péntek. 17:20. Valaki küldött sms-t, hogy már elhatározta, és bármennyire is ellenszegült eddig, de mégis szeretne velem találkozni. én a piros7-esen ültem éppen, később válasz üzenetben nyugtáztam a dolgot és fejeztem ki örömömet ezzel kapcsolatban. :)
aztán hazamentem, és otthon ültem, és vártam, hogy 76-os érkezzen, amikor eszembe jutott Zé. hogy most már aztán nem érdekel, küldök rá egy smst, lesz ami lesz. ezt írtam: "Na mi van furcsai? :P Milyen heted volt?" erre ő egyből felhívott. nem tudtam mirevélni. azt mondta, éppen ír nekem. iwiwen levelet. mert nem tudja elmondani szóban, ezért megint levélben ír valamit. majd olvassam el, reagáljak, bármi. közben én toltam neki, hogy menjünk szombaton este bulizni, bár akkor még nem is láttam a levelét, de hát ugye cimbizünk, bármit is írt, attól még pörögni elmehetünk együtt. :)
aztán megnéztem az irományát. ez volt az:
"Tudom,utálsz mint kétnapos szart.Meg is érdemlem.Sajnos nem tudok beszélni amikor fontos dolgokról kellene.Inkább megírom.Rá kellett jöjjek,nem folytathatjuk tovább azt a "valamilyen"kapcsolatot mert teljesen más dolgot akarunk.Te inkább szeretted volna a szex és ezáltal tényleges kapcsolat felé terelni (érzésem szerint)én inkább maradtam volna barátként jelen az életedbe.Be kell látni,nem létezik férfi-nő barátság.Köztünk biztosan nem.Sajnálom.Ha úgy érzed hazudtam Neked,azt is megértem bár igyekeztem nem tenni olyan kijelentéseket amik okot adtak volna erre."
hát... először azért padlót fogtam, mikor elolvastam. de aztán rájöttem, hogy ugyanazt fogalmazta meg, amit én is akarok tőle. mert úgy néz ki, az ágyban nem passzolunk, ezért nem erőltetném a többet, de a társaságára meg nagyon is szükségem van! mert jól érzem magam vele... elgondolkodtam ezeken, majd ezt válaszoltam neki sms-ben:
"Basszus! Az a durva, hogy én is ugyanazt akarom, mint te! Csak amíg megtalálom az Igazit, addig legyél úgy velem, ahogy nekem jó... :$ És persze amíg Neked is jó..."
erre 2 perc múlva jött a válasz: "Túltárgyaltuk. ;-) :-*"
aztán jött 76-os. és teljesen lehidaltam... el kezdte nyomatni, hogy ő mennyire odavan értem még mindig, és hogy mennyire szeretne szexelni velem, mert annyira vonzó vagyok, hogy azt már egyszerűen nem bírja ki. kérdezgette, hogy mostanában kapok-e több bókot, mert szerinte gyönyörű és kívánatos vagyok... (végül is, ha belegondolok, akkor valóban, mintha mostanában több pozitív visszajelzés jönne a férfiak részéről...) ott is aludt nálam, de végül semmi nem történt. bár akkor már én is benne lettem volna, hiszen mi bajom lehet?? még reggel is csak nézett, pedig álmos fejem volt, meg kócos hajam, meg elkenődött sminkem, mégis úgy nézett rám, hogy majdnem felfalt a szemével, éreztem, hogy teljesen rám van gerjedve (kézzel foghatóan éreztem), de még meg se csókolt szinte, nem is akart, mert akkor úgyse tudott volna elindulni tőlem soha... :) ahogy elment, bámultam bele a tükörbe, elég sokáig, hogy mi a franc van velem/rajtam, hogy így nyilatkozik rólam ez a Férfi... de nem jöttem rá a titok nyitjára... :)
szombaton legalább 2-3 órámba telt, mire összeszedtem magam és nekiálltam takkerolni. nem lettem még mindig teljesen kész, de azért elég sokat haladtam, főleg a frekventáltabb helyeken. :) aztán 5-kor volt a randim Valakivel. 20 percet késtem. :( a Stexbe ültünk be. (hova máshova?) első látásra nem az én esetem (meg kiderült, hog másodikra se nagyon), de viszonylag jót beszélgettünk. bár nekem fura volt, hogy almalét ivott, aztán koktélozzunk, erre kért valami banános akármit, ami nem volt túl férfias jelenet... de persze ez legyen a legnagyobb baj, gondoltam magamban akkor, hiszen egy két lábon járó Bölcsésszel van dolgom (ott a nagy B-nél), és az, hogy Shakespeare-t olvas, eredetiben, az számomra mindenképpen irigylésre és tiszteletre méltó dolog. nem tehetek róla, úgy látszik, nekem az agyam, az intellektusom a legfontosabb erogén zónám. én egy töri OKTV 9. helytől is el tudok alélni ugyebár, meg attól is, ha valaki műfordítónak készül... ez van, így működöm. de hálistennek már rájöttem, hogy ezek a dolgok kevesek ahhoz, hogy bármilyen ismeretségből kapcsolat, sőt mi több hosszú távú kapcsolat, továbbmegyek, hosszú távú, jó kapcsolat legyen. úgy döntöttem, bedobom a mélyvízbe, letesztelem éles helyzetben, hogy reagál dolgokra, stb. ezért azt javasoltam, menjünk fel hozzám MU meccset nézni, meg filmet, meg bárakármi... :)
felmentünk, útközben vettünk nasit, mert otthon nem volt semmi. ittunk egy-egy páleszt, megnéztük a meccs második félidejét, majd pedig a Spílert. közben persze beszélgettünk is. ja, a kezébe adtam a spanglit is (mondom, hogy mélyvíz) és elég jól vette ezt az akadályt is. de a beszélgetéseink során kiderült, hogy a 8 év korkülönbséget bizony nem lehet úgy tekinteni, hogy nincs. egyszerűen annyira más az értékrendünk, a gondolkodásunk, a neveltetésünk, a családi hátterünk, máshonnan indultunk, mások az emlékeink, más környezetben és korszakban szocializálódtunk és ezek nagyon gyorsan előjöttek. nekem se időm, se energiám nincs arra, hogy egy 8 évvel fiatalabb fiút nevelgessek, tanítgassak, csiszolgassak. én egy kész Férfire vágyom. (ezért is határoztam el, hogy csak velem egyidősekkel kezdek innentől +/- 1-2 év, mert akkor ez a probléma vélhetőleg nem kerül elő...) és a tapasztalansága, fiatalsága az ágyban is előkerült. rettentő lelkes volt, nagyon tetszettem neki, ezért nagyon meg is akart felelni, és lehet, hogy ettől a görcsösségtől, de pont az ellenkezőjét érte el. nem mondom, hogy minden rossz volt, de azt kell, hogy mondjam, ha Zé úgy igazán elkap, még ha hetente egyszer is, akkor inkább azt választom, mint ezt a 2 menet/éjszakát minden nap, mert sajnos Valaki nem tud bánni még azokkal az adottságaival, amivel rendelkezik. és ezért nem őt hibáztatom, hiszen ahogy elmesélte, olyan fadarab női voltak, akiken aztán nem nagyon lehetett gyakorlatozni. nem pörögtek úgy, mint mondjuk én. mindegy, nem is részletezem. egy "szeretői státuszt" fel tudok ajánlani neki, de azt is csak úgy, ha benne van abban, hogy minden úgy történjen, ahogy én szeretném, mert nagyon szívesen tanítgatom, formálgatom ezen a téren, de ennyi és nem több. öreg vagyok én már ahhoz, hogy valakiből úgy egyébként is Férfit faragjak. szex terén szívesen adok néhány tippet, tanácsot, de másra nincs időm és erőm sem.
azt persze el kell mondanom, hogy Valaki már a Stexben megmerevedett, mármint a férfiassága, mert állítása szerint olyan nő vagyok, akit ha meglát az ember, csak az jár a fejében: "meg kell dugni!!!". nem a szó klasszikus értelmében van a homlokomra írva, hogy "dugnék", hanem inkább a kisugárzásom olyan, hogy ezt váltom ki a pasikból. (kezd megerősödni bennem, amit 76-os mond/érez, kezdem elhinni...)
vasárnap délelőtt hagyott magamra Valaki, aztán én vadul készülődni kezdtem, mert mentem a kiállítás megnyitóra. majdnem lekéstem a vonatot persze (mert a metró hosszú percekig állt a sötét alagútban), félúton lemerült a mobilom és nem volt zeném tovább. és könyvet se vittem magammal, mert minek... :( mindegy, elnézelődtem azért, nem volt hosszú az út. a kiállítás egyébként zseniális volt, még a méltatlan körülmények ellenére is. könnyekig hatódtam, ahogy láttam, hogy az én Banyám milyen komoly művésszé érett, hogy mennyire jó szeme van a képek meglátásához, a pillanatok megragadásához... szóval büszke vagyok Rá nagyon. :)
hazafelé a Gerje parton gyújtottam meg az utispanglimat, hóesésben sétálgattam a vonathoz, majdnem szétfagytam. néztem aztán a vonatból egy darabig az ítéletidőt, meg ahogy kavarognak a hópelyhek (nem is pelyhek voltak, hanem hatalmas, szabályos, négyszögletű kristályok). Pesten ebből persze már semmi nem volt, azt sajnáltam nagyon. :(
otthon megültem egy kicsit, de nem bírtam magammal. írtam Zének, hogy nincs-e kedve átjönni. erre a következő válasz jött: "Szia. Úgyis keresni akartalak. Rossz álomból riadtam éjjel. Mindjárt indulok, ha jó Neked. :-*"
el nem tudtam képzelni, hogy mivan... ja, azt persze csak elfelejtettem, hogy szombaton ugye arról volt szó, hogy megyünk együtt este bulizni, aztán mondtam neki, hogy randim van 5-kor, majd még jelentkezem. majd később írtam neki, hogy annyira jó a randi, hogy offolom a bulizást, de majd keresem. fontosnak tartottam megosztani vele, hogy randim lesz és nem azért, hogy bassza a csőrét, hanem hogy lássa, tudja, érezze: nem hazudtam neki, én tényleg keresgélek a világban. én tényleg valaki mást akarok, de amíg nem találom, addig meg jól elvagyunk együtt...
na, át is jött. tök beteg, fáj a tüdeje. persze, mert szarrá dolgozza és cigizi magát, nincs mindig rendesen felöltözve... áhhh... :( gyógyszert meg persze nem hajlandó bevenni. ja, és azt álmodta szombatról vasárnapra, hogy én felhívtam, mert nagyon-nagy baj történt velem és hívtam az éjszaka közepén és össze-vissza beszéltem neki mindenről és a segítségét kértem. erre riadt fel és meg is nézte a telefonját, mert nem tudta eldönteni, hogy igaz volt-e vagy sem. aztán mondta, hogy nem sűrűn fordul elő vele ilyesmi, éppen ezért nagy jelentőséget tulajdonít neki, és éppen ezért aggódott is miattam, mert úgy érezte, szombat éjjel valami baj ért engem.... (engem már az a tény, hogy rólam/velem álmodik elképeszt egyébként... ez jelent(het) valamit???)
fél10-ig bírtuk a tévé előtt, aztán lefeküdtünk aludni. fáradt voltam, mert Valakivel már vasárnap hajnalban nyomtuk a második menetet, meg azért az utazgatás is megviselt, úgyhogy el is aludtunk gyorsan. hajnali 3-kor arra ébredtem, hog a "seggemben érzem a véreres faszát"... :) de tényleg. észrevette, hogy ébren vagyok és már nyomatta is. aztán én nem voltam benne biztos, hogy tényleg ezt akarja, majd megszólalt: "most akkor nem folytatjuk?" (mármint a szexet) úgyhogy hajnali 3-kor rá kellett másznom, mert nem volt képes megmozdulni, de én, az önfeláldozó, persze megtettem. :) és jót szexeltünk. :)
nem mondom, hogy nem volt már ennél jobb is vele, de nem is volt rossz. bár én ezektől a reggeli, meg ébredés utáni szexelésektől kivagyok, én ezeket utálom. este, lefekvéskor nyomhatjuk reggelig folyamatosan, de ha én már egyszer elaludtam, akkor valahogy nem is tudom... nekem reggel nem olyan. büdös szájjal, nyúzott fejjel... na, mindegy. szex. aztán alvás tovább. reggel 6-kor kelt, hogy majd főz kávét, igyuk meg együtt, aztán mire felöltözött, mondtam neki, hogy én inkább aludnék még 1 órát, úgyhogy otthon kávézzon, ha nem baj. :) nálam hagyta a telefonját, azért még visszajött, felcsöngetett... pfff... Valaki meg az óráját hagyta nálam vasárnap, azt én vettem észre és rátelefonáltam, hogy jöjjön vissza érte... ez egy ilyen hétvége volt... :)
ma reggel elmeséltem néhány kollégámnak, hogy tegnap délután a BK-ban milyen zavarba jött tőlem az eladófiú, erre a MU-s kollégám (Laci) megjegyezte: "persze, mert annyira elbűvölő a tekinteted..." MIVAN??? :)) jesszus... egy kis smink és vége is van minden pasinak??? naszép. :)) persze, nagyon jól esett ez az őszinte bók (Lacinak nem áll érdekében, hogy vetítsen), és ismét rádöbbentem, hogy mennyire jócsaj vagyok. :)))
este Zével leszünk, együtt. vagy nálam, vagy nála. még nem döntötte el. rábíztam. olyan beteg, hogy megértem, ha otthon aludna, de én szívesen átmegyek hozzá. alszok inkább én ott. nem érdekel a korán kelés. csak Vele lehessek... ;)
hát mert igen. nagyon jó vele. még mindig. vagy még egyre jobb. vagy nem is tudom. (főleg akkor tudom értékelni nagyon, mikor olyasValakivel találkozom, aki egyáltalán nem az én világom...) valahogy ettől mintha lenyugodott volna, hogy randizok mással is (volt olyan tapintatos, hogy nem kérdezte meg a végeredményét a szombati randinak, de néhány elejtett félmondattal jeleztem, hogy nem volt az igazi...), hogy nem akarom az ő fejét igába hajtani, hogy nem akarom kisajátítani. talán ettől is bátorodott fel a szex terén is. talán már pont ezért nem mert velem szexelni, mert akkor hú, mi már járunk, ha minden este szexelünk. a francokat!!!!
be kell látnom, hogy Zé annyival, de annyival több a többi Férfinál, aki jelen van most az életemben, hogy még így, ebben a formában is sokkal jobb Vele, mint bárki mással. ha csak egyszer szexelünk egy héten, de az olyan, mint az a bizonyos szombat esti, úgy 3 hete, akkor nekem az is megéri. valahogy persze nyilván arra játszok, hogy addig-addig barátkozunk, leszünk együtt sokat, míg át nem lendül azon, hogy fél a kapcsolattól, hogy el tudja engedni a régit stb. addig meg továbbra sem hívjuk semminek az egészet és ennyi. barátság és kész. néha szex és kész.
főleg, hogy egyelőre senki más nincs kilátásban. persze nyitott szemmel járok, és nem fogok randit lepattintani, ha arról van szó, legyen az akár tipikus randi, vagy csak egyéjszakás kaland. most már legalább nem kell sunnyognom előtte ilyen téren sem. Mr. X-et nem fogom utólag elmesélni, nincs tervben, de ha lesz még találkozóm, arról majd értesítem. majd módjával. érdekes egyébként, ahogy ezeket a dolgokat letisztáztuk, valahogy egészen megváltozott még a hangneme is, ahogy velem beszélt. valahogy még kedvesebb lett... én nem is értem, de komolyan... :)
a másik, hogy az oroszlán udvartartás azért elég szépen alakul, hiszen a Kos és Zé után 76-os is beállt a sorba, úgy, mint aki Barátként szexelne velem... nem tudom, hogy ez-e az én utam, hogy ez így lesz-e életem végéig, de amíg nincs semmi konkrétum, miért ne "használhatnám" ezt a 3 pasit a saját kedvtelésemre úgy, hogy még ráadásul nekik is jó.
rájöttem, hogy nem vagyok monogám típus, nem való az nekem, mert a vérem hajt az újabb skalpok után, úgyhogy ebből a szempontból is ideális ez a felállás.
tény, hogy az Igazi Szerelmet, a nagy lángolást, a nagy szenvedélyt, a nagy romantikát egyikőjüktől sem várhatom, de egyrészt kapok tőlük annyi szeretetet és törődést, hogy lassan már eszembe sem jut, hogy egyik sem vallott még szerelmet (és nagy valószínűséggel nem is fog), másrészt meg úgysincs senki más egyelőre, addig akkor nem elvagyok velük? az egyikkel így, a másikkal úgy, a harmadikkal amúgy... és mellettük még lehet negyedik, ötödik... Tercsi, Fercsi, Kata, Klára és valamennyi név a naptárba... szóval úgysem bírok nyugton lenni, akkor nem teljesen ideális nekem ez az állapot? én úgy érzem, hogy igen. tény, hogy Zé áll hozzám a legközelebb, és a vele való kapcsolatból lehetne komolyabbat faragni, de tulajdonképpen a kettőnk kapcsolata talán csak attól nem számít már komolynak, hogy
1. nem mondta ki az SZ betűs szót (cserébe én sem)
2. nem állítja magáról, hogy kapcsolatban van, mármint velem (cserébe én sem, hogy vele)
3. nemcsak egymással szexelHETünk (a megállapodásunk értelmében)
de ezeken kívül minden ugyanúgy működik, mint másoknál, vagy még jobban, mert nincs para. semmilyen para sincs. egyáltalán. jól érezzük magunkat együtt és ennyi. de mi kell ennél több?? MI??? nem erről kellene szólnia a dolgoknak egyébként is? hogy ne parázzunk, hanem élvezzük azt, ami történik? a túl sok agyalás amúgy sem vezet jóra. hát itt nincs agyalás. együtt vagyunk és jó. ennyi. :)) ezután is ugyanúgy kézenfogva fogunk mászkálni, meg csókolózni fogunk nyilvános helyen, meg megyünk együtt bulizni, táncolni, meg bemutathatom a többi Barátomnak... össze nem költözünk, ez tény, de ezt amúgy sem terveztük. najó, én benne lennék már ebben is, de nem fogom felhozni, most meg főleg nem, hiszen akkor azt hinné, hogy odavan a megállapodás... nem akarom ezzel sokkolni. :)) most még nem. még mindig csak alig több, mint 3 hónapja ismerjük egymást... nem kell itt még semmit eldönteni és kőbevésni. az is lehet, hogy jövő héten találkozom egy pasival, akivel full láw kölcsönösen az első perctől kezdve, és akkor megszűnik az udvartartás, meg a félrekefélés, meg Zé is megszűnik, meg mindenki más egyéb. és akkor meg az lesz és kész. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése