15:59 Zé: Nem akarok a társadalmi életed rovására menni... De jó Veled lenni. :$
hát mit lehet erre mondani?? csak azt, hogy persze, jöjjön. :))
az optikába úgy jutottam el időben, hogy stoppoltam a 7-es busz megállójában. 1 percen belül megállt egy fiatal srác, elvitt engem, meg a kolléganőmet a Blaháig, ami mindkettőnknek szuper volt. kb. 5 perc alatt odaértünk, nem kellett buszra várni, meg nyomorogni a buszon. a srác azt mondta, ugyanabban az időben ma is arra fog járni, úgyhogy ha sikerül, megint leintjük. :) jó ám, hogy emberek nyitottak erre. mármint, hogy a sztrájk idején felvesznek idegeneket a kocsijukba. én meg kurvajó fej vagyok, mert merek stoppolni, mert határozott vagyok és céltudatos. :) ahogy csuktam be az ajtót még kiszóltam a megállóban várakozóknak vihogva, hogy "Viszlát!" és elhúztuk a csíkot. :) aki nem mer, az nem is nyer. :)
optika után felhívtam Zét, hogy akkor hogy döntött, döntött-e egyáltalán (nem akartam siettetni, csak kíváncsiskodtam). akkor még dolgozott, de bátortalanul és szégyenlősen azért elsutyorogta, hogy "akkor én átmennék Hozzád, ha lehet..." és hát persze, hogy lehet. :)) vettem még néhány dolgot a Sparban, pedig már majd bepisiltem. :) aztán még bementem a könyvesboltba is, mert azt muszáj, de akkor már hangosan adtam az utasításokat magamnak, hogy "Marion, menjél már kifelé innen!!!" :) egyrészt azért, mert a szivem szakadt meg a könyvek láttán, hogy nem vehettem meg azt, amit szerettem volna (pedig nem is volt túl drága, azt hittem drágább, de majd legközelebb), meg hát a pisilés.
aztán mivel a villamosnak se híre, se hamva, ezért beugrottam a Mekibe 100 Ft-ért pisilni, hogy legalább hazáig kibírjam, mert ugyebár gyaloglásra adtam a fejem. de sebaj, ennyi mozgás rám is rámfér. minden nap megtehetném, nem halok bele. :)
Zé negyed8 körül érkezett. hozott ezt-azt. leginkább édességet. :) nekiültünk pirítósozni, mert én már elég éhes voltam. az előkészítésben segített, ő vágta a kenyeret (abban a pasik valahogy jobbak, mint a nők), meg ő csinálta a teát, mert annyira finomat tud csinálni, hogy inkább rábíztam. jól bevacsiztunk. :) fokhagyma, lilahagyma, füstölt kolbász, finom sajtok... :) és nem zavartattuk magunkat. nem volt semmi para. :) aztán persze toltunk egy csomó édességet, pukkadásig.
sportos estét tartottunk, meccsnézés volt a műsor. afrika kupa, de hamar meguntuk, inkább átnyergeltünk a spanyol kupára. MUHAHA!! kiesett a Barca!! :))) idén már nem nyernek meg mindent!! :)))
megint sokat röhögtünk, meg összebújtunk... mondtam neki, hogy milyen jó volt, hogy tegnap reggel még egyszer visszajött hozzám, hogy megpuszilgasson. és mondta, hogy neki is jó volt. ahogy magamhoz öleltem, egyszerűen nem akartam elhinni, hogy mi történik. hogy mennyire jól érezzük magunkat együtt. hogy befejezzük egymás mondatát. a beszélgetéseink, az estéink egyébként úgy telnek, hogy van valami, nézünk valamit, én gondolok valamire, ő meg kimondja. :) vagy fordítva. amit én kimondok, pont arra gondol ő is. és ez egyrészt tök kényelmes, másrészt meg hihetetlen összhangra utal. egyszerűen annyira egy a hullámhossz, annyira egyformán gondolkodunk, hogy az már akár ijesztő is lehetne. :) de nem az. én nagyon élvezem. meg ő is. :)
éjfélkor mentünk aludni, kb. 2 perc múlva már tényleg aludtunk is. azért csak elfáradtunk. meg hát ő reggel 5-kor kel. és pedig sokkal kényelmesebb lenne neki, ha otthon aludna, meg később is kellene kelnie, de mégis nálam alszik. és onnan még reggel hazabotorkál, és úgy viszik melózni a kollégái kocsival. reggel megint volt puszilás. most viszont nem vettem észre, hogy mikor kelt fel, nagyon durmoltam. amikor felöltözve bejött és hozzám ért, azt hittem, hogy a macska az. :) aztán rájöttem, hogy nem. :) kiment felvenni a cipőt, hogy elindul, de addig nyöszörögtem, hogy még visszajött. :) és csak annyit mondtam neki egy nagy sóhaj kíséretében: "nagyon-nagyon-nagyon..." :) azt a bizonyos szót, ott a nagy SZ-nél, nem tettem a végére... :))
ahogy elment, egyből vissza is aludtam, aztán persze alig bírtam felkelni. a taxi késve jött értem, de legalább jött, meg be is értem időben. :)
Zé dolgozik szombaton és vasárnap is, de azért remélem, hogy szombat este elmegyünk egy kicsit bulizni, csak úgy ligthosan. a Chachacha 10. szülinapjára akarunk elmenni, mert egyrészt ingyenes, másrészt meg mert tök jó fellépők lesznek. :) nem pörögnénk reggelig, de egy kicsit igen. mert még sohasem buliztunk együtt, én meg már szívesen táncolnék amúgy is, Vele meg pláne. meg egyáltalán. még azt sem tudom, milyen vele egy buliban. :) pedig lassan 2 hónapja ismerjük egymást... :) és azóta annyit voltunk már együtt, hogy őrület. és nem unom. és nem zavar. és nem gáz. a Bőgőssel nehezebb volt a szingliséget feladni. az ő vérmérséklete, hozzáállása a dolgokhoz egészen más, mint Zéé, meg kicsit az enyémnél is másabb. és azért az hosszabb távon kiütközött. persze, a szerelem vakká tesz, engem meg főleg, és még az ilyen dolgokon is felül tudtam emelkedni anno, de hát most meg nincs min paráznom. nincs min agyalnom, nincs min idegeskednem.
ja, és jelentem, ma az utolsó társkeresőről is töröltem magam. onnan, ahol Zével megismerkedtem. nem szóltam neki, meg ott se írtam neki "búcsúlevelet", hogy "na, akkor én most már aztán törlöm magam, mert úgy érzem, hogy megtaláltam akit kerestem..." vagy valami ilyen faszság. egyszerűen csak töröltem magam. amúgy sem láttam már értelmét, hogy ott legyek, de azért nyilván ez jelzésértékű is a részemről. ha netezik, mindig belépked oda is. biztos észreveszi, hogy én már nem vagyok ott. kíváncsi vagyok, rákérdez-e majd. :) ja, iwiwen ő még "egyedülálló", nálam meg nem látszik semmi. a facebookon (ahol ő nincs regelve) viszont boldogan hirdetem a Világnak, és az ismerősöknek, hogy az állapotom "kapcsolatban" és "fülig szerelmes". :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése