vizespólós mellszépségversenyt rendeztem

reggel, munkába jövet. megint Zééktől jöttem, és bár megnéztem indulás előtt este az időjárás jelentést, mégsem ahhoz öltöztem. úgyhogy nyári gatya, vékony felső, szandi. reggel meg vacogás és szarrá ázás. de kivételesen jól is állt rajtam a vizespóló, úgy nézett ki, mintha szép, kerek melleim lennének, pedig dehogy. (mit tesz egy jó melltartó?)

igen, átmentem Zéhez, bár ő akart jönni hozzám, hogy most ne nekem kelljen korán kelni, de annyira nem volt kedvem otthon a macska vernyogását hallgatni, hogy inkább én indultam el. végre megismerkedtem Aporral is, személyesen. talán ezért akart inkább ő jönni, de hát végül nem mondta, hogy zavarnék esetleg. nekem meg, mikor felértem a lakásba, még mindig nem esett le, hogy hárman vannak és nem ketten. na, mindegy. :)

Apor egyébként egy állat, tipikus oroszlán, és tipikus oroszlán férfi. láttam már ilyet, volt dolgom velük. soha többé. nem való ez már nekem.

érdekes, hogy Zé nyugodtsága, higgadtsága mennyire rámragadt az elmúlt hónapok alatt, és leginkább nincs is igényem arra, hogy őrültállat módjára viselkedjem. persze, a piálásban, meg bulizásban nincs határ, de az is már csak lájtosabban, ésszel.

hozzám képest Aporra viszont nem tudott még egyáltalán hatni, pedig már sokkal régebb óta ismerik egymást, mint mi ketten. nade Apor még fiatal. még éretlen, ahogy megfogalmaztam, szerintem találóan. nem mondom, hogy én már érett vagyok, nade 34 évesen, nőként több felelősségérzet, komolyság, összeszedettség jellemez.

majd Apor is talán megváltozik az idő előrehaladtával, de az még nem most lesz.

olyan ő is, mint Andi. egy darabig szórakoztató, hogy soha nem talál semmit, meg mindent elfelejt, de egy idő után nagyon kiakasztó. én nem is tudom, hogy Zé még hogy bírja... kb. olyan Zé Apornak, mint én OJ-nak, hiszen ők együtt is dolgoznak. és kb. ugyanúgy Apor helyett tart észben mindent Zé, mint ahogy én OJ helyett, meg a keze alá dolgozás, meg ilyenek.

a srácok még a meccs vége előtt leléptek kocsmázni. nem tudom, hogy én zavartam-e őket, vagy Apornak egyébként is mehetnékje volt, de nem is érdekel. megittam egy üveg pezsgőt szinte húzóra (jóvanna, szomjas voltam :D), jól berúgtam, bár Zét nem tudtam utolérni (nem is akartam), aztán darvadoztunk még egy darabig a tévé előtt. dumálgattunk, megint előjött a kettőnk dolga, amit én már rémesen unok.

valahogy éreztem, hogy elő fog kerülni a kérdés "mit bírsz bennem?", mert már az úton odafelé eszembe jutott a nagy ötlet, hogy nekem Zé fétishem van. :) ami nem a legjobban fejezi ki a dolgokat, de talán a legtömörebben, és a legközelebb jár a valósághoz.

mert mi is a valóság? rájöttem, hogy tényleg szerelmes vagyok ebbe a Férfiba... szerelmes vagyok a testébe (hibátlan felépítés, gyönyörű bőr, formás fenék), a hangjába (dirmidörmi), az eszébe, a dumájába, a nyugodtságába, a tekintetébe, az érintésébe, az ölelésébe, a csókjaiba, a szájába, a kedvességébe, az előzékenységébe, a szenvedélyességébe (ami ha előjön belőle, akkor nincs menekvés), a humorába, a tájékozottságába, a világra való rácsodálkozásaiba, és hogy olvas a gondolataimban... szerelmes vagyok a hallgatásaiba, amik figyelő, értő hallgatások, az sms-eibe, a nevetésébe... soroljam még? :P igen, kimaradt egy fontos: az illata!! abba is szerelmes vagyok... :)

neki nem soroltam ám el. inkább egyik szavammal ütöttem a másikat. mert az egyikben azt mondtam, hogy ne értékelje túl az iránta érzett dolgaimat, másrészt viszont persze, nyugodtan értse úgy, ahogy érti, mert konkrétan az van. (de olyan szinten, hogy tegnap mikor lebeszéltük, hogy újra átmegyek, majdnem kiugrottam a bőrömből örömömben. és már máshogy pillogtam, mint előtte. fülig érő száj, pici izgalom, hogy mi lesz és hogy lesz...)

de igazából kértem, hogy próbáljon meg elvonatkoztatni ettől, még ha bántja is, hogy Férfiként nem tud nekem annyit adni, amennyit szerinte én igénylek. ámbátor meg kell jegyeznem, és ezt sem mondtam neki tegnap, hogy én nem szexelni mentem oda. hétfőn se, meg kedden se. egyrészt Vérnénnye miatt, másrészt meg mert nem. mert bármennyire is azt képzeli, nekem elsősorban nem ebből áll az életem. nekem a társasága mindennél többet ér. nekem attól már minden jó, hogy hallom a hangját, hogy együtt vagyunk egy kicsit, valami közös programon (buli, meccsnézés) és ennyi. nekem nem kell szex ahhoz, hogy teljesértékűnek érezzem a kapcsolatunkat. nekem így is teljes értékű ez a kapcsolat, mert kapcsolat, csak hát nincs definiálva. de hát az sem érdekel. nem kell definiálni. élvezni bőven elég. és ha ő jól érzi magát velem, meg én is vele, akkor most mire a görcsölés?

felmerült, hogy a fétishemet csak teljes megvonással lehet gyógyítani. erre mondtam, hogy "persze, meg is kíséreltük már egy párszor, de aztán mi lett a vége? hogy mindig te kopogtattál..." hát de tényleg... és akkor ez most mi? most akkor ki nem bírja ki a másik nélkül? amivel nincs is semmi baj, hogy keres, meg nem bírja, de akkor most ki ragaszkodik a másikhoz? és a ragaszkodás sem baj, én csak örülök, mert bárcsak mindig ilyen Férfiak ragaszkodnának hozzám, mint Zé.

azon gondolkodtam még, hogy miért nem tud nekem annyit nyújtani, mint egy Férfi. hogy mitől lehet ez? és mitől változna ez meg? ha lefogynék és szép lennék, talán jobban kedvet kapna hozzám? ha megértené végre, hogy nem akarom birtokolni, csak élvezni az együtt töltött perceket? akkor talán tudna lazább lenni?

mindemellett persze nézelődök mindenfelé, bár nem nagy elánnal, ez tény. és ez Zétől független valamennyire. egyszerűen olyan a felhozatal, hogy kiábrándító. meg nem is nagyon érdekel a netes keresgélés. csak az időmet töltöm vele, semmi másra nem jó.

nekem akarom Zét sztárolni egyébként, de tény, hogy én tudom, hogy milyen ember. és pont erről is beszélgettünk tegnap, mikor szóba jött, hogy Apor bnője a házban szent és sérthetetlen. és mondtam, hogy igen, ez tipikus oroszlán vonás. aki egy oroszlán ember szívének kedves, azt nem engedi bántani, megsérteni. és így vagyok én is Zével. meg az előzőekkel is így voltam. bárki bántotta bármelyikőjüket is, mindig a védelmükre keltem. és Zé esetében is meg fogom tenni. és nemcsak az oroszlánságom miatt. hanem mert tényleg én tudom a legjobban, a legpontosabban, a leghitelesebben, hogy milyen ember, és velem hogy bánik. mert nekem ez a legfontosabb. persze, vannak hibái (kinek nincsenek?), az alkoholban például nagyon sokszor nem ismer mértéket. ez az élethelyzetnek is köszönhető, amiben van. meg hát sokmindennek. de nem is akarok ezen lovagolni.

na, akkor most be is fejezném az ömlengést, többen már így is biztosan a fejüket fogják. :) fáradt vagyok, jó lenne aludni ma egy jót. de meccset is kéne nézni... hát nem tudom mi lesz. holnap fodrász. ez tart életben jelenleg. :)