hiányzik Zé, nagyon sokszor, és tegnap ő is azt mondta, hogy hiányoztam neki. pedig ilyet nem sűrűn mond. de nekem már másodszor.
nagyon-nagyon szeretem őt, mint embert, mint Barátot, de nem vagyok belé szerelmes. és ez nem is okoz nehézséget, gyötrődést nekem. baromi jól elvagyunk, a 90%-os egyezőség hihetetlenül jól ketyeg és ennyi.
a viszontlátás örömére persze adtuk az ívet rendesen. elfogyott 2 üveg pezsgő, meg 2 cigi... nálam aludt Zé. szexeltünk este, meg hajnalban is. nagyon szenvedélyes volt az egész. már-már állatiasan vad, és ez tetszett. :) kicsit azt is éreztem (mivel említette, hogy olvasgatta a blogot), hogy bizonyítani akar, hogy ő is tud úgy, ahogyan más (pl. a Bőgős), de az is nagyon valószínű (szemmel láthatóan az volt), hogy rettenetesen kívánt engem. jól meg is tornáztatott, meghajtogatott, most aztán fáj minden porcikám. :)
tegnap még azon agyaltam, hogy szájoncsókoljam-e, ha találkozunk, vagy mi legyen, erre mi lett a vége? szex. amire egyébként én egyáltalán nem készültem, sőt, én voltam meglepődve a legjobban, hogy nem kicsit rámmozdult. :) de nem bántam meg. sőt azt sem, hogy megismertük egymást, és találkoztunk anno.
sokat tanultam tőle, és általa. több lettem és kicsit megint másabb, mint azelőtt. előnyömre változtam megint, és ezt csak köszönhetem neki.
egyszerűen van valami olyan kapocs közöttünk, ami megmagyarázhatatlan, és ami miatt szükségünk van egymás társaságára bizonyos időközönként. arról beszéltünk, hogy valami olyan gumikötél, vagy rugó, ami néha tágul, néha enged, és olyankor kicsit eltávolodunk egymástól, lazább a kötelék (pl. 1-2 hétig nem találkozunk, nem beszélünk), de aztán mikor újra visszaránt, szorosra zár a történet, akkor meg olyan jó újra együtt, mintha kicsit mindig az elejéről kezdenénk mindent. mintha kicsit mindig az első randin lennénk, mikor ilyenkor újra találkozunk.
ülünk egymás mellett, érintések nélkül, aztán addig beszélgetünk és nyílunk meg egymásnak újra, hogy az este abba torkollik, hogy összebújunk, csókolózunk, majd szexelünk. és ez így jó. ez nem szerelem. inkább csak olyan nekem ő, mint egy "házibarát". bár még mindig nem tudtuk megfogalmazni, hogy kik is vagyunk mi egymásnak. (az este kitaláltam, hogy testvérek, de az is sántít, mert a tesók nem szexelnek egymással... :D)
és ha mindketten élvezzük ezt, akkor miért ne csinálnánk?
ettől én még ugyanúgy pasizok, ha ahhoz van kedvem, vagy ha van éppen valaki, vagy pont nem csinálok semmit és kész, az is jó.
reggel 4 óta már biztos fent vagyok, akkor még volt egy kis szex, aztán felkeltünk kávézni 5-kor. aztán Zé elment haza, illetve dolgozni, én meg punnyadtam a kanapén, és a Cafén a Jazzpresszót hallgattam, de üvöltve, annyira jó zene ment. reggel 5 és 6 között... szerintem a szomszédok simán kiborultak. :))
alig bírtam bejönni, nem látok ki a fejemből. a mai program munka után alvás lesz. hazaérek, letusolok és lefekszem a hűvös hálóba dögleni. annyira kialvatlan vagyok, hogy nem bírom már. el se tudom képzelni, hogy a mai napot hogy élem túl. már most mennék haza, ha lehetne... :(