lenni...
de persze a Kossal se. mármint nem akarok vele "járni"... meg ő se velem... nem is tudom mi ez kettőnk között... barátságnál több, szerelemnél kevesebb... hihetetlen jókat tudunk beszélgetni, a szex is jó... mittomén... áhhhh...
hosszú távon mégiscsak a Bőgős mellett képzelem el magam, ez nem is kérdés... mégiscsak az ő világa, az ő gondolkodása, az ő élete áll hozzám közelebb... de hát nem ír... nem jelentkezik... hallgat, mint hal a szatyorban...
Béta tegnap "kedvező" híreket kapott a Majorról, ő már legalább örülhet valamelyest. nekem meg semmi infóm, hogy hiányzom-e, gondol-e rám, netán szeret-e, hogy akarja-e folytatni, vagy sem... mit gondol arról, hogy én nem keresem... nincs olyan közös ismerősünk, akitől ki tudnék deríteni bármit. ez aztán elég rémes... :(
ejhaj... szenvedek rendesen. kell is, meg nem is. mármint a Bőgős. de inkább kell, mint nem. de hogy miért kell, azt még nekem is le kell tisztáznom magamban. illetve, ha újra találkozunk, akkor vele is le kell tisztáznom, a többi dologgal együtt.
10 perccel ezelőtt újra belépett az iwiwre. ilyet szinte soha nem csinál... egyszer belép, megnézi a leveleit és már pattan is le. ehhez képest most újra belépett. 10 percig frissítgettem az oldalt, hogy hátha miattam lépett be, hogy hátha eszébe jutott, hogy írnia kellene nekem néhány sort... de nem... csalódnom kellett... egy sor se, de egy betű se jött tőle... semmi.
egyszerűen nem tudom, mit kezdjek vele... meg ezzel az egész helyzettel. tulajdonképpen le kéne szarnom és élni kellene az életem. de ez nem mindig sikerül. tegnap nagy hullámvölgy volt... ma kicsit jobb, bár az ilyen iwiwes baszakodások mindig kiborítanak. hogy legalább egy sort írna, valami faszságot, akármit... de nem...
elmeséltem Dr. BI-nek a sztorit nagyvonalakban, erre megkérdezte, hogy hány éves a Bőgős. megmondtam neki. mire ő: "érdekes, hogy egy ennyi idős pasi nem tudja beosztani az idejét..." ezt ugyebár arra értette, hogy azért kell a szünet, mert nem volt elég ideje gyakorolni... valahol teljesen igaza van... mármint Dr. BI-nek.
főleg, ha belegondolok, hogy Bőgős hányszor mondta, hogy nem kell ész nélkül, napi sok-sok órát gyakorolni, hanem csak 2-szer kettőt. hogy azzal sokkal többre megy, mintha tolná ezerrel 6-8 órákon át...
ááááhhhh... én már nem értek semmit, nem tudok semmit... de már nem is várok tőle semmit... de tényleg...
bele kell törődnöm, szépen, lassan, hogy ez ennyi volt. jobb, ha felkészítem rá magam, még időben, hogy aztán max. kellemes meglepetés érjen és ne kellemetlen.
elegem van amúgy a mai napból is... kiég a szemem az álmosságtól, és este 9-kor meg ultrafontos meccs lesz... azt nézni kéne... lehet, addig alszom egy kicsit.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése