Ébredés

Hajnal űzi messze álmaim,
lüktető magány.
Csak a csend hoz feloldozást,
már semmi mást.

Hajnal űzi hozzád álmaim,
nem tudom hol jársz.
Mégis kell, ami reménytelen,
kint és bent.

Megváltozott minden nekem,
megváltozott, mióta nem vagy velem.
Az ébredés értelme más,
nincs megalkuvás.
Tűnj el szép varázs.
Halvány árnyék szobám falán,
ez vagy, semmi más.

Még néha fázom,
néha szomjazom.
Emléked él.
Ajkamon égő parázs,
már semmi más.

Megváltozott minden nekem,
megváltozott, mióta nem vagy velem.
Az ébredés értelme más,
nincs megalkuvás.
Tűnj el szép varázs.
Halvány árnyék szobám falán,
ez vagy, semmi más.

Véget ért a szürkeség,
új nap jön el, és a csend átölel.