péntek, március 05, 2010

a helyzet egyelőre

változatlan. Zé nem jelentkezett, én sem nála. jön a hétvége, talán előkerül. bár ez a legkevésbé sem érdekel...
najó, tegnap este próbáltam pozitív energiákat, gondolatokat küldeni felé, próbáltam szuggerálni, hogy keressen, hogy kerüljön elő, hogy magától írjon valamit végre, vagy csak spontán állítson be egy tábla csokival, de nem volt eredményes a dolog.
aztán inkább írtam Valakinek egy mailt, hogy találkozzunk a hétvégén, minden megállapodásunk ellenére... :)

76-os is eszemben volt egész héten, pont az előbb gondoltam rá, hogy ha most lesz egy kis nyugi itt körülöttem, akkor felhívom. erre hívott ő, hogy kivan teljesen, nem talál olyan lakást, amilyet keres, illetve megtalálta álmai lakását, de azt meg kiadták előle másnak... szóval le kell ápolni a lelkét, meg hát az enyémet se árt... úgyhogy mondtam neki, jöjjön fel este. kinyitunk egy/két üveg bort, aztán majd lesz valami... kicsit leeresztünk legalább... :)

ezen kívül semmi extra, fos kedvem van, mindenki mennyen a zannyába és hasonlók. boldog pénteket... :(

2 megjegyzés:

  1. Hali Marion!

    Mélyen egyetértek sokmindennel, amiket írsz. Hogy miért nem találok én sem egy épkézláb embert, akinek kellek...? Nem csak a szex miatt, hanem én magam. Van lelkem is, dehát nem valami kurrens árucikk. Legutóbb oly szépen cseszett át egy figura, hogy öröm volt nézni, tolerálni meg egyre nehezebb. Lesz ez még valaha másképp?

    Pusza:

    Lizár

    VálaszTörlés
  2. Marion von Finkenstein2010. március 8. 14:37

    bízzunk benne, hogy mindannyian megtaláljuk akit keresünk. nem egyszerű, ez tény. de feladni nem szabad.
    a franc egye meg, hogy társas lényeknek születtünk... :( ezt sokszor elátkoztam már magamban... :(

    VálaszTörlés