annyira dzsodálatos volt a tegnap este, hogy ma már csak azon vinnyogok percenként magamban, de félhangosan, hogy: "Mackó... úgy hiányzol... nyüssz..." :)
egyszerűen imádom a mocskos pofáját. ez egy őrült, de nagyon bírom. :)
fú, azért érdekes este volt. :) a Szugló utca sarkán találkoztunk 6-kor. beültünk nem messze egy helyre. ő 3 pohár sört ivott, én egy tejeskávét, meg 2 pohár rosét. már a találkozásunk is meglepően történt. nem a távolságtartó 2 puszival köszöntött, illetve igen, de utána azonnal át is ölelt, jól megszorongatott. mintha ezer éve ismernénk egymást. aztán beültünk a kricsimbe, ott meg már nem volt kérdés, szinte 2 percen belül megcsókolt. észbe se tudtam kapni, egyszer csak már ott volt a szája a számon. és fini volt. bár ő a nyelvet totál átdugós, torokba lenyomós csókot tolja, azért én már próbálom átnevelni, irányítani a gyengédebb csókok felé. az est végére egészen jól ment neki. :) meg a kezemet puszilgatta, meg a nyakamat, meg ilyenek. édespofa. és nem zavartatta magát. és én sem. hát hiszen nem vagyok olyan. :)
kicsit becsíptem, mert tegnap semmit nem ettem, néhány tejkaramellán kívül, amit OJ a gyerekei elől hozott be. :) szóval becsíptem, de egyébként is jól éreztem magam. kiderült, hogy a Szűz is szokott spanglizni, bár neki inkább a poppersz jön be. na, ez parádés. addig nyavalyogtunk a 3-as villamos megállójában, hogy végül abban maradtunk, hogy feljön egy cigire és kész. mert a kapuig kísérni nem akar, mert az gáz, ha nem jöhet fel, nem jön és azonnal elválunk. nem akartam elválni tőle, így belementem, hogy feljöjjön. tudtam, hogy ha szívunk, meg ittasak vagyunk, meg egymásra vagyunk szívódva, akkor abból baj lesz, de eldöntöttem, hogy nem szexelek vele. első randin biztosan nem. és nem azért, mert nem kívánom, meg nem akarom, hanem mert egyszerűen nem tehetem meg.
a villamoson, meg a buszon már a nadrágját gombolgattam, amitől ő persze teljesen bepörgött. tetszett neki, hogy nem zavartatom magam a bkv-n. otthon aztán zenét hallgattunk, csináltam egy cigit, dumálgattunk, csókolóztunk. ja, ő elkezdett házipáleszt inni. iszonyatosan bírja a piát. rengeteget megivott. de vagy 4-5-6 felest. én a végén már nem is tudtam követni. látszott is rajta, hogy kész van.
no, hát tartottam magam. kisírta, hogy legalább a lábamat megcsókolhassa, ha már mást nem. megengedtem. imádta. nekem fura volt. soha senki ennyire nem volt még oda se a kezemért, se a lábamért, se más testrészemért. ő meg valamivel kapcsolatban megjegyezte: "tudom, lóg a melled, meg itt-ott lóg egysmás, de nekem így tetszel, nekem így kellesz..." hát mit lehet erre mondani?? csak vigyorogni tudtam, mert én ehhez totál nem vagyok hozzászokva. :( és bírja a dumámat is, meg azt, ami a fejemben van. nagyon jó volt együtt. néha az alkoholtól kicsit elborult az agya, de megértettem, hogy személyes kudarcnak éli meg, hogy valaki visszautasítja, hogy nem fekszem le vele azonnal. remélhetőleg azt meg ő értette meg, hogy ez nem neki szól, hanem egy védekezési mechanizmus, mert már sokszor megszívtam. de persze bebeszélte magának, hogy én csak szivatom, nem is jön be nekem, nem is akarok tőle semmit.
pedig dehogynem. tök odavagyok. :) még a pulcsiját is levette, hogy lássam a meztelen felsőtestét, hogy elborzasszon. na, mondom, ennyi szőrrel te engem nem fenyegetsz. :) ki nem szarja le? még a háta is szőrös. eddig undorodtam az ilyesmitől. most meg a legkedvesebb számomra. :) mennyit tesz, ha a pasinak van kisugárzása és dumája? meg ha igényes önmagára? mert ezek mind fontosak és alapvetőek ahhoz, hogy el tudjam fogadni, hogy beinduljon a kémia. :) és nem agysebész, meg nem akadémikus, meg nem zenész, és valahol egyszerű is, de amúgy meg mégsem. 3 éves korában elhagyta az édesanyja, nevelőotthonban nőtt fel. 13 évesen már sorra dugta a csajokat. mindent kipróbált, amit csak lehetett. mármint a szexben. emellett nagyon érzelmes ember. mély érzései vannak. volt barátnőjéről mesélt (aki egyébként jól átverte és lehúzta), és könnybelábadt a szeme. és romantikus. és gyengéd. és finom. és édes. és cuki. :)) és látom benne, hogy az a típusú pasi, aki a tenyerén hordozza azt a nőt, akit szeret és aki viszontszereti. és lehet, hogy nem fogunk Freud munkásságáról értekezni minden vasárnap délután a kávé mellett, de tudunk együtt filmeket, focimeccset nézni, ráadásul mindenféle zenére mozdult a teste, akár retró, akár klasszikus, akár tuc-tuc. szeretkezni meg Barry White zenéjére szeret. hát ezen nagyon vihogtam. :)))
az eredeti szakmája egyébként szakács... és imád főzni. meg persze enni is. látom a szomorú sorsom, hogy akkora seggem lesz nemsokára, mint még soha. :)))
és nagyon jó cuccai vannak. kurvajól állnak rajta a ruhák, jó az ízlése is. és isteni finom illata van. pont az a természetes, férfi illat, ami nekem tetszik. kellően diszkrét, de érezhető és kellemes.
az elválásunk viharos volt kicsit. negyed 1 körül adta ki a jelszót, hogy akkor elindul. nem akartam, hogy menjen, de azt sem, hogy maradjon. ha megy, hiányozni fog, ha marad, dugni fogunk és nem alszok. nagy dilemma... felöltözött, az ajtóban álltunk és már nyüszögtem, hogy mikor hív. erre ő: "majd beszélünk..." adott egy puszit és hátra sem nézve kisétált az ajtón. akkor pislogtam, hogy mifasz, most mi baja van. elszívtam még egy cigit, gondolkodtam, eszembe jutott, hogy írok még neki valami kedveset, de aztán inkább behaladtam az ágyba. aludni persze nem bírtam. csak vigyorogtam és rá gondoltam állandóan. kb. 1 óra múlva csöngött a telefon. annyira tudtam, hogy ő lesz. :))) felhívott, hogy mindjárt hazaér és puszi, meg minden, meg majd hívjam. ahhh... tehát nincs harag... :)
aztán már ma délelőtt is hívott, hogy mizu. meg aztán megint, később, de csak annyira, hogy elmondja, mennyire finom volt a lábom, hogy nem is gondolta volna, hogy ennyire finom, puha a bőröm, meg mindenem... hogy ilyen nincs. de hogy most indul is dolgozni, le is teszi. :))))
most mit mondjak? soha nem történt még velem ilyesmi, de teljesen kész vagyok. totálisan. az se érdekel, hogy tegnap Blurt koncertről maradtam le. semmi nem érdekel. kurva jól érzem magam. és nem görcsölök semmin, hogy szerelem, meg akármi. ami a szívemen, az a számon. nem görcsölök, csak élvezem azt, ami történik velem, körülöttem, a társaságában. hogy mire alakulnak a dolgok, az meg a jövő zenéje... :)
Juhéjjjjjjjjjjj :-) Örömködés van Nálam! Imádlak!
VálaszTörlés