az egész kecót felforgattuk és kitakarítottuk Banyával a hétvégén. najó, a fürdőszoba, meg a konyha még hátra van, de az már csak 1-1 óra meló nekem, az nem sok. viszont átrendeztük a szobákat, végre kikerültek a könyveim a nappaliba, karnyújtásnyira tőlem, és annyira jó végre a könyvek között lenni, hogy húúúúúúú... nagyon-nagyon jó. :)
lett fasza tv-s sarok, lett olvasó sarok, és még az akváriumot is kitakarítottuk! Banya rengetegett segített nekem, örök életemre hálás leszek neki ezért. annyit melóztunk, mint az állat. úgy fáj mindenem, mintha 3 Csigahegyet lenyomtam volna egy hétvége alatt. :)
én is segítettem Banyának, és bár úgy indult szombaton a dolog, hogy tényleg marad nálam egy darabig, vasárnap este aztán mégis hazament. de a legfontosabb, hogy rengeteget beszélgettünk, kibogoztuk a problémáit egészen a gyökerektől, átrágtunk mindent és ez jót tett neki. valamiféle kis családállítást csináltunk, érdekes, hogy mennyire jól át tudtam látni a dolgait (persze, kívülről mindig könnyebb), meg a hangosan együttgondolkodással mennyi mindenre rá tudtam világítani.
úgy néz ki, jól megy nekem ez a terápiás tevékenység. lehet, ezzel kéne foglalkoznom. :)
Banya örült, hogy mennyire erős és pozitív vagyok. bár persze sokat emlegettem neki Zét (ezt a témát is átrágtuk vele), meg vasárnap este kicsit el is gyengültem, mikor újra egyedül maradtam, hogy milyen jó lenne vele egy kicsit, de aztán elhessegettem a gondolatot.
most ez a hétfő annyira nem hiányzott, kicsit leült a hangulatom, főleg, hogy dolgozni kellett jönni. :( kihagytam a pénteki napot és már ennyi után nehéz volt visszaszokni. de holnapra talán jobb lesz. még egy kis alvás hiányzott volna reggel, de majd bepótolom. :) ma még nem lesz meccs, korán lefekhetek aludni. :)
egyéb nincs, hacsak nem az, hogy 29 nap múlva megkezdődik az O.Z.O.R.A. fesztivál... nem is hiszem el... :D