elképzeltem tegnap este

hogy milyen lenne valakivel együtt élni. újra. elképzeltem, hogyan csinálnám, milyen lennék, hogy viselkednék, ha valakivel együtt élnék.
alapvetően úgy gondolom, hogy apró figyelmességekkel, a másik gondolatának kitalálásával, pici meglepetésekkel, pici ajándékokkal lehet megfűszerezni a dolgokat. figyelmességként el tudok képzelni olyat, hogy mire felkel a másik, megfőzöm a kávét, vagy hozok friss péksütit munka előtt a boltból. vagy küldeni neki valami jó zenét munkaidőben mailben, vagy egy kedves fotó, tárgy otthagyása a reggeli mellett. megfőzni vacsira a kedvenc kajáját, elhívni koncertre, színházba, moziba.
vagy hát figyelmesség az is, hogy míg ő nézi a tévét, én letusolok, majd frissen, illatosan, egy szál köntösben belibbenek a nappaliba, szó nélkül letérdelek elé, kigombolom a nadrágját és oltári nagy gyönyörben részesítem. aztán, mint aki jól végezte dolgát, nyomok egy csókot az arcára és elvonulok a hálóba a kedvenc könyvemmel. :)
biztos vagyok benne, hogy ezeket a dolgokat a másik fél is értékeli, élvezi. és egy idő után benne is kialakul a vágy, hogy nekem meglepetéseket okozzon, hogy kedveskedjen. nem a nap 24 órájában, meg nem a hét minden napján, de alkalomadtán igen. és akkor kölcsönösen mennének ezek az apróságok, oda-vissza, egymásnak. és biztos vagyok benne, hogy ettől tud egy szerelem örökké lobogni, ettől tud egy kapcsolat jó lenni, ha odafigyelünk a másikra, ha lessük a kívánságait, ha törődünk vele. a társunk hálás lesz és ő is a tenyerén fog hordozni.
persze csak akkor, ha ő is hasonló emberből van, mint mi. de hát alapvetően azért csak úgy választunk társat, hogy legyenek közös vonások, nem? de még ha nem is áll rá egyből a dologra az agya, egy idő után, ha szeret, úgyis viszonozni akarja azt a sokmindent, amit kap. és akkor már nyert ügyünk is van. ha nem válik ez görcsös megfeleléssé, hanem megmarad annak, hogy szeretjük a másikat és ezt szeretnénk minél több formában kifejezni, akkor csodálatos kapcsolatban élhetünk életünk végéig.
valami ilyesmire vágyom. és akivel ezt jelen pillanatban el tudom képzelni, az Hétfői. mert ő gyengéd, érzékeny ember, de képes őrültségekre is. és nekem ez a két dolog egyformán szükséges.
de ha nem ő lesz a befutó, akkor más. de fenti elképzeléseimből nem engedek. :)