csütörtök, május 14, 2009

rég aludtam ilyen

szarul. :( rémes volt.
nem mentem este jam sessionre. mert egy lúzer picsa vagyok, azért. 7-re estem haza (a dokinál egyébként FLP-ről volt szó, meg sem lepődtem). néztem a Szex és New Yorkot, melyben a bőgős sztori folytatódott, de gyorsan rövidre is záródott. pedig nekem tetszett ez a típusú zenészpasi. aki csak a zenében él. aki egy kicsit őrült... Carrie meg nyavalygott, hogy nem lehet vele beszélgetni... ehhh... mondjuk, az én Bőgősöm pont olyan, ami ideális. beszélgetni is lehet vele, meg kellőképpen zenebuzi is.
próbáltam Bétát elrángatni a Tűzraktérbe, de nyavalygott, hogy a 3 pasijából egyet kidobott és az most könyörgi vissza magát, egész nap, a másik meg éppen megint kereste, de hogy a harmadikkal akar aludni... és különben is, olyan szar a haja, hogy mindjárt átfesti.
na, mondom, kösz, hogy megint cserbenhagysz. :(
ezután még beszéltem az ex-albérlővel, aki kurvára nem tud/akar fizetni és ezen is úgy felbasztam magam, hogy inkább otthon maradtam. nem volt kedvem egyedül elindulni, bár tök ciki, mert én reklámoztam iwiwen ezerrel és pont én nem vagyok ott, de igazából nem is ígértem meg Áronéknak, hogy most is ott leszek. majd jövő héten, mert akkor Gergőék lesznek a házigazdák. :) és akkor meccs sem lesz.
mert tegnap volt. úgyhogy a sorozatok után odakapcsoltam és azt őrjöngtem végig. kurvajó meccsen a Wigant otthon vertük meg 2:1-re, pedig a szünetben még a hazai csapat vezetett.
Fergusonnak olyan kerete van... egyszerűen kész... akkora emberek ülnek még a padon is, hogy ez a csapat verhetetlen. szeretném, ha szombaton, az Arsenal ellen, otthon, már bajnokot ünnepelhetnénk. ehhez elég lesz egy X is aznap. :)
meccs után még a szokásos dolgok (pornó és South Park, éppen a Szivolás résszel, amiről "valamiért" TG Hánijára asszociáltam) következtek.
még lefekvés előtt ettem pattogatott kukoricát, de száraz volt és túl vajas, se lenyelni nem tudtam igazán, sem megemészteni persze. szóval egész éjjel azon küzdöttem, hogy a nyálam le tudjam nyelni, hogy véletlenül se a légcsövembe menjen, hanem a nyelőcsövembe. tehát egész éjjel erre koncentráltam, köhögtem, felültem, visszafeküdtem, vagyis 1-2 óránál többet nem sikerült aludnom.
majd reggel szépen kihánytam az összes kukoricát aranyosan. mert ugyebár még nem ért le igazán a gyomromba... najó, ezt talán nem részletezem.

Miki még nem jelentkezett. még el sem olvasta a második levelet. kedd délután óta be sem lépett iwiwre. fura, mert egyidőben voltak mind a ketten iwiwen a Bőgőssel. kedd délután. azóta egyik se. lehet, hogy tényleg írt neki, hogy rányomultam??? most meg várja a választ, hogy mit tegyen??? el sem tudom képzelni. mondjuk szerintem már túlpörgöm ezt is megint, nem is én lennék, ha nem így lenne...
persze állandóan rá gondolok, nem tudok szabadulni tőle, de hogy le kell mondanom róla, az lassan világossá válik.

átgondoltam a pénzügyeimet, és egyre inkább az anyagi csőd fenyeget. vagy a szüleimet pumpolom meg, vagy a Tesómat, nem tudom mi lesz, de muszáj. nem fogom tudni a rezsimet kifizetni. és a többiről már nem is beszélek.
néha persze eszembe jut, hogy milyen jó, hogy kihagytam egy-egy bulit, mert legalább nem költöttem pénzt. de hát ez nem mehet a végtelenségig.

köcsög egy idő van. esik és fázom. utálom az ilyet. pláne május közepén. :(

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése