sokkal jobban vagyok

már tegnap óta. semmi önpusztítást nem nyomattam, beszéltem a Tesómmal, attól jobban lettem.

hálistennek nem mondta, hog "na, ugye, én megmondtam", sőt, jobban ki volt borulva, mint én, hogy mennyi félrőrült faszkalap rohangál a Világban, és hogy most már aztán tényleg az lesz, hogy senkiben nem lehet megbízni?

valóban beszoptam, amit csak lehetett. mindent. szó szerint. de higgye el mindenki, hogy ez a pasi úgy bánt velem, hogy egyszerűen nem tudtam fintorogni, vagy elfordulni tőle. képtelenség. persze, csak egy numerát akart, de olyan szinten profin mászott bele az agyamba, annyira profin tudta, hogy mit kell mondania azért, hogy megkaphasson, hog az nem igaz. nem akartam elhinni, de most már elhiszem, hogy legalább 1000 nő volt az életében. minden héten, minden nap másik. ez egy őrült. egy szexőrült. aki senkihez nem tud és nem is akar kötődni. de leginkább nem akar. 

mindegy, nem is rugózom ezen tovább. igazából örülök, hogy túl vagyok rajta, hogy megszabadultam tőle. meg annak is, hogy megismertem, mert újabb tapasztalatokat gyűjtöttem, ráadásul a hétfő este azért mégsem volt annyira rossz. mint mondtam, ha csak az az egy este jut belőle, akkor is megérte. hát végül is ez lett a végszó. :)

valóban nagyon kétségbe tudok esni, mikor kétségbe esek. ilyen a személyiségem. de ha valaki, akkor én tudok örülni apró dolgoknak is. najó, nem mindig. ilyen vagyok, most mit csináljak? nem könnyű velem, az biztos. bár, ha szeretetteljes környezetben, kapcsolatban vagyok, akkor nagyon kiegyensúlyozott tudok lenni. erre a családom a legjobb példa. ha van pasim, és imádom, akkor semmi bajom. ja, főleg, ha a szex is müxik. :)

basszus, valljam be őszintén, frusztrált vagyok, mert nem vagyok rendszeresen kielégítve. ennyi. de minden áron az sem kell. ahogy pasi sem kell minden áron. érdekes, mert pont a múlt héten, vagy előtte mondtam le arról, hogy pasizzak, erre nem becserkész valami hülye már megint?  :) engedd el és megkapod? áhhh... na, mindegy. már tudok az egész hülyeségen mosolyogni, szóval nincs nagy baj. :)

nem, nem fogok önpusztítani. akartam még venni ma ződet, de aztán mégsem. nem kell. azért persze ma csapunk egy jó bulit Katinkáékkal, de hát az meg már csak nem tilos??? :)))

azért el kell mondanom, hogy nagyon sok mindent, ami velem történik, le sem írok. úgyhogy azt, hogy igaából mekkora szarban vagyok, vagy mik történnek, nagyon kevesen tudják, vagy egyáltalán senki. szóval ha netán mélységekbe zuhannék, akkor azért annak van alapja. általában. persze, ami itt a blogon megjelenik, az sokszor színjáték, vagy túlspirázott dolog, bár a tegnapi gondolataim is inkább csak "hangosan gondolkodás"-nak tekintendők.

és még valami. a legjobb. még ennyi szar közepette sem jutott eszembe, hogy jaj, milyen jó lenne most/milyen jó volt a Bőgőssel, vagy akármelyik másikkal anno, és hogy hiányzik, meg akármi. eszembe se jut már az a faszpörgettyű, meg a többi sem. elmehet mind a picsába. :)

boldog pénteket és jó hétvégét mindenkinek! Csírabácsi, téged meg felhívlak hamarosan jól. nem menekülsz. :)