nem is volt ez baj, mert a Barca meccs ment a háttérben, én meg olvasgattam egy kicsit. teljesen rászívódtam az új könyveimre, ma is már nagyon várom, hogy hazaérjek és olvassak. :)
tegnap a reggel elég szarul indult, a 7E-n elhagytam az egyik fülbevalómat, amit a Tesómtól kaptam. nagyon szomorú lettem, majdnem elbőgtem magam. :( aztán kialakult azért a nap. :)
hazafelé felhívtam Zét, csak érdeklődtem, hogy van, aztán abban maradtunk, hogy majd 7 körül rácsörgök még, hogy este mi legyen. aztán otthon megint elmerültem az olvasásban, meg igazából kíváncsi voltam, hogy ha 7-kor nem hívom Zét, akkor megcsörget-e, vagy valami. nem csörgetett meg. telefonon nem.
viszont 8 körül becsöngetett, hogy meghozta a tavaszt. :) beengedtem. hozott egy csomó nasit. néztünk meccseket, meg ezt-azt a tévében. dumálgattunk is. összebújtunk. hm. hát nem bír nélkülem meglenni? :) édes cukorpofa. :) bírom. :) szerencsére egyáltalán nem haragszom rá azért, mert kettőnknek nem jött össze az, amit szerettem volna. sőt, ő is szerette volna, de mégsem. ha így alakult, hát így. ha ennek kell lennie, akkor ennek. nincs bennem harag iránta, meg már egyik volt pasim iránt sem. mindegyikre úgy emlékszem vissza és úgy élnek a szívemben, mint szép emlék. mint egy próbálkozás és nem több.
nem tudok rájuk haragudni, meg nem is érdemes. a haraggal csak bezárom a szívemet. nekem viszont most ki kell nyitni, hogy rátaláljak az igazira. úgyhogy ezen az úton járok. nem haragszom, nem szomorkodok, csak élem az életem, sokat mosolygok és nyitott szemmel járok mindenfelé. :)
most már csak az a gáz, hogy mivel a látó elég jól behatárolta, hogy milyen férfi lesz majd az igazi, ezért ha olyasvalakit látok, aki beleférhet az elképzelésbe (leginkább a korosztály a lényeg, mert állítólag egy stramm 40-es, 40 körüli férfi lesz Az), akkor aztán megy a pillogás ezerrel. :))
a netes társkeresés egyáltalán nem hiányzik. tegnapra volt még lebeszélve randim, de még szerdán felhívott a srác, hogy akkor wtf. én meg elmondtam őszintén, hogy ne haragudjon (32 éves a fiú), de most nem aktuális a dolog. és nem azért, mert van valakim, vagy nem azért, mert vele valami baj lenne (a korán kívül szinte semmi), de hagyjuk ezt, mert nem akarom se megvezetni, se áltatni. köszönettel elfogadta a magyarázatot és ennyi. és tök jó érzésem volt tőle. az őszinteségtől is, meg hogy nem erőltetem tovább a netes randikat. mert nem az lesz a megoldás, én érzem és most már egyre inkább tudom.
jó, persze, a huncutkodás azért a lételemem, szóval egyéjszakás kalandra vevő vagyok továbbra is, és szervezgetem is az életem ezen részét, de ezek csak kalandok, időtöltések. ezek során soha nem fogok igaz szerelemre lelni. és ezt már nagyon jól tudom, úgyhogy így is állok hozzájuk. eddig is ez lett volna az egészséges, de akkor még nem tudtam annyi mindent a párkeresésről, meg a kapcsolatokról, meg a férfi-női különbözőségekről. most már tudok. és egyre többet. és így sokkal könnyebb az egész. a dolgok megértése, megfejtése is, meg a türelmes várakozás az igazira, az is. :)
előkerült Béta, holnap vele leszek szerintem. sírva hívott fel reggel, szerelmi bánata van, na, majd osztom neki az észt, meg persze jól be is rúgunk ennek tiszteletére, hogy több, mint fél éve nem találkoztunk. :)
vasárnap Zének megyünk új albit nézni, ha minden igaz, mert el kell költöznie onnan, ahol most lakik, de szerencsére eszembe jutott, hogy nem messze tőlem van egy kurva jó lakás, ami éppen kiadó, ráadásul ismerősé, és nem is túl drága (majd alkudunk), úgyhogy megpróbálom, hátha kiveszi azt. őszintén szólva nem szeretném, ha túl messzire kerülne tőlem. szükségünk van egymás társaságára, ez a tegnap estéből is látszik. szóval vasárnap lakás nézés, meg resztelt máj, meg LuMú, meg bárakármi. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése