ma a fodrászt Banyussal. két új csaj jött ki az üzletből. :) főleg Banyus változott. a háta közepéig érő hajából lett fül alá érő. egész hamar megbarátkozott vele. :)
hazafelé elkaptuk az apukáját a buszon, olyan őrültek voltunk a Margit híd budai hídfőjénél, az egész annyira olyan volt, mintha újra 18 évesek lennénk... mondjuk rajta legalább 10 évet fiatalít az új haj, én meg amúgy sem érzem magam annyinak, amennyi vagyok, szóval nem jártunk messze a valóságtól. :) élveztem nagyon az egész délutánt, az egész estét.
itthon még csináltam róla egy csomó képet, az új hajával. lettek egészen jók is, amikkel mindketten elégedettek voltunk (ez azért ritka). totál elkapott a fotózás heve, alig bírtam lerakni a gépet, úgy kellett kicsavarni a kezemből. :)
aztán most este kaptam egy nagyon-nagyon kedves, szívből jövő levelet a legrégebbi törzsolvasómtól. egészen meghatott. a kezdetektől követi a dolgokat, néha lemarad, de mindig próbálja pótolni. és drukkol nekem. és velem van. és ez valami fantasztikus.
bár arról írt, hogy mennyire azt érzi, hogy most elhatároztam magam és kemény vagyok és elszánt azzal kapcsolatban, hogy változtatok az életemen... hát... lehet, hogy most kiábrándul, vagy nem tudom.
mindenesetre felbukkant most újra Kéményseprő. felbukkant... hát az talán erős túlzás. küldött egy levelet, hogy mennyire jól nézek ki az új fotóimon. aztán persze visszaírtam neki egy csupa puncs levelet, benne persze arról is kérdeztem, mikor látogat már meg. láttam róla néhány új képet és egyszerűen nem is tudom... nem tudok tőle elszakadni... annyira, de annyira az a pasi, aki nekem bejön... ráadásul ugyebár anno vele kezdődött minden változás az életemben. vele kapcsolatban, miatta léptem egy jó nagyot (egészen ki a házasságomból), miatta jöttem rá arra, hogy nekem boldogabb életem is lehet annál, mint ami addig volt, hogy létezik olyan férfi, akivel maradéktalanul jó lehet minden... szóval ő, aki elindított egy lavinát, de egy pozitív lavinát, ő mindig is szívcsücsök marad. ő az első, sok szempontból, ezért lelkileg nagyon-nagyon kötődök hozzá. van sok szép élményem is, ráadásul vele spangliztam először... szóval nehéz lekattanni róla... bizony, vele ágybabújnék... szívesen, bármikor. és bár tudom, hogy az elhatározásom ezzel romba is döntöm, bár a Kos fiúval már romba döntöttem, tehát majdnem mindegy... áhhhh... rémes az egész...
és ha még hozzávesszük, hogy hétfőn lebeszélt randim van TZ-vel. ami teljes mértékben szexről szól. tudom, ez most magyarázkodásnak tűnik, de TZ-vel azért akarok ágybabújni, mert mindketten meg akarunk bizonyosodni arról, hogy passzolunk szexuálisan is. mert a többi téren, úgy néz ki, passzolunk. ha valaki nem emlékezne, ő az a sárkány-oroszlán, akivel tavaly decemberben találkoztam először (feljött és hozott egy liter tejet, hogy kávét tudjak inni), aztán 2-3 alkalommal még meglátogatott, utoljára már elég komolyan nekiestünk egymásnak, ez egyébként február végén volt. szóval azóta nem láttam, néha e-mailezünk, sms, ilyesmi. kerülgetjük egymást. számtalanszor elmondta, hogy tetszem neki, külsőre is, belsőre is (neki elvileg még van egy haldokló kapcsolata), szóval akármi is lehetne köztünk, ha az ágyban is oké a dolog. és hát ez utóbbi nekem is számít. szóval ezt ki kell derítenem, anélkül nem tudom lezárni, vagy még jobban kinyitni a dolgot. ezért a hétfői randevú. kíváncsian várom...
na, ennyit arról, hogy nincs hentergés, ki kell érdemelni. ámbátor pont Kéményseprő és TZ azok, akik egyébként már régi pasik az életemben, és nálam már kiérdemeltek egy ágyjelenetet... tudom, ez most megint magyarázkodás, de ők egészen más kategória.
mellettük egyébként párhuzamosan futnak ismerkedések, normális randevúk. majd talán kedden lesz pl. egy ilyen. azon kívül több se... nem erőltetek semmit.
fura volt ma a fodrásznál, mert igazából a Kosra egész nap alig gondoltam. aztán ahogy Banya haját vágta Laci, elrévedtem, és eszembejutott a Kos, és csak annyi, hogy szívem szerint küldtem volna neki egy sms-t, hogy "hiányzol..." aztán persze rögtön eszembejutott az is, hogy nyilván nem ő hiányzik, hanem egy pasi társasága. és most mivel utoljára vele voltam, vele volt jó, ezért gondolok éppen rá, ebben a kontextusban. de ez alig futott át az agyamon, zizegett a seggemnél a mobil. és ki küldött sms-t???
a Kos. érdeklődött, hogy s mint, stb. remek. már csak ez hiányzott... mármint ezek az összecsengések, amiknek én, mint tudjuk, nagy jelentőséget tulajdonítok, persze hibásan...
na, mindegy. ennyi a Kos sztori. továbbra sem tudom, mit akar... továbbra sem tudom, én mit akarok tőle. jelen pillanatban semmit. Kéményseprő és TZ sokkal jobban érdekel, ezerszer, hosszútávon, mint ő. aztán persze lehet, hogy életem nagy lehetőségét szalasztom el. persze nem biztos.
csupa kétség, csupa kérdés, ami válaszra vár...
hazafelé elkaptuk az apukáját a buszon, olyan őrültek voltunk a Margit híd budai hídfőjénél, az egész annyira olyan volt, mintha újra 18 évesek lennénk... mondjuk rajta legalább 10 évet fiatalít az új haj, én meg amúgy sem érzem magam annyinak, amennyi vagyok, szóval nem jártunk messze a valóságtól. :) élveztem nagyon az egész délutánt, az egész estét.
itthon még csináltam róla egy csomó képet, az új hajával. lettek egészen jók is, amikkel mindketten elégedettek voltunk (ez azért ritka). totál elkapott a fotózás heve, alig bírtam lerakni a gépet, úgy kellett kicsavarni a kezemből. :)
aztán most este kaptam egy nagyon-nagyon kedves, szívből jövő levelet a legrégebbi törzsolvasómtól. egészen meghatott. a kezdetektől követi a dolgokat, néha lemarad, de mindig próbálja pótolni. és drukkol nekem. és velem van. és ez valami fantasztikus.
bár arról írt, hogy mennyire azt érzi, hogy most elhatároztam magam és kemény vagyok és elszánt azzal kapcsolatban, hogy változtatok az életemen... hát... lehet, hogy most kiábrándul, vagy nem tudom.
mindenesetre felbukkant most újra Kéményseprő. felbukkant... hát az talán erős túlzás. küldött egy levelet, hogy mennyire jól nézek ki az új fotóimon. aztán persze visszaírtam neki egy csupa puncs levelet, benne persze arról is kérdeztem, mikor látogat már meg. láttam róla néhány új képet és egyszerűen nem is tudom... nem tudok tőle elszakadni... annyira, de annyira az a pasi, aki nekem bejön... ráadásul ugyebár anno vele kezdődött minden változás az életemben. vele kapcsolatban, miatta léptem egy jó nagyot (egészen ki a házasságomból), miatta jöttem rá arra, hogy nekem boldogabb életem is lehet annál, mint ami addig volt, hogy létezik olyan férfi, akivel maradéktalanul jó lehet minden... szóval ő, aki elindított egy lavinát, de egy pozitív lavinát, ő mindig is szívcsücsök marad. ő az első, sok szempontból, ezért lelkileg nagyon-nagyon kötődök hozzá. van sok szép élményem is, ráadásul vele spangliztam először... szóval nehéz lekattanni róla... bizony, vele ágybabújnék... szívesen, bármikor. és bár tudom, hogy az elhatározásom ezzel romba is döntöm, bár a Kos fiúval már romba döntöttem, tehát majdnem mindegy... áhhhh... rémes az egész...
és ha még hozzávesszük, hogy hétfőn lebeszélt randim van TZ-vel. ami teljes mértékben szexről szól. tudom, ez most magyarázkodásnak tűnik, de TZ-vel azért akarok ágybabújni, mert mindketten meg akarunk bizonyosodni arról, hogy passzolunk szexuálisan is. mert a többi téren, úgy néz ki, passzolunk. ha valaki nem emlékezne, ő az a sárkány-oroszlán, akivel tavaly decemberben találkoztam először (feljött és hozott egy liter tejet, hogy kávét tudjak inni), aztán 2-3 alkalommal még meglátogatott, utoljára már elég komolyan nekiestünk egymásnak, ez egyébként február végén volt. szóval azóta nem láttam, néha e-mailezünk, sms, ilyesmi. kerülgetjük egymást. számtalanszor elmondta, hogy tetszem neki, külsőre is, belsőre is (neki elvileg még van egy haldokló kapcsolata), szóval akármi is lehetne köztünk, ha az ágyban is oké a dolog. és hát ez utóbbi nekem is számít. szóval ezt ki kell derítenem, anélkül nem tudom lezárni, vagy még jobban kinyitni a dolgot. ezért a hétfői randevú. kíváncsian várom...
na, ennyit arról, hogy nincs hentergés, ki kell érdemelni. ámbátor pont Kéményseprő és TZ azok, akik egyébként már régi pasik az életemben, és nálam már kiérdemeltek egy ágyjelenetet... tudom, ez most megint magyarázkodás, de ők egészen más kategória.
mellettük egyébként párhuzamosan futnak ismerkedések, normális randevúk. majd talán kedden lesz pl. egy ilyen. azon kívül több se... nem erőltetek semmit.
fura volt ma a fodrásznál, mert igazából a Kosra egész nap alig gondoltam. aztán ahogy Banya haját vágta Laci, elrévedtem, és eszembejutott a Kos, és csak annyi, hogy szívem szerint küldtem volna neki egy sms-t, hogy "hiányzol..." aztán persze rögtön eszembejutott az is, hogy nyilván nem ő hiányzik, hanem egy pasi társasága. és most mivel utoljára vele voltam, vele volt jó, ezért gondolok éppen rá, ebben a kontextusban. de ez alig futott át az agyamon, zizegett a seggemnél a mobil. és ki küldött sms-t???
a Kos. érdeklődött, hogy s mint, stb. remek. már csak ez hiányzott... mármint ezek az összecsengések, amiknek én, mint tudjuk, nagy jelentőséget tulajdonítok, persze hibásan...
na, mindegy. ennyi a Kos sztori. továbbra sem tudom, mit akar... továbbra sem tudom, én mit akarok tőle. jelen pillanatban semmit. Kéményseprő és TZ sokkal jobban érdekel, ezerszer, hosszútávon, mint ő. aztán persze lehet, hogy életem nagy lehetőségét szalasztom el. persze nem biztos.
csupa kétség, csupa kérdés, ami válaszra vár...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése